Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

wem 1982. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK A festők kisszövetkezetet alaki léniák Csak önmagukra számíthatnak ^ A Szentendrei Építőipari i Szövetkezet minden terv- készítéskor messzemenően \ figyelembe veszi a város $ igényeit. Talán ez — a vá- \ rosi igények minél jobb ki- § elégítése — késztette a szö- \ vetkezet vezetőit arra, hogy ^ az elmúlt ötéves tervidő- ^ szakra meglehetősen feszi- $ tett tervet készítsenek. ötszáz lakás ‘elépítését ter­vezték, valamint a lakossági szolgáltatásban, a lakáskar- bentartási munkákra évi 1—2 millió forintos teljesítést irá­nyoztak elő. Igen ám, de a váratlan sok küiső körülmény közbejötté nehéz helyzetbe hozta a .szövetkezetét, számos, erejüket meghaladó újabb fel­adat elé állította őket. A szövetkezet feszített ter­vét csak részben tudta teljesí­teni! Csökkenő létszám A tervidőszakban, a válto­zó szabályzók, az árak és az- árképzés szabályainak módo­sulása, s nem utolsó sorban a csökkenő fizikai létszám, mind hozzájárult ahhoz, hogy az amúgy is feszített tervet nem válthatták maradéktala­nul valóra. Pedig a szövetkezet jól star­tolt, hiszen 1979-ig a tervezett 320 lakás helyett tízzel töb­bet, 330-at adtak át. A László telep építését viszont nem tudták elkezdeni a tervidő­szakban, a területelőkészítés hiánya miatt. S bármilyen furcsán is hangzik, mindezek miatt a szövetkezetnek egy­szeresük nem tervezett kapa­citásbősége támadt. Hogyan hasznosították? A leglátványosabb munka Ez persze nem okozott gon­dot a kapacitáséhes városban. A szövetkezet megépítette a Vasvári Pál utcai száz szemé­lyes, könnyűszerkezetes óvo­dát, a Vasúti villasoron az ÁFOR töltőállomást, a Felsza­badulás lakótelepen a szolgál­tató KT3Z új férfi- és női fod­rászüzletét. Ebben az időszak-' ban a két leglátványosabb munkájuk: az új OTP székház és a Rákóczi Ferenc úti nyolc tantermes iskola tornaterem­mel és tanuszodával. Ezen­kívül, több városban folyó. Telek már van Lakásépítési akció készül Közismert Szentendre lakás- helyzete, valamint az is, hogy a szűkös anyagi helyzet meg­köti a város vezető testületéi­nek kezét. De ez nem jelenti azt, hogy nem keresik állan­dóan a megoldás lehetőségeit. És aki keres, az talál! Örömmel írjuk le, hogy a városi tanács végrehajtó bi­zottsága csoportos, korszerű társasházak építésére alkal­mas telkeket biztosít tartós használatbaadás útján a vá­rosban lakó és dolgozó, arra jogosult családoknak. Jelenleg a Nap utca és az Üstökös utca által határolt te­rületen mintegy 20 darab la­kás felépítésére alkalmas in­gatlan előkészítésén a sor. A műszaki osztály a napok­ban küldte szét a vállalatok­hoz, szövetkezetekhez intéz­ményekhez azokat a jelentke­zési íveket, amelyeket a vál­lalat vezetői és társadalmi szervei által javasolt szemé­lyeknek fognak átadni. A műszaki osztály kéri azokat, akik részt kívánnak venni a lakásépítési akcióban, hogy a jelentkezési íveket minél ha­marabb töltsék ki, s azt küld­jék vissza az osztályra. A beérkezett igényeket, az összes tényező figyelembevé­telével a végrehajtó bizottság bírálja majd el, s ezután ér­tesíti a jogosultakat. munkát, alvállalkozóként is elősegítettek. A lakosságnak nyújtott szolgáltatásukban viszont ed­digi erőfeszítéseiket nem ko­ronázta nagy siker. Igaz, hogy felvevő irodát létesítettek, sok dolgozót helyeztek az iroda fennhatósága alá, ám a mun­ka milyenségét a nagymérté­kű fluktuáció meghatározta. Legutóbb a festők határozták el, hogy kisszövetkezetet ala­kítanak. Mindezek után okkal merül fel a jogos kérdés: hogyan to­vább? Egy tény: a szövetkezet helyzetét befolyásoló külső tényezők nem enyhülni, ha­nem inkább mégj óbban nehe­zedni fognak. Éppen ezért, a szövetkezet a jövőben csak önmagára számíthat. Belső tartalékok Belső tartalékait fel kell tár­ni. S hogy ebben még sok erő és érték van kihasználatlanul, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a