Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

m2. MÁRCIUS 1«., KEDD A városfűtés új gazdája Távhőszolgáltatási üzem épül A folyvást gyarapodó, modern városban, évről évre szaporodnak azok a teendők, melyek az úgynevezett vá­rosgazdálkodás fogalomkörébe tartoznak. Az úttisztítás és szemétélszállítás, a párképítés és -fenntartás mellett, a lakáskarbantartás feladatai a tavalyi esztendőtől ug­rásszerűen megnövekedtek. A városi tanács kommuná­lis és költségvetési üzeme, mely növekvő gépparkkal és szakembergárdával látja él bővülő feladatkörét, az idén már több mint kétezer otthon fenntartását és karban­tartását vállalta magára, átvette a televízióantennák ja­vításának cseppet sem könnyű gondját, s emellett több helyen besegít a városfejlesztésbe: építőipari részlege a házépítéstől az üzletfelújításon át, a sportlétesítmények elkészítéséig, tucatnyi munkálatban részt vesz. műszerparkkal felfejlődött —, kommunáli» és költségvetési üzem. Kétségtelenül nagy felelős­séggel jár ez a változtatás, s igen komoly előkészületeket igényel. S mivel már az új fűtési szezonnal életbe lép a szerepcsere, októberig nincs túl sok idő a felkészülésre. — Gyakorlatilag egy új táv- hőellátó üzemet kell létrehoz­nunk — magyarázza Farkas Mihály üzemvezető —, mely korszerű berendezésekkel és gépparkkal, illetve megfelelő szakembergárdával, zökkenő­mentesen tudja majd a fűtés és melegvízellátást biztosítani a városnak. Ezzel párhuzamo­san pedig át kell vennünk az erőműtől az egész vezeték, rendszert, s valamennyi hő­központot. — Jelenleg, hol tartanak az előkészületekben? Ötven szakember — Megkezdődött az új üzem építése az uszoda mel­lett. Mintegy 400 négyzetméte­res, könnyűszerkezetes épület lesz, korszerűen felszerelve és ellátva a szükséges berende­zésekkel. A szociális létesít­Szerepcsere ősztől A költségvetési üzem idei tervében 36 millió forint sze­repel a városgazdálkodási fel­adatok megvalósítására. Ez a tekintélyes összeg azonban hamarosan meg fog kétszere­ződni. Bármilyen furcsán hangzik is, ez év őszétől kezd­ve, megduplázódik az üzem, pontosabban: új feladat-, il­letve hatáskörrel bővülve, üzemen belül létrejön egy másik üzem is. Hosszú évek óta vajúdott a kérdés: ki legyen Százhalom­batta távfűtésének a gazdája? Mind ez ideig a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat szolgáltatta a lakások melegét, akképpen is, hogy a városban lévő hőköz­pontokat és vezetékrendszert kezelte, karbantartotta. Az erőmű — érthetően — csak a hőszolgáltatást tartotta fel­adatának, a távfűtési hálózat fenntartását, üzemeltetését, úgy is mondhatnánk, szíves- eégből vagy kénytelenségből vállalta el. Nemrégiben azon­ban döntés született: a távfű­tőrendszert vegye át — az Időközben megizmosodott, szakemberekkel, eszköz- és Népszerűek a klubok Százhalombattán évről évre gazdagodik a kulturális élet, ennek ellenére — egy nemré­giben készült statisztikai fel­mérés alapján — kevesebben látogatják a rendezvényeket, előadásokat, műsoros esteket. Tavalyelőtt például a külön­böző ismeretterjesztő előadá­sokra több mint 13 ezer vá­roslakó volt kíváncsi, tavaly pedig a résztvevők száma már nem érte el a 10 ezret sem. Hasonló a helyzet a mozielő­adósoknál is: a filmvetítések közönsége egy esztendő lefor­gása alatt, * majd 800-zal csök­kent. Mindezzel szemben: növe­kedett a nyelvtanfolyamok, a klubok és a művészeti csopor­tok iránti érdeklődés. Jelen­leg Százhalombattán, 5 nyelv- tanfolyamon, mintegy 150 em- ben tanul, a művészeti cso­portok és klubtagok száma pe­dig megközelíti a félezret. Sikeresen vizsgáztak Nemrégiben adtunk hírt ró­la, hogy Százhalombattán igen sokan tanulnak a vegyipari­gépészeti szakközépiskola ki­helyezett esti tagozatán, s kö­zülük többen rászánják ma­gukat, hogy a technikusminö- sitő vizsgát is letegyék. A két nagyvállalat évek óta rendsze­resen ösztönzi és segíti mun­kásait — különböző kedvez­ményekkel, s esetenkénti ju­talmakkal is —, hogy négy esztendőt végigtanulva és si­keresen levizsgázva betaní­tott vagy szakmunkásokból technikusok lehessenek. A közelmúltban 19 százha­lombattai dolgozó utazott Esz­tergomba, s kivétel nélkül va­lamennyien sikeresen vizs­gáztak a minősítő bizottság előtt. Közülük hárman — Se­ORT Három kosárlabda-mérkő­zésnek lesz színhelye a Ságvá- ri Endre Általános Iskola már­cius 20-án, szombaton délután. Elsőként a DKSK serdülő leánycsapata mérkőzik á mo- nőri József Attila Gimnázium csapatával délután 2 órai kez­dettel. Ezután fél 4 órai kez­dettel a DKSK—GEAC NB li­es férfi kosárlabda-mérkőzés­re került sor, végezetül dél­után 5 órakor a DKSK—Mo­not SE NB II-es női csapatok küzdenek meg egymással. Másnap, március 21-én, a városi sporttelepen délután 3 órai kezdettel a Dunai Kőolaj ét Szigetszentmiklós labda­rúgócsapatának mérkőzésére látogathatnak el a szurkolók. bestyén József, a DHV kazán­gépésze, Kovács István, az SZKFI gépkezelője, valamint Szabó József, a DKV üzemla- katosa — kiváló eredményü­kért külön elismerésben és ju­talomban is részesültek. mények mellett, lakatos-, vil­lanyszerelő- és műszerészmű­helyek, valamint egy panasz­iroda is helyet kap benne. Na­gyon —gyorsan haladnak a munkálatok, számításaink sze­rint, augusztusban már tető alá kerül az épület. — Mekkora költséggel? — Tanácsi fejlesztési alap­ból 10 millió forintot kaptunk rá tavaly, az idén még jön hozzá plusz kétmillió. De nem csupán az üzemépület építé­sére, hanem a szükséges gép­park beszerzésére is. Nagyon sok mindent meg kell vásá­rolnunk: az apróbb szerszá­moktól, kézifúróktól, a na­gyobb berendezésekig, egé­szen a hegybontó gépig. — És a távfűtőrendszer át­vétele? — Már a hőközpontok fe­lülvizsgálatánál tartunk, ha mind a hattal elkészülünk, kezdődhetnek az adminisztra­tív intézkedések. — Létszámbővítés? — Körülbelül ötven újabb szakemberre lesz szükségünk, egy kisebb üzemi létszámra. Természetesen a legkülönbö­zőbb szakmákból, nehézgép­kezelőktől a villanyszerelőkön át a lakatosokig. Már többen jelentkeztek, nem egy olyan munkás, aki itt lakik, de ed­dig vidékre járt dolgozni. Nem hiszem, hogy különösebb gon­dunk lenne majd, hiszen je­lenleg is jó szakembergár­dánk van, bármikor átcsopor­tosíthatjuk a sürgős felada­tokra. Együttműködés Százhalombatta lakásainak tekintélyesebb része, távfűté­ses, következésképpen a város lakosainak zöme, alighanem érzékenyen reagál majd az ősztől esedékes változásra. A kommunális és költségvetési üzem mindenesetre alaposan és körültekintően készül új feladatának ellátására, s eb­ben szinte nap nap után, szá­míthat a tanács műszaki osz­tályának a segítségére is. A tervegyeztetéseknél, a közmű- csatlakoztatásoknál vagy a gépbeszerzésnél mind ez ideig példás az együttműködés. Természetesen még hátra van egy sor adminisztratív intézkedés is: a kommunális üzemnek ugyanis egy újabb üzeme létesül, nem kevesebb, mint évi 37 millió forintos költségvetéssel. A szervezési és munkaügyi kérdések mellett — vagy inkább ezekkel egy- időben —, immár halasztha­tatlanul vetődik fel az üzem­nek vállalattá történő átszer­vezése is. A számítások sze­rint ugyanis 1983-ban már nem kevesebb, mint 80 mil­lió forinttal kell —, az akkor talán már városgazdálkodási vállalatnak nevezett üzemnek — sáfárkodnia. SZÁZHALOMBATTAI 88 ToiLH EGYEN! t/oirtop A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szülők helyett a társadalom Brfgádpéitzbel nyaralnak Százhalombattát emlegetve, ritkán esik szó hátrányos hely­zetű gyerekekről, illetve csalá­dokról. A város adottságai — korszerű lakónegyedek, jól ki­épített és felszerelt gyermek­intézmény-hálózat — eleve ga­rantálják az itt lakók életvite­lének egy bizonyos szintjét, így aztán kevésbé a szociális körülmények; mint inkább a morális tényezők okolhatók esetenként egy-egy gyermek sorsának kedvezőtlen alakulá­sáért. Egy nemrégiben készült fel­mérés alapján a több mint 2 ezer általános iskolás közül mintegy 140 gyermeket sorol­hatnak a hátrányos helyzetűek közé, ám közülük is mindösz- sze 25 az úgynevezett veszé­lyeztetett tanuló. Az okokat ke­resve pedig három káros té­nyezőt állapítottak meg az if­júságvédelem szakemberei: az alkoholizmust, a fele­lőtlen életvitelt, illetve azt a kényszerhelyze­tet, hogy már elvált szülők to­vábbra is egy lakásban élnek. Mindezek ellensúlyozására, pontosabban a káros hatások mérséklésére pillanatnyilag a gyermekintézmények a leghi- vatottabbak, természetesen a pedagógusok közreműködésé­vel. A hátrányos és veszélyez­tetett tanulók szinte kivétel nélkül napközi otthonos ellá­tást kapnak, még úgy is, ha esetenként gyámügyi segély­keretből, sőt olykor szocialis­ta brigádok önkéntes befizeté­séből kell fedezni egy-egy kis­diák napközis költségét. De így legalább az iskola figyelme,'s a ne­velési hatások teljeseb­bek, jobban érvényesül­nek. Ugyanezért próbálják mér­sékelni az igazolatlan hiányzá­sok számát is: a tapasztalat szerint ugyanis pont a veszé­lyeztetett gyerekek kerülik el gyakrabban az iskolát. Több­nyire a szülő hibáztatható ér­te, s nemegyszer csak a sza­bálysértési bírság bizonyul fe­gyelmező eszköznek. Mindezek mellett nagyon fontos szempont: hogyan tud­ják a gyerekek szabad idejét hasznosan lekötni? Százha­lombattán annak ellenére, hogy a tanintézetek immár zsúfol­tak, örvendetesen gyarapo­dott a szakköri foglalkozások száma, s rendszeresen szervez­nek kulturális programokat és sporteseményeket. Nagyon so­kat jelentett az is, hogy a Du­Városkalouz Ujratelepedés a törökök után Városunk mai területének benépesítése a török kiűzése után az 1690-es években kez­dődött és több évtizeden át tartott. Elsőként szerb telepesek ér­keztek. akik a török által még megszállt Szerbiából menekül­tek ide Csernovics Arzén ipeki ortodox pátriárka vezetésével. A mintegy 39 ezer szerb csa­lád a Csepel szigeten, Tárnok, Érd, Batta községekben és Szentendre térségében telepe­dett le. Levéltári adatok sze­rint 1710—11-ben már 17 csa­lád lakott itt. Az 1710—20-as években hi­vatalos külföldi betelepítési akciók mellett magyarok is ideköltöztek, majd újabb szerb' és néhány török erede­tű család is itt telepedett meg. A legjellegzetesebb szerb családok a Csupics, Popovits, Petrovich, Petes, Gabovity, Milich, Mirkovics, Bradovits, L ázics, Szivonics, Szubotica, Osztovics, Vukovics nevűek voltak. A török származásúak közül a Dzsaja, a Karovla és Kúrán nevűek a legismerteb­bek, a magyar családok közül pedig a Bakoy, Csuka, Ga­lambos, Major, Tóth előne- vűek. Néhány hasonló nevű család ma is él a városban, például Csupics, Peics, Oszto- vich, Popovits, Kúrán. A magyarok tömeges be­áramlása az 1700-as évek má­sodik felére esik. A szerbek ldetelepülésük után nemsokára fatemplomot, később annak helyén 1750-ben kőtemplomot építettek, amely ma is látható. Iskolájukban már 1770-ben 13 gyermek ta­nult. A szentendrei görögkeleti püspökség segítségével e szá­zad elejére új görögkeleti szerb iskola épült, amelyben jelenleg a Délszláv Klub mű­ködik. Az 1784—1787 között vég­rehajtott első magyarországi népszámláláskor már 76 há­zat és 85 családot írtak ösz- sze. 1830-ban pedig már 686 lelket számlált a falu, amely­ből 338 magyar, 322 pedig szerb származású volt. A török hódoltság után a fa­lu a Batta nevet viselte 1903- lg, ami után zárójelben általá­ban odaírták a Százhalom ne­vet is. 1750-ben épült görögkeleti szerb templomnak a tornya a má­sodik világháborúban leégett. A képen látható torony tehát csupán néhány évtizedes. nai Kőolajipari Vállalat sport­köre 1980-ban létrehozta a sportiskolát igen sok gyerek­ben felébresztve, s táplálva ne­mes ambíciókat. Gond azonban a tanulók szünidei, s főként nyári el­foglaltságának megterem­tése. A két nagyvállálat — a DKV és a DHV — vízisport-telepén ugyan napközis tábort hozott létre, de itt inkább csak saját dolgozóik gyermekei kapnak helyet júliusban, augusztus­ban. Igen szép kezdeményezés azonban, hogy a DKV KISZ- bizottságának irányításával az üzem több szocialista brigád­ja anyagilag is hozzájárul im­már a hátrányos helyzetű gye­rekek nyári táborozásának költségeihez. Százhalombatta lakosságá­nak majd’ egyharmada fiatal­korú. Ehhez képest — arányai­ban — valóban elenyésző a kedvezőtlen körülmények kö­zött nevelkedő gyerekek és if­jak száma. Ez pedig — állapí­totta meg a megyei művelődé­si bizottság ifjúságpolitikai és gyermekvédelmi albizottsága — a városban társadalmi se­gítséggel párosult ifjúságvé­delmi munka eredménye is. Bizonyára mindenki büsz­ke arra, ha városa korsze­rűsödik, s a modernség ilyen vagy olyan jegyeit láthatóan magán viseli. Ha a köztéri lámpák és épüle­tek, a parkok és sétányok, üzletek és szoigáltatóházak a legújabb fazon szerint a legdivatosabb formaterve­zői megoldás alapján ké­szülnek el. Így jó, igy helyes, még akkor is, ha olykor a szí­nekkel baj van. És most nem is holmi nagy betűs, matricás feliratokról, rek­lámjelekről és -emblémák­ról van szó, melyeknek harmonikus, uram bocsá’, esztétikus egybeillesztése valamiképpen hibádzlk. De­hogy. Sokkal praktikusabb és kézenfekvőbb kifogás merült fel több vásárlóban is az Ifjúság utcai üzletben. Mert az rendjén van, hogy hangulatosabb, netán figye- lemfelkeitőbb világítást al­kalmaznak a bolthelyiség­ben. Talán szívesebben is időz benne a vásárló. A baj csupán az, nem májkonzer­vet vagy tasakos tejet, nem görkorcsolyát, vagy zseb- számológépet, hanem kü­lönböző szöveteket és ruha­anyagokat árusítanak, a szi­várvány minden színében. Persze, a vásárlók —za­varó fényhatások ide vagy oda — előbb-utóbb rájön­nek. miként lehet elkerül­ni; hogy a kék szövetként megvett ruhaanyag a ter­mészetes fényben nehogy pttspöklilává váljék. Egy­szerűen. Az említett bolt vevői kezükben a szövette], kilépnek az utcára vizsgá­lódni. Friss kenyér a környéknek Intenzív- és gyorsdagasztók, gömbölyítögépek, korszerű elektromos kemencék segítik a százhalombattai kenyérgyár dolgozóinak munkáját, akik nemcsak a városnak, hanem a kör­nyező településeknek is sütik a kenyereket, s emellett 25—30 féle pékárut és -süteményt. A Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat helyi üzeme több mint 35 ezer ember ellátására hiva­tott. HOL, MIKOR? Rendezvények. Március 16- án tartja soron következő fog­lalkozását^ a Spektrum klub az információs központban: este 8 órai kezdettel Tóthe- gyesi Endre előadását hallgat­hatják meg az érdeklődők a Pamír-expedícióról. Március 19-ép Freinreisz Károly, a Skorpió együttes ve­zetője látogat Százhalombattá­ra. s lesz a vendége az infor­mációs központnak. Az érde­kesnek ígérkező rendezvényre este 6-tól, 10 óráig várják a fiatalok:'t. Március 23-án délelőtt 10 órakor játszóház nyílik a nap­közis gyerekeknek Kreatív já­tékok címmel a Dunamenti Művelődési Házban. Színház. Két alkalommal szerveznek csoportos színház- látogatást Budapestre: március 23-án a Népszínházban este 7 órakor kezdődik a Briliánsok szombatja című előadás. Már­cius 27-én pedig délután fél 3 órai kezdetei a Béjart-ljalett műsorára utazhat a színház­kedvelő közönség a Százhalom étterem elől induló autóbu­szokkal. Március 26-án a DKV szín­háztermében Hofi-kabaré cífn- mel vidám műsor kezdődik es­te 6 órakor, melyben Hofi I Géza mellett fellép Angyal J János, Havasi Viktor, Payer i András és Sas József is. , Kiállítás. Bútorokból, lak- berendezési tárgyakból vala­mint könyvekből nyílik vá­sárlással is egybekötve kiál­lítás a Dunamenti Művelődési Házban március 24-én. A március 15-én megnyílt mozgalmi kiállítást a forra­dalmi ifjúsági napok záró­rendezvényéig tekinthetik meg az érdeklődők a DKV iroda­házában. Mozi. Az óvárosi mozi mű­során: március 21-én délután 4 órai kezdettel: Zsaru vagy csirkefogó. Március 22-én, es­te 6 órai kezdettel: Kabala. A DHV klubmozi műsorán: március 17-én: Cserepek. Már­cius 21-én: Csillagok háborúja. Március 22-én: Osceola, Az előadások este 6 órakor kez­dődnek. A Hága szálló műsorán: március 16-án: Csendes-óceán kalózai. Március 23-án: A XX. század kalózai. Az előadások este fél 7-kor kezdődnek. Irta: Tamási István Fotó: Halmágyi Péter >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents