Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
LLOI man A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1982. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK Tuvuszvárás Bánybssn Részesművelés a szőlőben SzálEBfófónc a csepeli kiküilg Valóságos szállítóláncot alakítottak ki a héten Dány és a csepeli szabadkikötő között. Hogy miért, azt Lázár Péter, a Magvető Tsz értékesítési intézője magyarázta meg. Ahogy a föld enged — Nem kevesebb, mint tizenhét tehergépkocsival, köztük kilenc pótkocsissal, szállítottuk a fűpelletet a szabadkikötőben várakozó uszályra — mondja. — Exportra megy az értékes takarmány, amelyet szárító és feldolgozóüzemünk készített a nyáron. A most eladott hatvan va- gonnyi pelletet két és fél nap alatt juttattuk el Csepelre, éppen most indult el az utolsó gépkocsink is. A beszélgetés egyik raktáruknál zajlott, míg a szövetkezet központjában már Ko- vácsics Antal, a növénytermelési főágazat fiatal vezetője tájékoztatott. Előbb azt gondolta ugyan, hogy semmilyen tavaszi munkát neki kezdtek el, hiszen alig engedett ki a föld fagya, sokhelyütt még tartja is magát a talajfelszín alatt. De lám, vannak olyan munkák, amikben már jól előrehaladtak ezeken a területeken is. Metszik a vesszőt — Javában tart nálunk a tavaszi fejtrágyázás, amit február elején kezdtünk el, de az időjárás, illetve a talaj állapota miatt, gyakran abba kellett hagyni. Lényegében csak akkor mehettünk a vetésekre gépekkel, amikor a fagyok engedték. Amikor nincs nagyüzem Gyümölcslé a tartályokban Naponta viszik a feldolgozóhoz Nyaranta mindig valódi nagyüzem van itt: kiskonté- nerekből, ládákból, pótkocsik puttonyából gurul a paradicsom a feldolgozó gépsorokra. Ezek, lassú duruzsolás közben emésztik a piros bogyókat, zúzzák, paszírozzák, hogy minél több ivólevet, paradicsomsűrítménynek valót készíthessenek belőle. A java exportra Most persze viszonylagos csend, nyugalom van a Hatvani Konzervgyár túrái telepén. A Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Tsz-től bérelt területen kisebbfajta fiók konzervgyárat akartak létesíteni, amikor 6—8 éve szövetkeztek a szövetkezettel. így mondja Johancsik Miklós, a konzervgyár telepvezetője. Az ugyan nem lett belőle, ámbár nem kis teljesítmény az sem, hogy egy-egy szezonban, ha jó a termék, 5—600 vagon paradicsomot dolgoznak fel. De nemcsak a paradicsommal, hanem egyéb zöldségfélékkel van elfoglaltságuk. Ez is átlagszám: évenként körülbelül száz vagon zöldségfélét pucolnak, hámoznak, aprítanak fel. A gyár speciális termékéhez, a Szovjetunióban igen kedvelt zakuszkához használják a legtöbbet. A paprika kivételével az alapanyagok mindegyikét ezen a telepen készítik elő. A paradicsom egyébként kétszer fordul meg ezen a telepen. Előbb, amikor a nyers levet csurgatnak belőle. Ennek nagy részét beviszik a konzervgyár központjába, ott sűrítményt készítenek belőle, azután különböző méretű, tömegű adagokban csomagolják. A javát exportra. Amikor a májkonzerves kis dobozokhoz hasonló edényekbe kerül, ezer, tízezer szám rakodólapokra teszik, s idehozzák, hogy százával, kisebb csomagokba rakják. így megy exportra a túrái és a környékbeli paradicsom. Hazai ellátás — Van a gyárunkban is csomagolórészleg, de különösen a nagyobb szállítmányok indítása előtt nehezen győznék a megfelelő mennyiséget véglegesre szerelni — mondja Johancsik Miklós telepvezető. — De azért is szükséges a túrái asszonyok munkája, mert Hatvanban sem kapunk elég munkást. Itt különben egész éven át tudjuk foglalkoztam ezt a huszonhyolc, harminc személyt, a nagy szezonban pedig alkalmi munkát is teremtünk sokaknak. Egyebek közt az a fontos számunkra, hogy a hazai ellátás mellett az exportot is becsülettel teljesítse a gyár, nemkülönben a túrái kis csapatuk. — A munkában soha sincs vita, ha egyértelmű a feladat. A kapitalista piacra például akkor kell adni, amikor kérik. Persze a szocialista országokban is lényegében ez a helyzet, legfeljebb érződik a tervszerűség, ha valamilyen termékből célvonatot indítunk, s arra kell dolgozni, alig van megállás. Sokfajta áru Két évvel ezelőtt még majdnem félszázan voltak a túrái telepen az állandó foglalkoztatottak. Sokan nem feleltek meg a követelményeknek, nem volt könnyű, de megváltak tőlük. Azóta már arról adhatnak számot, hogy hozzávetőleg harminc százalékkal nőtt a termelékenységük. Teljesítményben dolgoznak a legtöbben, s a keresetek pedig átlagosan mintegy huszonöt százalékkal emelkedtek két év alatt. A telepen tizenöt óriástartályban sokfajta árut tartottak már. Ezek a harminc köbméteres edények most gyümölcslevet őriznek: a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat töltötte meg őket, s innen hordják naponta közelebb saját feldolgozójukhoz. Fehér István A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési központ: Ifjúsági hangverseny a színházteremben, 12.30-kor, énekel a Magyar Rádió gyermekkórusa. A Kodály Zoltán népdaléneklési verseny területi elődöntője, 15 órakor, a Galga- teremben. Csaknem kétezer hektár volt a fej trágyázandó területük: repce, búza, őszi árpa és lucerna. Majdnem 1200 hektáron a múlt hét közepéig végeztek vele, a többiben viszont segítségükre lesz az, hogy a Jászberényi Állami Gazdaság helikopterét megrendelték, így a napokban már végére is járnak ennek a munkának. Talaj műveléshez még nem tudtak . fogni, egyedül arra volt mód, hogy lucernásuknak, mintegy a harmadát, körülbelül száz hektárt megfo- gasolják. Ezt azonban csak a korábban felszikkadt, szárazabb homoktalajon voltak képesek elvégezni. A legkorábban a szőlőben dolgozók ébredtek ezekben a télvégi, tavaszváró napokban is. Még hó volt, amikor a metszést elkezdték. A Magvető Tsz-nek 181 hektár szőlője van, aminek éppen egyharma- dán már levágták a fölösleges vesszőket. — Egyébként valamelyest változtatunk ettől az idénytől kezdve a szőlő művelésén — újságolja Kovácsics Antal. — Nem a technológiát változtatjuk meg, hanem kísérletképpen húsz-huszónöt hektárt részes művelésbe adunk. Mégpedig a 2,4 méteres sortávolságú ültetvényből. — Milyen feltételekkel adják ki? — A megtermelt szőlő harminc százaléka illeti meg a vállalkozót, s ezért a metszést, a hajtáslekötést, a zöldválogatást, a kapálást és a szüretet tartozik teljesíteni. A szövetkezetünk egyebek mellett elvégzi a növényvédelmet, a sorközök gépi megmunkálását és a műtrágyázást is. Tagok is — Kik vállalkozhatnak erre, s mekkora területet kapnak? — Bárki, tagjaink, dolgozóink közül is, azokat kivéve, akiket a munkájuk eleve a szőlőműveléshez köt. Egy-egy család legföljebb két hektárt vállalhat, s négyéves szerződést kötünk mindenkivel. — Gondolom, valamilyen kényszerűség szülte ezt a gazdasági akciót. — Nem tagadhatjuk, hogy igy van. A szőlő rendkívül munkaigényes, általában harminc-negyven személyre számíthatunk a művelésben, s továbbra is egyre kevesebb kézi munkással számolhatunk. Ez a legfőbb oka. F. I. Kartal Újjáválaszt®!! vezetőség Kevés híján valamennyi meghívott megjelent a Vörös- kereszt kartali szervezetének beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlésén, amelyen először Kovács Julianna titkár összegezte az elmúlt három esztendő tevékenységét. Örömmel állapította meg, hogy egyre többen adnak vért. Tavaly különös gondot fordítottak a rokkantakra, akik kivétel nélkül rendszeres orvosi ellátásban részesülnek. A beszámolóhoz öten szóltak hozzá, majd megválasztották az új vezetőséget. Elnök dr. Sárospataki György, titkár Kovács Julianna, gazdasági felelős Kurucz Istvánná, a véradók szervezője Tóth József- né, az egészségügyi felelős Vi- czián Lászlóné lett. Kellemes környezet Ú| helyen a fotózó Az utóbbi időben már kisebb esőnél is beázott a tető, a mennyezetről csurgóit a víz. Kozák László, a gödöllői totózó vezetője alig győzött válaszolni a kérdésekre, vajon mikor szűnik meg az áldatlan állapot. Sokan tudták, hogy már készül az új iroda, érthető volt a kíváncsiság, mikor költözhetnek be. Aztán elérkezett a várt nap. A Szabadság téren, az OTP- fiók és az Állami Biztositó között találjuk az irodát. Jelenleg ez a megye legkorszerűbb totózója. A szépen berendezett helyiség az építőket is dicséri. Az irodához szociális helyiségek tartoznak, így a dolgozók és a fogadók egyaránt jó körülményeket találnak itt. Mozi Űjra szól a hatlövetű. Színes amerikai westernfilm. lies helyárakon. Szellemi erőtartalék J árásunk valamennyi településén hagyományai vannak a társadalmi munkának. Ezekben a hetekben, amikor a tanácsok mérlegre teszik tavalyi eredményeiket a községfejlesztési alap és a költségvetés összegeinek fel- használásában, nem maradhat ki az önként vállalt munka révén megvalósult, felújított, korszerűsített létesítmények sora, illetve az így megtakarított forint sem. Ha lehet, most, amidőn nehezebb gazdasági körülmények között dolgozunk, a kimutatásoknak eme rovata a korábbinál is nagyobb jelentőségre tesz szert. Melyik tanácselnök ne dicsekedhetne azzal, hogy például a járdákat jó ideje úgy építik náluk, hogy a tanács csak az anyagot adja hozzá, legfeljebb még egy, a munkát irányító szakembert. Tucatjával sorolhatnánk, hol, mikor, mi létesült önkéntes munka nyomán, mekkora értékű munkát végzett a lakosság társadalmi munkában. Olyanok is akadnának, akik elmondhatnák, hogy jószerivel semmi sem épült eme erőforrás nélkül. A valkói óvoda építésekor mindez tetéződött egy nemes gesztussal: nemcsak a helybeliek ajánlották fel szabad idejüket és két kezük munkáját, hanem a társközségekben, Vácszentlászlón és Zsámbo- kon lakók is. Hosszú évek tapasztalatai alapján a lakosság körében, de talán a tanácsokon is az a vélemény alakult ki, hogy a társadalmi munka egyetlen eszköze a szerszám, a csákány, az ásó, a lapát, aszerint, hogy mikor mire van éppen szükség. Természetesen ezek nélkül nem lehetne járdát építeni, árkot tisztítani, falat emelni, ezt mindenki nagyon jól tudja. Nem is hallottam még olyat, hogy ahol szerszámra volt szükség, oda valaki is puszta kézzel ment el, akár irodisták, szellemi foglalkozásúak, akik zömmel ritkán vesznek kezükbe ilyen eszközöket. Általában tudjuk, mire van szükség. (Nem véletlen a megszorítás, mert olyan már előfordult, hogy akinek szerszámról kellett volna gondoskodnia, elmulasztotta ezt, tétlenségre kárhoztatva az egybegyűlt segítőkész embereket.) Az ásó, a lapát és társaik mellett azonban fokozatosan nagyobb szerepet kap egy másik eszköz, a fej, a tudás. Nem a komikusán ellentmondásos esetekre gondolok, amikor a rossz szervezés miatt, téves elképzelés nyomán ásattak árkot, majd néhány hónap múlva, ugyancsak társadalmi munkában temettették be — ilyen napjainkban aligha fordul elő. A tudást másképp is lehet kamatoztatni a szűkebb pátria javára, és ez éppen a megnehezült gazdasági körülmények miatt válik fontossá. Elismerően bólinthatunk, a tisztelet hangján szólhatunk azokról, akik mérnökként, közgazdászként ásnak, lapátolnak a többiekkel. Eggyel azonban tovább is lehet lépni, elvégre nem csupán fizikai jellegű társadalmi munkát végezhetünk, hanem szellemit is. Mégpedig sokfélét. S hogy kit mibe lehetne bevonni, azt a tanácsoknak kellene kifürkészniük, számon tartaniuk. E téren községenként változnak a lehetőségek. A lakóhely fejlődése, gyarapodása senkinek sem lehet közömbös. A fejlődés üteme azon is múlik, mennyire képes egy-egy faluközösség önként vállalt szellemi és fizikai munka révén megtoldani a tanács szűkösebben csordogáló forintjait. Minél többen hajlandók lapátot fogni, vagy otthon kisebb-nagyobb tervezési, számítási feladatot elvállalni, annál gyorsabban válhatnak valóra az elképzelések, teljesülhetnek a falugyűléseken jogosan elhangzó kérdések, igények. ÉJ a a szellemi lehetőségek kiaknázása nagyobb szerepet kap, minden bizonnyal csökken a jogos kívánságok valóra váltásáig eltartó idő, hiszen az értelem értéktermelő képessége által újabb ezer forintokat takaríthatunk meg, s fordíthatjuk más fontos feladatokra. Bene Mihály Sport SPQRTMj MBíSpORTI Járási labdarúgó-bajnokság Tömör az élmezőny Csendes, nyugodt, alapjában sportszerű fordulónak minősítették a játékvezetők a járási labdarúgó-bajnokság legutóbbi összecsapásait, amint azt a szövetségi napon hallottuk. Hiszen csak egy játékost állítottak ki, méghozzá a GEAC —Erdőkertes mérkőzés lefújása után. B. Tóth József játékvezető az egyik erdőkertesi játékost sportszerűtlen megjegyzéséért kiállítottnak nyilvánította. Egyedül vezette a Honvéd Malinovszkij SE—Isaszeg mérkőzést Maszlag István, ugyanis társa, Barna partjelző nem érkezett meg. — A változatos játék miatt sokat kellett futnom, mondta Maszlag István. — De megérte a fáradságot, hiszen mindkét fél elismerően nyilatkozott a munkájáról. Az is a játékvezetéssel kapTavaszi nagytakarítás Messze földön híre van a gödöllői parkoknak. Dicséretes módon, most is idejekorán hozzákezdett a tavaszi parkfelújításhoz a helyi városgazdálkodási vállalat. Barcza Zsolt felvétele csolatos hír, amit Ádám Mihály, a játékvezető-küldő testület vezetője újságolt: a téli szünet alatt négy gödöllői egyetemista jelentkezett bírói tanfolyamra, amit sikeresen el is végeztek. Most jelentkeztek munkára a gödöllői szövetségnél, s hamarosan be is mutatkoznak. A 3. fordulóban Wjld és Szarka, a következőben pedig Hengerics és Zsebi. A forduló rövid története: GEAC—Erdőkertes 1-0 (0-0) Vezette: B. Tóth (Vayner, Kónya). Izgalmas, kemény mérkőzésen a szerencsésebb csapat nyert. A GEAC győztes gólja a 82. percben jogos tizenegyesből született. HM SE—Isaszeg 1-0 (0-0) Vezette: Maszlag. A közepes színvonalú mérkőzésen az isaszegiek számtalan helyzetet hagytak ki s végül egy kapushiba miatt veszítettek. V eresegyház—Zsámbok 3-0 (1-0) Vezette: Legéndi (Köti, Bodor). A jó talajú pályán a jó játékvezetés is hozzájárult ahhoz, hogy sportszerűen folyt le a találkozó. Pécel- Galgahévíz 1-0 (1-0) Vezette: Répási (Merkel, Máthé). A hazaiak rendkívül körülményesen játszottak, a hévíziek döntetlent érdemeltek volna. Hévízgyörk—Túra 1-2 (0-2) Vezette: Surman (Czene, Kónya). A turaiak már a 20. percben 2-0-ra vezettek, de aztán kisebb sebességre kapcsoltak. A második félidőben, az M3-as autópálya felől fújó széltől támogatva a hazaiak szépíteni tudtak. Valkó—Mogyoród 3-1 (3-1) A rossz talajú pályán két gyenge csapat közül a valkói volt a jobb s már az első félidőben bebiztosította győzelmét. Erényük a gólratörő játék volt. Szada—Erdőkertes 6-0, Veresegyház—Zsámbok 10-2 (!), Pécel—Galgahévíz 5-1, Hévízgyörk—Túra 2-1, Valkó—Mogyoród 1-0. A bajnokság állása: Veresegyház 14 11 3 — 44- 9 25 1. 2. GEAC 3. Túra 4. Pécel 5. Erdőkertes 6. Isaszeg 7. Hévízgyörk 8. Zsámbok 9. Galgahévíz 10. HMSE 11. Valkó* 12. Mogyoród 13. Domony * = két büntetőpont levonva. Ifjúságiak 14 9 5 — 40-15 23 14 9 4 1 39-15 22 13 9 2 2 15- 7 20 14 7 3 4 23-15 17 14 7 2 5 27-20 16 14 6 2 6 20-18 14 14 5 2 7 22-25 12 14 3 2 9 15-20 8 14 3—11 13-29 6 14 3 2 9 17-38 6 14 2 2 10 13-36 6 13 1 1 11 11-52 3 1. Hévízgyörk 13 10 3 — 46-19 23 2. Túra 13 10 — 3 60-27 20 3. Pécel 12 8 2 2 44-14 18 4. Szada 13 7 3 3 55-33 17 5. Mogyoród 13 5 3 5 29-27 13 6. Isaszeg 12 4 4 4 22-31 12 7. Galgahévíz 13 3 5 5 37-39 11 8. Veresegyház 13 5 — 8 33-37 10 9. Valkó 13 3 4 6 22-34 10 10. Erdőkertes 12 4 1 7 25-41 9 11. Domony 12 2 4 6 23-50 8 12. Zsámbok 13 — 1 12 16-58 Csiba József 1 Túra Kispályások készülődése A túrái Vörös Meteor Sport Klub tömegspartbizottsága idén is megrendezi a nagyközségben a kispályás labdarúgóbajnokságot az ottani vállala- latok, szövetkezetek, intézmények, továbbá a lakóterületek csapatai részvételével. A tavaszi—őszi rendszerben zajló bajnokságukban tavaly hét csapat vett részt, ám év közben tovább nőtt az érdeklődés, nevezni azonban csak most lehet. Az előzetes becslés szerint legalább' tizenöt- tizenhat csapat részvételére számítanak. annál inkább, mivel a szomszédos Galgahévíz csapatainak nevezését is elfogadják. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
