Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-12 / 60. szám
Micgyor Pofitikatudcmányi Társaság alakult Fontos, új tudományos fórum Két t betű varázsa Lódnak ne kínáljunk szénát Előzetesen megteremtett feltételekkel A Magyar Tudományos Aka- i démián tegnap megtartották a Magyar Politikatudományi I Társaság alakuló közgyűlését. A nagy számú résztvevőt, közgazdászokat, politológusokat, szociológusokat, filozófusokat, jogászokat, oktatókat, újságírókat Kulcsár Kálmán, az MTA gazdaság- és jogtudományok osztályának elnöke üdvözölte. Az ülés elnökségében foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szentágo- thai János, az MTA elnöke. Az Akadémia elnöksége 1979 elején a politikatudomány hazai művelése érdekében ideiglenes intéző bizottságot hozott létre. Elnöke, Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos igazgatója az alakuló ülésen számot adott munkájukról, majd a bizottság nevében javasolta a leendő választmánynak, hogy készítsen a társaság szervezetéről és működéséről előterjesztést a még az idén összeülő következő közgyűlés számára. Ezután Halász Józsefnek, az MTA állam- és jogtudományi intézete igazgatóhelyettesének előterjesztése alapján megvitatták, majd elfogadták az új társaság alapszabályát. Ezután megválasztották a társaság tisztségviselőit és választmányát. Az alakuló közgyűlés a Magyar Politikatudományi Társaság elnökévé Péter Jánost, az országgyűlés al- elnökét választotta. Elnöki székfoglalójában Péter János vázolta a társaság feladatait, s hangsúlyozta: vitafórummá kell válnia, hogy segítője lehessen a politikai döntéseket hozó vezető testületeknek is. Ezután Óvári Miklós szólalt fel. Rámutatott, hogy a társa* ság megalakítására megfelelő előkészítő munka után került sor. — Bizonyosra vehető — mondotta a Központi Bizottság titkára —, hogy a társaság megtalálja szerepét és feladatát a mai Magyarországon. Segítségére lehet a politikával foglalkozóknak abban, hogy önálló kutatásokat folytat és Művelődési miniszteri utasítás § jelent meg a napokban a feiso- S oktatási intézmények nappali 8 tagozatos hallgatói részére jut- 8 tatható állatni támogatásokról. ^ Az új ösztöndíjrendszer az ér- ^ dekelvek széles körű vitája nyo- ^ mán formálódott véglegessé. Az 8 eszmecserék előzménye az volt, S hogy a kormányzat évi 150 mii- 8 lió forinttal emelte az öszíön- 8 díjak és a szociális támogatá- 8 sok összegét, s a koráb óinál 8 mintegy 30 százalékkal nagyobb 8 támogatás ésszerű, igazán ösz- 8 tönző és igazságos elosztására 8 a minisztérium javaslatot doi- § gozott ki, és azt megvitatták a 8 múlt cv végén lezajlott felsö- 8 oktatási ifjúsági parlamente- 8 ken. Az e fórumokon elhang- 8 zott vélemények, javaslatok fi- ^ gyelémbevételévei alakult ki az 8 új rendszer. Az elosztási elvek kialakításának fontos törekvése volt, hogy az ösztöndíj jobban ismerje el a kiemelkedő teljesítményeket, a szociális támogatás pedig váljék igazságosabbá, a merev kategorizálás ne jelentsen a többiekénél' előnyösebb, illetve hátrányosabb helyzetet a fiatalok némelyike számára. A szabályozás lényegesen kibővíti a felsőoktatási intézmények és a KlSZ-szer- vezetek hatáskörét, felelősségét, ugyanis az egyes támogatási formákkal kapcsolatban csak a jogosultság alapvető szempontjait határozzák meg, a konkrét feltételekről az egyetemek, a főiskolák önállóan döntenek. Például a miniszteri utasítás az általános ösztöndíj odaítélésével kapcsolatban csak az előző félévi tanulmányi átlageredmény alsó szintjét szabályozza — ez 3,09 —, valamint azt, hogy az ösztöndíj összege havi 200— 1200 forint lehet. Az intézmények szabályzatai dönthetnek arról, hogy milyen átlageredazzal is, hogy ezeknek a kutatásoknak eredményeit hasznosítja, feldolgozza. A tudomány eredményeinek közvetlenül alkalmazhatóvá tétele nélkülözhetetlen a politika számára. — A társaság olyan új, fontos tudományos fórum, melynek tagjai képesek tudóshoz és állampolgárhoz méltó feleBudapesten, az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházéban tegnap — Kovács Antalnénak, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága titkárának elnökletével — megtartotta ülését az országgyűlési képviselők megyei csoportja. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a képviselőA MÉM fehérjeprogramja — amelynek keretében az állattenyésztés tényleges igényeihez igazítják a fehérjefelhasználást és hazai anyagokkal igyekeznek pótolni a részben külföldi eredetű takarmányféléket — ismét jelentős állomáshoz érkezett. Az elmúlt években fokról-fokra sikerült visszaszorítani az ‘állattelepeken a fehérje-túlfogyasztást, újabban pedig a korábbinál lényegesen nagyobb mennyiségű hazai eredetű fehérjével egészíthetik ki a takarmányokat. A növényolaj- ipar, a kereskedelem, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek közös munkával évente több tízezer tonna napraforgódara felhasználását, eteménytől, milyen összegben fizessenek ösztöndíjat, mely tantárgyak eredményét értékeljék kiemelten; s miként vegyék figyelembe a hallgatók egyéb tevékenységét, például tudományos diákköri munkáját, közéleti-politikai aktivitását. Az eredményeik alapján kiemelkedően tehetséges és szorgalmas hallgatók támogatására Kiemelt ösztöndíjat is odaítélhetnek. Az új rendszer az eddiginél határozottabban elkülömii a tanulmányi ösztönzést a fiatalok szociális támogatásától. Egyértelműbbé vált e támogatás megállapításának módja, ugyanis az igénylők szociális helyzetét, illetve az annak alapján odaítélhető összeget valamennyi körülmény mérlegelésével, összevontan állapítják meg. így a korábbiaktól eltérően szerepel ebben a konkrét pénzbeli támogatás mellett a diákotthoni térítési díjhoz vagy az albérleti elhelyezéshez való hozzájárulás, továbbá a diákétkeztetési költségek kiegészítése. Az egy-egy felsőoktatási intézménynek Juttatott támogatási keretet a diákok szociílis helyzete szerinti összetétel alapján állapítják meg. A kérelmek elbírálásakor, az összeg megállapításakor nemcsak azt veszik figyelembe, hogy a hallgató az intézmény székhelyén vagy attól távol lakik-e, s mennyi az eltartóinak a havi jövedelme, hanem vizsgálják azokat — a jövedelemigazolásban nem tükröződő — vagyoni és egyéb körülményeket is, amelyek a tanuló, illetve családja életlősséggel megvitatni a társadalom építésének feladatait. E területen számos új bonyolult feladat vár megoldásra, tehát van mit tennie a magyar politikatudományi társaságnak, nemcsak a politika és a tudomány, hanem ezek „használói”: a magyar nép számára is — mondotta befejezésül Övári Miklós. csoport elnöke adott tájékoztatást az országgyűlés tavaszi ülésszakának várható napirendjéről, majd megbeszélték a csoport további, idei munkatervét is a megyei képviselők. A csoport ülésén jelen volt Gelencsér Árpádné dr., a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője is. tését teszik lehetővé. A növényolajipari melléktermékből, a sajtolás után visszamaradó anyagból készül a szójadarával csaknem egyenértékű, gazdag fehérjetartalmú takarmánykiegészítő szer. A növényolaj ipar mérnökei az éíoZajgyártás utolsó fázisában keletkező napraforgóhéj hasznosításával is kísérleteznek, a 4 ezer kalóriás anyagot speciális kazánokban tüzelik majd el. A mezőgazda- sági nagyüzemek ezt a mellékterméket szívesen használják fel a baromfitelepek al- mozására is, így a napraforgó csaknem valamennyi mellék- termékét az idén már hasznosítják. színvonalát lényegesen befolyásolják. Az egyetemi és a főiskolai hallgatók állami támogatásának új rendjét ettől a félévtől kezdődően, vezetik be az ország valamennyi felsőoktatási intézményében. Egy teljes esztendőt figyelembe véve, azaz a szezonális ingadozásokat kiszűrve, a megye téglagyáraiban a selejt öt és huszonnégy százalék között ingadozott. A nagy ta- pasztalatú szakemberek szerint, a selejtet tetemesen csökkentő technológiai fejlesztés költsége a megnőtt árbevételből háromrnégy esztendő alatt megtérülne. Ehhez azonban az kellene, hogy a pénz egy összegben most rendelkezésre álljon... Ésszerűbb határ A technológia fejlesztése — és ami nem kisebb súlyú tényező, a már rendelkezésre álló technológiai feltételek maradéktalan hasznosítása, 3 technológiai fegyelem betartása —, sokféle módon kamatozhat, az előbb említett példa a lehetőségek egyike. Hozzájuthatunk azután befektetéseink hasznához úgy is, ha már eleve a takarékosság a cél, például olyan üzemet építünk, ahol hazai alapanyagok dolgozhatók fel székek üléslapjává, támlájává. Igaz, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárának új részlege 220 millió forintba került, de mert a technológia takarékos — faimportot tesz fölöslegessé, ugyanakkor exportálási lehetőséget teremt —, a kiadás megtérül, egy idő után már tiszta hasznot termel. Van a műszaki fejlesztésnek egy, a kelleténél ritkábban említett, járt terepe, s ez a két t betű segítségével megvalósítható varázslat, a technológiai takarékosság. Olyan módszerek, anyagok, eszközök, műveleti eljárások alkalmazása, amik az eredeti célt változatlanul szolgálják, ám ésszerűbb határok közé szorítják a költségeket, azaz a fajlagos ráfordításokat. Gazdaságfejlesztésünk mai, sokféle ellentmondástól terhelt szakaszában fokozódik ennek a forrásnak a jelentősége, hasznosítása egyre szükségszerűbb. Amiből természetesen eléggé elhamarkodott és leegyszerűsített következtetés lenne olyasfajta megállapításra jutni, nosza rajta, határozzuk el, csináljuk. A technológiai takarékosságnak — alkalmazhatóságának —, bonyolult feltételrendszere van. Működnek hazánkban olyan áramtermelő erőművi blokkok — a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál —, amelyeket kis- számítógépek vezérelnek. Az automatizáltság ilyen foka: többletkiadás. Ennek fejében viszont hat-hét százalékkal csökkent az egységnyi áram- termelésre fölhasznált tüzelőanyag, mérséklődött az élőmunka-szükséglet, ugyanakkor megnőtt a szerkezeti elemek élettartama, a nagyjavítások közötti idő. Hasonló a helyzet a papírgyártó gépsorok számítógépes vezérlésénél — ezeknél a berendezéseknél, a termék jellegétől függően, 150—200 jellemzőt kell folyamatosan figyelni, elemezni, egyeztetni —, ahol a technológiai optimalizálás egyszerre eredményez anyag- és ^energiatakarékosságot, jelentős minőségjavulást. Továbbá: ma már ismernek olyan fafeldolgozó berendezéseket, amely hulladék nélkül termelnek. Számítógép irányítja a rönkdarabolástól a felületkezelésig, __ az egész gyártósort, a részműveletek minden szakaszában a lehető legkedvezőbb anyaghasznosítást közölve, utasításként a gépekkel. Aminek jelentőségét akkor foghatjuk fel teljes súlyában, ha leírjuk: a megye faipari üzemeiben a nyersanyag tíz, negyven százalékából lesz hulladék ...! Napjainkban a megye iparában a ráfordítások — átlagosan —> nyolcvanöt százaléka az anyag- és energiafelhasználás pénzbeli ellenértéke, azaz ha sikerülne csupán egy százalékkal mérsékelni az ilyesfajta költségeket, akkor az önmagában 900 millió forintot érne! Holott számítások és tapasztalatok, azaaz elvi és gyakorlati lehetőségek egyaránt azt bizonyítják, a technológiai tervezés — ha az következetes, azaz nemcsak papíron, hanem a valóságban is létezik —, az anyag- és energiafelhasználásban, területektől függően, hat_ és harminc százalék közötti megtakarításokkal járhat, ennél is nagyobb mértékben csökkent- heti az élőmunka-szükségletet. Természetesen nem ingyen; áldozni kell rá. A lúdnak hiá- ba kínálunk szénát, mert bár táplálék, a lúd éhen vész rajta. Az ipari fejlesztéseknél ezért kétséges a rövid távú, a látszólagos megtakarítások indokoltsága és értelme, mert gyakori, hogy a hamari siker. a rövid lélegzetű haszon fejében a sokáig kamatozót áldozzák fel. Egyre szélesebb körben ismeretesek a korrózióálló ötvözetek, a jól forgácsolható acélok előnyei. Ez utóbbi például 20—30 százalékos termelékenységnövekedést tesz lehetővé a megmunkálásnál, há- rom-ptszörösére növeli a szerszámok élettartamát. Térhódítása mégis lassú, amiben a kényelmességnek éppúgy szerepe van, mint annak, előzetesen meg kell teremteni a technikai, technológiai feltételeket ezeknek az acéloknak az előállításához és feldolgozásához, de ugyanígy ki kell alakítani az érdekeltségi feltételeket. Gyakori eset, nemcsak a megyé iparában, hanem mező- gazdaságában is: fejlesztés címén a termelőüzem megvásárol néhány valóban korszerű gépet. Ezek azonban csak nagy műszaki engedményekkel, szervezési megalkuvásokkal illeszthetők a technológiai sorba — olykor úgy, hogy a manufakturális jelleg kerül közvetlen összeköttetésbe a legfejlettebbel! —, s ennek következtében az eredmény elmarad a várttól, az érintettéit azt mondják, a technológiai változtatás és fejlesztés nem igazolta a reményeket. Földarabo’t lánc Holott tényleges változtatás helyett, pusztán annyit tettek, hogy földarabolták a technológiai láncot, ez okozta a zavarokat. Nem szűkölködünk ilyesfajta buktatókban! Amint azt például az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium együttes vizsgálata kimutatta tizenöt nagyberuházás utólagos elemzésével — az átadás utáni második, harmadik esztendőben került sor erre —, van olyan hely, ahol a technológiai tervezés hibái, ! mulasztásai, felületességei következtében a létszám az eredetileg tervezettet 60—70 százalékkal (!) haladja meg. Ennek ellenére nem sikerült elérni az előzetesen számított termelést, gazdaságosságot! Egyetlen példa persze, de messzeszólóan bizonyítja, mi nyerhető, mi veszíthető a technológiai tervezés hogyanjával. Ma még a tervezés, a gyártás csekély figyelmet szentel a takarékosság előzetes, technológiai formáinak. Nem számít ritkaságnak, hogy hiányzik a termékek ún. belső összhangja, egyetlen alkatrész rövid élettartama miatt —, amire a megye mezőgazdasági üzemei sajnálatosan bőségés pél-^ datárral tudnak szolgálni —, egész berendezések bénulnak meg, kerülnek selejtezésre. Az is általános gyakorlat, hogy fölösen súlyosak a termékek, a használat követelte anyagnál, jóval többet tartalmaznak. S akkor még nem szóltunk a licenciavásárlások kínálta lehetőségekről — ami a technológiai takarékosságnak ugyancsak jelentős forrása —, a termékszerkezet változtatásának eredményeként kialakuló technológiai megtakarításokról. Fut még a szekér Csupán felületes vázlatra szorítkoztunk, mégis, mennyi alkalom! Jórészt kihasználatlanul, alig méltatva figyelemre. Kényelmesség? Bizonyára az is közrejátszik benne, de még inkább az a tudat, hogy így is fut még a szekér, elérhetők a termelési, bevételi célok a hagyományos úton. Fut még a szekér ... sokáig azonban aligha. S aki idejében fedezi fel a technológiai takarékosság szinte beláthatatlan előnyeit, az már a célban lesz akkor, amikor a többiek még csak riadtan kapkodnak a piaci jelzések riadót fújó harsonájának szavára. Mészáros Ottó Idei program Gondosabb gyomtalanítás A földvédelmi törvény előírásainak megfelelően az idén is szigorúan számon kérik, hogy a földtulajdonosok — használók és bérlők — eleget tesznek-e a kötelező gyomta- lanítási előírásoknak. Az országos gyommentesítési programot három évvel ezelőtt hívta életre a MÉM azért, mert bár a mezőgazda- sági nagyüzemek és legtöbb esetben a kistermelők vegyszeres és mechanikai védekezéssel általában jól óvják te- I rületeiket az élősködő növényektől, a nem művelésben levő részeken viszont alaposan elburjánzott a gaz. Országszerte sokfelé ápolatlanok még ma is az országutak partjai. Kifogásolják azt is, hogy az árvízvédelmi területeken sem eléggé szervezett a gyommentesítés és a művelésben lévő területek közé ékelődött úgynevezett műtárgyak környéke sem eléggé tiszta. A nem művelt részeken burjánzó, különben igen veszélyes és jól szaporodó gyomnövények időről időre visszafertőzik a kultúrnövények termőhelyeit és emiatt az indokoltnál nagyobb összegeket kell fordítani a búza-, kukorica-, az iparinövény- stb, táblák rendben tartására. Még jobb lehetne a teljesítmény, ha a földtulajdonosok — használók és bérlők — mindenütt eleget tennének a törvényben előírt kötelezettségüknek, Sokfelé ezt elmulasztják, ám tény az is, hogy nem mindig csak őket lehet elmarasztalni. Nincs például elegendő kaszálógép, amelyekkel az útmenti részeket kezelhetnek. Az idén — a program keretében, a főutak mellett — nagyobb gondot fordítanak a másod- és harmadrendű országutak környékének tisztítására. Gödi foci exportra A Fővárosi Kézműipari Vállalat gödi labdakészítő üzeméből elsősorban tőkés országokba szállítják termékeiket. Az idén több mint 150 ezer focit gyártanak, s ennek csaknem 90 százalékát exportálják. Barcza Zsolt felvétele Évi IS© suliiéval folsb a faiskdásckaak Ösztönzőbb és igazságosabb Tanácskoztak Pest megye képviselői Tavaszi ülésszak előtt Minden termék hasznos Hazai takarmányfehérjék