Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
1983. MÁRCIUS 29., SZOMBAT Kidolgozták a főiskolán A Csepd Autógyár husssioiitiííitja Műszaki problémáik megoldásához rendre társul hívják a Bánki Donét Gépipari Műszaki Főiskolát az ipari üzemek. vállalatok.. Miként az utóbbi öt év tudományos kutatásainak most lekészült ösz- szegezéséből kiderül, 1977 és 1931 között mintegy kétszáz alkalmazott kutatásban és kisebb fejlesztésben működtek közre a főiskola tanárai, s a kutatások egy részébe bevontál; a hallgatókat, a leendő üzemmérnököket is. Az egyik legjelentősebb, kutatási eredményt a Csepel Autógyár hasznosíthatja a gyakorlatban. A gyárban külföldi licenc alapján készítik az Ikarus autóbuszokba kerülő sebességváltókat, s e szerkezet legkényesebb alkatrészeit először valutáért vásárolták: A mechanikai technológia •tanszék közreműködésével közülük néhány már itthon is ■előállítható', például a fogas- .'kerekekét megfelelő sebességre felgyorsító, összekapcsolódásukat segítő szinkrongyűrű. Egy másik lényeges alkatrész — a fogaskerekeket mozgató tolóvilla — előállítását rendkívül szigorú méretpontossági kikötések nehezítik. A műszaki- főiskola kutatói' meg- , keresték ■ azt a — magyar szabadalomból kifejleszthető — műszaki megoldást, amelynek megvalósításával a tolóvilla házai gyártásánál is elérhető az eredeti minőség. Alkotóhoz lesz a kastély Megújultak az időrágta falak A barokk homlokzat Ráckeve régi híressége, Sa- voyai Jenő 1702-ben épült nyaralókastélya hosszú idő űtán ismét szép lesz — nemcsak neves. A herceg 1698-ban 85 ezer forintért vásárolta meg a Csepel-szigetet, uradalma központjául akkor jelölte ki a községet. Itáliai hatások A kastély tervezője Johann Lukas Hildebrandt. Az épület elsősorban itáliai hatást mutat, alaprajza viszont francia rokonságot árul el. A múlt Reldámkódex A reklámra fordított ki- é* adás fele az ablakon ■kidobott pénz, csak azt nem tudni, hogy melyik fele — az közismert. Az amerikai . Harvard egyetem vizsgálata. szerint viszont a hirdetések =85 ’százaléka semmi- lyait, hatást nem ér el, csak 10. százalékának hatása pozitív,- öt százaiéira pedig- kifejezetten a. cél, a termék' ellen dolgozik. • Magyarországon évente körülbelül kétmilliárd forintöt költenek hirdetésekre,-. &mi a . nemzeti jövedelem-álig 0,3 százaléka. (A fejlett, tőkés országokban ez az arány eléri az 1—2 százalékot.) Bár a mi kétmilliárd forintunk az összehasonlításban szerénynek tűnik, mégis, lépten-nyo- n)Qir,, találkozunk hirdetésekkel: a képernyőn, a rádióban, a lapokban, a hir- detőoazlopokon, buszon, vonaton, sportpályán, moziban. Derülhetünk, vagy bosszankodhatunk, bárgyú- ságuk miatt, cáfolhatjuk, ellenőrizhetjük, szidhatjuk vagy szerethetjük; csak egyet nem tehetünk: azt, hogy nem figyelünk azok- ,rá. A jó reklámot érdeklődéssel figyeljük, hiszen az tájékoztat, eligazít, hasznos tudnivalókat tesz közzé. Nem egyszerűen annyit mond, hogy ezt a cipőpász- tát; vagy azt a fogkefét ve- ' gyük, hanem megindokolja, miért . éppen azt. Például azért, mert olcsó, praktikus, könnyen kezelhető, s használata ilyen vagy olyan eredménnyel jár. Ha a reklám nem érvel, nem győz meg, akkor alighanem felesleges. A hazai reklámszakma gyermekbetegsége, hogy a hirdetők olykor csak önmagukat nép- s’zerűsítik: nevüket, cégüket, címüket — ahelyett, hogy termékeik, szolgáltatásaik' előnyeit ecsetelnék. Más hibát is elkövetnek: előfordul, hogy amit reklámoznak, azt nem lehet kapni. Márpedig még nem forgalmazott, vagy már nem kapható (vagy csak pult alól beszerezhető) árut hirdetni több, mint vétek — a fogyasztó félrevezetése. Mentség- persze akad. ; Előfordul, hogy amikor a reklámkampányt megtervezik, bőséges az árukészlet, de mire á hirdetés megjelenik — elfogy. Máskor a termelő teszi közzé a hirdetést, és nem számol azzal, hogy áruját csak az egyik, vagy a másik kereskedelmi vállalat veszi át. Az ilyen, és hasonló buktatón igyekszik átsegíteni a hirdetőket a közelmúltban elkészült reklámétikái kódex, a Magyar- Reklámszö- vétségbsn kidolgozott jogszabálygyűjtemény. Ebben egyebek között ez olvasható: A reklám keltsen igényt, de ne legyen tolakodó, és ne törekedjék rávenni a fogyasztót tényleges szükségleteitől és a reklámozott termék használati értékétől független vásárlásra. A reklámnak meg kell nyernie a fogyasztó bizalmát, ezért semmilyen reklámnak sem szabad a reklámba vetett közbizalmat megrendítenie. A kódex még számos fontos és közérdekű kérdésre kitér, de mi térjünk vissza inkább a kiinduláshoz: megtérülnek-e a reklámozásra fordított kiadások? Objektív számítások nélkül is állíthatjuk, hogy számos vállalatnál nem. Sok helyütt ugyanis eleve elhatározzák, hogy az árbevétel meghatározott százalékát reklámra költik, szinte függetlenül a piaci helyzettől, a vállalat céljaitól, szándékaitól. Nyilván az ilyen, csupán a pénzügyi lehetőségekre épülő propaganda következménye, hogy olykor helyi jelentőségű akciókat hirdetnek a rádióban és a televízióban — vagyis az egész országban. A hirdetők egy része nem is vizsgálja reklámtevékenységének hatását. Természetesen vannak értelmes, célratörő, hatásos, sőt, szellemes, ötletes hirdetések, amelyek bizonyára meghozzák a kívánt eredményt. A reklám segítségével ismerte meg a fogyasztóközönség az új ruházati mérettáblázatot, a diétás ételeket .jelző narancsszínű kört, vagy az új áruk. szolgáltatások, kereskedelmi akciók, engedményes vásárok sokaságát. ÍV! egélénkült az utóbbi években a vállalatok, szövetkezetek reklámtevé- ’kenysége. ami velejárója a gazdasági élet pezsdülésé- nek, az árukínálat fokozódásának, a választék bővítésének és a gazdálkodó szervek közötti versenynek. A hirdetések tömege azt az érzetet kelti bennünk, hogy mi. fogyasztók, kezdünk fontossá válni. Gál Zsuzsa század második felében gazdasági célra alakították át akkor eredeti formájából sokat vesztett. Azóta vitatéma, hogyan lehetne ismét hasznosítani. A megoldás állandóan késlekedett. Két évtizede kupolaterme magtár volt, más részeiben magkutató intézet erdészet, járásbíróság székelt A hetvenes években három terv közül, végül a Városépítési Tudományos és Tervező- intézet elképzelése mellett döntöttek: dr. Lados Jenő tervét az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség valósítja meg. Korabeli és korszerű A barokk kastély mintegy hatvanmillió forintért nyeri vissza régi fényét. A munkálatok javával már végeztek, de tennivaló azért még akad. A folyosók üresen fehérlő falaira festmények kerülnek. A mennyezetre ünnepélyes hangulatú csillárokat--rízerelnek^ amelyek a stukkók szépségét is kiemelik. Bár az épületkülsőt eredeti formájában állítják helyre, belső berendezése modern lesz. Néhány szobát és tárgyalótermet már be is bútoroztak. Megújhodik a kastély parkja is, .melyre szintén jellemző volt az elhanyagoltság. Az udvari homlokzat oldalán, hatalmas kocsányos őstölgyek várják a rügyfakadást. Megfelelő ápolással sokáig díszíthetik még az udvart, nyújthatnak árnyékot a pihenőnek. Fák árnyékában A kerti homlokzat előtt szinte teljesen új parkot kellett kialakítani, itt ugyanis szemétdombok csúfították a környezetet. A februárban földlabdával elültetett lombos fák remélhetően megerédnek és már az idén hasonlóan öregebb társaikhoz, árnyat adnak. A kastély felújítása végül példamutató összefogással ké szült el. A várhatóan az első félévi átadás után az Építőművészek Szövetségének alkotóháza lesz. B. G. A belső udvar . Balázs Gusztáv felvételei Fefe sem volt tréfa Róka ült a háztetőn lázba kozta az egész kornyéket Fürge rókalábak, surranó kis árnyak, hip-hopp, jön Vük! — ez a nóta járja most, mióta zenés rajzfilm készült a kedves rókakölyükröl. Ám Cegléden, a Bajcsy- Zsilinszky tér környékén járók is eldalolhatták volna ezt, ha a meglepetés és a riadalom le nem hűti a nólás kedvet. Mert a dalocska megelevenedett: hip-hopp, jött Vük, vagyis fényes nappal egy kóborló, álmatagon barangoló vörös bundás ravaszdival találkoztak. Erre futott, ki merre látott. Gondolták, csak veszett jószág lehet. Azért volt, aki gyorsan telefonált. A városi tanácson először tréfára gyanakodtak, nem pedig veszett állatra. Ezért Kiss István előadó visszatelefonált a szociális betegotthonba. megbizonyosodott, valóban róka jár-e, nem a kertek alatt, de az utcán. Amire a gyepmesterrel, s egy vadásszal a helyszínre érkeztek, a szelídnek mutatkozó, de életveszélyesen fertőző róka már a laton üldögélt, és nyugodtan szemlélte az alant kíváncsiskodókat. A rókakalandnak végül a vadász tett pontot a végére Gyanús, ha megszelídül Az elmúlt hetekben zajlott te Cegléden az évenkénti kötelező eboltás, melynek fontosságára a veszett rókák megjelenése különösen felhívta a figyelmet. — A riadalom érthető, mert az emberek tartanak a veszett állattól — fogadott dr. Faith István városi-járási főállatorvos —, csak nem látják a veszélyét, nem értik az összefüggést, hogy a róka és az ember között a húsevő háziállatok — a kutya és a macska — közvetítik a betegséget. A város különböző pontjain gyorsan egymás után — 10 nap alatt — három esetben került terítékre veszett róka, amelyet vagy lelőttek, vagy agyonütöttek, vágy holtan találtak Nemcsak Cegléden, hanem Ceglédbercel, Nagykőrös. Nyársapát vonalán is jeleztek veszett állatokat. A robbanás- szerű jelentkezésnek az az Vigyázat! Hamisítják! A rafinéria avatja ékkővé A természetes anyagok iránti kereslet növekedése a divat ékszerek piacán is megfigyelhető. A műgyantákból, s z in tét ik us ü v egpasztá k b ól gyártott bizsuk helyett inkább a valódi kövekből készült ékszereket keresik a vásárlók. Természetesen nem a csillagászati áron kínált drága-kofa jták-at, hanem a mindenki számára elérhető, szép és ízléses ékköveket, például a jáspis-, achátféléket, a különféle opál és ametiszt változatokat. Divatosaik a borostyánkőből készült nyakékek, gyűrűik és karkötők is, ám ezek fölöttébb alkalmasak az utánzásra, s a külföldi ékkő- piacok kalózai élnek is a hamisítás lehetőségeivel. Gyanták tündöklése Külhonban túrázó hazánkfiai gyakran vásárolnak csodaszép b orostyá n-gar-n-i tú rókát, amelyekről aztán kiderül, hogy bizony talmi utánzatok csupán. Ám sokszor így járnak azok is, akik hazai zug- árusoktól szerzik be az áhított borostyánékszereket. A hamisítás skálája meglehetősen széles, és rafinál- tan ügyes az előállítás technológiája Is. Első látásra még a szakembereket is megtéveszti például az az utánzat, amelyet szak-nyelven kópéinak neveznek. Ez egy Mexikóból származó természetes eredetű, de csak félig megkövesedett gyantaféle, amit olvasztással, préseléssel avatnak borostyánná. E műtermék színe, keménysége, sőt még faj-súlya is egyezik a valódi borostyánéval, de azért a turpisságot még egy egyszerű házi vizsgálattal is bárki leleplezheti. Étert kell cseppenteni a gyanús csecsebecsére, s amennyiben a vegyszer foltot hagy a kövön, akkor utánzatról van szó. Az igazi borostyán ugyanis nyom nélkül tűri az ilyen vegyszeres próbát. Lebeg a valódi A másik mesterséges utánzatfajta az ambroid nevű, úgynevezett préselt borostyán. Ez há-z-i vizsgálattal már kissé nehezebben, de mikroszkópos vallatással szintén könnyen felismerhető. Erős nagyításban tudniillik üvegszerű huzalos szerkezetet mutat és kettős rendhagyó fénytörése van, míg az igazi borostyánnak nincsenek ilyen tulajdonságai. A leggyakoribb hamisítási eljárás — napjaink technikájához, alapanyagaihoz híven — a műgyanták felhasználása a borostyánkő élethű utánzásához. A kellőképpen színezett poliészter, polisztirol sfcb. félék megfelelően feldolgozva valóban kísértetiesen hasonlítanak az eredeti bo- rostyá-nfajtákhoz. Faj súlyméréssel azonban csaknem biztosan kimutatható, hogy valódi, vagy hamis kő van-e előttünk. A műgyantáknak ugyanis nagyobb a fajsúlyúk a borostyánénál, a szakember ezárt könnyen leleplezheti a hamisítást, de a laikusnak is van módja megközelítő pontosságú próbára. Ehhez tengervizet utánzó sóoldatot kell készíteni, és ebbe a folyadékba beledobni a vizsgálandó követ. Ha az ne-m süllyed az edény fenekére, hanem lebeg akkor igazi ékszer van a birtokunkban; ha nem, akkor műgyantagyanús. Ilyenkor viszont legokosabb szakemberhez fordulni. Van azonban olyan műgyanta,fajta is — a polisztirén —, amelynek fajsúlya nagyjából megegyezik a valódi borostyánéval, ezért ennél a só- oldat^róba megtévesztő eredményhez vezethet. Ám ennek a jól álcázott hamisítványnak is megvan az Achilles-sarka. Ha ugyanis egy vörösre izzított tűvel megérintjük a próba-darabot, s az kellemetlen, orrfacsaró, nyálkahártyá-t izgató bűzt áraszt, s a tű az olvadás helyéről pókfonál finomságú szálat húz maga után, akikor biztosak lehetünk abb-a-n, hogy hartiisítvány, valamilyen műgyantaféleség került hozzánk. Az igazi borostyánnál ilyenkor kellemes, tömjénhez hason-ló illat keletkezik. A hamisítási módszerek skálája persze a felsoroltaknál sokkal gazdagabb, s tény, hogy úgynevezett házi vizsgálatokkal a különféle trük- iköknek csak mintegy felét lehet leleplezni. Ezért, ha valakinek kétsége támad a birtokában levő kő valódisága felől, mégis a legokosabb, ha Szakemberhez fordul. Kapualj-kereskedés Szerencsére mi-n-d több az olyan hozzáértő, aki borostyánkő-ügyben megbízható diagnózist ad-hat. A múlt évben ugyanis Budapesten egyéves tanfolyamot szerveztek fővárosi és vidéki ötvösök, ékkőcsiszoló kisiparosok részére, s ezen a kurzuson sokáig sajátították el a szakszerű vizsgálatokhoz szükséges tudnivalókat. A legbiztosabb azonban továbbra is az, ha a jóhiszemű vásárlók belföldön és határainkon túl is nagy ívben elkerülik a kapualj-kereskedőket. Ráb Erzsébet oka, hogy tél végén a rókák élőhelyük határát túlhaladják, ilyenkor marakodnak, fertőzik egymást. A betegség lappan- gási ideje most járt le. Európa-szerte a veszettséget a rókák tartják fenn, mivel ez az állat nagyon jól tudott alkalmazkodni a megváltozott életfeltételekhez. Sajátos módon viselkedik a veszett róka, természetellenesen megszelídül, megközelíti a lakott területeket, ezért nagyon fontos, hogy bejelentsék — mint ahogy Cegléden tették —. ha ilyen állatot látnak. Az ember és a róka között általában a kutya és a macska teremti meg a kapcsolatot, s ezek szintén a normálistól eltérően viselkednek. dühöngnek; támadnak. A veszettség elleni védekezésben a legfontosabb feladrt, hogy ezt a kapcsolatot megszüntessük. Veszett macskák — Hogyan akadályozható meg, hogy embert is fertőzzön ez a súlyos vírusos betegség? — Először fontos, hogy oltatlan kutyák ne legyenek. Ha egy házi húsevő állat embert mar meg, azt állatorvosi megfigyelés alá kell helyezni. Előfordul, hogy kutyák veszett, vadon élő állattal érintkeznek, ezzel önmagukra hozzák a bajt- Minden olyan esetben, amikor veszett állatokat fedezünk fel, 90 napos ebzárlatot rendelünk el, s ilyenkor úgy kell tartani a kutyát, macskát, hogy ha megvesznek, ne tudjanak elkóborolni. Azért is fontos a kutyákat megkötni, mert veszettségük első stádiumában az állat izgalmi állapotba kerül, kóborol és közben támadó, agresszív. Sokan nem zárják be a macskákat, pedig azokra is átterjedhet a fertőzés, három eset is előfordult a közelmúltban. A kóbor ebekkel szemben fennálló irtási kötelezettségnek nem minden fegyverviselésre jogosult — mezőőr, hivatásos vadász — tesz eleget, pedig ezzel végzetes bajtól védjük embertársainkat. — Élőfordul, hogy az ebtulajdonosok nem ismerik kötelességüket. Miért jelent nagy veszélyt az oltatlan kutya? — Általában a kutya viszi az emberek közelébe a vírust. Ezért mindenkinek önmaga és családia érdekében fontos, hogy oltatlan eb ne legyen. Sokan nem tudják, hogy a három hónaposnál fiatalabb ebek az aktív immunizfő eljárásra nem reagálnak, ezért azokat nem oltjuk. Amint betölti az állat a harmadik hónapos kort, soronkívül veszettség elleni védőoltásra kell vinni. Egyébként csak akkor biztosít védettséget az oltóanyag, ha az oltás időpontjában egészséges volt az állat. Ezért rendelünk el ebzárlatot. Végzetes kimenetelű — A veszettséggel kapcsolatban sok téves hiedelem terjedt el. — Elkóborolt kutyák lesoványodva. s esetleg fertőzötten kerülnek vissza gazdáikhoz.' Amikor néhány hét múlva jelentkeznek a tünetek, azt hiszik. hogy azért veszett meg az eb, mert koplalt. Általában mindenki tudja hogv a ve-' szettség végzetes kimenetelű,' fertőző, járványos betegség^ de ahhoz, hogy ne okozzon --vioí'-ját. mindenkinek szigorúan be kell tartania' az állata "oészsánügyi előírásokat — summázta mondanivalóját a főorvos. Cy. Aj