szövetkezetnél működő eredményes szocialista bri­gádmozgalom, valamint az egyre terebélyesedő munka­verseny. Nehéz évek következnek, de csüggedésre azért nincs ok Reális tervet kell készíteni, s támaszkodni még jobban a dolgozókra. Bizonyára ez a helyes válasz, a hogyan to­vább kérdésre. SZENTENDREI Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Áfészek a jobb ellátásért Emberi tényezők szerepe A szentendrei járási hivatal­ban a közelmúltban a járási általános fogyasztási és érté­kesítési szövetkezetek intéző bizottságainak tagjai gyűltek össze, hogy meghallgassák Tuza Sándorné dr.-nak, a MÉ­SZÖV megyei elnökének tájé­koztatóját az áfészek előtt álló 1982-es feladatokról. — A SZŐ VOSZ kongresz- szusán . megfogalmazódott, hogy az — áfészek egyik fő feladata a szerényebb vásárló­erő mellett is a lakosság el­látását megfelelően megolda­ni. A szövetkezetek ezzel já­rulhatnak hozzá az életszín­vonal szinten tartásához. Ezt a célt pedig az áruválaszték bővítésével, a minőség javítá­sával tudjuk elérni. Hogy mit, mennyiért és milyen minőség­ben kínálunk, az a lakosság politikai hangulatára is kihat — mondta Tuza Sándorné. — A szentendrei járás min­den ötödik lakosa tagja a fo­gyasztási szövetkezeteknek, de még többen vannak kapcso­latban szolgáltatásainkkal. Döntő a szerepünk az üdülő­Kcrayezetszépítés á lakóhely ért, «Epükért A város politikai, társadal­mi és államigazgatási szervei felhívással fordultak a város lakóihoz, kérve őket, hogy ve­gyenek részt a március 27-én kezdődő, az egész városra ki­terjedő általános környezet- szepítö akcióban. Nem az első, s bizonyára nem is az utolsó ilyen termé­szetű felhívás ez, s amint a múltban, úgy bizonyára idén is nyitott fülekre talál majd. Hiszen a város lakossága ta­Ha kásás a kép, ha a hűfő msikagsul fiit... Geika, hol vagy? Gyere, gyere! Korunk nagy rabszolgatar­tója — a tv —, ha működik. Ilyenkor sok örömet okoz. Az alpesi sílesikló bajnokságot, a Dél-Amerikában portyázó ma­gyar csapat küzdelmeit otthon, kényelmesen, karosszékben ül­ve nézhetjük. Kétségtelen, a tv korunk egyik nagy vívmá­nya. Persze — a technikai forradalom korszakában élünk — más, kisebb rabszolgatar­tóink is vannak, nélkülük, mi­lyen furcsa, szinte már elkép­zelhetetlen az életünk. Gon­doljuk meg: hűtőgép, elektro­mos porszívó és hajszárító; mosógéD és vasaló, no meg a rádió. Mindenféle kivitelben. Hát lehet ezek nélkül, ma már élni? Ugye, nem. Természete­sen — ha hibátlanul működ­nek. Mert... „A Gelka-szervíz a városban 1976 óta működik. Lakosság­nak szolgáltatásra hivatott és helyszíni javításokra Szent­endre vonzáskörzetében — a járásban ...” (Részlet a Gelka által készített beszámolóból.) Szóval, hol is hagytuk ab­ba? Megvan. Ha a képernyőn a kép éppen akkor kezd futni, kásásodra, amikor ott va­gyunk a tizenhatosnál, amikor a gyilkos áldozatát megközelí­ti... ugye. akkor a techni­kai forradalom áldása átokká válik. „A javítások nagy részét — több mint hetven százalékát — a város — a járás lakossá­gának igényével összhangban a helyszínen, a berendezés üzemeitetési helyén végezzük. A városban mindennap van kiszállás mind híradástechni­kai, mind erősáramú profil­ban ...” Igen, ez mind szép. de az az átkozott tv rendszerint a fő adásidőben, vagyis este szo­kott megtréfálni bennünket. Akkor mondja fel a szolgála­tot. „Szolgáltatásaink színvona­lának fejlesztésére folyamato­san nagy súlyt helyezünk. Ter­veink között szerepel a 16 óra utáni vállalások bevezetése Szentendrén...” Persze a mai készülékek — nemcsak a tv-re gondolunk, hanem a különféle sztereó rádiókra, magnetofonokra, s Hi-Fi tornyokra is —, egyre bonyolultabbá, mind fino­mabbakká válnak, amelyek javításához technikailag is fejlett műszerek, szerszámok, s nem utolsósorban jól képzett szakemberek kellenek. „A színvonalas javítótevé­kenység tárgyi feltételeit vizs­gálva elmondhatjuk, hogy a szerviz műszerezettsége jó. A színes tv legbonyolultabb ja­vításától kezdve a háztartási gépek helyszíni javításáig be­zárólag, mindenhez van mű­szerünk ... A nagy értékű, korszerű készülékek (színes televízió, sztereó rádió) javí­tására a szerviz mind szemé­lyi, mind műszer-technológiai oldalról felkészült. Különleges esetekben (videomagnó javí­tása) a műszaki főosztály a szerviz segítségére siet..." Természetesen így nagyon rózsaszínű lenne a kép, éppen ezért vegyünk egy keveset a sötétebb árnyalatokból is. „ ... a nagy értékű híradás- technikai és háztartási készü­lékeket sokszor filléres alkat­részek hiánya miatt nem tud­juk megjavítani a vállalt ha­táridőre. A szerviz 1981-ben mintegy 40 ezer javítást vég­zett, ebből körülbelül 30 ezer a híradástechnikai készülék, és 10 ezer a háztartási gép.” valy minden addiginál több társadalmi munkát végzett, amelynek értéke 17.4 millió forint volt. Éppen ézért az idei felhí­vás ismét azokhoz szól, akik szeretik Szentendrét, akik azt kívánják, hogy tovább fejlőd­jön szebb, tisztább legyen, s ennek érdekében — a koráb­biakhoz hasonlóan — idén is akarnak és hajlandók csele­kedni. Március 27-én kezdődjön el az egész városra kiterjedő, folyamatos környezetszépítő munka, amelynek során rend­szeresen tartsák tisztán kör­nyezetüket, arra alkalmas he­lyen, közterületeken ültesse­nek virágot, a városközpont­ban, a főútvonalak mentén, a lakótelepi házak ablakaiban, erkélyein helyezzenek el vi­rágos ládákat, amelyhez a ta­nács virágféléket is biztosít. Csakis társadalmi összefo­gással lehet megépíteni a la­kótelepek parkjait, játszóte­reit, rendezni az újonnan fel­épült postaépület környékét. Társadalmi munkával kí­vánják folytatni a Bükkös­patak környékének további rendezését, járdákat, kis sport­pályákat, buszvárókat létesí­teni a lakosság áldozatkész összefogásával. És még valamit: köztudott, hogy az idei esztendő az idős emberek éve, éppen ezért a Szamárhegyen, a lakosság ösz- szefogásával az egyik épület átalakításával akarják létre­hozni az idősek klubját. A város vezetői bíznak ab­ban, hogy a városszerető la­kosság azonosul a fenti cél­kitűzésekkel, s társadalmi munkával ismét bizonyítja várcsszsretetét. Kovóss­műhely Itt a tavasz! Kö­zeledtét nemcsak rügyeiket bontó fák, hanem az is jelzi, hogy ismét megnyitja kapuit — április 1-vel — Szentendrén a Szabadtéri Mú­zeum, amely sok­sok érdekességgel várja az ország minden részéből a látogatókat. Képünkön: az egykori kpvácsmü- hely szerszámai. területeken-, a számszerűséget tekintve a tömegszervezetek után a szövetkezetek a leg­nagyobb taglétszámúak. Fon­tosnak tartom azt, hogy a mindennapos munkánkban ja­vítsuk az emberi tényező sze­repét, mert e nagy tömegű vá­sárlónak nem mindegy: mi­lyen modorban kínáljuk árun­kat, vagy szolgáltatunk. Általában arra kell töreked­ni, hogy az anyagi kapcsolato­kat a lakossággal részjegyek­kel és célrészjegyekkel erősít­sük. Feladatunk a húsellátás javítása, s tudomásul kell venni, hogy a jövőben a bolt­hálózat fejlesztése lassulni for, csak a felújításra és a karbantartásra lesz anyagi erő. V. M. A a harmadik sitién jön Ki hinné, hogy e halálos ve­szedelemről már pontosan egy esztendeje, a Szentendrei Hírlap március 14-i számában írtunk egyszer? A Rózsa utcai HÉV- átjáróról van szó, melynek nincs sorompója. „A kereszteződés jobbról he­gyesszögűén találkozik, és tel­jesen beláthatatlan — írtuk egy évvel ezelőtt —, sűrű drót­háló, betonoszlopok, fák, cser­jék fedik a pályát. Budapest felé a harmadik sínpáron köz­lekedik a vonat, amit már csak az átjáróban lehet látni... »* „A városi és járási rendőr- kapitányság — írtuk 1981. már­cius 21-i számunkban — felhív­ta a HÉV illetékeseit, hogy a vonatkozó KPM-rendelet értel­mében lássák el a balesetve­szélyes helyet megfelelő biz­tonsági berendezéssel. Az első lépést tehát megtették! Csak ne hónapokat kelljen várni a fénysorompóra ...” Naivak voltunk. Nem hóna­pok, hanem immáron egy tel­jes esztendő telt el azóta, s az­óta is leselkedik a halál a harmadik sínpáron. Meddig még? mAzt beszélik... Az érdekeket egyeztetve • Lehetőség a választásra ® Naprakész felvilágosítás Múlt heti számunkban, ebben a rovatban megír­tuk, hogy a városban, de főleg a Szamár-hegyen és a Rab Ráby téren sokat beszélnek a pinceügyekről. Akkor azt is jeleztük, hogy március 17-én, a városi ta­nács műszaki osztályának illetékesei és a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (ez a vállalat a tervező, s egyben a kivitelező is) szak­emberei tervegyeztető ér­tekezletet tartottak, amin a tanács műszaki osztálya — mint arra hivatott — maradéktalanul képviselte a lakosság és a köz érde­keit. Kezdjük a közérdekkel, ami egyúttal szorosan kap­csolódik az egyénihez. A közérdek azt kívánja, hogy mindazon pincéket, ame­lyek benyúlnak a közterü­let, vagyis az úttest alá. s beomlással fenyegetnek, azonnal "hozzák rendbe! Igen ám, de itt jön az egyéni érdek — miután magántulajdonban lévő pin­cékről van szó. S ez a szó­beszéd alapja is. Ki vállal­ja az építési költséget? S mennyi summa az? Lehet-e addig várni, amíg a tulaj­donos összespórolja a költ­ségeket? Nyilván nem, mert közben a megerősítés­re szoruló pince beomol­hat, s ez ugyebár sértené a közérdeket, de a magánér­deket is. Mi tehát akkor a megoldás? Az említett március 17- én megtartott értekezleten végre megtalálták. A mű­szaki osztály kötelezte a tervezőt s a kivitelezőt, hogy az egyes pincékre már elkészített terveket záros határidőn belül vizsgálják felül. Mégpedig úgy. hogy legyenek figyelemmel az érintett pincetulajdonosok' érdekeire is. Vagyis olyan tervek készülnek, amelyek tartalmazzák majd a meg­erősítést, vagy az esetleges betömés műszaki indokait, azok költségeit, s így az érintett tulajdonosoknak le­hetőségük lesz a választás­ra. Természetesen ott, ahol a pince olyan állapotban van, hogy megerősítése már nem húzható-halasztható tovább, s a tulajdonosnak nincs pénze a munka fede­zésére. Ilyen esetben ható­sági úton rendelik majd el — nem a tulajdonos terhé­re —1 vagy a megerősítést, vagy a betömést. Legyen nyugalom végre a városban, s ennek érdeké­ben a műszaki osztály szí­vesen áll az érintett körze­tek tanácstagjainak rendel­kezésére, hogy rajtuk ke­resztül mindig naprakész felvilágosítással szolgálja­nak a lakosságnak. Talán így megnyugszanak a ke­délyek. s lezárul a pince­ügy — közmegelégedésre. A tárgyalóteremből Kétszer Is rajtavesztett Varga Sándor, aki korábban már egy évet ült lopás bűn­tette miatt, a Városgazdálko­dási Vállalat köztisztasági részlegének rakodója egy va­sárnap — kihasználva az al­kalmat, hogy a vállalat telep­helye ilyenkor néptelen — az egyik raktárhelyiség abla­kát kővel bezúzta, majd oda bemászott. A raktárban előbb körülné­zett, majd csomagolni kezdett, összekészített tíz pár védő­kesztyűt, egy vattakabátot és egy pár gumicsizmát, melyek­nek értéke 4792,— forint' volt. Eddig minden simán ment. Varga Sándor takaros csoma­got készített, de ezután kelle­metlen meglepetés érte: a te­lepen tartózkodó raktáros fel­fedezte a betörést. Varga Sán­dor a gondosan elkészített csomagot hátrahagyta, s el­inalt a helyszínről. Nem ju­tott messzire, mert másnap a rendőrök lefülelték. Varga Sándort, miután a társadalmi tulajdonban nem keletkezett kár, szabadlábra helyezték a megtartandó tár­gyalásig. A gyanúsított ügyének tár­gyalását időközben a járás- bíróság kitűzte, s kiküldte az idézéseket. A tárgyaláson Varga Sándor, a főszereplő nem jelent meg, mert más elfoglaltsága volt. A Nyugat- Pest megyei Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat 260. szá­mú boltjából éppen fél liter barackpálinkát készült eltu­lajdonítani. Cselekedetét itt sem koronázta siker, mert az eladók észrevették és lefülel­ték, A szentendrei járásbíróság Varga Sándort, mint vissza­esőt egyévi, börtönben letöl­tendő szabadságvesztésre ítél­te. Az ítélet jogerős. Az oldáít írta: Karácsonyi István Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents