Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
A nop kulturális programja Gyomron: a zeneiskola foglalkozása (órarend szerint), 18 órától: a népi tánccsoport próbája. Az úttörőházban, 15-től: sport- és játékmesterképzések, 16-tól: a báb-szakkör foglalkozása. V Monoron, 9-től 12-ig és 15- től 18-ig: a Természettudományi Stúdió vándorkiállítása Fizikai jelenségbemutató címmel (a Na£y István Galériában), 15-től és 17-től: szabásvarrás tanfolyam, két csoportban, 17-től; a Balázs János ifjúsági klub; 18-tól: a Nosztalgia klüb összejövetele és a motoros-szakkör foglalkozása (a HNF székházban). Pilisen, 9.30-tól: logopédiai tanfolyam (az 1. számú óvodában) 16.30-tól és 18-tól: német nyelvtanfolyam, két csoportban, 17-től; a sakk-; 18.30-tól: a fotóklub foglalkozása. A moziban, 17-től és 19-től: Megszállottak. Vecsésen, 18-tól, az ifjúsági klub rendezésében: Nagy zeneszerzők I., komolyzenei előadássorozat. ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1982. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK Csöndes a határ Tétlenül nem múlhat egy nap sem Kiállítás és vásár Bútorok, festmények Holnap, március 12-én 9 órakor nyílik a korszerű bútor- rok és képzőművészeti alkotások bemutatója és vására Pilisen, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, melyet a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ ceglédi bútorboltja és a Képcsarnok Vállalat közösen rendez. Az első két napon — pénteken és szombaton — a bemutatásra kerülő neves képzőművészek alkotásai, rézkarcok, olajfestmények, akvarellek a helyszínen megvásárolhatók. A filmklubban Ezek a fiatalok A pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Ház keretében működő Beat-filmklub harmadik előadására március 25-én, 19 órákor kerül sor, amikor az Ezek a fiutalok című filmet vetítik a filmszínházban. Az emberek kipihentek, a gépek felkészültek, délelőtt, s délután hét ágra süt a nap, s mégis csöndes a határ. Sok mezőgazdasági vezető mostanában valósággal tehetetlen hadvezérnek érezheti magát: lenne bőven tennivaló, máskor március közepe már igazi dologidő, de az idén még nem lehet a földekre menni; az átázott talaj szinte elnyelné a nehéz gépeket. A kényszerű, s valójában csak látszólagos tétlenség alkalmat ad a kemény tél, főleg a tél vége okozta károk felbecslésére, a kiesések pótlásának megtervezésére. Nagyobb hozamok Sok közös gazdaságban — így a monori Kossuth Tsz-ben is — még mindig szóba kerülnek a zárszámadási közgyűlésen elfogadott idei tervek, gazdálkodási mutatók. Monoron ez annál is inkább érthető. mivel sem a beosztott dolgozók, sem a vezetők nem szeretnék, ha akár egyik, akár a másik oldalán ismét lecsúsznának annak a „hullámhegynek”, amely egy esztendő alatt a járásbeli legjobbak közé emelte őket. A gondosan megfogalmazott hosszú távú célkitűzések és a friss tanulságok egyformán befolyásolták az üzemterv készítőinek döntéseit. Az alaptevékenységben, a termeléstechnológiában például továbbra is a növénytermesztési ágazatok számának csökkentését tervezik. A zöldség, a tök termesztése sok munkáskezet igényel, s abból a Kossuth Tsz- ben sincs elegendő. A munka- folyamatok gépesíthetősége, a jövedelmezőség mértéke a napraforgó termőterületének növelésére ösztönzi a szakembereket. A felszabaduló munkaerő természetesen nem válik feleslegessé. Az elmúlt években a járás határain belül Monoron valósították meg a legdinamikusabb szőlőtelepítési programot. Az eredetileg tervezett 203 hektárból csak 40 hektár beültetése van hátra, ugyanakkor az idén újabb 26 hektáron fordulnak termőre a tőkék. A Kossuth Tsz szőlő- ültetvénye 265 hektár, amelyből 103 hektár már fürtöket érlel az idén. Tavaly a tőkék hozamával nem dicsekedhettek a mono- riak, persze, abban a fagyok is ludasak voltak. A volt 4,2 tonnával szemben az idén 7,6 tonnára számítanak egy hektárról. Az őszi búza, a rozs, a napraforgó hektáronkénti termését nagyjából a tavalyihoz hasonlóra tervezik. Őszi árpából azonban 2,8 helyett 3,5, kukoricából 4,3 helyett 5,5, burgonyából' pedig 13,5 helyett 17 tonnás átlagtermést akarnak betakarítani. Mire jut, mire nem A termelés műszaki megalapozását szolgálják a tervezett munkagép- és szállítójárművásárlások, egy terménytároló építése, a szőlészetben a szükséges támrendszer kialakítása. Ugye milyen szép Szórakoztat, gyönyörködtet Ifjú bélyeggyűjtők között Havonta kétszer, hétfő délutánonként találkoznak a monori járási művelődési ház ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörének fiataljai. Bernula Béláné, a Kossuth iskola tanárnője, a szakkör vezetője mondja: — Az ifjúsági bélyeggyűjtésnek múltja,' hagyománya van Monoron. Jelenleg is két ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör van a községben, a miénk 1980-ban alakult, most közel harmincán vagyunk. — S nevük is van,.. — Alakulásunk évében a nagy sportesemény, a moszkvai olimpia volt, tanulóinkkal egyetértve választottuk bélyeggyűjtő szakkörünknek az Olimpia nevet... Harmadik osztályos tanuló a legfiatalabb, de a többség 7—8. osztályba jár. Valamennyien a MABÉ- OSZ tagjai vagyunk, így szervezetten, névértékben jutunk minden megjelenő hazai bélyeghez. sorhoz, blokkhoz. A bélyeggyűjtés hasznosságáról hosszasan lehetne beszélni. Most csak annyit, sok egyéb mellett például fejleszti a szépérzéket, bővíti az ismereteket, gyönyörködtet, szórakoztat. Persze a bélyeg érték is, üzlet is — jó, hogy az ifjú bélyeggyűjtők számára e fogalom ma még ismeretlen, nem elsődleges szempont. Egyre-másra jönnek a nebulók. A nagy asztal körül ülve előkerül a berakó, kézről- kézre jár a katalógus, tucatnyi cserefüzet. Most csakis a bélyeg a beszédtéma. Az egyik legrégebbi bélyeg- y/űjtő a 8/a. osztályos Kovács Jancsi. — Egy közeli rokonom nagy bélyeggyűjtő, kisiskolásként gyakran nézegettem, csodáltam szebbnél szebb albumait. Persze, az ő jelenlétében, mert a bélyegekhez én nem nyúlhattam hozzá ... Negyedik osztályos voltam, amikor nagy örömömre, berakót kaptam, borítékokról, levelezőlapokról leáztatott bélyegeket gyűjtöttem a kezdetben. Juha Laci 8/b. osztályos tanuló viszont Kovács Jancsi szép berakóit látva kapott kedvet a bélyeggyűjtéshez: — Egy-egy kiadós játék után ha elfáradtam, szívesen mentem Jancsiékhoz bélyegeit megcsodálni, itt született az elhatározás, hogy bélyeggyűjtő leszek én is. Nos, valahogy így, osztálytársak, ismerősök szép bélyegeit, blokkjait látva kaptak kedvet a gyűjtéshez a többiek is. — Melyik bélyegre vagytok a legbüszkébbek, melyiket tartjátok a legszebbnek? — fordulok az asztaltársasághoz. Rendek Nándor 7/b. osztályos tanuló az első válaszadó: — Mint a többiek, én is valaményi megfelelő magyar bélyeget gyűjtöm, az állatmo- tívumosok tetszenek a legjobban. Különösen szép az 1980-as védett madarak sora. legszebbnek e sor blokkját tartom. A témát illetően ugyan kisebb vita kerekedik, a többség mégis Rendek Nándi véleményén van. Darázs Zsolt is, s mert neki régebbről vannak bélyegei, az 1967-ben megjelent „Operák” sort tartja nagyon szépnek még. Kovács Jancsi nem siet a válasszal, rendezett bélyeg- berakóját és a katalógust lapozgatja: — Valóban nagyon szép a többiek által említett sor, blokk, nekem mégis az 1978- ban kibocsátott koronázási jelvények blokkja tetszik a legjobban. .. De' nagyon szép a Duna—Majna—Rajna blokk, nem különben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tiszteletére kibocsátott blokk. Ez utóbbi talán azért is, mert gyűjteményem első nagyméretű bélyege. Domonyi Zoli 8/b. osztályos tanuló — mint társai, ő is a Kossuth iskolába jár — ugyan „hivatalosan” alig három éve MABÉOSZ-tag, 1962-es kezdéssel mégis övé a legrégebbi, s legnagyobb gyűjtemény. — Apukám gyűjtött bélyegeket, s most, hogy nagyobb vagyok, rámbízta, átadta gyűjteményét, folytassam én. — Zoli, elegendő a zsebpénz a bélyegvásárlásra? — Nem mindig, de szükség esetén számíthatok szüleim segítségére is. — És neked melyik bélyeg tetszik a legjobban? — Kimondottan motívumot én sem gyűjtök, mégis a világűrkutatás megjelent bélyegei, blokkjai iránti vonzalom az erősebb nálam. Vaskos berakót lapozgatva mutatja gyűjteményét. — Például itt ez; az első ember holdralépésének emlékére kiadott blokk 1969-ből Ugye, milyen szép...? Jandó István Az állattenyésztési ágazatban a folyamatos karbantartáson túl lényeges beruházást nem terveznek a monori közös gazdaságban. Folytatják a bérhizlalást, s a meglévő férőhelyek jobb kihasználásával a sertéstelep hústermelésének szinten tartására törekednek. Jobban ki kell tölteniük az úgynevezett szúró-boncoló kapacitást, amellyel nemcsak a tsz-tagság húsellátásának javításához és a választék bővítéséhez járulnak hozzá, hanem az ilyen módon történő értékesítés az ágazat jövedelmezőségét is növeli. Szerény lehetőség Az alaptevékenységen kívüli ágazatokban is •csak szerény, 700 ezer forintos beruházás megvalósításárá lesz lehetőség az idén. E tevékenységek körét nem is kívánják növelni, sokkal inkább a minőség javítása és a termelékenység növelése a cél. Különösen a hypopalackozásra és a betonelemgyártásra érvényes ez a követelmény. A tervezett feladatok maradéktalan végrehajtása 14 százalékos termelési érték és 16 százalékos árbevétel-növekedést jelentene a Kossuth Tsz-ben a tavalyi eredményekhez viszonyítva. Mivel a termelési költségek viszont várhatóan 23 százalékos mértékben emelkedhetnek, a tervezhető nyereség körülbelül kétmillió forinttal több a tavalyinál. A mezőgazdaságban sokan úgy tartják: szakember tervez, az időjárás végez. Természetesen ez az egy bizonytalansági tényező állandónak is tekinthető. A fegyelmezett, céltudatos és becsületes emberi munka azonban képes úrrá lenni a nehézségen is. Ez az alapja a mindenkori tervszámoknak is. V. J. Írásvetítők alkatrészei A Filmtechnikai Vállalat monori gyáregységében az idén 2500 írásvetítő alkatrészét készítik el. Képünkön: Szabó János radiál fúrógépen az írásvetítő egyik alkatrészét fúrja. Barcza Zsolt felvétele Gyermekműsor Albertirsán Nyulak a szárítókötélen Mesébe illő látomás, vagy a képtelen fantázia szüleménye? Nem, nem. Akárhogy is nézem, a helyszín valóságos: az albert- irsai Móra Ferenc Művelődési Ház nagyterme. A színpadon még mindig ott reszket Nyuszi Cyuszi és Nyuszi Zsuzsi, fülüknél felcsipeszelve a szárítókötélre. Hogyne reszketnének, hiszen Mosó Masa, Varga Katalin ismert írónő figurája már éppen a félve-félt farkast akasztja ki száradni... — Mára befejeztük — halljuk a csoport vezetőjének rendezői utasítását. A varázslatnak vége. Az óriási papírmaszkok mögül Kertész Mária, Istvánfi Szilvia, Bujdosó Csilla, Galló Anikó, Mácsár Mária, az al- bertirsai általános iskola 6. osztályos tanulói kerülnek elő, akik a művelődési ház bábszakkörének tagjai. — Milyen érzés nyúlnak vagy farkasnak lenni? — Először kicsit nehezen ment az állatokra jellemző mozgás és hang utánzása, de most már egészen belejövünk — mondja egyikük. — Alig akarjuk levenni a maszkokat — kiált közbe Mácsár Mária —, hiszen mi készítettük mindet, saját elgondolásunk alapján. A beszélgetés alatt az erdei kellékek a szekrénybé kerülnek. — Szervusztok gyerekek, egy hét múlva találkozunk itt az erdőben — köszön el Zsuzsa néni, azaz Füzesné Szűrszabó Zsuzsa. — Farkas Feri, te is pontos légy! ím, szólal az ének Kabos László februárra tervezett műsoros estje, március 21-én, vasárnap 17 órakor lesz Monoron, a járási művelődési házban. A hónap végén, 30-án, Ben- cze Ilona és Maros Gábor látogat Monorra. Előadói estjük címe: lm szólal az ének. Az érdeklődők 19 órakor láthatják és hallhatják a műsort. Rcck-koncerf Monoron A V. Moto Rock együttes ad koncertet március 18-án, csütörtökön este hét órakor Monoron, a járási művelődési házban. Tanfolyam, kismotorosoknak Kismotorvezetői tanfolyam indul Monoron, a járási művelődési házban március 22- én, 18 órakor. A tanfolyam öt hétig tart, a foglalkozások hétfői és szerdai napokon lesznek 18-tól 20 óráig. Az érdeklődők jelentkezését Várják a művelődési házban. Feltárni a belső tartalékokat A jobb áruellátás a cél A sülysápi központú Alsó- Tápiómenti Afész működési, ellátási területe hat településre terjed ki. A napokban fejeződtek be a községenkénti tagértekezletek, szombaton, 13-án, küldöttértekezleten ad számot a fogyasztási szövetkezet a múlt évet összegző gazdasági eredményeiről, megjelölve az idei év főbb célkitűzéseit is. A fogyasztási szövetkezet tevékenységét tekintve a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzemág a legjelentősebb, az árbevétel kisebb hányada pedig felvásárlási, ipari, építőipari, szállítási, s egyéb tevékenységekből származik. Egy esztendő gazdasági mérlegét megvonva, az előző évivel ösz- szehasonlítva a számok, százalékok tükrözik a legszemléletesebben a tényeket. A számtengert mellőzve, csupán a fontosabb adatokra szorítkozva, a lényeg: az Alsó-Tápiómenti Áfész 1981. évi árbevétele kedvezően alakult, a bázishoz viszonyítva mintegy tíz és fél százalékkal volt magasabb, s ez figyelemre méltó teljesítésnek felel meg. A forgalom növekedését nem követte az árrés növekedése részint a kiskereskedelem felvásárlás árrésszintjének csökkenése, részint a , magasabb anyag- és energiaköltségek, illetve a növekvő bérköltségek miatt, hogy csak a fontosabbakat említsük. A jövedelmezőség mutatója is az előző évi alatt maradt, jelentős a korábbi évek hálózatfejlesztésére felvett hiteleknek, kamatoknak visszafizetendő összege. Ezzel is, s persze sok más tényezővel is magyarázható, hogy a szövetkezet — miközben jelentősen növelte árbevételét — nem érte el az 1981-re tervezett nyereségét. A tevékenység üzemágait nagyító alá téve, az árbevételek értékelését összegezve — vegyes teljesítések, mutatók a jellemzők. Kiemelkedő eredményt ért el a felvásárlás, 37 millió forinttal volt magasabb árbevétele az előző évinél, s bár nagyságrendjét tekintve ugyan nem számottevő, az építőipari ágazat megháromszorozta a teljesítményének értékét 1981-ben. Jelentősen mintegy 22 és fél százaléknál nőtt az ipari részlegek termelése, de nem emelkedett — valójában csökkent — ezen ágazat nyeresége, A nyereségcsökkenés legfőbb okaként a bérnövekedés, s az ezzel járó köz-' terhek növekedése mellett em ütendő az is, hogy a termeléssel arányosan emelkedtek a rezsi-, illetve anyagköltségek is. Miközben egy sor üzem ág ban — a termelést, árbevételt tekintve — összességében n di namikus növekedés a jellemző nem mondható el ez a szövetkezet tevékenységi körének két legfontosabb területéről, a kiskereskedelemről és a vendéglátóiparról. Az előbbi — jóllehet az előző évinél magasabb árbevételt könyvelhet el — alatta maradt a tervezett forgalomnak, a vendéglátóipar a kívánt eredményt viszont „hozta” 1981-ben... Arányát tekintve differenciáit a múlt évi bérfejlesztés mértéke, bizonyos területeken magasabb, másutt kisebb mértékű a növekedés, összességében az 1981. évi bérszínvonal mintegy 5,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A hálózatfejlesztés területén — egy sor kisebb-nagyobb beruházás, korszerűsítés, bővítés mellett — leg'nagyobb munkát az ecseri ABC-üzlet rövid idő alatti megépítése jelentette. Az idei célkitűzésekről röviden: az 1981-es esztendő bizonyos tanulságai, a közgazdasági szabályozók további szigorításai a szövetkezetét a hatékonyság fokozására, a belső tartalékok szakadatlan feltárására kényszerítik a jövőben is. A gazdaságosságra törekedve az egyik legfontosabb cél, feladat kell hogy legyen a lakosság jó áruellátása, kulturált kiszolgálása. J. I. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
