Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

1982. MÁRCIUS 14., VASÄRNAP %Mä«m Pneumatikus rendszer Anyagmozgatás Élelmiszeripari és vegyipari termékek üzemen belüli szállí­tására alkalmas pneumatikus anyagmozgató rendszer közös gyártásában állapodott meg a Szellőző Művek az NSZK-beli Aerzener Maschinen-Fabrik- kal. A most aláírt és a koráb­ban két másik külföldi céggel kötött együttműködési szerző­dés révén mód nyílt arra, hogy a Szellőző Művek fővállalkozó­ként gyárthasson és állíthas­son fel Magyarországon külön­féle ipari és mezőgazdasági pneumatikus szállítórendszere­ket. A különféle anyagok és gá­zok munkahelyek közötti szál­lításának legkorszerűbb módja a csővezetékes továbbítás. A pneumatikus rendszerben az ott keltett légáramlat sodrása ragadja magával a szállítandó terméket. Alkatrészek telefonba Édes, fehér, veres, szára* Jófajta nedűiket sokan kedvelik Tofeb, mmt a korábbi években A nagykátai asszonyok ügyes kezekkel forrasztják a hír­adástechnikai berendezésekhez az elektromos alkatrészeket a telefongyárban. Erdős! Agnes felvétele Szentlőrinckátón, fólia alatt Megéri a befektetett munkát El lennénk kényeztetve? Már nemcsak az tűnik fel, ha valamit nem lehet kapni, de az is, ha kevesebb van a meg­szokottnál? Már-már termé­szetessé vált, hogy sóskát, uborkát vehetünk a téli pia­cokon, hogy jóval a tavasz be­köszöntése előtt megjelenik a retek, a zöldpaprika. De mos­tanában mintha kisebb lenne a kínálat. Csökkent volna a termelők kedve? A hajdan jó üzletnek indult fóliás terme­lés valami miatt nem kifize­tődő, nem éri meg a befek­tetést és a rengeteg munkát? Némi zavar — Ezt nem mondanám, de még azt sem, hogy csökkent volna a termelők kedve, leg­alábbis itt, a nagykátai járás­ban — mondja Kiss Lajos, a járási hivatal osztályvezető­helyettese. — Az adózás kér­dése körül támadt némi za­var az emberek fejében egy televíziós riport nyomán. De ennek hatására sem hagyott fel senki a fóliázással. Annyi igaz, hogy nálunk is van a megyei tanácsnak egy irány­elve, miszerint a 7—800 négy­zetméternél több területtel rendelkezők termelését fel kell mérni és szükség esetén jövedelemadót lehet kivetni. Pest megyében a fóliás ter­mesztés hagyományos köz­pontja a nagykátai járás. Nincs is talán község, ahol több-kevesebb helyen ne fog­lalkoznának zöldséggel. Az igazi fellegvár Szentlorinckáta. Ezen a vidéken mindig nagy hagyománya volt a zöldség- termelésnek. A fóliázást is az itteni termelőszövetkezet kezd­te, s lassan a tagok is kedvet kaptak. Jómódú községnek látszik Szentlorinckáta. A házak szé­pek, gondozottak, sok a két- • szintes közöttük. S minden udvaron ott van, most még többnyire csak a csupasz váz. A szezon ezután indul majd igazán. Egy-két helyen a sós­ka már kint van a fóliák alól, erősödnek a paprikapalánták, közeledik ezek kiülteté.«inek ideje is. A községben évente 60 vagon fóliát használnak el. Állítólag volt olyan év, ami­kor a szentlőrinckátaiak nem hordták be árujukat a Bos- nyák téri piacra — éppen ki­vételesen jó volt a felvásárlás —, s ez azonnal érződött a kínálaton. Dömpmg idején — Mi nem vesszük el az emberek kedvét az adóval — mondja Kákái Ferenc tanács­elnök —, nincs nálunk túlka­pás. Mi is felmérjük a terme­lés nagyságát, tudjuk is kö­rülbelül, kik jöhetnek számí­tásba, ez a szám ötven alatt van. De adót csak akkor vet­hetünk ki, ha bizonyítani is tudjuk, hogy a bruttó árbevé­tel meghaladja a 150 ezer fo­rintot. Nehéz ezt pontosan megállapítani, hiszen csak be­vallás alapján tudjuk felmér­ni a termelés nagyságát. A termelő kedvre sokkal inkább hat az áremelkedés: korábban: tizenkét forint volt a trágya mázsáig, ma 30—35. A vető- r mag sem lett olcsóbb, itt pedig csak a minőségi fajtákat vásá- | rolják. Az idén például a ter­melőszövetkezet nem tudott trágyát adni, a tanács hoza­tott 2500 mázsát a kisterme­lőknek. Van egy gazdaboltunk is, ahol végre minden szük­séges eszközt, vetőmagot be­szerezhetnek az emberek. A kistermelés örökös gond­ja a felvásárlás. Szentlórinc- kátán telepe van a ZÜLDÉRT- nek és az Áfésznek is. Az utóbbi tavaly mindent átvett a termelőktől, nem volt ok pa­naszra. A ZÖLDÉRT már ke­vésbé tud lépést tartani a ter­mesztéssel. — Mindig későn ébrendnek fel — folytatja a tanácsel­nök —, nyáron, a dömping idején kezdik átszervezni a dolgaikat. Persze, hogy sokan inkább beszállítják az árut a Bosnyák térre, ha ott két-há- rom forinttal is többet kap­nak a paprikáért, • egy forint­tal magasabb a retek ára. A felvásárlási nehézségek bi­zony elkeserítik az embereket. Pedig a tanács próbál segí­teni. Az egészséges konkur- rencia megteremtésével, il­letve a lehetőségével. Tavaly adtak telephelyet a jászberé­nyi ÁFESZ-nek is, az már nem az 6 hibájuk, hogy lab­dába sem tudtak rúgni a má­sik két felvásárló mellett. Poharazás ideje A termelők többsége mun­ka mellett, szabad idejét fel­áldozva, az egész családot be­vonva foglalkozik a fóliázás­sal. Szabó László gépkocsivezető a mentőknél. Az egész csalá­dot, a besegítő rokonságot az üvegházban találjuk, ahol a paprikapalántakat' nevelik. A poharazásnak van éppen ide­je: a ládákból a palantak szá­lanként külön pohárba kerül­nek, hogy egy jó hónap múl­va kiülteihetok legyeneK a fó­lia alá, s hogy május elején leszedhessék az első papriká­kat. — Nyolc éve foglalkozom a paprikával. Kétségtelen, hogy a költségek megduplázódtak. Az olaj, amivel fűtünk, egy forint nelyett 2,70, a fólia ki­lója 22 forint volt, most öt­ven. Hogy megéri-e? Mit gon­dol, miért csináljuk? Borzasz­tó munkaigényes dolog ez. Állandóan itt kell lenni vala­kinek, figyelni a hőmérsékle­tet, az időjárást, s e szerint szellőztetni,k fűteni. — Bizony sokszor a hu­szonnégy órából szinte hu­szonötöt is dolgozunk — szól közbe az egyik fiatalasszony. A befektetés, a munka, a szakértelem elengedhetetlen a sikerhez. Az eredmény per­sze nem mindig egyforma. Vannak jobb évek és van­nak rosszabbak. Előfordul, hogy az egyik növény beüt, a másik kész ráfizetés. Éppen ezért sokan négy-ötfélével is foglalkoznak. Igaz, a munka is lényegesen több, folyamatos, hiszen más a szezonja a sós­kának, a reteknek, a papri­kának. Kisebb viszont a koc­kázat. Mellik László udvarán há­rom sátor áll. Feleségét talá­lom otthon. — Ketten csináljuk a fér­jemmel. Ö kisiparos, én itt­hon vagyok, így győzzük. Sós­kát, retket, salátát és paprikát termesztünk. Ez az év nem a legjobb. Hiába van meleg a sátorban, napsütés is kellene. A retek és a saláta nem olyan, amilyennek lennie kellene, biztos ráfizetünk. Talán a paprika jobban sikerül. Lehet szeretni A sátrak száma, a termelők véleménye azt sugallja, még­iscsak érdemes. De pusz­tán a haszonért, a jöve­delemkiegészítésért kevesen vállalkoznak erre a munkára. Az évtizedes hagyomány bele­rögződött az emberekbe, so­kan el sem tudnák képzelni életüket másként. Juhász Ist­ván olyan lelkesen magyaráz, hogy kénytelen vagyok elhin­ni: ezt is meg lehet szeretni. — Valóban nem tudjuk el­képzelni, hogy ne csináljuk. Harminckét éve termesztek zöldséget, még hagyományos módon kezdtem. Most kétszáz négyszögölönVan fóliánk, pap­rikával foglalkozunk. Ha csak a hasznot nézné az ember, ta­lán érdemes kínlódni az egész­szel. Mi a saját munkánkat nem is számoljuk, pedig min­den órában ott kell lenni. Sokszor az éjszakák is rá­mennek, ám hozzá tartozik az életünkhöz. M. Nagy Péter Nem kell hozzá más, mint közömbös boralapanyag, ma­gyar herbáriákból álló ver­mutaroma és az összeállítás­hoz elegendő szakértelem. Ez­után következhet a derítés, sűrítés, majd két-három hó­napig a pihentetés, vagyis az érlelés. Végül a fűszerezett bort palackozzák. A leírt mó­don az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet borászati üzemében háromfélét készíte­nek: a vörös (rossq), a fehér édes (bianco) és a száraz (dry) fajtákat. Az édes ver­mut literenként százhúsz-száz- negyven gramm, a száraz leg­feljebb 40 gramm cukrot tar­talmazhat. A fogyasztói áruk ettől függetlenül egyforma, ugyanis alkoholtartalma az utóbbi italnak a magasabb. A felhasznált bor egy része a szövetkezet négyszáz hektá­ros szőlőjéből való. Az alma következik A vermut mellett, kisebb mennyiségben, minőségi bo­rokat is tartanak, s a közel­jövőben gondolnak az alma- bor, valamint az alma ver­mut készítésére is. A vezetés már ennek érdekében döntött úgy, hogy 1982-től a konzerv­üzemet és a borászatot közös élelmiszeripari ágazattá ková­csolja össze. A borászok 1981. évi ter­melési eredménye több, mint 11 millió forint volt. Belföl­dön csaknem félmillió, a Szovjetunióban pedig három­százötven ezer palack vermu­tot adtak el. A harmincöt dolgozó kilencven százaléka teljesítménye alapján kapja a fizetését, melynek évi átlaga ötvenezer forint körül van. Szép pénznek számít ez, kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy betanított munkás­ként kapják. Régebben 7300 hektoliter tárolási kapacitás­sal rendelkeztek, ez az egye­sülés után — a dánost rész­leg terével — több mint öt­ezer hektóval növekedett. — Az idén milyen piacra számítanak? — kérdeztük az ágazat vezetőjétől, Gavlik Kálmántól. — Az üzletkötések megtör­téntek, mintegy kétmillió pa­lackra. A-. Szovjetunióban megkedveltek készítményün­ket, hiszen az elmúlt évihez képest közel négyszeres, 1,2 milliós mennyiséget igényel­tek. t — Ez jóval több, mint a ko­rábbi években volt. Hogyan tudják ellátni a megnöveke­dett feladatokat? Pince és palackozó — Régi létesítményeink­ben nem tudtunk volna ele­get tenni vállalásunknak. Pin­cénk és palackozónk nem győzte volna 1973-tól a mai napig erre a munkára, vala­mint a raktározásra csupán egy száznyolcvan négyzetmé­teres helyiség állt rendelke­zésünkre. Raktározásra igény­be vettük a termelőszövetke­zet által éppen nem használt üres helyiségeket is, de elő- fodult, hogy az őszi ‘ vasúti szállítás akadozása miatt az udvaron fólia alatt tároltuk az árut, ami a minőségnek semmiképpen sem használt. Ezt látva a gazdaság vezeté­se tizenegymillió forint érté­kű beruházás mellett döntött. Ez az eddigihez képest há­romszoros termelékenységet eredményez, és lehetővé teszi az exportigény gyors és szín­vonalas kielégítését. Tartályban érlelik — Melyek lesznek az alap­vető változások? — Az eddig kézi munkára épülő palackozó részleget mo­dernizáljuk, a gépsort félau­tomatára cseréljük. Már tető alatt van az új palackozó üzemcsarnok és raktárhelyi­ség, amely együttesen ötszáz négyzetméter alapterületű. Az év második felében használat­ba vehetjük. Emellett szűknek bizonyult a pince befogadóké­pessége, melyet tízezer hekto­literrel növelünk, négy rozs­damentes acéltartály beépítésé­vel. A szabadban pedig egy hat­ezer hektoliterest helyezünk el. A nagy hőmérsékletinga­dozás csökkentésére ezt hőszi­geteléssel látják el a kivitele­zők. — Mit tesznek a minőségi kifogások elkerüléséért? — Fontos az üvegek alapos kimosása, hiszen ha ez nem tökéletes, árt az italnak. Ha egymillió palackból ötezer alatt van a kifogásolható áru, az még jónak mondható. Ez­zel dicsekedhetünk mi is, hi­szen az elmúlt évben minősé­gi kifogás nem merült fel az üzemünkből kikerült italok­kal kapcsolatban — fejezte be a beszélgetést Gavlik Kál­mán ágazatvezető. Ungureán László Budai, dabasi, ráckevei, nagykáíai járás Nyitvatartási időpontok Az ötnapos munkahét bevezeté­sével sok helyen megváltozott a nyitvatartási rend. Január eleje óta lapunkban rendszeresen közzé tettük az új Időpontokat. Azokat, amelyeket eddig nem közöltünk — olvasóink kérésére összegyűjtöt­tük. A budai, a dabasi, a ráckevei és a nagykátai járásból az élel­miszerüzletek, TŰZÉP, posta, or­vosi rendelők nyitva tartásáról adunk tájékoztatást. ÉLELMISZERÜZLETEK: A Bu­dai Járási Afész üzleteinek nyiva tartása: 7-től 14-ig. Nyugat-Pest megyei Élelmiszer. Kiskereskedel­mi Vállalat üzleteinél: 7-től 14-ig. Dabasi járás: Öcsa és Vidéke Afész élelmiszerüzletei: 7-től 13-ig. Dabas ABC: 7-től 14-ig. Ráckevei járás: Ráckevei ABC: 6-tól 15-ig (hétfőn 6-tól 14 óráig). Nagykátai járás: 7-től 14-ig (szombaton zár­va) ; a tápiószecsői kantin, tápió- szentmártoni terménybolt). TÜZÉP-TELEPEK. Budaörs: pá­ratlan hétfőn zárva, kedd—csütör­tök 7—15.30, péntek 7—16.30, szom­bat 7—13.30. Páros hét, hétfő—kedd —csütörtök—péntek: 7—14.30, szer­da: 7—13.30, szombat: 7—12.30. Épí­tőanyag-telep: páratlan hét, hétfő —kedd—csütörtök—péntek: 7—14.30, szerda: 7—13.30, szombat: 7—12.30. Páros hét hétfőn zárva, kedd— szerda—csütörtök: 7—15.30, péntek: 7—16, szombat: 7—14. Érd: minden hétfőn zárva, kedd—szerda: 7— 15.30:, csütörtök—péntek: 7—16.30, szombat: 7—13. Építőanyag-telep: páratlan héten hétfőn zárva, kedd —szerda—csütörtök 7—15.30, péntek 7—16.30, szombat 7—14. Paros hé­ten hétfő—pentek 7—14.30, szerda 7—13.30, szombat 7—12.30. Piliscsa- ba, Solymár: minden hétfőn zárva, kedd—csütörtök 7—15.30, péntek 7—16.30, szombat 7—14. Dabasi já­rás: Gyál. Páros héten hétfőn szünnap. Kedd—csütörtök 7—15.30, péntek 7—16.30, szombat 7—14. Pá­ratlan héten: szerda kivételével 7 —14.30, szerda 7—13.30, szombat 7 —12.3Ö. Táborfalva: szünnap: kedd, hétfő—péntek 7—16.00, szombat 7— 13.00- ig. Örkény: szünnap: hétfő. Kedd—péntek 7—14.00, szombat 7— 12.00- ig. Dabas: hétfő 7.30—16.00, kedd—péntek 7.30—16.30, szombat 7— 13.00-ig. Öcsa: hétfő—péntek 8— 16.00, szombat 8—12.00-ig. Ráckevei járás:. Ráckeve: szombat 8—11.00 (rendelésfelvétel), 12.00-ig áruki­adás. Szünnap: minden második hétfő. Nagykáta: péntek 16.30-tól árukiadás, szombat 12.30-ig. Pénz­tárzárás péntek 16.00 óra, szombat 11.30. POSTA. Érd, Százhalombatta: 8— 12.00. Dabas, TI. számú: szombat 8—12.00 (péntek fizetés 11.00-ig). Ráckeve: szombat 8—12.00. ORVOSI RENDELŐK. Tápiószele: központi ügyelet, péntek 18 órától hétfő reggel 7 óráig, Tápiószele, Farmos, Tápióvölgye, Újszilvás, Tápiószöllős lakosságának. Nagy-1 káta: központi ügyelet, péntek 18 órától hétfőn 7-ig Nagykáta, Szent- mártonkáta, Pánd, Tápióbicske, Tápióság, Tápiószecső, Tóalmás, Tápiószentmárton lakóinak. legfontosabb a Werner-féle program elsajátítása. A lé­nyege, hogy a munkafolyama­tok tudományos elemzésével a felesleges mozdulatokat ki­iktassuk, másokat finomít­sunk. Nem más ez. mint az emberi energia optimális fel- használása. A különböző kézügyességi gyakorlatok a precíz és gyors munkavégzést segítik. Folytatjuk a tanulást is. Két brigádtag most érett­ségizett, kettő most jár kétéves marxista egyetemi előkészítő­be. Mindenki részt vesz po­litikái oktatáson. Különösen a Madách Színházzal van jó kapcsolatunk, kár, hogy sok­szor kevés a jegy. Hcnttsak cím Szó esik még a november­ben tett csehszlovákiai busz­kirándulásról, ahová férjek és vőlegények is mehettek, a megvásárolt könyvek nagy számáról, az évek óta ismét­lődő jó szereplésekről a vál­lalati vetélkedőkön, a vér­adásról. melyben Rózsahegyi-, né és Táboriné jár elöl. Boczkó Tiborné, a munka­ügyi osztály illetékese, aki „hivatalos” kísérőként tartott velünk, elmondta még, hogy készakarva nem a leghíresebb brigádot választották ki. Mert a Kossuth brigád például a szakma kiváló brigádja, s további hat a vállalat ki­váló brigádja címet viseli. Vicsotka Mihály A Váci Kötöttárugyár hatal­mas csarnokában ismerkedek a gépek márkaneveivel. Az ODZI-val. a METO-val és a csak munkája jellegéről elne­vezett síkkötőgépekkel. A fo­nalak fogynak a gombolya­gokról, egy körkötőgépen 84 csévéről futnak a szálak. A technika itt a laikus számára is tapintható 'közelségbe ke­rül. Molnár Jánosné, a Mar­tos Flóra ezüstkoszorús brigád vezetője megállítja az egyik masinát, s megpróbálja el­magyarázni, hogyan tudja a gép, hány százalékot kössön az anyagisa a fonalfajtákból? Néhány perc múlva arra ké­rem, hogy ne fáradjon. Ügy sem lehet máról holnapra megtanulni. Gép és enfber A gépek európai mércével mérve is a szakma csúcsát je­lentik. Térfogatukat tekintve nem túl nagyok, de mind­egyikük értékesebb egymillió­nál. 1 Molnár Jánosné már arról beszél, hogy a brigádjuk felfogása szerint a gép olyan, mint az ember. Pontosan kell táplálni, tisztítani, s akkor megköszöni a szeretetek a törődést. A szemlélet látható bizonyítéka a patikai tiszta­ság. Molnár Jánosné évtizedek óta a Kötöttárugyárban kere­si a kenyerét. Négyszeres ki­váló dolgozó, a társadalmi munkájáért a Szakszervezetek Országos Tanácsa által ado­mányozott ezüstjelvényt kap­ta meg.. Négy gyermek fel­nevelése közben végezte el a textilipari szakközépiskolát, 1981 őszén pedig technikusi oklevelet szerzett. A létszám 18. Csak két férfi van közöttük, akik az elmon­dásuk szerint kitűnően érzik magukat a 16 hölgy társasá­gában. Molnárné személy sze­rint senkit sem dicsér, de legtöbbször Adamek. Mihály- nét, "a helyettesét, Kiss Já­nosáét — aki 35 éve dolgozik a vállalatnál — Kalecz István- nét — 24 éves, két gyermeke van, s a kiváló dolgozó cím várományosa — emlegeti. De szó esik Hernádinéról. Szabó Csabánéról és Tábori László- néról is. Egymást segítve A KISZ-tagtól a nyugdíj előtt állóig jól megvannak egymásai. A brigád nődolgozói 16 gyermeket vallhatnak ma­gukénak. — Hogyan élnek önök? — Egymást segítve, mások­kal is törődve, a munkaidőn túli programokat is szervez­ve. Átállások idején 14 perc alatt cseréljük le a 84 csévét, patronálunk egy mozgássérült fiatalasszonyt, az anyai örö­mök elé néző munkatársun­kat gyermekkocsival, ruhács­kákkal látjuk el, s a gyes ideje alatt is gyakori vendé­gei vagyunk egymásnak. Az ünnepségek és koszorúzások mellett közösen kevés kultu­rális programban tudunk részt venni. A három műszak mellett sok a vidékről bejá­ró. Nem egynek közülünk otthon háztáji földje is van. A környékünk a bogyós gyü­mölcsök termesztési területe. Kevesebb állásidő — Milyen céljaik vannak? — A kitűnő munkaköri légkört őrizni fogjuk. Az egy­más segítése továbbra is a legfontosabb célkitűzés ma­rad, Nálunk ez különösen fon­tos, mert hét gépre felügyel egy munkásnő. Sokat kell áll­ni, de ha néha leül valaki, a kolléga tartja szemmel a gé­pek egv részét. Fonalcserék­nél is közösen végezzük az átállást, így szorítottuk le az állásidőt 14 percre. Most a Brigádnapló Mindent együtt, egymásért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents