Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1982. MÁRCIUS 17., SZERDA líj gépekre várva A többért többet is dcSfözisk Március meglehetősen szélsőséges időjárásába végre egy napfényes, kevésbé szeles délelőtt köszöntötte a szabad ég alatt dolgozókat. Gyomron, a Dózsa György út mentén, az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat szakemberei dolgoztak egy üres telken. Szeretik a munkájukat A Pest megyei Vegyi és Divatcikk Ipari Vállalat vegyi gyáregysége új üzemcsarnokának alapozását készítették elő emberek és gépek. Vagyis a földmunkák nehezét végezte Dudás Mihály a markolóval, Ruga József pedig gumikerekes daruval emelte a földből kibányászott betontömböket a billenőtalpas teherautóra. S mert szükség volt rá, Turcsányi József, az ÉSZKV tmk-brigádjának helyszíni szerelője is ott sürgölődött. Bent a PEVDI udvarán két fiatalasszony, Ulatovszki Sán- dorné és Horváth Sándorné fémalkatrészeket rakott egy hordszerkezetbe. Innen már minden folyamat gépesítve van, mint mondták az asszonyok, ugyanis ők a szinterező üzem előkészítői műveleteit végzik. Mindketten két hónapja kerültek a gyömrői vállalathoz, Ulatovszkiné helyben változtatott munkát, kollégája Nagykátáról jött, a telefongyárból. Munkakörüket könnyűnek mondták, s bizonygatják,' hogy szeretik is új foglalkozásukat. A szokásos technológiai menetrend szerint érkezett meg a targonca, nyergében Tóth Károllyal, hogy az acélidomokat a rozsdátlanító előkészítőbe vigye, s onnan a szinterezőbe jusson az anyag. Ö, közel 40 éve lakik Gyömrőn, évtizede dolgozik a PEVDI-nél, S kétannyi ideje ül targoncán. Állította, 8 órában dolgozva naponta, akár 600 tonnát is megemel gépével, olykor többet, máskor kevesebbet. Felesége (akivel szintén találkoztunk) 15 éve van a vállalatnál, raktári adminisztrátor. Az irodaépületben a folyosót írógépkopogás zaja töltötte be. Mi is bekopogtunk egy ajtón, s Bozsér Géza igazgatót kerestük. A jó titkárnő mindig tudja, hogy hol található az igazgató, egy telefon és máris jön valamelyik szomszéd épületből. Amikor az építkezésről kérdeztük, nem is annyira bizakodás, mint inkább határozott derű áradt szavaiból. Bozsér Géza elmondta, hogy a jelenlegi mellé (a Dózsa György úttal párhuzamosan) új üzemcsarnokot építenek a kivitelezést vállaló ÉSZKV-val. A munkálatok a tereprendezésnél tartanak, ez azonban néhány napon belül befejeződik. Amint elkészül az új építmény (az átadást július 1-re tervezik!) 900 négyzetméterrel növeli majd az eddigi csarnok területét. Korrózióvédelem Kell is a hely, mert az olasz csődaraboló automata évente 800 ezer méter csövet vág méretre, amit szükség szerint hajlítva, hegesztve, szinterezve kap meg a partner, az Ikarus, például kapaszkodók formájában. Ugyancsak kell a hely a Svédországból májusban érkező szemcseszóró gépnek. Ennek az lesz a feladata, hogy a nagy sebességgel „kilőtt” nagytömegű fémsörét letisztítja a rozsdától a szinterezésre szánt vasanyagot. Mindez a fejlesztés 40—50 százalékos kapacitásnövekedést tesz lehetővé a vállalatnál. Évi átlagban összesen egy millió négyzetméter felületet tud majd korrózióvédelemmel ellátni a PEVDI. A bővítés körülbelül 20 millió forintba kerül, az összegből például 8,5 millió a szemcseszóró gépre megy el, amelyhez egyébként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság révén jutnak. A csőhajlító automata saját keretből valósul meg. S a többletet változatlan létszámmal kívánja megteremteni a gyáregység. Személyes tapasztalatairól is kérdeztük az igazgatót egy kis visszatekintés erejéig: — Hét éve vagyok a vállalatnál, itt Gyömrőn, s azóta Bizonyítottak a kosarasok Végre sikerek születtek az árbevételünk megháromszorozódott. Ma már ott tartunk, hogy az egy főre jutó termelési érték egy millió 200 ezer forint. Tavalyi 230 millió forintos bevételi tervünket 240 millióra teljesítettük, az idei terv^már 240 millió, szeretnénk ezt is túlteljesíteni. Tőkés exportunk 40—42 millió forint, ez kizárólag műgyantakivitelt jelent — sorolta a jól hangzó adatokat Bozsér Géza igazgató. JövsdeSsmnöveíés Ám azokról sem feledkeztünk meg tájékozódásunk során, akik végül is ezeket a szép eredményeket produkálják: a PEVDI gyömrői gyáregységében 1981-ben 7,3 százalékos volt a bérfejlesztés, idén eddig 7,1 százalékos. Az átlagnyereség 10—12 százalékos. Ami pedig az új üzemcsarnok elkészültét illeti, idekívánkoznak Bozsér Géza igazgató szavai: „Kész lesz a csarnok július 1-re, ugyanis nálunk az a szokás, hogy az új berendezések megérkezésük után egy hónapon belül üzemelnek”. Aszódi László Antal Megtalálják számításukat Marad idejük a családra Asszanak, lányok a tésztauscmben Üllő lakossága közel 10 ezer fő. Budapest agglomerációs övezetébe tartozik, ez sok eset" ben előnyös, de sok esetben hátrányos helyzet. Ebben az övezetben az iparosítás feljesztése nem lenne gazdaságos, így viszont mindenki számára munkalehetőséget biztosítani lehetne. Az agglomerációs övezetben ezért sok a bejáró dolgozó, akik napi 2—4 órát utaznak... Hárem műszakban Üllőn az akkori Kossuth Tsz által 1974-ben létesített „Ro- pi” üzemben dolgozó asszonyoknak már nincs ilyen gondjuk. Legtöbbjük 10—16 éves budapesti munkaviszonyát hagyta ott, pontosan a fent leírtak miatt — azóta elégedett nyugodt emberek lettek. Lelkesen bizonygatják, menynyivel jobb helyben dolgozni, mennyivel több idejük jut a családra, a gyerekekre. Három műszakban dolgoznak, s ők készítik az Extra Kori röpít, amivel országszerte találkozhatunk áz üzletekben. Béki Sándorné például az írószergyárban dolgozott 26 évig, háromszoros kiváló dolgozóként, az ottani keresete 3 ezer 200 forint volt. Napi két és fél órát utazott, minden reggel 4 órakor kelt. Most nagyon jól érzi magát, a fizetése 4 ezer 800 forint körül mozog, a nyugdíjig van még 6 éve, amit itt szeretne kivárni. Nagyon örül a munkahelycserének, mert sokkal több idő jut a családra és a pihenésre. Nagy Zoltánná régen a tsz állattenyésztési ágazatában dolgozott, szerinte is jó csere volt idejönni, régen se szombatja, se vasárnapja nem volt Tavasszal nő a fsrg A Monorvidéki Áfész mo- nori gazdaboltjában tavaly 16,5 millió forintot költöttek el a vásárlók. Az elmúlt hónapban másfél millió forint értékű növényvédő szert, kéziszerszámokat, műtrágyát, vetőmagot és kisgépeket adtak el. Márciusban már több mint 2 millió forintos forgalomra számítanak, hiszen a bolt ellátása egy-két árucikk kivételével jónak mondható. Sokan keresik például a négylóerős RK—2 rotációs kapát, amiből sajnos, nem tud eleget szállítani a kereskedelem. Barcza Zsolt felvétele és „azt a pénzt” most is megkeresi, amit régen. Nem utolsó szempont számára a háztartás és a háztáji ellátása, még a házi jószágok nevelésével is tud foglalkozni, ami sokat hoz a konyhára. Major Sándorné szintén Budapesten dolgozott a Telefongyárban, tizenöt évig, régen ő is napi 2 órát utazott. Ö sem bánta meg a munkahely-változtatást, régen a sok anyagmozgatástól a nagy felelősségtől mindig idegesen és fáradtan érkezett haza. Jelenleg kiegyensúlyozottabb, mert több ideje marad családjára és a ház körüli teendőkre. Kulcsár Zsuzsa az, akit igazán irigyelni lehet a lányok és asszonyok körül, ő az üzem legfiatalabb dolgozója, 17 éves. Iskolásként került ide a nyári szünidőben dolgozni és úgy megtetszett neki a munka, hogy az általános iskola elvégzése után véglegesen is itt maradt. Tavaly jelentkezett közgazdasági technikumba az esti tagozatra, de fiatal kora miatt csak szeptemberben vehetik fel. A munkahelyi javaslatot megkapja, a tanulást számára biztosítani fogják. Jelenleg két műszakban dolgozik, de így is közel 4 ezer forintot keres. Állásidő nélkül Varasdi Jánosné üzemvezető elmondta, hogy 1977 és 1981. között az árbevétel 211 százalékkal, a termelés 226 százalékkal nőtt az öt év alatt. A bérek emelkedését is kiszámolták, ami 77 és 78 között 2 ezer 500 és 2 ezer 800 forint volt, 80 és 81 között 3 ezer 500 és 4 ezer 100 forint közöttire emelkedett. A kellemesen berendezett kis irodában Varasdi Jánosné és ifj. Kovács Mihályné termelésnyilvántartó készségesen előkeresték statisztikájukat és kiszámolták: két géppel 8 óra alatt, állásidő nélkül — 12 ezer darab tasakot tudnak legyártani. Géphiba esetén a vecsési és az üllői gépipari egységek soron kívül segítenek, ha a saját szerelőjükkel nem megoldható a hiba elhárítása. Sokszor előfordult, hogy egy- egy hiányzó alkatrészt azonnal kiesztergáltak, elkészítettek, így a gépek állásidejét szinte a minimumra csökkentették. A „Ropi gyárat” emeltem ki, itt dolgoznak a szerencsésebbek, akik utazgatás nélkül is megtalálják számításaikat és helyben dolgozhatnak. A vecsési Ferihegy Tsz készülő új beruházása, a falu szélén épülő zöldségfeldolgozó üzem bátor kezdeményezés. A megtermelt növénykultúrák azonnali feldolgozása újabb. munka- lehetőséget nyújt helyben jó néhány embernek. Említést tehetnék az általános iskoláról, ahol 99 fő, az óvodáról, ahol 45, az egészségügyről és az üllői nagyközségi tanácsról, ahol 35, illetve 23 személy dolgozik. A közművelődés területén, a gyógyszertárban, postán, takarékszövetkezetben és fodrászüzletben szintén helyi lakosok dolgoznak egy-két kivétellel. Jobb helyzetben A faipar már több embert tud- foglalkoztatni, 60 állandó és 35 bedolgozót. A Gumiipari Vállalat 38 főt, a Monorvidéki Áfész 755 főt, a tsz fa- feldolgozójában és a gépjavító műhelyben körülbelül 200 ember, az OTÁF Dóra-majori telepén 94 ember számára van munkalehetőség. Nem lehet tudni, hogy közülük is mindenki olyan elégedett-e, mint a „Ropi gyárban” dolgozó asszonyok, de az biztos, hogy kényelmesebb és jobb a helyzetük, mint azoknak, akik busszal és vonattal teszik meg lakóhelyük és a munkahelyük közötti távolságot. Üllőn 4 ezer 500 ember ingázik naponta a környező települések, a főváros gyáraiba, üzemeibe, irodáiba. Monostori Istvánné Seregszemle Népi játékok A járási kulturális seregszemle keretében néptánc és népi játékok bemutatót tartanak Gyömrőn, a Petőfi Sándor művelődési házban március 28-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel. A nap kulturális programja Gyömrőn, 16.30-tói: a nyugdíjasklub foglalkozása, a moziban, 17-től és 19-től: A jó, a rossz és a csúf I—II. Az úttörőházban, 16-tól: pingpongsuli. Monoron, 14.30-tói: az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban), 16-tól: művészi torna a Katona József úti; 17.15-től: az Ady úti óvodában, 17-től: asztalitenisz-edzés (a sportszékházban). Pilisen, 9-től 17-ig: korszerű bútorok és képzőművészeti alkotások bemutatója és vására, 18-tól: német nyelvtanfolyam és az ifjúsági klub foglalkozása, 19-től: a képzőművészeti szakkör; 19.30-tól: a magnósklub összejövetele. Vecsésen: a bábcsoport foglalkozása (tanítás szerint), 17- től: szabás-varrás tanfolyam. Izgalmas összecsapás volt a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei során a Monori SE és a Törökszentmiklósi NB Il-es kosárlabdázó lányai között. (A Törökszentmiklós csapata a II. helyen áll.) A negyedik percben már 8-0-ra vezettek, a második félidő elején 29-29 volt az állás, de Vámos Mariann és Magyar Zsuzsa biztos kosaraival már jól elhúzott a monori gárda. A győzelmet Szűcs Judit koronázta: az utolsó percekben hét méterről talált a kosárba, s így 58-43-as végeredménnyel a monori csapat győzött. A legjobb kosárdobók: Keszeg, Lenthár, Magyar, Pausch, Vámos, Szűcs és Kaltenecker voltak. — Az egész csapat dicséretet érdemel lelkes játékáért — mondta Veres László, a kosarasok edzője, de kiemelkedően játszott Vámos Mariann, Lenthár Rózsa és Magyar Zsuzsa. ★ A Pest megyei pedagógusszakszervezet kosárlabda-tornáján 18 csapat indult. Lehangoló hibája volt a versenynek, hogy az érmek a díjkiosztó ünnepségre nem készültek el és így a győztes monoriak csak elméletben hozhatták haza a fáradságos munkával megszerzett díjakat. A monori járási válogatott kosárlabdázói a selejtező mérkőzéseken Cegléddel játszottak először, és 22-8-ra győztek. A második fordulóban Fót csapatával kerültek ösz- sze: 29-9 lett az eredmény. Sikeres volt a Monor—Dunakeszi összecsapás is, itt 38-19 arányú diadal született. A győzelmektől ittasult csapat lelkesen készült és edzett, s az eredmény nem is maradt el. A döntőben először Érddel játszottak és 22-8-ra, majd Nagykörössel szemben 41-29- re győztek. A végeredmény: 1. Monor, 2. Nagykőrös, 3. Érd. A csapat tagjai igazán elismerést és dicséretet érdemelnek, név szerint: Nagy Lászióné (a monori József Attila Gimnázium testnevelő tanára), Lukácsy Gézáné, Kovács Katalin, Puskás Lászlóné (a monori Kossuth általános iskola tanárai), Keszeg Irma (a csév- haraszti általános iskola tanára), Lenthár Rózsa a (pilisi általános iskola testnevelő tanára) és Kozák Mária (a nyáregyházi általános iskola testnevelő tanára). Monostori Istvánné Ollói bélyeggyűjtők A tudás gyűjthető/^yarapíthátó „A Zeppelin léghajó magyarországi körrepülése útján szállítandó” — olvassuk 1931. március 29-én Budapesten feladott és Pécsre címzett borítékon, de találhatók Halász Miklósnak, a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége 56/22 számú üllői bélyeggyűjtő szervezete elnökének a repülés történetét felölelő gyűjteményében olyan bélyeggel ellátott ritka példányokat is, amelyet Friedschafenben adtak fel a léghajó fedélzetére és az Eckener kapitány által irányított Zeppelin északisarki útján Leningrádban ért újra földet... A 15 tagból álló szervezet havonként rendszeresen tartja összejöveteleit a községi könyvtárban, ahol beszámolnak egymásnak új szerzeményeikről, esetleg cserélnek, vásárolhatnak, hiszen az országos szövetség bizományba kiadott 4—5 albumot — értékmeghatározással teli — észak- és dél-amerikai bélyegekkel. Kongóból egész sorozat, de az afrikai államok, a Távol-Kelet bélyegritkaságai is megtalálhatók ezekben az albumokban. És meg is vásárolhatók. Az alakulás óta eltelt néhány hónap alatt 21 ezer 600 forint értékű bélyeggel gazdagodott a helyi gyűjtők állománya. Közülük Gyöngyösi Mihálynénak, Pesti Sándorné- nak, Varga Györgynek és Zsila Lászlónénak már hosz- szú évek óta hasznos pihenést jelent otthon a rendszerezés. Az iskola padjait alig elhagyó Sasinszki Imre Hosszúberekről látogatja rendszeresen a tartalmas tájékoztatást nyújtó összejöveteleket. n Fehér László, az iskola igazgatóhelyettese, aki a bélyeggyűjtők titkára is egyben, elmondja, hogy az iskolában is működik szervezett formában 25 tagú ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkör. Van tehát utánpótlás. ::::: A gyűjtemények stabil, értékőrző tulajdonsága sem hagyható figyelmen kívül. Amellett fejleszti a tudást, az értelemszintet, hiszen gyakorta jelennek meg a természet- tudomány széles területét felölelő sorozatok a zoológiái témakört sem hanyagolják el a tervező grafikusművészek. Képző- és zeneművészek alkotásai és az alkotók sem maradnak ki az ismereteket fejlesztő sorokból. Az a gyűjtő pedig, aki ilyen sorozatok birtokába jut, rendszerint előveszi a lexikont, a tudományág forrásmunkáit és alaposabban tájékozódik a bélyegen látható alakokról, ábrákról, személyekről. A bélyeg esetleg megsemmisülhet, a tudás azonban megmarad. És ez a legnagyobb nyeresége a hasznos szórakozást is nyújtó szenvedélynek. Az utolsó ülésen a jelenlevők megállapították hogy a propagandamunka eléggé elhanyagolt, hisz ebben a községben több mint száz, igen képzett olyan gyűjtő van, akinek nagyértékű, ritkaságokkal teli gyűjtemény van birtokában. — Létezésünknek hangot is adunk — hangoztatja Halász Miklós —, a közeljövőben ugyanis a gyűjteményeinknek értékesebb darabjait, ritka sorozatokat kiállítás formájában mutatjuk be a község érdeklődő közösségének. Ezzel is közelebb szeretnénk kerülni azokhoz, akik ma még otthon, a négy fal között hódolnak a nemes szenvedélynek. Kiss Sándor Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk és dédnagyanyánk, özv. Tóth Gyuláné temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és együttérzésüket fejezték ki. Tóth János és családja. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
