Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

Felújítják a népi szokást A győztes pályamű A járási- közművelődési bi­zottság által Hét végék a gö­döllői járásban címmel meg­hirdetett közművelődési ve­télkedő első fordulójának győztesei az isaszegiek lettek, akik a kétnapos eseménysoro­zat legegységesebb és legátfo­góbb forgatókönyvét készítet­ték el. Hozzátartozók — Tulajdonképpen nem is két, hanem három napról van szó — mondja Fejéregyházi László, az • isaszegi művelődési ház igazgatója —, mert a ren­dezvények már május 14-én, pénteken délután megkezdőd­nek és 16-án fejeződnek be. A játék elkészült anyagából beszélgetésünk elején kide­rült, hogy a májusi esemé­nyek előkészítése már most elkezdődött, ugyanis a Ligni- fer Ipari Szövetkezet, a Pé- cel—Isaszeg Áfész, valamint az állami erdőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok tagjai megkapták azokat az előzetes feladatokat, amelyek­nek sikeres megoldása feljogo­sítja őket az isaszegi szocialis­ta brigádok találkozóján való részvételre. — A fehér asztal mellett tervezett összejövetelre meg­hívjuk a brigádtagok hozzá­tartozóit, hogy egymással is ismerkedjenek, és ugyanakkor végigszurkolják azt az első­sorban játékos, mégis. bizo­nyos helytörténeti ismereteket megkívánó vetélkedőt, ame­lyet ezen az estén rendezünk, s amely a nyitánya lesz az isa­szegi ünnepi hét végének — ismertette a várható rendez­vényeket az igazgató, majd így folytatta: Néphagyomány — Szombaton már teljes üzem lesz. Nagy teret szen­telünk a testmozgásnak, a délelőtt ennek jegyében zajlik. Lesz kocogóverseny, aztán sta­féta indul az öregtemplomhoz, a legnagyobb tömegeket meg- mozató eseménynek mégis alighanem az akadályverseny ígérkezik, amelynek résztve­vői a művelődési ház elől in­dulnak és a falumúzeumot, a Szobor-hegyet érintve jutnak el a honvédsírokig. — Délután kiállítást nyi­tunk, amelyet egymás között parttalan kiállításnak neve­zünk, mert sem a műfaját, sem pedig a tárgyak sokfélesé­gét nem kívánjuk korlátozni. Minden isaszegi élhozhatja a kiállításra azt, amiről úgy gondolja, hogy érdemes a megismertetésré, a közszem­lére. — Várunk régi fényképeket, családi porcelánokat ugyan­úgy, mint miniatűr könyve­ket, ritkaságnak számító nö­vényeket, kézimunkákat, fara­gásokat, vagy bármit, amit kedvtelésből, önmaguk épülé­sére, környezetük szépítésére készítettek az isaszegiek. Ugyanennek a napnak az estéjén a Csata néptánccsoport, az asszonykórus és a madri­gál énekkar egész estét betöl­tő szereplését tervezi a díj­nyertes program. Az isasze­giek nem is hívnak vendég­együtteseket, saját művészeti csoportjaik próbatételének szánják ezt az alkalmat. A harmadik napon is korán kez­denek : — Vasárnap délelőtt az asz­taliteniszezők, a sakkozók és az ultizok egyre népesebb tá­borának képviselői ülhetnek- állhatnak asztalhoz, hogy ösz- szemérjék tudásukat. Vetélke­dőjükkel egy időben filmvetí­tés lesz az óvodásoknak és az alsós általános iskolásoknak Reméljük, délután ezreket csal majd az utcára a látványos májusfaállítás: a néphagyo­mány felújított változata, amit a népi együttes, az asszonykó­rus és a zenekar mutat be, nemcsak a helybelieknek, ha­nem a vendégeknek is igazi látványosságot ígér. Az ismertetés közben érke­zett a művelődési házba Bodrogi András tanácselnök, gratulál­ni jött a nyertes forgatóköny­vért. De Fejéregyházi László elhárította a dicséretet: Hasznosítás — Az előzetes siker az in­tézmények, iskola, a könyv­ár, és a művelődési ház közös jrőfeszítésének köszönhető. A tervek megvalósításakor is ezt várom elsősorban: a közös munka teremtse meg a folya- i matos együttműködést és ak­kor sok gazdag hétvégéjük lesz az isaszegieknek. F. M. Galgstej Literenként tíz fiilér A vácszentlászlói' Galgatej gazdasági társaság üzeme egy év alatt több1 mint négymillió forintos nyereséget ért el, ti­zenhatmillió liter tejet gyűj­tött be és dolgozott fel. A tár­saságnak tagja a vácszent- lászlói Zöldmező Tsz-en, 'mint gesztoron kívül a dányi Magvető, a galgamácsai Gal- pa-parti összefogás, a túrái Magyar—Kubai Barátság, a tóalmási Lenin tsz és az Alagi Állami Tangazdaság. Részük­re a tavalyi eredmény alapján literenként tíz fillér nyeresé­get fizetett a Galgatej. LLOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1982. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Juhász Gyula Könyvtár Szemléltető eszközök Szemléltető eszközök tárát alakítják ki a városi-járási Juhász Gyula Könyvtárban a város propagandistái, TIT-elő- adoi számára. Az eszközöket a városi pártbizottság, az iro­dalmat a könyvtár adja s he­tente kétszer kölcsönzéssel és tanácsadással állnak az érdek-_ lődők rendelkezésére. Emellett a művelődési központban mű­ködő propagandistaklub prog­ramjába is bekapcsolódik a könyvtár, ezzel is segítve a tá­jékoztatást, az ismeretszerzést. Koszorúzás, megemlékezés Mint megyeszerte, Gödöllőn is megemlékeztek tegnap a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. A Stromfeld lakótelepen levő tanácsköztár­sasági emlékműnél a KISZ városi és gépgyári bizottsága, a Hazafias Népfront gödöllői bizottsága és az úttörőcsapatok nevében helyezték el a meg­emlékezés koszorúit. A várbsi pártszékház falá­nál lévő emléktáblánál az MSZMP, a KISZ városi és já­rási, valamint a népfront gö­döllői bizottsága képviselői ko­szorúztak. A Tanácsköztársa­ság jelentőségét dr. Szabó Gyu­la, a járási pártbizottság tit­kára méltatta. Megemlékeztek az évfordu­lóról a járási hivatalban is. A direktóriumi emléktáblánál a körzeti alapszervezetek, a já­rási hivatal, a városi tanács és a Közép-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat KISZ-bizottsága koszorúit he­il lyezték el. Koszorúztak a munkásmoz­galom jeles személyiségeiről elnevezett utcákban, Dregonya József, Knapp József és Kob- zi János emléktáblájánál, a KIOSZ helyi csoportja, a szak­munkásképző intézet, a mun­kásőrség és a Török Ignác Gimnázium KISZ-bizottsága, valamint a Petőfi Sándor úttö­rőcsapat képviselői rótták le kegyeletüket. r Ganz Árammérőgyár Bővítés — beruházás nélkül Hosszú ideje foglalkoztatnak a Ganz Árammérőgyárban be­dolgozókat. Olyan munkada­rabok kézi megmunkálását bízzák rájuk, amelyek így ké­szülhetnek el a leggazdaságo­A tangazdaság földjein sabban. A termelés növekedé­sével, a bedolgozói rendszert is folyamatosan fejleszteni szük­séges. Erről beszélgettünk He­gyi Józseffel, a gyár közgaz­dasági főosztályának vezetőjé­vel. Gépeket is Vetik a zöldborsót Folytatódik a szőlő felújítása Elég nagy a gödöllői tan­gazdaság területe, kiterjedése hasonlóan jelentős, hiszen Hatvantól szinte Budapestig húzódnak a földjei. Azokra a táblákra azonban, ahova a korai vetésű növények kerül­tek, sokáig nem lehetett rá­menni. Ez persze lehet vi­szonylagos időeltolódás is, hi­szen nem egyszer fordult már elő, hogy még később engedett ki a föld fagya, később szá­radt meg a felszíni réteg. Szemök András, a tangaz­daság növénytermesztési osz­tályának újdonsült, fiatal ve­zetője arról tájékoztatott, hogy az idén négyszázötven hektár zöldborsót és ezeregyszáz hek­tár magnak való fajtaborsót készültek elvetni. Március 16-án tudtak először a gépek­kel a - táblákra menni, hogy magágyat készíthessenek. Egy nappal később pedig már a vetéshez is hozzáláttad. Na­ponta 30—40 hektáron juttat­ják földbe a zöldborsó mag­ját. Szakaszosan vetnek, hogy majd ne egyszerre érjen a borsó; ez utóbbit természete­sen a megfelelő fajtaválasz­tékkal is befolyásolják. Kiszórták a tangazdaságban a tavasziak alá szükséges nit­rogén hatóanyagú műtrágyát, valamint az ősziek fejtrágyá­ját is. A munkát a búzánál csaknem száz százalékban re­pülőgéppel . végezték. A hat­van—nagygombosi kerületben van a gazdaság szőlőültetvé­nye, ennek tervezett rekonst­rukciójához már az ősszel hozzáláttak: huszonhét hektá­ron kezdték meg az ültetést, s fejezik be ezekben a napok­ban. A támrendszer építése, az oszlopok kihelyezése tart je­lenleg is. A régebbi ültetvény metszését idejében befejezték. Fogyasztógép, tornaszerek A fölösleges kilók ellen Talán kevesen tudják, de a gödöllői művelődési központ­ban mozgás-, illetve kondicio­nálóterem is van, ahol bordás­fal, tornaszőnyegek, fogyasz­tógép, kondikerékpár, ping­pongasztal és különféle torna­szerek várják gazdáikat. Hét végi sportprogramok Vasárnap: Labdarúgás, Megyei I. osz­tály: GSC—Dunakeszi. Kere- pestarcsán > 14.30-kor. Előtte ifjúsági mérkőzés, 13 órakor. A járási labdarúgó-bajnok­ság 3. fordulójának párosítá­sa, zárójelben a játékvezetők: Honvéd Malinovszkij SE— Zsámbok (Vayner, Répási. Merkel), Isaszeg—Erdőkertes (Czene> Legéndi, Wild). Túra— Pécel (Ádám, Varga, Szarka), Galgahévíz—Domony (Kónya. Keglovits, B. Tóth), Valkó— GEAC (Kóti, Máthé, Maszlag). A fenti mérkőzések 15 órakor kezdődnek, előtte 13 órától rendezik az ifjúsági találkozó­kat. Délelőtt 11-kor, illetve 9- kor kezdődik a Mogyoród— Hévízgyörk felnőtt (Sallai, Bodor, Répási) és ifi-találkozó. A Szada—Valkó ifjúsági mér­kőzést 13 órakor kezdik. Megkezdődik a pontvadá­szat a serdülőbajnokságban is. A mérkőzéseket délelőtt fél tíztől rendezik. A párosí­tás: Kartal—Gödöllő, Aszód— Vácszentlászló, Bag—Veres­egyház. Dány—Isaszeg, Iklad —Erdőkertes. A lehetőségek jobb kihasz­nálásáért most női kondicio­náló tornát szervez a ház, s azokat várják, akik nem sze­retnének elhízni, vagy már fölösleges kilóikat kívánják le­adni, s rugalmasak, frissek, jó alakúak óhajtanak lenni. A foglalkozások résztvevői he­tente kétszer egy-egy órára vehetnék birtokukba a termet a havi 100 forintos díjért. A gyakorlatok menetét, rendjét, mennyiségét szakemberek ál­lítják össze. De akik nem járnak a tanfo­lyamra, azok is igénybe vehe­tik a termet szombaton és va­sárnap 10-től 18 óráig: tíz fo­rint ellenében minden szert használhatnak. Külön szolgáltatás az is, hogy a családi hét végék prog­ramja alatt szakemberek irá­nyítják a jelentkezőket: mi­lyen gyakorlatokra van szük­ségük, s hogyan edzhetnek ott­hon. — A hatodik ötéves tervre vonatkqzo irányelveit arra ösztönzik a vattaiatokat — kezdte fejtegetését a lőosz- táíyvgzéfo"—, hogy vizsgálják meg termelési szerkezetüket és iontolják meg a bedolgozói rendszer bevezetését, illetve kiszélesítését. Ez azonban csak akkor lenne megoldható, ha a jelenleg még érvényben levő jogi rendelKezéseket megvál­toztatnák. Vállalatunknál na­gyon fontos volna a meglévő hálózat kibővítése. — Gyárunk területe kicsi, kinőttük. Újabb műhelycsar­nokok létrehozására nagyon szerények a lehetőségeink. Az új csarnokok építése nemcsak tetemes összegeket emésztene fel, de a jelenleginél jóval nagyobb létszámot kellene foglalkoztatnunk. Akkor nincs baj, ha tudunk nekik munkát adni. Ámde ha a piac azt kö­veteli, hogy mást termeljünk, akkor nehezen tudnánk átáll­ni a nagyobb létszámmal. Nem beszélve arról, hogy a nagyobb létszám a szociális létesítmé­nyek további jelentős fejlesz­tését igényelné, újabb erőfor­rásokat lekötve. — A kézenfekvő megoldás mindenképpen a bedolgozói rendszer fejlesztése. A gyár jellegéből következik, hogy el­sősorban olyan műveleteket kell a bedolgozói hálózatban elvégeztetni, amelyek jelentős élőmunka-ráfordítást igényel­nek. Nem szabad azonban el­zárkózni 'attól sem, hogy kis­gépeket telepítsünk ki. Felszabaduló terület — Eddig inkább arról be­széltünk, miért jó a bedolgo­zás a vállalatnak. Előnyös per­sze az egyénnek is, hiszen ott­hon a munkára fordítandó ide­jét kedve szerint osztja be. A többletjövedelem pedig jelen­tősen gyarapítja a családi költségvetést. Gödöllőn és a környező falvakban, ahol még sokan foglalkoznak mezőgaz­dasági munkával, sokan ne­hezen szánnák rá magukat, hogy mindent feladva, vagy a háztájit csökkentve bejárja­nak a gyárba dolgozni. De ott, ahol például sok a gyerek, szintén ez a legjobb mególdás a család életszínvonalának tartására vagy emelésére. — Tudjuk, hogy az alkatré­szek szállítása jelentősen meg­drágult. A bedolgozás ennek ellenére is gazdaságos? — A fuvar valóban megdrá­gult, de még költségesebb lenne ezeknek az alkatrészek­nek a gyártása, ha túlzsúfolt műhelyeink mellé újakat épí­tenénk. A bedolgozói rendszer révén különösebb beruházás nélkül bővíthető a termelés. Ráadásul felszabadíthat olyan üzem területet, amelyet az ed­diginél gazdaságosabban hasz­nosíthatunk. Például nagyobb termelékenységű gépekkel. Szigorúbb ellenőrzés — Manapság fokozottabb a jelentősége a minőségi mun­kának. Hogyan érhető ez el a bedolgozóknál? — Mindenekelőtt gondosabb meózással. A minőségellenőr­zést itt erősíteni kell, de ez még mindig gazdaságosabb, mintha, ahogy többször em­lítettem, itt, a gyárban kelle­ne ezeket az alkatrészeket megmunkálni. A meósoknak a hibás darabot ki kell szűrniük, a javítható! visszaadni, a se- lejtet jegyzőkönyvbe venni. Az utóbbiakért természetesen nem fizethető bér. F. G. Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csö­mör, Erdőkertes, Gödöllő, Isa­szeg, Kerepestarcsa, Mogyo­ród, Nagytarcsa, Pécel, Szada, Veresegyház: 20-án 8 órától 22-én 8 óráig dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi út 24. Aszód, Bag, Dány, Domony, Galgahévíz, Galgamácsa, Hé­vízgyörk, Iklad, Kártal, Túra, Valkó, Vácegres, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Verseg, Zsám­bok: 20-án 8 órától 22-én 8 óráig dr. Márton János, Gal­gamácsa, termelőszövetkezeti .tanya. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: SZÖVOSZ-néptáncfesztivál: megnyitó 9.20-kor. Bemutatók: 9.30-tól 13, és 14.15-tőL A Malonyai-kiádítás meg­nyitása, 15 órakor. Mesemozi, 10 órakor. Mogyoróé, művelődési ház: A Meteor együttes táncestje filmvetítéssel, 19 órától. Mozi ä Szombati jegyzeta Önkritika Néhány hete ismét töb­ben álldogálnak a HÉV-sí- nek menti korlátnak tá­maszkodva. fejüket a mű­velődési ház irányába tart­va. Nézik, hogyan alakul a serény munka nyomán a Szabadság úti szakaszon a 30-as pályája, s azon túl, a már helyére állított, de még fóliába burkolt Lenin-szo- bor környéke. A nézelödök között találkoztam ismerő­sömmel, aki így kezdte be­szélgetésünket: — Azt hi­szem, önkritikusan belát hatjuk, mégis jó helyre ke­rült a művelődési ház. hátsó folyosóról kinézve olyan kép tárul elénk, mint­ha Finnországban lennénk patak, fák, park. Ha kizöl­dül, s az egész környék rendbe lesz téve, még szeb­bé válik. Továbbra sem nézett rám, szemét a ház irányába me­resztette, holott innen hátsó folyosó nem látható. A patak és a fák sem. Gya­nítottam, a valóságos kép­ből semmit sem lát, valószí nűleg az évekkel korábbit idézte fel magában, amikor a kívülállók még csak sej­tették, hová is építik majd a népművelődési központot, s mennyire változik meg ennek nyomán Gödöllőnek ez a része. Akkor még áll­tak az út menti épületek nem volt lezárva a 30-as út nehéz is lett volna elkép zelni a maga valóságos ará nyaiban a mai és\ még in­kább a teljesen kész állapo­tot. — Tudod, így vagyunk mi mindennel — tért vissza hozzám ismerősöm. Te még jobban erezheted, hiszen ott vagy az üléseken, bejutsz vezetők szobáiba, első kéz­ből szerzel tudomást a dol­gokról. Magam is elrévedeztem, meg kellett ismételtetnem, mit is mondott. Miközben beszélgető és hallgató tár­sam a múltban járt, magam is ezt tettem. Eszembe ju­tottak a szenvedélyes ma gánviták a művelődési ház helyéről, az elképesztő tör­ténetek, biztos értesülések arról, hogy miért nem ott, hanem itt építik fel. Később ugyanez játszó­dott le az aluljáróval kap­csolatban. A legmegértőb bek is legalább a helyét vi­tatták. mondván, ha min­denképpen szükség van rá, egy kicsit feljebb, a 30-as, a Dózsa György út és az Ady sétány csomópontjában kel­lett volna kialakítani. Sokszor kellett elmagya­rázni azt is, hogy miért nem telepíthető az Alsó-park feltételezett gyógyvizére fürdő és strand, miért a ré­gi hely, a Blaha a legalkal­masabb távlatilag is erre a célra. E sorok írója mégsem tör pálcát az ellenkezők, a min­dent kétkedve fogadók fö­lött. Tudja ugyanis, hogy valchogy ilyennek vagyunk megalkotva. Félünk az új­tól, folyton az motoszkál a fejünkben, hátha másképp volna jobb. Ha nem is jut a megfogalmazásig, de ben­nünk fészkel a megváltoz tathatatlanság érezte. Egy művelődési ház, aluljáró nem helyezhető át másik helyre, ha kiderülne, ott volna jobb. Azért sem ítélem el a két­kedőket, mert tapasztalom, hogy a szembenállás erős­sége attól is függ, mennyi­re avatják be őket a dön­tésekbe, az előkészítésekbe. A művelődési ház esetében szűkebb volt a nyilvános­ság, mint most a strand ügyében. Amiről kevesen tudnak, de sokan szeretné­nek tájékozottak lenni, akö­rül sűrűsödik a homály, s bizonyos, hogy felbukkan­nak a jól értesültek, akik biztos helyről nem tudnak semmit, csak a saját rémhí­reiket terjesztik. Végül is helyénvaló az önkritika, de mindkét ol­dalról. Érzésem szerint ez meg is történt. Ismét a strandra hivatkozom, amelyről eddig is számos helyen folyt eszmecsere, s így sokkal tisztább a kép, mint annak idején a házról. Kör Pál Üjra szól a hatlövetű. Szí­nes amerikai westernfilm. li­es helyárakoin. ISSN orra—1037 (Gödöllői Hírlap»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents