Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

Politizáló fiatalok Ki-ki érdeklődése szerint Aligha van olyan KISZ-ve- 1 zető, aki ne értene egyet az­zal, hogy az ifjúsági mozgalom egyik legtöbbet vitatott, s legnehezebben kibontható te­rülete a politikai képzésé. Sok buktatója van: úgy kell fel­kelteni a tagság érdeklődését, bevonni őket a mindennapi politizálásba, hogy ne érezzék nyűgnek, muszájnak. S aki már próbálta, tudja, milyen nehéz próba ez. Kitűnik meg­állapításunk igaza abból is, hogy az egész képzést több­ször felülvizsgálták, átalakí­tották már, legutóbb tavaly, amikor februárban a KISZ Központi Bizottsága hozott új határozatot, alaposan megre­formálva az addigi rendszert. Új formákban A legfontosabb változások­ról már több cikkünkben szó esett, így arról is, hogy fel­oldották a korábban szigorú kötöttségeket, mind formai, mind tartalmi tekintetben. Több képzési forma megszűnt, s a megmaradók vagy az újak rugalmasabbak, a tagság ér­deklődéséhez jobban alkaimaz- kodók lettek. Azaz: ilyenekké kell lenniük, s a kettő nem ugyanaz. Hiszen a közkeletű igazság, a forma és tartalom összefüggéseiről esetünkben is álL Ez volt a tanulsága annak a beszélgetésnek is, amelyre Ka­pás Sándort, a KISZ városi bizottsága mellett működő po­litikai képzési bizottság ve­zetőjét kértük: értékelje az első, új alapelvek szerint szervezett képzési év tapaszta­latait és ismertesse a terve­ket. Tájékoztatásából kitetszik: valóban nehéz, még a világo­san megfogalmazott célok mellett is a gyakorlatba átül­tetni a terveket, elképzelése­ket. Kezdjük az elején, a Kilián- körökkel. Ezidáig ezek voltak a KISZ-életre való felkészí­tés fórumai, de az idén, a po­litikai képzési határozatnak megfelelően, már csak egy-két KISZ-szervezetben működtek, s ezután már sehol sem szer­veznek hasonlókat. Feladatait az úttörőszövetség vette át, de a KISZ-esek közreműködése sem szűnt meg: — A segítség több formá­ját használhatjuk ki, s ez kö­telességünk is, hiszen elébük kell menni azoknak, akik kö­zénk lépnek. Ezért is határoz­tuk el, hogy ezentúl a vezető- képzésbe bevonjuk az ifive­zetőket is, akik összekötők le­hetnek -a KISZ és az úttörő­szövetség között. A nyolcadikosok klubja is remek terepe a KISZ-életre való felkészítésnek: itt már többször rendeztünk polkaszi- nót, játékos politikai vetélke­dőt. Azt is tervezzük, hogy a KISZ-be felvett nyolcadiko­soknak ezentúl ünnepélyes ke­retek között adjuk át a tag­könyveket. ! Sokat vitatkoztak már az ifjúsági vitakörök feladatairól, a legmegfelelőbb formájáról. A régiek közül tulajdonképpen ez a fórum maradt meg, leg­alábbis elnevezésében, hiszen a tartalmát illetőleg ez is meg­újult. Változatos témakörök — Nem tagadhatjuk: az if­júsági vitakörök korántsem töltik be szerepüket, s ez a helyzet a képzés formai át­szervezésével sem oldódik meg magától. Itt, a városban arra törekszünk, hogy megfelelő témaajánlatokkal, a képzett előadók listájával, módszerta­ni segédeszközökkel segítse a képzési bizottság a KlSZ-szer- vezeteket. El kell érni azt is, hogy ne csak alapszervezeti keretekben, hanem érdeklődé­si körök szerint is szervezze­nek vitaköröket, hiszen így ki-ki a saját kedvére vitatkoz­hat például gazdaságpolitikai, szociálpolitikai' vagy éppen a lakáshelyzet, esetleg a nem­zetközi politika kérdéseiről. Az is újdonság a városban, ahogy Kapás Sándor elmond­ta, hogy az újonnan beveze­tett ifjúsági fórumokat a na­gyobb közösségek vélemény- cseréjének színterévé kíván­ják tenni. Az eltelt egy esz­tendő még nem hozta meg a kívánt színvonalat, de a jövő­ben azt szeretnék, ha város­Évente 200 ezer forintért gyarapíthatja könyvállományát a járási-városi Juhász Gyula könyvtár. Az idén a tervek szerint 150 ezerért új könyve­ket vásárolnak, a többit az an­tikváriumokban költik el. Eközben figyelembe veszik azt is. hogy a négy körzeti fiók kínálatát is fel kell újítani. A blahai kis könyvtár a király­telepi és a Damjanich Általá­nos Iskolában elhelyezett fiók, ahol az iskolai könyvtárat nyi­tották meg hetente kétszer a felnőttek részére is, 150—150 új könyvet kap. A legnagyótob s a legnépszerűbb fiók, a Stromfeld sétányi, az idén 250 új kötettel gyarapodik. Nem feledkeznek el arról sem, hogy a hiányzó helytör­téneti anyagok, a segédkönyv­tár és az olvasótermi állo­mány hiányait is pótolják, er­re is az antikváriumokból va­ló vásárlás g legmegfelelőbb. Tovább gyarapítják a tudo­mányos, művészeti, lakberen­dezési s egyéb szakkönyvek kínálatát is. Több filozófiai, or­vosi, közgazdasági, szocioló­giai, vezetéstudományi köte­tet vásárolnak az újonnan megjelenők közül. Ezentúl is külön gyűjtik a pedagógiai munkákat, hiszen ebben a té­politikai, településfejlesztési, érdekvédelmi szempontból is gyümölcsöző viták bontakoz­nának ki ezeken az összejöve­teleken s, hogy az ifjúsági fó­rumok a parlamentek közötti időszakokban a mozgalom ér­tékelő rendezvényei is legye­nek. A februári határozat nagy fontosságot tulajdonít a ve­zetői, a speciális képzésnek is. A képzési bizottságnak az a véleménye, hogy nem tá­maszkodhat csak a központi lehetőségekre, s a megyei tan­folyamok, a KÍSZ-iskolák mellett saját magának is gon­doskodnia kell az utánpótlás, s a már funkcióban lévő ve­zetők képzéséről. A legutóbbi vezetőképzőről már a szerve­zők és a résztvevők is elis­meréssel szóltak, ami azt jel­zi, lassan beérik az a sok munka, szervezés, előkészítés, ami a politikai képzés meg­újítását szolgálta eddig is. Polkaszinó Elkészült már a különféle reszortok gazdáinak felkészí­tési terve is, s bevált az a speciális képzési forma, amit már sokan ismernek polka­szinó néven. Olyannyira, hogy a járás több községében, pél­dául Ikladon, Szadán, Veres­egyházon már vendégszerepeit is a vetélkedő stábja. G. Z. makörben báziskönyvtár a gö­döllői. Az idén az is fontos cél­juk, hogy befejezzék a hely- történeti témájú anyagok fel­dolgozását s megoldják szak­szerű raktározásukat. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Táncház, 18 árától a Galga- teremben. Klubnapközi az Erkel Fe­renc Általános Iskola 3—4. osz­tályos tanulóinak, 13.30 óra­kor. Ankét a Magyarország című politikai hetilap szerkesztősé­gével. Vendégek: Oltványi Ta­más és Veszprémi Miklós, 15 órakor a szocialista brigádok klubjában. Sivatagi show. Színes ameri­kai természetfilm. Csak 4 óra­kor. Tegnapelőtt. Színes magyar társadalmi filmdráma, 6 és 8 órakor. Új könyvek A fiókkönyvtáraknak is Torma Gabriella a művelődési házban Évente száz hangverseny Nem véletlen, hogy a meg­beszélt találkozó nehezen jött létre, s többször szenvedett ha­lasztást. Mi más lehetett az akadály, mint egy külföldi út, egy-egy hazai hangverseny, fellépés: Torma Gabriella na­gyon elfoglalt ember. Végül mégis sikerült a beszélgetés, méghozzá húsz évvel azután, hogy lapunkban már bemu­tattuk az akkor még csak te­hetségének első jeleit megmu­tató kislányt, aki mára is­mert zongoraművésszé érett. Ritmus és zene Nem kell faggatni, noszo­gatni, szép szavakkal, élve­zetes stílusban beszél életének eddigi állomásairól, pályafutá­sának szakaszairól, arról is meggyőzve hallgatóját; nem­csak zeneművésznek, elbeszé­lőnek is kiváló. Alig volt hároméves, ami­kor szüleivel elköltözött szü­lőhelyéről, Tápiószeléről Gö­döllőre. Négyéves -korában már Martonyi Alfréd balett­iskolájában gyakorolt s taní­tómestere, aki egykor a stockholmi, majd a bécsi ope­ra szólótáncosa volt, ritmus­érzékét dicsérte. De a kislány­ban más tehetség is lakozott, amit Resch Mihály zongora­tanár fedezett fel: a zene iránti érzék. Maga az idős ta­nár is sokat foglalkozott Tor­ma Gabriellával, majd Wink­ler Nándor énektanár és Szen­déi Imre zongoraművész se­gítségével Bárdos Lajos ze­neiskolájába került. Tízéves korában már Gö­döllőn a Brozik Tibor vezette kórust kísérte zongorán, majd az árammérőgyári kórust, amelynek Winkler Nándor volt a karnagya. Sokra értékelte tehetségét a gyár akkori igaz­gatója és a járási kultúrfele- lős, dr. Gábori Gyula is. Ök is segítették abban, hogy ide­jét a zenetanulásnak szentel­hesse. A középiskolát két év­vel előbb végezte el a szoká­sosnál, utána zeneakadémiára került. Ötödéves korában ke­rült sor első országos szerep­lésére. Eközben a tehetséges kis­lányból érett művész, s fel­nőtt vált, tanulmányai befe­jeztével az Országos Filharmó­nia szólistája lett. Szerződése évente 20—25 koncertre szól, de ezenkívül is sok helyen — bel- és külföldön — szerepel úgy, hogy egy-egy esztendő­ben legalább százszor lép pó­diumra. Legutóbb például a rádióban hallhattuk: a 6-os stúdióból sugárzott műsorán Beethoven, Wagner, Fauré és Rahmaninov művek szerepel­tek. A hallgatók arca Sok országban vendégszere­peit már, a többi között a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Jugoszláviá­ban, Bulgáriában, Lengyelor­szágban, Belgiumban, Francia- országban és az NSZK-ban is. S bár szereti a rádiófellépése­ket is, igazi életeleme a kon­cert. Mint mondja: az az iga­zi, ha szemben ülhet a kö­zönséggel s látja hallgatói ar­cát. A sok-sok fellépés közül különösen emlékezetes a szá­mára a Liszt—Bartók nem­zetközi zongoraverseny Erkel­GÖDÖLLŐI katlan A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1982. MÁRCIUS 23., KEDD Országos érdeklődés A szennyvíziszap kettős haszna Annak idején mi is foglal­koztunk azokkal a kísérletek­kel, amelyeket a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem víz­gazdálkodási és meliorációs tanszékén folytattak, a városi szennyvíziszap hasznosításá­ról. Tegyük mindjárt hozzá, tulajdonképpen nem is első­sorban az iszap révén nyert gazdasági haszon a lényege­sebb ebben az esetben, sok­kal inkább az, hogy találtak, kidolgoztak egy olyan mód­szert, amellyel az egyébként nehezen eltüntethető kommu­nális és egyéb szennyvízisza­pot úgy adagolják vissza a biológiai körforgásba, hogy az kárt ne szenvedjen tőle. Okszerű kezelés Ahol ugyanis naponta több ezer köbméter gyűlik össze az iszapból, bizony meg kell gondolni, hova szabad tenni, tárolni. Az egyetemen, dr. Ravasz Tibor egyetemi docens irányításával megtalálták a helyesnek látszó utat. Hasonló kísérletek természetesen kül­földön is folytak, ám hazai viszonyainkra az egyetem al­kalmazta először, s mindmáig egyedül. A kísérletekkel bebi­zonyították azt is, hogy az szennyvíziszap elég nagy dó­zisokban vihető egységnyi földterületre. Az egyetemen ott tartanak, hogy egy hektárra ma már 10—12 ezer köbmétert is ki­hordhatnak, a talajt úgy is javítja, hogy tápanyagainak gyarapítása mellett a vízgaz­dálkodásra is jótékony hatás­sal van, a talaj szerkezetét, fizikai állapotát is javíthatják az okszerűen kezelt területe­ken. Hogy most visszatérünk er­re a kutatási eredményre, an­nak az is magyarázata, hogy mind több cég, gazdaság ér­deklődik a módszer iránt, amelyhez tegyük hozzá: a szennyvíziszaphoz hasonlóan a nagy állattartó telepek híg trágyáját is el lehet végre tüntetni. Elmúlt a belvíz A nagyhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz-ben 1972 óta üze­meltetnek eredményesen egy színházbeli gálaestje, egy 1969- es csehszlovákiai verseny, s a zeneakadémiai fellépések, amelyek közül a március 5-i volt a legutolsó. Torma Gabriella most ké­szül gödöllői vendégszereplé­sére: március 25-én, a műve­lődési központban ad hang­versenyt férjével, Davidov Szergej oboaművésszel, aki­vel Moszkvában ismerkedtek össze. Segített a város Miközben a múltról, a je­lenről beszélgettünk, gyakran kerültek elő a régi emlékek. Az is például, amikor mór mint zeneakadémiás volt Gö­döllőn beugró tanító. Ekkor szerette meg a pedagógiát, a kicsinyekkel való foglalkozást, s ma sem érez másként. írásunk nem volna teljes i ha nem tennénk eleget Tor­ma Gabriella kérésének: ír- I juk meg. hogy köszönettel tar­tozik a városi tanácsnak, amiért segítették, hogy Gö­döllőn kertes házba költöz­zön. Hiszen így nyugodtabban zavartalanabbul < készülhet gyakorolhat. Nem zavarja a zaj, s ő sem zavar másokat, amikor éjszaka vagy éppen hajnalban ül a zongora mellé. Csiba József szakosított sertéstelepet. An­nak idején egy viszonylag egyszerű, úgynevezett föld­medrű hígtárgyatárolót ala­kítottak ki. Mint a legtöbb helyen, náluk is gond támadt vele, a tároló hamar foga­dóképtelenné vált, ugyanakkor elzárta egy természetes vízle­vezető, egy kis árok útját. — Tőlünk is kaptak segít­séget — mondja dr. Ravasz Tibor. — Nemrég arról érte­sített bennünket a szövetke­zet elnöke, hogy módszerün­ket azóta már alkalmazzák is. Mintegy négy és fél hektár területet rendeztek be a ser- téshígtárgya fogadására. Az eredmény: a régi tárolót sike­rült annyira kiszárítani, hogy a mellékesen adódott gond, egy kis területen támadt bel­víz veszélye is elmúlt. Rá­adásul a trágya is hasznosul. A nagyhegyesi szövetkezet­ben csaknem háromszáz na­pon át hordtak ki naponta 120 köbméter híg trágyát, hektá­ronként majdnem nyolcezer köbmétert. — Tulajdonképpen mi az egyszerű, a jó ebben a mód­szerben? — kérdezem a do­censt. — Mindenképpen az, hogy az eljárás nincs megcicomáz- va. végtelenül egyszerű. Az istállóból kikerülő híg trágyát itt nem szűrjük, derítjük, nem centrifugázzuk, mindez sok költséget emésztene fel, gé­pek, és persze emberek kel­lenének hozzá. Az anyag ere­deti állapotában kerül a mű­velt talajba, anélkül, hogy a viszonylag kis területen a technológiákban elvégzendő talajművelési feladatokat za­varnánk vele. Megyénkben is — Van-e máshonnan is ér­deklődés? — Van. Például a Dél-So­mogyi Állami Gazdaság és a karádi (ugyancsak somogyor- szági gazdaságból kerestek meg minket. A karádiakkal a hónap utolsó napján ülünk le tárgyalni módszerünk átvéte­léről. Hogy honnan szereztek tudomást eredményeinkről? Mezőgazdasági szaklapunk ta­valyi negyvenkettedik számá­ban adtam közre egy tájékoz­tatást, hát például annak ■alapján keresett meg bennün­ket az Agrober Veszprém me­gyei igazgatósága is. Van Pest megyei kapcsola­tunk is, de ezt szélesíteni sze­retnénk. A szennyvíziszap ki­helyezést az egyetemi kísér­leti területeken kívül az alsó- némedi szakszövetkezetben is mi irányítottuk. Másrészt a gödöllői vízmű vezetői is megkerestek, hogy az új szennyvíztisztító telepen ke­letkező iszap hasznosításában a technológiai terv adásával, kidolgozásával segítsünk ne­kik. F. L Bontják a régit Újjászületik a városközpont Bontják a régit, építik az újat. Változik, fejlődik a város; a központja is. Képünk a Kossuth Lajos utcában készült, ahol szanálják a lebontásra ítélt régi épületeket, helyükre új lakótelep épül majd. De ami még használható: tégla, gerenda, ajtó, ablak — nem vész kárba. A városi tanács engedélyével ezeket maguk a bontók vihetik el, viszont így a munkát meg­spórolja a város. £. s >. U ' ■ XZ8síS$ss&-j:<. sjdtws&ii Ez a felvétel már az újat, az épülőt példázza: a Szabad­ság út gyors ütemben készül a tavaszias időben. A Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói már az ala­pok, a szegélyezés utolsó simításainál tartanak. Csiba József felvételei ISSN 01-33—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents