Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
6 UzTrtt w K/urkm 1982. MÁRCIUS 24., SZERDA TANÁCSOK Betegállomány esetére érvényes rendelkezések Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Az első tavaszi halak Több olvasónk kérdezett meg bennünket, mégpedig azért, mert újból a táppénzrendelkezésekről szeretnének hallani. Így arról, hogy kinek jár táppénz, ki a keresőképtelen, mennyi időre jár a táppénz. Néhány kérdésre itt válaszolunk, az egyedi jellegűekre levélben. • K'iiek jár táppénz? Táppénz annak a biztosítottnak, illetőleg a társadalombiztosítás valamennyi fajtájára jogosultnak jár, aki biztosításának tartama alatt, vagy biztosításának a megszűnését követő első vagy második napon keresőképtelenné válik. Annak, aki a biztosítása megszűnését követő második napon túl, de még 15 napon belül válik keresőképtelenné, abban az esetben jár táppénz, ha legalább 180 napon át megszakítás nélkül biztosított volt. (A biztosítás megszűnését követő első és második, illetőleg 15. nap számításánál minden naptári napot, tehát a vasárnapot, illetőleg a heti pihenő- és munkaszüneti napot figyelembe veszik.) A biztosítás akkor érvényes megszakítás nélkül, ha abban a heti pihenőnap és munkaszüneti nap kivételével egynapi megszakítás sincs. (Megszakítás nélkülinek számít például, az a munkaviszony, amely szombati nappal megszűnt • ugyan, de a dolgozónak hétfőtől már új munkaviszonya kezdődött.) Nem számít megszakításnak a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje, valamint a bedolgozói jogviszonynak az a tartama, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. Az a bedolgozó, akinek a biztosítása megszűnt, ha az ezt követő tizenöt napon belül — de még a bedolgozói jogviszony fennállása alatt — keresőképtelenné válik, táppénzre 180 napi megszakítás nélküli biztosítási idő hiányában is jogosult. (Például: a bedolgozó 1982. július 1-től 1982. szeptember 30-ig biztosított; október hónapban saját hibájából munkát egyáltalán nem végez, bedolgozói jogviszonya azonban ez idő alatt is fennáll, 1982. október 10-én keresőképtelenné válik; táppénzre annak ellenére jogosult, hogy nincs 180 nap megszakítás nélküli biztosítási Ideje.) Az előzetes 180 napi megszakítás nélküli biztosítás hiányában is jár táppénz annak, aki a biztosítása megszűnését követően baleseti táppénzben, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, ha az anHosszú időn át részt vettem egy házaspár, illetve volt házaspár „láthatás” körüli huzavonájában. Először az apa keresett meg, panaszolván, hogy még be sem fejeződött a válóperük, négyéves kislányát a felesége elzárja előle. Indokot sem keres, miért nem engedi őket találkozni. A bíróság úgy döntött, hogy a gyermek láthatásáról a gyámhatóság köteles gondoskodni. (Ezt a bíróság csak akkor szabályozza, ha a felek közös megegyezéssel, tehát a lényeges kérdésekben egyetértve válnak.) Ki a hibás? Az édesapa tehát a válás Után ostromolni kezdte a gyámhatóságot, és közben szorgalmasan látogatta (volna) a lányát. Volt felesége ajtaján belülre azonban egy esetben sem került. Amikor végre megszületett a gyámhatósági döntés, és most már hivatalos papír is biztosította jogait, az anya „megfelelő” | nak megszűnését követő na- pon keresőképtelen. • Ki minősül keresőképte- 1 dinek 7 Keresőképtelen az, aki — betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, vagy — terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, terhességi-gyermekágyi segélyre azonban nem jogosult. Keresőképtelennek minősül továbbá — az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb beteg gyermekét szoptatja, és emiatt munkáját ellátni nem tudja, — az anya (mostohaanya, nevelőanya), az egyedülálló apa (mostohaapa, nevelőapa), ha hat évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, — aki (tehát nemcsak az anya vagy az apa, hanem bárki) 14 évesnél fiatalabb vör- henybeteg gyermeket otthon ápol, — akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. A hat évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása esetén keresőképtelennek minősül az is, akihez a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet állami gondozás alatt álló gyermeket helyezett el, ha a gyermek ápolása miatt munkáját ellátni nem tudja. A nem egyedülálló apának a munkahelye szerint illetékes társadalombiztosítási tanács, ennek hiányában az illetékes társadalombiztosítási bizottság — a házastársak (élettársak) együttes kérelme alapján — méltányosságból engedélyezheti a beteg gyermek ápolása címén járó táppénznek az apa részére történő folyósítását olyan esetben, amikor az egyébként csak az anya részére járna. A táppénz szempontjából a társadalombiztosítási tanács, illetőleg a társadalombiztosítási bizottság méltányosságból egyedülállónak minősíthet olyan személyt is, aki nem lenne egyedülállónak tekinthető. • Mennyi Időre Jár táppénz? Táppénz a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban egy, gümökóros megbetegedés esetén két éven át jár. Ennél rövidebb ideig jár táppénz a következő esetekben: indokkal küldte el őt. A kislány egyszer lázas volt, másszor éppen akkor volt „véletlenül” a nagyszülőknél, amikor apja jelentkezett érte. Az apa elkeseredetten bombázta a gyámhatóságot, ahol mindig türelemre intették. Sajnos, hathatós intézkedés nem történt. (Pedig ismételten bírságolható a láthatást megakadályozó szülő!) A férfi lassacskán belefáradt a csatározásba és elmaradt. A későbbiekben egyszer-egyszer találkoztak. A kamaszodó gyereket már könnyebben elérte volna, de riasztotta őt annak hűvös kimértsége. A kislány szemében ő volt az apa, aki elhagyta a családját, és vele sem törődött. Apja pedig éppen a gyerekre való tekintettel nem kezdett véget nem érő magyarázatokba arról, hogy miért is távolodtak el ők egymástól, ki a hibás ebben. És egyszer csak bekövetkezett a tragédia. Az anyát halálos baleset érte. Mivel a nagyszülei már korábban el— egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; — egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként harminc, egyedülállónak hatvan napon át; — tizennégy évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermek ápolása címén esetenként legfeljebb huszonkét napon át. Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy, gümökóros megbetegedés esetén két évnél, illetőleg a felsorolt jogosultsági időtartamoknál rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem számít be a keresőképtelenség, a terhességigyermekágyi segélyezés ideje, a gyermekgondozási segély, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti segély, a rendszeres szociális járadék folyósításának az ideje, továbbá a bedolgozói jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. A folyamatos biztosítás tartamának a megállapításánál biztosítási időként kell figyelembe venni a katonai szolgálat idejét, továbbá azt az időt is, amelyre a dolgozó kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági munkaközösség, ipari és szolgáltató szakcsoport tagjaként társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy keresőképtelenséggel járó betegsége, valamint szülése miatta járulék fizetése alól mentesült. Dr. M. J. Az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 2/1982. (III. 8.) Bk. M. sz. miniszteri rendeletet a Tanácsok Közlönye 6. számában találják meg az érdekeltek. A szövetkezeti közös alapok képzéséről és érdekképviseleti szervek fenntartási költségeinek elszámolásáról szóló 36/1979. (XI. 1.) PM. számú rendelet módosításáról rendelkező 7/1982. (II. 26.) PM. rendelet, ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg. Az egyes fogyasztási helyeknek a villamosenergia-ellátás- ba való bekapcsolása esetén, érvényesítendő díjakról kiadott hunytak, a kislány két lehetőség között választhatott. Vagy állami gondozásba kerül, vagy apjához költözik. Az édesapa természetesen boldogan fogadta. Mindennel elhalmozta. Nem gondolta előre, hogy milyen nehezen fognak összeszokni. Hónapokba került, mire igazán közelebb kerültek egymáshoz, amíg a lány félretette ellenszenvét az őt „cserbenhagyó” apjával szemben, és amire az édesapja is leküzdötte magában a feltoluló kellemetlen emlékeket. Tudta, hogy a kislány nem tehet róla, de természetében (no, meg külsejében is), kísértetiesen hasonlított anyjára, aki neki olyan sok rossz napot szerzett. Kényszerhelyzetben Ez az eset szomorúbban aligha végződhetett volna. Hiszen az anya halálával megoldani az esetet a legtragikusabb. A gyermek számára azonban adódhatott volna rosszabb lehetőség is. Az, hogy apja a keserves tapasztalatok Alapító okiratba foglalva Társasháztuiajdon A társasháztulajdon a közös tulajdonnak sajátos, korszerű továbbfejlesztése. Társasháztulajdon épületre létesíthető oly módon, hogy az épület meghatározott részei, elsősorban a lakások a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek, míg az ingatlan egyéb részei — telek, közös vezetékek, lépcsőház, tetőtér, főfalak — a közös tulajdonban maradnak — ismerteti a tulajdonjoggal kapcsolatos tudnivalók között az Építésügyi Tájékoztatási Központ. Minden tulajdontárs a közös tulajdonban maradó vagyonrészek meghatározott hányadának is a tulajdonosa. A társasháztulajdon létrehozásához a tulaj donostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasháztulaj- donnak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. Társasház-tulajdon az erre a célra épített vagy már meglévő épületre létesíthető, ha az épületben legalább két lakás van. Az alapító okiratnak a tartalmát az 1977-ben megjelent 11. számú törvényerejű rendelet előírásai, valamint a tulajdonostársak állapítják meg. Megszívlelendő jogi tanács: az alapító okiratban a tulajdonostársak csak akkor térhetnek el a törvényerejű rendelet rendelkezéseitől, ha a rendelet az eltérést megengedi. Az alapító okiratban — egyebek közt — rendezni kell a közös tulajdonban álló épületrészek karbantartásával, felújításával kapcsolatos kötelezettségek, kiadások viselésének módját, arányát. A társasház létesítéséhez, az alapító okirat megváltoztatásához, módosításához valameny- nyi tulajdonos hozzájárulása szükséges. A társasházalapítást és az esetleges változtatásokat be kell jegyeztetni az in- gatlannyílvántartásba, telekkönyvbe. ' 2/1982. (III. 8.) ÁH. sz. rendelkezés ugyanazok a fent említett közlönyben található. A házadóról és a házérték- adóról szóló 2/1975. (II. 21.) MT. számú rendelettel módosított 19/1974. (V. 18.) MT. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről kiadott 7/1982. (III. 12.) MT. rendelet a Magyar Közlöny 13. számában jelent meg. A házadóról és a házértékadóról szóló 17/1975. (IV. 18.) PM. számú rendelettel módosított 14/1974. (V. 18.) PM. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 9/1982. (III. 12.) PM. sz. rendelet ugyanitt található. után, már nem kér belőle, intézetbe küldi, apai kötelességét letudva a gondozási díj fizetésével. A láthatást akadályozó szülőknek gondolniuk kell arra, hogy a másik szülő szereteté- re. gondozására is nagy szüksége van a gyereknek. Nemcsak azért, hogy kényszerhelyzetekben ne maradjon támasz nélkül. Hanem azért is, hogy minden körülmények között megkapja mindkét szülőtől azt a szeretetet, ami egészséges fejlődéshez szükséges. Ezért nagyot vét az anya (vagy a gyerekét egyedül nevelő apa), a gyereke ellen, ha komoly ok, indok nélkül pszichológustól pszichológusig vonszolja a gyerekét azért, hogy igazolást nyerjen magatartásához. Amikor szükséges Természetesen előfordulnak olyan esetek, amikor a másik szülő viselkedése hátráltatja a gyerek testi, szellemi fejlődését. Mert a szülő alkoholista, csavargó, erkölcstelen életmódot folytat, vagy egyéb módon veszélyezteti a gyereket. Ilyenkor, de csakis ilyen esetekben szükséges a láthatások eltiltása. Dr. Kertész Éva ^ Álruhában érkezett meg ^ a tavasz. Igaz, a múlt hét j; közepe táján már rámo- S solygott a vízparton topor- § gó horgászokra, ajándékig képp néhány szép keszeg, í! bágyadt potyka is került a § horogra. Etetőbot A megye legtöbb állóvizén a hónap végén még tilalom védi a csukát, viszont a hosz- szú téli pihenő után szépen mozog a ponty. Nálunk ennek a halfajtának a horgászata a legnépszerűbb, legismertebb, ezért nem is térünk ki fogása módszereinek ismertetésére. Inkább egy, az etetéshez használatos segédeszköz leírását közöljük. Elkészítése nem igényel különösebb ügyességet. Szükségünk van viszont egy körülbelül 50 milliméter átmérőjű, 300 milliméter hosz- szú, a vízvezetékekhez is használt műanyag csodarabra, s egy szorosan beilleszkedő könnyű fanyélre. A nyelet körülbelül húsz centiméterre betoljuk a csőbe, beragasztjuk, vagy szögeljük. A cső üresen maradt másik végét megtömjük etetőanyaggal, s már csak a kipróbálás, gyakorlás marad hátra. Jóval távolabbi, nagyobb területet tudunk így a partról etetni, mint kézzel. Keszegrajt A számtalan keszegfaj fogásának például akár száznál is több módszerét összeszámolhatnánk. A főbb ismérvek természetesen azonosak — egy- egy kivételtől eltekintve — úszás szerelést, a lehető legvékonyabb zsinórt, hosszú érzékeny botot, kis horgot használunk. A csalik listája a gilisztától a kenyérgyurmán át a csontkukacig terjed. A Keszeghorgászat, versenyhorgászat című könyv alapján a Horgászok kézikönyve is ismertet néhány etetőanyag receptet. Érdemes kipróbálni. A hírek szerint Százhalombattától a Keleti főcsatornán át Délegyházáig „megy” már a keszeg. Csak meg kell találni. Nagymesterek A tavaszi jó tanácsok közé azonban nemcsak az óvatosságra történő figyelmeztetés illik, hanem a biztató szó is: eredményességünk érdekében igyekezzünk minél több elméleti és gyakorlati ismeretet elsajátítani, kipróbálni. Nagymesterek minden egyesületben találhatók, rájuk érdemes odafigyelni — megéri. A nagymesterek mestere, a magyar horgászmozgalom kiemelkedő alakja, Antos Zoltán évtizedek óta jó példával jár elöl. A Magyar Horgászban hajdan megjelent horgásznaplójától a pontyhorgászat szakmai fogásaiba beavató könyvén keresztül a néhány hete megjelent „Horgászok kézikönyve” szakírói tevékenységére is mindig az egyszerűség, a természetesség és a sokoldalúság volt jellemző. Az utóbb említett könyv, amelynek szerkesztője — néhány fejezetének pedig szerzője is — Antos Zoltán, úttörő próbálkozások, kezdeményezések folytatója és összegzője. Bár az utóbbi években egyre több — egyes halfajok horgászatával, a különböző módszerekkel kapcsolatos — könyv látott napvilágot, nagyon hiányzott ez a fajta olvasmány, amely egyszerre szórakoztató, tanító és a sportszerű horgászat propagandája. A Horgászok kézikönyve a teljesség igényével készült, ennek megfelelően részletes tanácsokat találhatnak benne a még a szerelés összeállításával bajlódó kezdők; de a rekordokra pályázó haladók is. A horgászmozgalom történetétől, szabályozásától, célkitűzéseitől, a különféle halak tartózkodási helyének, szokásainak, fogásainak ismertetésén keresztül a horgászcélú halgazdálkodás gondjainak, sajátosságainak számbavételéig mindenre kiterjedt a szerkesztő figyelme. S nem mellékesen: kellemes, nyelvtanilag is könnyű olvasmány. Pályázat A több mint négyszáz oldalas könyv olvasgatása közben támadt az ötletünk: folyamatos pályázatot hirdetünk, elsősorban a vízparti „öreg rókák” számára. Sokan közülük egyedi, eredményes, szellemes módszert alkalmaznak, s talán nem is azért titkolják, mert a zsákmányt irigylik másoktól, hanem mert tartanak tőle: akadnak, akik megmosolyogják őket, legyintenek rájuk. Pedig..., gondoljunk csak a balinólom klasszikus példájára. Így hát: szívesen látunk mindenféle leírást, amely a közismert módszerek hatékonyságát, eredményességét, sportszerűségét fokozza. Szívesen helyt adunk egy-egy speciális csali receptjének, különleges úszó, vagy kapásjelző tervének is. Mottónk: az eredményesség és a sportszerűség nem ellentétes fogalmak. Várjuk tehát leveleiket! Szomorú hír Tavasszal, ha újra találkozunk a parton, számba vesz- szük, hány új arcot látunk, kit mennyire öregített meg a tél, ki váltott más egyesületben engedélyt. S számba kell venni sajnos azt is, hány sporttársunk maradt el tőlünk végleg. A Monor és Vidéke HE februári ünnepi közgyűlésén még tapsviharral köszöntötték a horgászok Fodor Ferencet, az egyesület elnökhelyettesét, aki — akkor úgy tűnt — leküzdötte hosszú, súlyos betegségét, s ismét részt vett a közös fórum munkájában. Néhány hét múlva azonban szomorú hír érkezett lakhelyéről, Pilisről: Fodor Ferenc 53 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Emlékét kegyelettel őrzik mindazok, akikért — míg egészsége engedte — fáradhatatlanul dolgozott. Az első tavaszi próbálkozás a Keleti főcsatornán. Kép és szöveg: Vereszki János Válóper utáni hosszú huzavonák Ostrom a láthatás ügyében M T ÍZ NAP RENDET.F.TFTRŐT.BH
