Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
1982. MÁRCIUS 21., SZERDA xMí, mm 3 Prémesóüat-fenyésztés Sződön A szákkal fogott szökött róka ^ Arra a kérdésre, hogy miről beszélget két kutya- ^ tenyésztő ha találkozik, látszólag könnyű a válasz: a S kutyatenyésztésről. Dr. Jakab László és Udvardy Jenő, i a sződi Virágzó Termelőszövetkezet két fiatal szakembe- ^ re azonban szerencsére közös hobbijuk mellett más té- máról is véleményt cserélt baráti találkozásaik során. $ Így került szóba, hogy a téeszben tarthatnának például 5j prémes állatokat. A szakirodalmat tanulmányozva arra ^ a meggyőződésre jutottak, hogy a sarki róka és a hibrid- 5 görény tenyésztése aránylag könnyen megoldható, s a be- . fektetett munka tisztességes nyereséghez is juttatná a í közös gazdaságot. Retek a fóliák alól Nagyüzem a sátor alatt Ha a szántóföldön nem is, a kertészetekben már megkezdődött az igazi nagyüzem. Pest megye gazdaságaiban fólia alatt nőnek a palánták, azok is, amelyek majd további termesztésre az idő jobbulásával a földekre kerülnek, s azok is, amelyekből szemet gyönyörködtető primőráru lesz a piacokon, a zöldségesüzletekben. Nemcsak a gazdaságokban, hanem a háztáji fóliák alatt is szorgoskodnak a lányok-asszonyok a majdani jó termés érdekében. Rugalmas vállalások Brigádvezetők a nuinkaverseny-ntozgalomrol Kiss Károly köszöntése Kiss Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnökét, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagsága 60. évfordulója alkalmából kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Biztonságos hajózás Duna Bizottság A hajózás fokozott biztonságát elősegítő intézkedéseket, ajánlásokat vitatnak meg egyebek között a Duna Bizottság 40. ülésszakán, amelyet a keddi plenáris ülésen Radoven Uro- sev nagykövet, a bizottság elnöke nyitott meg a szervezet budapesti székházában. A március 30-ig tartó ülésszakon részt vesznek nagyköveteik vezetésével a tagországok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — delegációi; a magyar küldöttséget Roska István külügyminiszter-helyettes vezeti. Az ülésszak munkájában részt vesznek az NSZK közlekedési minisztériumának szakértői, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és a Nemzetközi Távközlési Unió képviselői is. A nyitó plenáris ülés után, s a következő napokban munkabizottságokban tárgyalnak a nemzetközi vízi út zavartalan hasznosítását, a dunai hajózás feltételeinek további javítását segítő nautikái, hidrotechnikai és hidrometeoro- lógiai kérdésekről. "A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is, mint a többi kereskedelmi vállalat, a fejlesztést, a vásárlási körülmények javítását átszervezéssel, szakosítással (profiltisztítással) és rekonstrukciókkal igyekszik megoldani. Az úgymond hagyományos beruházásokra, vagyis vadonatúj áruházak, üzletek építésére az ismert gazdasági körülmények miatt kevesebb a pénz, korlátozottak lehetőségeik. De azért sikerült megteremteniük több új bolt létesítésének, s a régiek újjáalakításának anyagi fedezetét — tájékoztatott Szilvási Im- réné dr., a PIK igazgatója. Elsősorban az idei fejlesztési tervek, elképzelések az érdekesek, de 1982 — hiszen egy-egy komolyabb építkezés a tervezéstől az átadásig több évbe telik — nem választható el 1981-től és 1983-tól sem. A tavaly átadott Dunakeszi Aruház például a vállalat gazdálkodásában, de a város és környéke ellátásában is igazán az idei évtől számottevő. Különben már tavaly a vártnál nagyobb forgalmat produkált, s jól bevált szolgáltatása a házhozszállítás is. A házhozszállításra a PIK saját — egytonnás — tehergépkocsija hivatott délutánonként, mert délelőttönként ugyanezt az autót árubeszerzésre használják. S éppen a dunakeszi tapasztalatok alapján tervezik a PIK-nél, hogy — főképp a kisebb települések, a kis üzletek ellátására — még vásárolnak gépjárművet, amint a pénzt előteremtik rá. Ugyancsak 1981-ben nyitották meg a Csepel Autógyárnál a Kanizsa márkaboltot. Ez is sikeres vállalkozásnak bizonyult a Boy Szolgálat közreműködésével megszervezett házhozszállítással együtt. S szintén 1981-es kezdeményezés, a Prizma Kereskedelmi Társulás léte, de hatása a jobb áruellátásban inkább az idén az év vége felé, s aztán 1983- tól érzékelhető: csak emlékeztetőül: a Prizma létrehozását — ahogy azt lapunk 1981. október 27-i számában megírEzek után már nem is okozott különösebb nehézséget, hogy a vezetőséget is megnyerjék elképzelésüknek. A kollektíva irányító testületé 1980 júliusában hozott határozatot arra, hogy a szövetkezetben és környékén keletkező állati hulladék hasznosítására prémesállat-ágazatot hoz létre. Kísérleti telep — Természetesen nem akartunk csak úgy, hübelebalázs módjára belevágni ebbe a dologba — mondja dr. Jakab László főállattenyésztő. — A témához kapcsolódó könyvek, folyóiratok tanulmányozása után felkerestünk több hazai termelőszövetkezetet, ahol már hosszú ideje foglalkoznak ilyen állatok tartásával. Jártunk egyebek között a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz-ben is. De a legtöbbet a lengyel prémesállattenyésztőktől tanultuk. Ott többször is voltunk, hiszen tőlük vásároltuk az első rókákat és görényeket is. A kedvező tapasztalatok ellenére azonban a sződiek egy kicsit tartottak attól, hogy vállalkozásuk kudarcba fullad. Igaz, a kockázat minimális tűk — a PIK kezdeményezte, s összesen hét iparcikk kiskereskedelmi vállalat társult a nagyobb tételben történő közös árubeszerzésekre. Monoron a ruházati, a ceglédi élelmiszer és az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok közös beruházásban 2800 négyzetméter alapterületű áruházát építettéinek. A terep- rendezést 1980 végén kezdték, az építkezés két évet vesz igénybe, s az átadása 1983 első felében várható. Ez az áruház hasonlítani fog a dunakeszihez, csak itt az élelmiszer részleg is egy épületben lesz a ruházattal és az iparcikkel. S már kifejezetten idei fejlesztés a váci konyhafelszerelések boltjának kialakítása. Még tavaly az utolsó negyedévben kétszer nagyobb helyiségbe költöztették a papírboltot, s a régi helyiség átalakítása most folyik. Itt egymás mellett egy üveg-porcelán és egy konyhafelszerelést kínáló üzlet lesz. Az átadást májusra tervezik. Az érdi iparcikk-üzlethálózat korszerűsítését és bővítését ütemterv szolgálja. Ennek megfelelően az első lépcsőben 1983 végéig a Volánpályaudvar közelében egy műszaki-villamossági és háztartásfelszerelési boltot nyitnak meg. (Ezek pótolják a lakótelep építése miatt szanálásra kerülő Keravill- és vasboltot.) A második ütemben egy 800 négyzetméter alap- területű bútoráruházát, a harmadikban pedig két újabb szaküzletet építenek. Végül egy kis bevásárlóközpontot alakítanak ki. A nagykőrösieknek is szolgál kellemes meglepetéssel a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Rövidesen átveszik a Bács-Kiskun megyei Iparcikk-tői a háztartási-vegyi boltot, s némi átalakítással gazdaboltot csinálnak belőle. Terveik szerint az idén az első félévben megnyitják. Cegléden pedig a ráfizetéses mezőgazdasági szaküzletet borászati szakbolttá alakítják át ugyancsak 1982-ben. Sz. P. volt. A váratlan események elkerülésére úgy döntöttek, hogy mindössze ötven kékrókát és ötven Elka-görényt hoznak be, s ezeket kísérleti telepükön tartják majd. így a helyszínen győződhettek meg az állatok alkalmazkodóképességéről, a külföldi partnertől kapott technológia használhatóságáról, s nem utolsósorban arról, hogy sikerül-e hozzáértő, lelkiismeretes szakembergárdát kialakítani az önként jelentkezőkből. Az aggodalmak nem bizonyultak alaptalannak, de az idő igazolta, hogy a sződiek nem választottak rosszul. Szerződés tíz évre Közben, az elmúlt esztendő tavaszán kedvező árajánlatot kaptak a téeszbeliek egy norvég cégtől. A tárgyalások eredményeként áprilisban újabb száz darab hibridgörény érkezett Sződre. — Nagy várakozással tekintettünk a tenyészszezon elé — folytatja dr. Jakab László. — A rókák évente egyszer, a görények kétszer ellenek, ezért nagyon fontos, hogy egy-egy alkalommal mekkora szaporulatot sikerül felnevelnünk. A tavalyi eredményeken mi is meglepődtünk: az elválasztási átlag rókánál öt, görénynél pedig hét volt, amit, ha összehasonlítunk egy 40—50 éve működő norvég telep átlagával, mindenképpen jónak mondható, hiszen ott egy-egy anyarókától hat, görénynél viszont a két ellésből összesen 12—14 egyedet sikerül felnevelni. Az 1981-es év tehát a tapasztalatszerzés esztendeje volt. A rendkívül sok gyakorlati és elméleti ismeret birtokában ma már módosultak az eredeti elképzelések, s a szakemberek fejében merészebb tervek is megfogalmazódnak. Szeptemberben ugyanis Norvégiából vásároltak még háromszáz darab rókát, s tíz évre szóló együttműködési szerződést kötöttek a Grondahl Pels Export-Import céggel. A külföldi partner vállalta, hogy a szódieket folyamatosan ellátja megfelelő tenyészállatokkal, s a Magyarországon megtermelt prémet a tőkés piacokon értékesíti. A tapasztalatok birtokában a téeszben úgy döntöttek, hogy hozzákezdenek egy telep építéséhez, ahol ezer anyát, kétszázötven tenyészkant, s mintegy hatezer növendékállatot tarthatnak majd korszerű körülmények között. Ám mivel a termelőszövetkezet anyagi lehetőségei meglehetősen szűkösek, a Magyar Nemzeti Banktól 13 millió forintnyi exportnövelő hitelt vettek fel. Csincsillák is A főállattenyésztővel körbejárjuk a most épülő telepet. Üt közben bekukkantunk abba az épületbe is, ahol majd a prémfeldolgozó, a konyha, a szociális helyiségek és az irodák is lesznek. Minden talpalatnyi helyet kihasználnak, még az alagsort is hasznosítják: a már elkészült részben jelenleg 375 csincsillát tartanak. — Erre eredetileg nem számítottunk — jegyzi meg dr. Jakab László. — Váratlan ajánlatot kaptunk egy amerikai cégtől, s mert az üzlet sikeresnek ígérkezik, belevágtunk. A csincsilla különben is meglehetősen igénytelen, a nyúlhoz hasonlóan táplálkozik, s mivel helyünk is volt, meg kedvünk is. aláírtuk a szerződést. Udvardy Jenő ágazatvezetővel a rókatelepen, a ketrecsorok között találkozunk. — Rövidesen kezdődik a párzási időszak, most tenyésztési elképzeléseinknek megfelelően csoportosítjuk az állatokat — mondja. — Egy kanra négy anya jut. Miközben beszélgetünk, mozgolódás támad az egyik ketrecnél: kiszökött az egyik apajelölt róka. Többen is a nyomába erednek, míg végül sikerül megfogni, azaz egy horgász merítőhálóval „meg- szákolni” az engedetlen állatot. Kollár Mihály gondozó a kezét mutatja: — A rókát a farkánál kell megfogni. Elég egy rossz mozdulat, s máris harapnak a bestiák. Pedig én már itt vagyok kezdettől, de még velem is előfordul ilyen baleset. Persze, nem mindegyik vad, vannak közöttük szelídebbek is, ezek a kedvenceim. Itt van például ez a kan, én csak Tündérnek szólítom. Nézze csak meg: az egyik szeme zöld, a másik meg barna. Együtt a háztájival A téeszbeliek úgy gondolták, a görények tenyésztésébe esetleg bevonhatják a háztáji gazdaságokat is. Vállalkozók akadtak bőven, s eddig mintegy 200 darabot adtak ki öt tenyésztőnek. A prémeket visz- szavásárolja tőlük a gazdaság, s úgy számolják, állatonként egy-két ezer forint haszna is lehet a gazdának. Tervezik, hogy a kört szélesítve, egyre több embert vonnak be a görények tenyésztésébe. Az idei elképzelések között már 1 ezer 500 állat kihelyezése szerepel. Végleges megoldásként azt tartanák jónak, ha a téesz telepén csak tenyészállatokat nevelnének, a kisgazdaságokban pedig a prémtermelés folyna. A szemfüles sződi szakemberek tehát nem választottak rosszul. A prémes állatok évente mintegy 450 tonna vágóhídi és egyéb húshulladékot esznek meg, s megfelelő gondozás mellett tisztes hasznot hoznak. Sződön arra számítanak, hogy az ágazat fejlődése után esztendőnként mintegy 500 ezer dollár lesz az árbevételük. Furucz Zoltán A szocialista brigádvezetők és néhány ágazati szakszervezet képviselői kedden, a SZOT székházában újságírókkal találkoztak és ismertették a munkaverseny-mozgalomban elért eredményeiket, összegezték tapasztalataikat. Valamennyien elmondták, hogy a szocialista munkaverseny módszerei változóban vanak, az évtizedek óta megszokott, egész évre szóló felajánlásokat a piaci viszonyokhoz igazodó termelés és a brigád- vállalások rugalmasabb összhangja váltja fel. Ez fokozottan megköveteli a vállalati vezetők és a kollektívák szoros együttműködését, a folyamatos tájékoztatást a vállalat mindenkori feladatairól. a közvetlen eszmecserét arról, hogy egy-egy brigád hogyan segíthetné még jobban vállalatát. Egyben kifejtették, hogy a szocialista munkaversenyt érintő jogszabályok egyes kötelmei a vállalati önállóság növekedésével megértek a változtatásra, ezek a szabályok azonban alapvetően már ma sem akadályozzák a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom hatásának növelését. A gazdasági vezetők sok vállalatnál még mindig nem ismerték fel, hogy a legnehezebb feladatokhoz is milyen nagy segítséget nyújthatnak a brigádok, ha erre megkérik és a vállalat életébe beavatják őket. Ma még az anyagi eszközöket sem használják fel ösztönző módon, valóban a jó munka elismerésére. A szocialista brigádok nagyobb eredményeket akarnak elérni, mint ami kötelező számukra, s a vezetőktől elvárják, hogy lehetőleg kellő időben mondják el igényeiket: mi lehet az a többlet, amivel a brigádok segíthetnek. Ez a vezetés részéről nemcsak nagyobb előrelátást, hanem jobb szervezettséget is igényel, mert a munkáskollektívák csak akkor tudnak mindenkor rugalmasan alkalmazkodni a feladatokhoz, ha erre maga a vállalat is képes, s a termelési, vagy struktúraváltozásokhoz mindenkor meg tudja teremteni a feltételeket. Többen elmondták, hogy a mennyiségi szemlélet háttérbe szorulása nem jelentheti a termelékenység stagnálását vagy éppen csökkenését. A lényeges az, hogy a mennyiség növekedése ne menjen a minőség rovására. S annak az elvnek is érvényesülnie kell, hogy aki nagyobb eredményeket ér el, az többet is keressen. Uj berendezéseket vesz a lenfonó Szálkettőző gépek Budakalászon A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat pénzügyi lehetőségeihez mérten korszerűsíti, fejleszti különböző gyáregységeit, így a többi között a budakalászit is. Svájcból, a Mettler cégtől szálkettőző gépet vásároltak, ezenkívül Csehszlovákiából — az NSZK-beli Volkmann-liccnc alapján készitett, az Elitex-gyárból származó — cérnázóberendezést. Képünkön a Mettler szálkettőző gép. Koppány György {elvétele Kisebb bevásárlóközpontok is szolgálják a lakosságot Többet ésszel, mint pénzzel
