Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-19 / 66. szám

1982. MÁRCIUS 19., PÉNTEK *r.sr UEcra Verseny tárgyalás után Vevőcsalogatásra adták fejüket A megyei népfrontbizottság Tájékoztató aktuális gazdaságpolitikai feladatokról Csütörtökön délelőtt, a moz­galom megyei székházában ülést tartott a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága. A jóváhagyott napirendnek megfelelően a testület tagjai meghallgatták Balogh László­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bi­zottsága titkárának tájékozta­tóját aktuális gazdaságpoli­tikai feladatokról, a megye 1981. évi fejlődéséről, az idei teendőkről. Ezt követően a bizottság megtárgyalta és elfogadta azt az előterjesztést, amely a nép­frontmozgalomnak a honvédel­mi nevelőmunkában elért eredményeit és a további fel­adatokat összegezte. (A témá­ról, a megyei népfrontelnök­ség üléséről beszámolva, la­punk március 3-i számában részletesen tudósítottuk.) Vé­gezetül a testület jóváhagyta a saját, valamint az elnökség és a munkabizottságok idei prog­ramját. Megyei ifjúsági nagygyűlés Vácott Felelősek a máért és jövőjükért Szakszervezeti aktíva A havannai kongresszusról A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa tegnap aktíva­értekezletre hívta egybe a moz­galom tisztségviselőit, legjobb­jait. Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára — aki tagja volt az SZVSZ tanácskozásán részt vevő magyar delegációnak — adott tájékoztatást a Szakszer­vezeti Világszövetség X. ha­vannai kongresszusáról. Ezt követően ismertette azokat az időszerű feladatokat, melyek a megye szakszervezeti mozgal­mára várnak. Zászlókkal, feliratokkal tettek hitet a fiatalok a párt eszméi mellett A Himnusz hangjai, ifjúgár­disták díszmenete nyitotta meg a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából Vácott rendezett ifjúsági nagygyű­lést. Benkő Péter színművész mondta el Ady Endre A tűz csiholója című versét, majd dr. Husti István lépett a mikro­fonhoz. — A több mint hat évtize­des szervezett magyar ifjúsági mozgalom történetéből 25 év a KISZ tollával íródott. A ne­gyedszázados nagykorúság ta­lán kellő alapot ad az eddig megtett út jelentősebb állo­másainak felelevenítésére — kezdte a szónok. A követke­zőkben részletesen felelevení­tette a tragikus 1956-os ellen- forradalmi eseményeket, s a közben újjászerveződő kom­munista párt és az ifjúsági szervezet történetét. Hangsú­lyozta, hogy az MSZMP meg­alakulásától kezdve nagy fi­gyelmet fordított az ifjúságra, s az ellenforradalmárok csak önmagukat ámították azzal, hogy a fiatalok nagy része az ő oldalukon áll. Ékes bizonyí­téka ennek, hogy 1957. március 21-én a megalakuló KISZ agi­tátorai között számos Pest megyei fiatal is ott volt, s en­nek nyomán megyénkben is sokrétű dinamikus munka kez­dődött a KISZ szervezése ér­dekében. lom valamennyi jelentős ak­ciójában: ott voltak a Han­ság lecsapolásánál és a DCM, a DKV vagy a Dunamenti Hő­erőmű építésénél, részt kértek a járműprogram megvalósítá­sából, s a közelmúltban száz­ezer óra társadalmi munkával építették újjá a börzsönyi út- törővasutat. A szónok ezután az ifjúsági mozgalom mai tennivalóiról vont mérleget. — Ha pártunk ugyanazzal a megkülönböztetett bizalom­mal és figyelemmel foglalko­zik az ifjúsággal, mint tette azt az elmúlt 25 év alatt, ak­kor bizton állíthatjuk, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség betölti alapvető hivatását: a magyar ifjúság széles töme­geit eredményesen mozgósí­tani zászlaja alatt a fejlett szo­cialista társadalom építésére. Ezután Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter, a KISZ egykori első titkára szólt a fiatalokhoz. A halódó hagyományokra építve — A Kommunista Ifjúsági Szövetségre — folytatta a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak első titkára — a megyé­ben is a folyamatos útkeresés, az újítás meg-megújuló szán­déka volt a jellemző. Többnyi­re türelmetlenül szeretnénk gyorsítani a gazdasági, társa­dalmi fejlődés menetét. Az élet az új, vagy újnak hitt elhatá­rozások közül azonban sokat igazolt és persze, jó néhányat el is vetett. Az azonban min­denképpen igaz: Pest megyé­ben a KISZ mindig a haladó hagyományokra építve, az adott időszak társadalmi-gaz­dasági körülményeihez iga­zodva, a párt útmutatásaihoz igazodva kereste az újat, a le­hető legjobbat. Jól megtanul­tuk és betartottuk a jelszót: Hűség a néphez, hűség a párt­hoz! A Pest megyei fiatalok az elmúlt két és fél évtizedben részt vettek az ifjúsági mozga­Elkötelezetten, szorgalommal, akarattal Az ifjúság tekintélyes részét leginkább foglalkoztató kér­dés, a mai ember forradalmi- sága — kezdte személyes han­gú beszédét Pullai Árpád. Ho­gyan lehet méltó örököse a történelmi eseményeket meg­élt, történelmi tetteket végre­hajtó nemzedékeknek a mai fiatal? De valóban olyan bé­felsorakoztak a párt program­ja megvalósításáért, valóban nehéz történelmi időszakban tettek hitet a szocializmus esz­méje mellett. De nem kisebb a feladata a ma ifjúságának sem. Az imperializmus legag- ressziósabb körei szítják a hi­degháború tüzet, egyre zakla- tottabb gazdasági és politikai légkörben kell megvédeni ed­digi eredményeinket. Lehet-e most feladat nemesebb, mint megőrizni a békét, s elkötele­zetten, szorgalommal, vasaka­rattal hite^ tenni az ország­építés, a párt és a KISZ céljai mellett munkával, tanulással. El kell hinnünk, ez a kor is nagy tetteket kíván tőlünk. — A váci fiatalok méltó örö­kösei forradalmár elődeik­nek. Ápolják a haladó hagyo­mányokat, a 48-asok, a 19-esek eszméit, s hitet tesznek az if­júsági szervezet újjászervezői­nek eszméi mellett is — fejez­te be beszédét Pullai Árpád közlekedési és postaügyi mi­niszter. tani időszak, s nincs-e ma is szükség a történelem mércé­jével is mérhető tettekre? E gyakorta kimondott, s most a 25 éves évforduló kapcsán is oly sokszor felemlegetett kér­désre adott választ a hallgató­ság körében nagy tetszéssel fogadott beszéd. — Minden nemzedék a sa­ját koráért, de egyben a kö­vetkező nemzedékek sorsának alakulásáért is felelős. Azok a fiatalok, akik az ellenforrada­lom zűrzavaros napjaiban ke­resték a helyes utat, s később olyan rövid idő alatt újjászer­vezték ifjúsági szervezetüket, Egy 1919-cs veterán, Temek István a fiatalok körében Bogányi Tibor karnagy ve­zetésével a városi zeneiskola fúvószenekara és a KISZ-kórus adott műsort, majd a fiatalok a Konstantin térre vonultak. Megkoszorúzták a Komócsin Zoltán Kollégium falán elhe­lyezett domborművet, vala­mint a Szovjetunióban harcoló magyar internacionalisták, il­y Tavaly decemberben a Pest í megyei Ruházati Kiskereske- S delmi Vállalat négynapos ver- S senytárgyalást rendezett, me- S lyen a meghirdetett 22 egység 8 közül 16-ra kötöttek szerződést. S Március 1-től mát* új keretek S között működnek a szerződéses i boltok. Színesebb választék — Mit várnak ezektől a kis­vállalkozásoktól? — kérdezem dr. Papp Zoltán áruforgalmi igazgatót. ,— A meghirdetett boltok többsége korábban veszteséges volt. Néhány kisebb üzletet pedig azért ajánlottunk fel szerződésre, mert úgy ítéltük meg, hogy nem célszerű azok­kal továbbra is a régi formá­ban foglalkozni. A váci bőr­áruüzlet kiadására például azért került sor, mert sajátos profiljából adódóan, eddig is a többinél nagyobb önállóság­gal működött. A kisvállalko­zásoktól azt várjuk, hogy bő­vítik, színesítik a választékot. Nagyobb önállóság A múlt év júliusától négy egységünk már szerződéses formában működik. A tapasz­talatok alapján: eredménye­sen. Árukínálatuk, a választék jobban igazodik a vásárlók igényeihez. Esetenként, az adott profilon belül új dolgo­kat (bőrholmikat, apró divat­cikkeket) is kínálnak. Mód nyílik arra, hogy egyes dara­bokat a vásárlók igényei sze­rint kisebb tételben elkészít­tessenek. — Emellett, ahol a környé­ken nem működik hasonló egység, feltételként szabtuk meg, hogy az alapellátáshoz nélkülözhetetlen cikkekből megfelelő készlettel rendel­kezzenek. Már a kezdeti ta­pasztalatok azt mutatják, hogy erősödött az üzletvezetők és a vásárlók személyes kap­csolata. Egyéni kockázat — Milyen feltételek mellett kötötték meg a szerződéseket? — A hiedelmekkel ellentét­ben, az induláshoz nem szük­séges túl nagy befektetés, de a kockázat vállalásával termé­szetesen számolni kell. Az átalánydíj összegét 46 hó­napra elosztva kell kifizetni, és a bolt árukészletének 10 Százalékát volt kötelező meg­vásárolni. A versenytárgyalá­son 13 egység a meghirdetett alapdíjért, három pedig ma­gasabb összegért kelt el. Feltételként szabtuk meg a kereskedelmi szakképzett­séget vagy néhány éves szak­mai gyakorlatot. Óvadékot nem kértünk. Az üzletvezetők között öt olyan van, aki ko­rábban ugyanabban a boltban dolgozott, öten pedig vállala­tunk más részlegének dolgozói voltak. — Milyen helyet foglalnak el az új keretek között üze­melő boltok a vállalat szer­vezetében? — A már korábban megkö­tött szerződéseket is figye­lembe véve, idén március el­sejétől húsz egységünk keres­kedik új formában, vagyis bolthálózatunk 21,5 százalé­ka. Ezek az üzletek adják idei tervezett forgalmunk 5,2 százalékát. G. J. Az MSZMP koszorúját Pullai Árpád, Cservenka Fcrencné és Papp Jó- A fiatalok megkoszorúzták Komócsin Zoltán domborművét, gsef, a városi pártbizottság első titkára helyezte el a szovjet hősök nevezett kollégium falán emlékművén róla el­Barcza Zsolt felvételei Jogi segítség Tavaly télen hallottam az országgyűlés jogi bi­zottságának ülésén az azóta is állandóan fülembe csen­gő mondatot: életveszélyes bármiféle ügyletbe — adás­vételbe, ajándékozásba, egyébbe — belefogni anél­kül, hogy szakképzett jo­gász véleményét, tanácsát kérnék a dologhoz. Az em­lítetteknél persze, sokszoro­san bonyolultabb problé­mák elé állíthat bennünket az élet, kiváltképp mostan­ság, amikor a különféle jogszabályok között lassan már a megalkotójuk sem tud eligazodni. Egyszeregy — azóta már nyugállo­mányba vonult — tsz-el- nök mondta nekem: fel fog venni egy jogászt, aki­nek csak az lesz a dolga, hogy megállapítsa, melyik szabály, rendelkezés érvé­nyes, melyiket mikor, mi­vel módosították, s amikor ezzel hétről hétre elkészül, belső tájékoztatót készít róla az illetékes vezetők­nek. Hogy megtette-e, bizony, már nem tudom. Ám arra emlékszem, hogy a szán­dékban egyetértettem ve­le. S ezzel nem mondok nagyot — hisz mindenki tudja, aki egy kicsit isme­rős a szabályozók berkei­ben —, ember legyen a tal­pán, ha naprakészen tudni akarja valamennyit. Mit mondjanak akkor azok, akik egyáltalán nem jára­tosak a szóban forgó ber­kekben? Vagy azok, akik­nek apja, ükapja, minden őse tisztelte, de inkább fél­te a törvényt? A törvényt, amelynek helyi képviselő­je a jegyző volt, meg az is­pán, rajtuk kívül esetleg a paphoz fordulhatott, aki­nek ügyes-bajos dolga tá­madt. A falusi emberekről van szó. Hajdani földmű­vesek utódairól, akik ugyan ma már szocialista közös gazdaságok tagjai vagy al­kalmazottai, mégis jobban elkerülte őket eddig a jog- propaganda, a tájékoztatás, mint teszem azt, a városok szervezett munkásságát. Ezelőtt négy esztendővel intézményesítette a Minisz­tertanács a jogsegélyszolgá­latot a termelőszövetkeze­tekben is, a TÓT pedig megfelelő irányelvekben rögzítette annak szervezé­sével és működésével kap­csolatos valamennyi fel­adatot. Ennyi évre vissza­tekintve elmondhatjuk, hogy Pest megyében példá­san működik a termelőszö­vetkezeti jogsegélyszolgá­lat. Nem dicsekvésképp, de azért megjegyzem: ebben a megyében szervezték meg legelsőként a tsz-szövetség jogi osztályának közremű­ködésével ezt a szolgálta­tást, ma már negyvennél több szövetkezetben, s öt szövetkezeti közös vállalat­nál él, csaknem 75 ezer tagnak, alkalmazottnak s családtagjaiknak nyújt in­tézményesen jogi segítsé­get a legkülönfélébb ügyek­ben. Bebizonyosodott, hogy a szövetkezetek testületéinek érdemes volt annak idején elfogadni azokat az irány­elveket, amelyekkel rend­szerbe foglalták, szervezet­té tették ezt a segítségnyúj­tást. Az alapító tagoknak is volt gondjuk hajdan éppen elég. Ám ma már azon, hogy a szövetkezetek tag­jai tisztában vannak-e elég­gé jogaikkal és kötelezett­ségeikkel, nagyon sok mú­lik: az előttük álló gazda­sági és társadalmi felada­tok megoldása, össztársa­dalmi érdek, hogy a szö­vetkezetek tagjai is a szo­cialista törvényesség és a szövetkezeti demokrácia el­vi alapján vegyenek részt a nagy munkamegosztás­ban, ezt a törvényességet tulajdonosi minőségükben képesek legyenek ellenőriz­ni, általában gyarapodjék jogismeretük, ezáltal foko­zódjék közéleti aktivitá­suk is. Az sem mindegy, hogy a legnagyobb szántóföldi munkák idején a tsz-tag ott van-e, ahol legtöbb a tennivaló, vagy ügyes-ba­jos dolgai után szaladgál. Mi sem természetesebb te­hát, mint az, hogy ügyei­ket szakértő emberek ve­szik kézbe, s az érvényes rendelkezéseknek megfele­lően a lehető legrövidebb idő alatt elintézik. A me­gyében eddig 3714 ügyben járt el a termelőszövetke­zeti jogsegélyszolgálat. Hogy milyen ügyekben? Ízelí­tőül: tagsági vitákban, munkaügyi nézeteltérések­ben, társadalombiztosítási, államigazgatási, családjogi, polgári jogi ügyekben, eset­leg szabálysértési kérdé­sekben. Széles a skála, sok­színű, mint maga az élet. A szolgálatot ellátó jogta­nácsosok 1399 beadványt készítettek, tanácsot adtak 1936 esetben, jogi képvise­letet 252 alkalommal vál­laltak. A z azonban tény, hogy az utóbbi esztendők-1 ben — éppen a jogsegély- szolgálat révén is — egyre inkább azt mondhatjuk: a falvak népe tiszteli a tör­vényt, ám piár nem féli. Bálint Ibolya letve a város felszabadítása so­rán elhunyt szovjet hősök em­lékművét. Cs. A. Viszfskt a fsrrodalmár elődöknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents