Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXVI. ÉVFOLYAM 52. SZÄM 1982. MÁRCIUS 3., SZERDA

A DÉMÁSZ isiéi tervei

Több megrendelés a lakosságtól

Munkásakra és gépekre tenne szükség

A kifogástalan és gyors munka lehet a rhagyarázata annakl hogy a 'DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságára évről évre mind több megrendelés érkezik a közületektől és a lakosságtól villamos há- lózat megtervezésére és megépítésére. ’

Nem ígérték

Megrendelések alapján az Idén előreláthatólag 35—37 millió forint értékű hálózatot kellene megépíteni. Elképzelhető azonban, hogy a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják az igényeket kielégíteni. Ennek okáról bővebben Fischer János hálózatfej lésztési osztályvezetőtől érdeklődtünk.

— Üzemigazgatóságunk idei terve 54 millió forint értékű villamos hálózat megtervezése és megépítése — mondotta az osztályvezető. — E célkitűzésünk maradéktalan teljesítéséhez a feltételek adottak. Saját fejlesztési alapból 35 millió forint értékű hálózatot kívánunk megépíteni.

— Ily módon' pedig csak 19

millió forintért tudnánk a megrendelők részére munkát végezni. Ezzel szemben a már idáig megrendelt munkák ösz- szege 27 millió forintra rúg. s az elmúlt évek tapasztalatai alapján állíthatom, hogy még ez évi kivitelezésre, mintegy

8—10 millió forint értékű munkát rendelnek meg tőlünk. ,

— Előre látható, hogy ennek a? elvárásnak maradéktalanul nem tudunk eleget tenni. Még akkor sem, ha a kapacitás jobb kihasználására és a szervezésre nagyobb gondot fordítunk. A feladat teljesítéséhez több munkásra és gépre lenne szükségünk. Ugyanakkor súlyos nehézségek mutatkoznak az anyágellátás területén is.

A munkához nélkülözhetetlen anyagok hiánya pedig alaposan megkérdőjelezi a többletteljesítést. Ugyanis az a helyzet, hogy a terv teljesítéséhez szükséges anyagokat a szállítók és a gyártók biztosítják, de többre nem tettek ígéretet.

Műszaki átadás

— Az áramszolgáltatói gyakorlatban és a hálózatépítéseknél is jelentős mennyiségű szigetelőt használunk fel — mondotta Fischer János. — Az ipari porcelán szigetelőket a Finomkerámiaipari Művek pécsi porcelángyára gyártja, mely az idei megrendelésünket sajnos, csak 70 százalékban kívánja kielégíteni. Emellett persze, más anyagokból is mutatkozik hiány. Jelen pillanatban például nélkülözni vagyunk kénytelenek a szereivé* nyék felerősítéséhez szükséges rúdcsavarokat.

— Megemlítene néhány jelentősebb munkát?

— Sáját fejlesztési alapból építjük a nagykőrösi állomás kitápláló vezetékeit. A több szakaszra bontott munka ösz- szesen 10 millió forintot tesz ki. Az alállomás várhatóan az első félév végén üzembe lép.

— A városi tanács megrendelése alapján elvégezzük az Ifjúság útján a közvilágítás

| átépítését. A jelenlegi, hagyo- I mányos izzólámpákat higanygőz lámpákra > cseréljük. Biztosítjuk a gyalogátkelőhelyek kiemelt megvilágítását is. Várhatóan az idén sor kerül a zártkertek egy részének villamosítására is.

— Az új 16 tantermes iskola energiaellátását szolgáló földkábel lefektetése is sok munkát ad majd. Befejezés előtt áll a Pálfájai út melletti, kisfeszültségű hálózat megépítése. A tavaly novemberben megkezdett Abonyi úti családi házas, telkek villamosítása elkészült, s a műszaki átadása is megtörtént.

— A Testvériség III/2. gázvezeték-építés villamosener- gia-ellátásának kivitelezési munkájából a DÉMÁSZ ifjúkommunistái is tevékeny részt vállaltak és vállalnak. A fenti munkákon kívül számos megrendelést kapunk légvezetékek építésére és transzformátorállomások létesítésére. Tovább folytatjuk a Bács-Kiskun megyei tanya villamosítási program szerinti hálózatépítéseket.

Tröszti utasítás

— A Budapesti Elektromos Művek üzemeltetésében levő egyes kommunális hálózatok

1 meglehetősen rossz állapotban vannak. Ugyanakkor ezek átépítéséhez kellő építéskapacitással az Elektromos Művek nem rendelkeznek. Ebből eredően tröszti utasításra csaknem 3 millió forint értékben végzünk hálózati rekonstrukciós munkát, az idén például Maglódon.

Kovács Katalin

üäi'SSSIQS ,

felvilágosítás

Az országban az ipari balesetek sok munkaóra-kiesést, nemzetgazdasági, egyéni és családi bajokat okoznak. Ezért az ipari, hatósági, szakmai és társadalmi szervek, arra törekednek, hogy a balesetek számát felvilágosító munkával és megelőző intézkedésekkel minél jobban csökkentsék.

Ebben a munkában elöl jár a Kisiparosok Országos Szövetsége.

E cél szolgálatában, a szövetség nagykőrösi szervezete is munkavédelmi felvilágosító előadásokat tart, melyre Bakos Sándort, a Bács megyei Építőipari Vállalat munkavédelmi előadóját kérte fel. A szakember két elő- . adásban nyújtott hasznos munkavédelmi ismereteket, a nagykőrösi kisiparosságnak.

Az előadást a KlOSZ-szék- házban Faragó Dénes elnök nyitotta meg, majd Bakos Sándor tartott előadást. Bevezető szavaiban elmondotta, hogy az ipar fejlődésével fokozatosan jelentkeztek az ipari balesetek, melyek kiküszöbölésére először 1802-ben Angliában léptek fel. Magyarországon a balesetek elleni védekezést 1840-ben, majd 1884-ben az akkor alkotott ipartörvényekbe építették be, és

a veszélyek elhárításának munkáját 1947-ben és 1967-ben tökéletesítették.

A munka közben váratlanul bekövetkező halál, vagy súlyos kéz-, láb-, fejsérülés, csonku- lás tekintendő balesetnek, melynél be kell jelenteni az esetet a rendőrségen, jegyzőkönyvet kell felvétetni a KlOSZ-szal. A kisebb sérülés baleseti ártalomnak számít, melynél a kisiparos vesz fel jegyzőkönyvet, öt példányban. A Munka Törvénykönyve kimondja azt is, hogy csak munkára alkalmas állapotban szabad dolgozni engedni. A munkára alkalmatlanság nemcsak italos állapot, hanem betegség, vagy mérgezettség is lehet.

Az előadás után a hallgatók kérdéseket tettek fel, s Bakos Sándor megadta a választ. Ha a fuvaros táblát tesz ki az istállójába, hogy: Vigyázat, rú- gós á ló! Ha bemegy valaki és megrúgja, a jószág tulajdonosa nem felelős érte. Ha például a kovács kiírja a műhelyébe, hogy: Veszélyes és tilos a felszereléshez nyúlni! Ha valaki mégis hozzányúl és megsérül, a kovács nem vonható felelősségre.

Az előadást Faragó Dénes elnök zárta be.

K. L.

A nagykőrösi asszonyok szépségéről, kedvességéről sok körösi kezdő és haladó versfaragó és elismert költő is írt már költeményeket, de kevés szó esett asszonyaink és leányaink szakácstudományáról, s mondhatni művészetéről. Legfeljebb a március 15-i és egyéb társas vacsorák végén dicsérték meg a szónokok a finom falatokat készítő szakácsasszonyokat, de lassan ez a divat is abbamaradt.

Ezt a régi mulasztást igyekszem én most dióhéjba szorítva pótolni, mert az asszonyok és lányok ezen tudományának és művészetének sok jó érzést, életkedvet köszönhet a férfitársadalom.

Erzsébet iskola

A következőkben történelmi. példákkal mutatok rá erre a régi igazságra. Az elsőt még gyermekkoromban hallottam, jóapám egyik barátjától, a hosszú, hófehér szakállú Vargha István tanító úrtól. Még a 150 éves török megszállás idején történt, hogy a budai basa szigorú parancsot küldött a nagykőrösi főbírónak, hogy hat napon belül 5 kocsi szénát, 5 kocsi palántakarót és 12 fiatal leányzót küldjön Budára, fejvesztés terhe alatt.

A főbíró kétségbeesetten hívta össze a tanácsot, hogy mit csináljanak. Az isten is megverné őket, ha lányokat adnának a töröknek. De a főbíró- né, bizonyos Muraközy Sára asszony, elhárította a veszélyt A parancsot hozó béget meghívta ebédre, s olyan jó töltöttkáposztát főzött neki, hogy amikor finom bánomi borral is megkínálta, más helységből rendelte el a lányfelküldést.

Lányok, asszonyok fucfományo

Finom fibt®! dicsérete

A másik szájhagyományt apám másik barátjától Szabó Ede bácsitól, az egykori levéltárostól hallottam: amikor I. Ferenc József király 1857. május 24-én feleségével Erzsébet királynéval országos kőrútján Nagykőrösön is időzött, az ünneplés közepette a főpolgármesterné Magyar Pál- né kapros, vajas túróslepényt szolgált fel, s a királyné nagyon megdicsérte. Megnézte az új felszegi leányiskolát és megengedte, hogy azt róla, Erzsébet iskolának nevezzék el.

A körösi asszonyok és leányok későbbi szakácsművészeti sikereiről már közvetlenül én is tudok. Az első világháború kitörése előtt, 1914-ben alakult Gazdasági Egyesület, nagy sütemény-, befőtt- és lekvarkiállítást rendezett, melyről a pesti újságok is elismeréssel írtak. Tuba Ágnes néni, Gáli Dezső bátyánk unokahúga és udvarházának vezetője vagy 50 remeket állított ki, ami Nagykőrös nagyra becsült festőművészét, Dajka Antalt annyira megihlette, hogy egy szép festményen örökítette meg a látványt.

Hősök voltak

A világháborúk alatti és az azokat követő nehéz időkben örök érdemeket szereztek a körösi asszonyok, hogy a nagy- élelmiszerhiányok közepette, okos és találékony beosztással szinten tartották a város élelmezését és a második világháború végén megmutatkozott a

körösi lányok arany szíve, amikor a helyi szükségkórházban szeretettel látogatták és ajándékozták az itt ápolt sebesült katonákat.

A háborúk alatt körösi asz- szonyok is hősök voltak. Hogy menjen a termelés, sok asz- szony szántott, vetett, s volt asszony, aki dolgos kezével, családi házat szerzett, mire

3—4 éves hadifogságból hazajött a férje.

Az első világháború után, 1927-ben finn kormányküldöttség látogatott Nagykőrösre. Mint az akkori idegen- forgalmi iroda vezetője, én mutattam be nekik a várost. Ki vittem őket a Nagyerdőbe is, ahol Simonffy Ákos erdőtanácsos villásreggelit készíttetett nekik, az erdőfelügyelők feleségeivel. A villásreggeli után egy finn úr azt kérdezte tolmácsunktól, Bánóczy Endre gimnáziumi igazgatótól:

— Ugye erről a Nagykőrösről sok leány megy más vidékre férjhez?

— Miért? — kérdezte az igazgató.

— Mert nálunk, ahol ilyen jól sütnek-főznek a mamák, a lányok jó részét elviszik vidékre, feleségnek.

A háborúk után is jól megmaradt a körösi asszonyok szakácstudománya, bár sok fiatal már nem foglalkozik a főzéssel. A két háború között ugyanis Dezső Kázmér polgármester a fiúkat jó gazdává nevelő Téli Gazdasági Iskola létesítésekor bevezette

Nagykőrösön a leányoknak

szakácskodásra oktató háztartási tanfolyamokat is, melyeket minden évben kiváló szaktanárnők tartottak.

Minden reggel anyagot vittek a lányok, s ebédet főztek és süteményeket sütöttek, maguknak, és ezt a tanfolyamot minden évben 40—50 kislány elvégezte. Soknak már kivette a kezéből a főzőkanalat a halál, de akik élnek, kiváló háziasszonyok.

Aki csemegét akar

A napokban beszélgettem egy ilyen tanfolyamot végzett körösi asszonnyal, Kuti Zol- tánné Jakabházy Lidikával, aki elmondotta, hogy ő maga is több jő süteményt kísérletezett ki, például a „Fügekenyeret”, melyet én is megkóstoltam és finomnak találtam.

A készítési receptje a következő: 20 deka cukrot, 3 egész tojást, fél csomag sütőport habosra keverünk. Hozzáadunk 3 kanál mézet, egy kanál kakaót, fél kiló érett fügét, vagy 20 deka fügedzsemet, 25 deka lisztet és újra egy csomag sütőport. Ezután egyenletesen összedolgozzuk, majd zsírozott tepsibe tesszük, a tetejét tojássárgájával megkenjük és közepes tűznél megsütjük.

Miután már Nagykőrösön is többen termelnek fügét, aki finomat akar enni, a nyáron próbálkozzon meg a fügekenyérrel.

Kopa László

Sült csirke a gyerekeknek

Az óvodák konyháján naponta több mint 800 adag ételt

készítenek.

Baríkó Istvánná, Gyarmati Béláné és László Ferencné a villanysütőben sülő csirkecomb minőségét ellenőrzi.

Igaz, hogy a gyerekek a fényképezés kedvéért abbahagyták az evést a Kalocsa óvodában, de mint mondták, ma is nagyon jó ebédet kaptak.

Varga Irén felvételei

Tudományos-technikai úttörőszemle

Tudáspróba a versenyeken

Daltanulással oldották az izgalmat

A tanulmányi versenyek idején nem irigyelni való a diákok élete. A felkészülések a tanulóktól rendkívül áldozatos munkát követelnek. Ugyanakkor a tanulók felkészítését vállaló pedagógusokra is több feladat hárul a versenyek előtt. Ettől függetlenül a tanulmányi versenyek iránt mindig nagy az érdeklődés, mert a tanulók szeretik próbára tenni a tudásukat.'

A napokban például az általános iskolások adtak számot felkészültségükről. A városi tudományos-technikai úttörőszemle eredményeiről a városi úttörőelnökségen, Nyerges József né megbízott úttörőelnöktől, kaptunk tájékoztatást.

— A városi tudományostechnikai úttörőszemle jól

.szervezetten zajlott le — mondotta Nyerges József né. — A szemle megrendezését az Arany János úttörőcsapat és iskola végezte, dicséretesen. A vetélkedő után — amíg a zsűri értékelte a teljesítményeket — a pajtások játékokkal, dalok tanulásával oldották az izgalmakat. A szemle alkalmából kiállítást is rendeztek az iskolában.

— A szemlén összesen 118 tanuló vett részt. A zsűritagok között megtalálhatók voltak a városi tanács vb. művelődési osztálya, az Arany János Gimnázium, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, a városi levéltár és a városi könyvtár képviselői, valamint az iskolák szaktanárai. A zsűri tagjai hozzértően és kedvesen végezték munkájukat.

— Végeredményben tehát érdekes, ’zgalmas verseny zajlott le, melyen a pajtások kedvvel és lelkesen vettek részt. A helyezettek jutalmul könyvutalványokat' kaptak. Az első helyen végzett tanulók pedig legközelebb március

20-án, Dunakeszin, a megyei versenyen adhatnak számot felkészültségükről. Végül soroljuk fel a győztes csapatok tagjait, mert megérdemlik.

— A kisdobosok komplex versenyét a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola csapata nyerte. Tagjai voltak: Aszódi Ferenc, Boros László és Lencsés

Zoltán. Egyébként ennél a versenynél a helyezetteket csak egy-egy pont választotta el egymástól.

— Az úttörők versenyében a társadalomkutatóknál az Arany iskolások lettek az elsők. Tagjai: Tóth Péter, Bor- bély Zsuzsanna és Csáki Andrea végzős diákok. Ugyancsak nyolcadikosok, de Rákóczi iskolások nyerték a természetkutatók versenyét. Az iskolának dicsőséget hozók: Kiss Irén, Soós Mihály és Pesti Csaba.

— Varga Zsolt, Erdei Károly, valamint Török Zsolt, az Arany-iskola diákjai, a technikusok között bizonyultak a legjobbaknak.

— A hetedik osztályosoknak megrendezett egyéni matematikaversenyt Boros Sándor, a Rákóczi iskola tanulója nyerte. A nyolcadikosokét pedig az Arany iskolás Oláh Csaba.

— Az orosz tagozatos verseny az Arany iskolásak győzelmével ért véget. A csapat tagjai voltak: Dobozi Tünde, Lányi Krisztina és Botocska Tünde. A nem orosz tagozatosok versenyét is az Arany János Általános Iskola diákjai nyerték. Kistóth Emőke, Csengődi Beáta és Horváth Éva derekasan helytállt.

— Rajzból három kategóriában versenyeztek a pajtások, A helyezettek: Burka Beáta az Arany, Szabó Sándor a Rákóczi és Horváth Anita a Kossuth iskolából.

K. K.

Anyakönyvi hírek

Született: Kovács Károly és Kis Irén: Timea; Kiss László és Mathiasz Katalin: László; Labancz Dénes és Szabó Eszter: Martina nevű gyermeke.

Névadót tartott: Bodri-Ba- logh István és Bodzsár Éva: Györgyi nevű gyermekének.

Meghalt: Gál Ambrus (Bi- czó G. u. 56J; Héjas Ferencné Bende Terézia (Ádám L. u. 31.); Regdon Ferenc (Vak Bottyán u. 8.); .Varga Ambrus (Eötvös K. u. 19.).

ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap»

i

I