Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

l_LOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1982. FEBRUÁR 21„ VASÁRNAP ki erők még jobb összefogásával Beszélgetés a pártbizottság első titkárával / Járásunkban befejeződtek a termelőszövetkezeteik zárszám­adó »közgyűlései.. Értékelték munkájukat a vidékünkön leg­jelentősebb mezőgazdasági üze­mek. Ezt az alkalmat használ­tuk fel arra, - hogy nyilatkoza­tot kérjünk Bállá Jánostól, a járási pártbizottság első tit­kárától, a múlt évi eredmé­nyekről és az idei tervekről, feladatokról, természetesen az ipari üzemekre, szövetkezetek­re és a községfejlesztésre vo­natkozólag is. Tej a fővárosnak — Járásunkban, gazdasági egységeinkben tavaly, a KB és a megyei határozatoknak meg­felelően, a helyi sajátosságokat figyelembevéve elkészített ter­veket összességében mind a mezőgazdaságban, mind az iparban sikerült teljesíteni. Termelőszövetkezeteink és a tangazdaság eredményes évet zártak, termelésük 14, nyere­ségűik 12 százalékkal volt na­gyobb az előző évinél. Tovább szilárdult pénzügyi helyzetünk. 5 hadd említsek még egy ada­tot: az alaptevékenység ér­téke 31 százalékkal haladta meg az 1980. évit. — Tevékenységüket még ak­kor is eredményesnek kell ítélnünk, ha tudjuk, hogy né­hány növényből nem érték el az elképzelt hozamokat. Sem a búza, sem a burgonya nem fi­zetett úgy, ahogy szerettük volna. Annál elégedettebbek lehetünk a kukoricával. Első' ízben értek el ezen a vidéken 6 tonnás hektáronkénti átlag­termést. — Átlagszámokat említett, amiből nem nehéz arra követ­keztem, hogy nem minden gaz­daság múlt éve sikerült egy­formán jól... — Nem. Ahol például jelen­tős területen termesztenek bú­zát, ott a gyengébb hozamok érzékenyen érintették a nye­reséget is. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a kiesés nem a fajtamegválasztás, technológiai vagy egyéb termelési hibára vezethető vissza, hanem egy­értelműen a kedvezőtlen idő­járásra, amivel a mezőgazda­ságban mindig szembekerülhe­tünk. — Hogyan alakult az alap- tevékenységen kívüli ágazatok munlcája? — Erről röviden csak any- nyit, hogy szinten maradt, vagyis nagyjából úgy alakult, mint a korábbi esztendőben, és megfelelő módon járult hoz­zá az alaptevékenység fejlesz­téséhez, annak pénzügyi hely­zetének stabilizálásához. Import helyett — Gondolom, ha a termelés ilyen eredményes volt, nem maradt el a tagok, alkalma­zottak anyagi gyarapodása sem. — Mezőgazdásági üzemeink­ben a tervezettnek megfele­lően, átlagosan 4 százalékkal emelkedett a dolgozók bérszín­vonala. — Az ipari üzemek? — Megfelelő teljesítményt nyújtottak az állami vállalatok és az ipari szövetkezetek egy­aránt. Az ikladi Ipari Műszer­gyár elérte az 1,3 milliárdos termelési értéket, két? százalék kai több árut bocsátottak ki, mint 1981-ben. Létszámuk, no­ha nem szándékaik szerint, 1 százalékkal csökkent, nyeresé­gük ennek ellenére 23 száza­lékkal növekedett. A számok egyértelműen jelzik, hogy mun­kájuk hatékonyabbá vált. — Az IMI-vel kapcsolatban kiemelendő, hogy keresik _ az újat. olyan termékek gyártásá­ra törekednek, amelyekre a piaco'i igény mutatkozik. Csök­kentik a nem gazdaságos gyártmányok mennyiségét. Ér­demük, hogy egyre több olyan terméket állítanak elő, ami­vel más vállalatok importot helyettesíthetnek. — A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyára 510 milliós termelési értéket produkált, ami 7 százalékos emelkedésnek felel meg, saj­nos, ugyanilyen arányban lett kisebb a létszáma. Itt is hoz­zátehetjük, szándékaik ellené­re. Ebből adódik idei egyik feladatuk: mindenekelőtt a bé­rezés javításával mérsékelni a fluktuációt. El kell érniük, hogy különösen a kulcsembe­rek ne hagyják ott a gyárat. Ugyanez érvényes az IMI-re is. — Az ipari szövetkezetek sokat tettek a szolgáltatások javítására. Igyekeznek alkal­mazkodni a megváltozott kö­rülményekhez, gyorsan rea­gálni az igényekre. Említhetjük a Lignifert, amely az egész országot ellátja bizonyos kór­házi berendezésekkel, fölösle­gessé téve az importot, avagy a Férromechanikát, a betű­zárjával. Az aszódi szövetke­zet kivételével, terveiket tel­jesítették. — Fogyasztási szövetkeze­teink, az előforduló zökkenők ellenére, tavaly is kielégítették a* alapvető szükségleteket, növelték forgalmukat, sikeres kedvezményes akciókat, vásá­rokat rendeztek. Bérmunka, társulás — Kellemetlen tisztemhez tartozik figyelmeztetni, terünk egyre szűkül, mondanivalónk még bőven van. Fogjuk rö­vidre. A községfeljesztés? — Százkétmillió forint állt rendelkezésünkre. Elkészült 10 célcsoportos lakás, 75 óvodai, 20 bölcsődei hely, az aszódi ál­talános iskola. Tovább bővült" a vízhálózat. A lakosság tavaly is nagy segítséget adott /az építkezésekhez, bővítésekhez, társadalmi munkájuk értéke 35—40. millió forint.. — Kérem, ismertesse az idei legfontosabb feladatokat. — Jelszószerűen azt mond­hatnám: termelékenyebben, ha­tékonyabban, rugalmasan — minden helyzetben. Az utóbbi képességünk egyre inkább ja­vul, de bőven javítható. Ezzel összefüggésben egy dolgot em­lítek: szorgalmazzuk a munka- megosztás új szervezeti for­máinak a létrejöttét. Vannak jó példák, de még kevés. A Szilas menti Tsz 600 tagból álló szakcsoportot hozott létre, amely összefogja a kisterme­lést, a páceli Vegyesipari Szö­vetkezet bérmunkára adta ki bizonyos gépeit, úgy tűnik, mindkét esetben jól jár a szö­vetkezet és azok is, akik tár­sulnak vele. Annyit még hozzá kell tennünk, hogy a kezdeti- időszakban vagyunk, s érdek­lődés, de aggodalom is tapasz­talható. Az exportot növelik — Mezőgazdasági üzemeink 8—12 százalékkal tervezik nö­velni termelési értéküket, a hozamokat 5—7 százalékkal. Csaknem tíz százalékkal na­gyobb területen vetettek búzát. Folytatódik a szőlőtelepítés és -rekonstrukció. Gond ’a zöldség- termesztés. Itt arra kell töre­kedni minden érintettnek, hogy a termelés, a felvásárlás és az értékesítés érdekei ne legyenek ellentétesek. Állat- tenyésztésünkben alapvető fon­tosságú a tejtermelés, az át­laghozamot 4500 literre terve­zik növelni gazdaságaink. — Az IMI-ben a cél: növel­ni a nem rubel elszámolású exportot, a fésűsfonóban job­ban kihasználni a korszerű technikát Ipari szövetkeze­teink egyik jelentős feladata a lakossági szolgáltatások szín­vonalának emelése. — Ami a községfejlesztést illeti, továbbra is az iskola- építés és a vízvezetékhálózat bővítése áll az előtérbe*!. — Befejezésül; az év indí­tása azt bizonyítja, a feltéte­lek megvannak ahhoz, hogy az idei, egyáltalán nem köny- nyebb feladatokat, az erők még jobb összefogásával, a tarta­lékok mozgósításával megold­hatjuk. Pártszervezeteink fel­készültek, mindenütt úgy igye­keznek tevékenykedni, hogy a politika eszközeivel elősegítsék a tervek valóra váltását. Kör Pál Dokument, tárgyi emlékek Tablókon a múlt Iskoláink úttörői ebben az évben az előzőeknél is na­gyobb gondot fordítanak a csapat történetének felkutatá­sára, s a különféle dokumen­tumok, tárgyi emlékek össze­gyűjtésére. Kartalon az emlé­kek jelentős részét már össze­gyűjtötték, s a tanév vége- felé állandó kiállítást nyitnak az új iskola folyosóján. Versegen is gyűjtik a doku­mentumokat, s Valter Meny- hértné csapatvezető részben tablókon, másrészt pedig írá­sos formában összegzi az út­törőélet fontos eseményeit. Az aszódi Rákóczi úti általános iskolában a földszinti folyosón láthatóik majd az elmúlt évek dokumentumai. A fal egyik oldalán két. méter széles, tíz méter hosszú tabló készül, amelyre visszaemlékezések, fo­tók kerülnek, s átfogó képet adnak a csapat múltjáról. A szemközti falra üveges vitri­neket tesznek, s ezeken a tár­gyi emlékeket helyezik el. Az emeleti galériában Erdélyben, a Csiga mentén . Tervszerűen váltakozik a kiállítási program: egy-egy hazai próbálkozás után neves vendég szerepel a fotótárlatok sorában. Most éppen Korniss Péter, akit a fotó barátainak minden bizonnyal nem kell külön bemutatni. De gondol­junk a többiekre is, akik ugyan szívesen elmennek egy- egy kiállítást megnézni, vi­szont kevésbé járatosak a ku­lisszák mögötti világban. A kedvükért érdemes felidézni a művész pályafutását; ezt a kiállításon is olvashatjuk. 1937-ben született Kolozsvá­rott, 1949 óta él Budapesten, 1956-ig joghallgató volt, majd 1958-ban különböző munkák után a Fényszövhöz került, először mint segédmunkás, majd mint fényképész. 1961- ben fényképész szakvizsgát tett, azóta másfél évnyi meg­szakítással a Nők Lapja fotó- riportere. Klasszikus és modem ba­Számvetés, tervezés Kezdődnek a falugyűlések Mint minden évben, most is sor kerül községeinkben a falugyűlésekre, amelyeken szó esik egyebek közt az elmúlt év fejlesztési eredményeiről és az idei esztendő tennivalóiról. A tanácsok vezetői adnak számot ezeken a tanácskozásokon ar­ról is, hogy milyenek a fej­lesztés anyagi lehetőségei, s miben kérik a lakosság segít­ségét, a közös összefogást. A falugyűlések sorát Kartal nyitja, ahol keltőt tartanak: február 21-én, vasárnap, dél­után 2 órakor a művelődési házban lesz az egyik, a mási­kat 22-én este 6-kor rendezik. A további program: Február 22-én, hétfőn: Isa- szeg (művelődési ház, 18 óra), Kerepestarcsa (fésűsfonó, 17 óra), Szada (tanácsház, 18 óra), Túra (művelődési ház, 18 óra). Február 24-én, szerdán: Aszód (tanácsház, 18 óra), Bag (művelődési központ, 18 óra), Kerepestarcsa (Vörösmarty ut­cai általános iskola, 17 óra). Február 25-én, csütörtökön: Aszód (lakótelepi napközi ott­hon, 18 óra), Hévízgyörk (mű­velődési ház, 18 óra), Kerepes­tarcsa (Mártírok úti általános iskola, 17 óra). Február 26-án, pénteken: Vácegres (művelődési ház, 18 óra.) Február 27-én, szombaton: Dány (az általános iskolában és a művelődési házban, mind­két helyen 17 órakor). Február 28-án, vasárnap: Váokisújfalu (művelődési ház, 15 óra), Valkó (általános is­kola, 16 óra). A márciusban tartandók he­lyét és idejét később közöl­jük. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési központ, vasárnap: Társas-ház. Családi hétvégi program. Idasüss! Házigazda: Rózsa György, 10 órakor a színházteremben. Népművésze­ti vásár, 10 órakor az előtér­ben. Gyermekjátszó, 15 órakor a 7-es, 8-as teremben. Vissza­pillantó, Királyi esküvő. Heré­nyi Péter vetítettképes angliai élménybeszámolója, 18 órakor. Fiatalok Pódiuma, harmadik előadás, Cseh Tamás előadóest­je, Frontátvonulás címmel, 18 órakor. Hétfő: Az Országos Filharmónia bérleti ifjúsági hangversenye, 14 órakor. Aszód, művelődési ház, hét­fő: TIT-előadás. Erdőkertes, művelődési ház, vasárnap: Autóbuszos-kirándulás a mo­hácsi busójárásra. Hétfő; A művelődési ház Eötvös- klubjának rendezvénye. A klub vendége: dr. Benedek István író, pszichiáter, egyete­mi tanár. Galgamácsa, művelődési ház, hétfő: Az ifjúsági klubban előadás a nyúltenyésztési szakcsoport tagjainak a takarmányozásról. Előadó: dr. Pacs István, 18 órakor. A domonyi verssnondó Szép síé — Igái gondolat Valentinyí Lászlóval, a túrái Galgavidéke Áfész dol­gozójával a nyáron találkoz­tam a hajdúszoboszlói stran­don. Ügy vagyok vele, ha messzebb tájára kerülök az országnak, mindig nagy él­ményt jelent számomra a ha- . zai arc. Jólesett a találkozás ■ Valentinyi Lászlóval is, aki a strand egyik árnyékos pad­ján József Attila verseskötetét olvasta. A gyerekeknek — A SZÖVOSZ és a TOT, valamint a KIOSZ közösen hirdette meg a szövetkezetek­ben dolgozó fiatalok szavaló­versenyét. Igaz, a verseny kü­lönböző szakaszai csák ősszel kezdődnek, de a szabadságom jó alkalom a felkészülésre — mondta érdeklődésemre a hu­szonhat éves fiatalember, aki­nek versmondását többször hallottam, akinek a teljesítmé­nyéről mindig elismeréssel szóltak hallgatói és a zsűri tagjai egyaránt. Most hallottam a hírt; a szö­vetkezeti dolgozók szavdlóver- senyének Szegeden rendezett országos döntőjén a SZÖVOSZ különdíját Valentinyi László, a Galgavidéke Áfész tűzvé­delmi előadója nyerte el. A győztes örömmel fogadja gra­tulációmat. — A megyei versenyt Gö­döllőn rendezték, ahonnan el- sj helyezettkén: jutottam Szek­szárdira, a területi döntő szín­helyére, ahol öt megye szö­vetkezeti fiataljai versenyez­tek. Itt is sikerrel szerepel­tem, így kaptam lehetőséget az országos versenyen való be­mutatkozásra. Valentinyi Lászlót emlékez­tetem a nyári találkozásunkra. — Igen — feleli — most is József Attila-verset mondtam. Diákkoromban ismerkadtem meg a nagy költővel. Nem a nagy versei szerettették meg velem, hanem azok, amelyeket a gyerekeknek írt. Később az édesanyjáról szóló verseit kedT veltem. Ma A Dunánál című költeménye adja számomra a legtöbbet. Álomba ringató — Nekem olyan ez a gon­dolativá váló Duna, mintha a költő szívéből fakadt volna, zavaros, bölcs és nagy, felka­varó és nyugtató, a babok táncos szárnyán tovaillanó, titkokburkoita mélyén azonban rejtelmes, kitudhatatlan, mint a végzet. Valentinyi László szeme ta- nárosan bölcs lesz, amikor egy hasonlatot idéz, amely egyben a hullámverés fokozatos csi­tulását, elnyugvását is jelzi. Nehéz dolog egy-egy sor fel­villantásával megteremteni az egész költemény hangulatát, vagy megidézni a költőt, de Valentinyi Lászlónak sikerül. Szavai nyomán érzem a nehéz gyerekkor emlékeinek felpá- rázását. A Duna — képzelet­ben — úgy ringatta álomba hullámai ölén a költőt, mint egykor a Mama, aki maga is a város szennyesét mosta s' csak álmában hordott tisz­ta kötényt. Piros betűvel — Figyeld csak — mondja —, az előbb még csobbanó habok úgy remegnek a köl­tői látomásban, mint sírköves, dülSngő temetők. Aki látott már kis, falusi temetőt, észre­vehette, hogy a rég besüppedt sírok, ferde fej fák, s a friss, még nedves hantok távoli .ké­pe valóban olyan, mintha hullámok taraja-mélye vál­togatná egymást, mintha dü­löngélne a temető. A verselő román népballa­dát mond, aztán Ady követ­kezik, majd József Attila is­mét. — Gyerekfejjel nem gondol­tam nyilvános versmondásra. Csendes, magamnak való faj­ta vagyok. Domonyi munkás­gyerek, akit az osztálynapló­ban piros betűvel jelölnek: hátrányos helyzetű. Nem pa- naszkodhatom. Nincsenek meg­élhetési gondjaim. Munkatár­saim szeretnek. Legfeljebb az szomorít el időnként, hogy ha a televízió vagy a rádió vers­műsorairól szólok, kevesen fi­gyelnek reám. — Nem néztük, nem hallgattuk1— mondják. Közös műsor • — Pedig a vers szép szó és az igaz gondolat közvetítője Megszépíti az ember életét Nemcsak a versmondás gazda g’tóan nemes szerelme fogott meg, de felvállalnám azt az édes terhet is, hogy másokká1 megszerettessem a verseket Szívesen mennék ifjúsági klubokba, nyugdíjasokhoz vagy bárhová, ahová hívnak Jó lenne szövetkezni a járás meg a város néhány vers­mondójával és közös műsor­ral járni a különböző közössé­geket. Fercsik Mihály lettek után néptáncegyüttese­ket fényképez, s ehhez kap­csolódva fordult érdeklődése a még élő paraszti kultúra felé, 1987 óta fényképez népszoká­sokat, s az eltűnőben lévő pa­raszti életformát. Ez a témája az 1972 óta rendezett állandó kiállításainak, albumainak is. A tízéves munka során össze­gyűlt, mintegy tizenötezer fel­vétel másolatát a Magyar Tu­dományos Akadémiának aján­dékozta. 1969-ben elnyerte A tánc a fotóművészeiben című és a Székely Aladár pályázat első díjait. 1975-ben Balázs Béla- díjat kapott, 1976-ban az ENSZ-fotópályázatának egyik nagydíját nyerte el. 1977-től fogva háromszor volt tagja a. World Press Photo nemzetkö­zi zsűrijének. Amerikai egye­temek meghívására többször tartott kiállításokat és előadá­sokat az USÁ-ban. Mindebből látszik: a jelenkor egyik legelismertebb magyar fotóművészének tárlata látható március 4-ig a művelődési központ emeleti galériájában. A kiállítást az Elindultam, vi­lág útján és a Múlt idő című kötetek anyagából válogatták, s az Erdélyben, a Galga men­tén ... címet viseli. A képek egyszerűen gyö­nyörűek. Tökéletes technika, kivételes forma- és arányér­zék, hibátlan, abszolút profi-, munka. Ezt a laikus is meg­állapíthatja már az első kö­rülnézés után. Ám ami e mö­gött van, ahhoz többször is végig kell nézni a fekete-fe­hér fotográfiákat, amelyeknek tárnája az élet: a születéstől a gyermekkoron át a munka, a házasság, az ünnep, a gyer­meknevelés, az öregség pilla­natképei után egészen a ha­lálig. S mindehhez az Erdélyi Galga mente szolgál párat­lan háttérként vagy inkább az emberekkel együtt fősze­replő? Dokumentum és művészet—' régi vita, s ma éppen a ma­gyar filmesek új hullámához kötődve élénkült meg sokad­szor. Hogy a kettő között mi a viszony, nehéz lesz eldön­teni. Mégis: Korniss Péter ké­pei adalékok a vitához. 'Lehet, hogy van, akihez a kemé­nyebb, a valóságot még a ki­vágással, a látószöggel, a fé­nyek befolyásolásával sem alakító naturalizmus áll köze­lebb, de aki a zenében például Kodályt szereti, az a fotóban Kornissra fog esküdni. Meg kell nézni, feltétlenül. Pupp László az egyetemen Papp László háromszoros olimpiai bajnok lesz a ven­dége a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemnek hétfőn, feb­ruár 22-én. Először levetítik a Éofonok völgye című filmet, majd az ökölvívók szövetségi kapitánya tart élménybeszá-j mólót. A helyszín az aula. Városi moziműsor Vasárnap: A vízesés fia. Amerikai hang­bemondásos film. Kísérő­műsor: Az élő világ színei. Csak 4 órakor. Pukk. Olasz filmburleszk. ífí- sérőműsor: Követ kőre. 14 éven felülieknek, 6 és 8 óra­kor. Hétfő: A hét mesterlövész. Ameri­kai film. Csak 4 órakor. Rekviem. Magyar filmdrá­ma. Tizennégy éven aluliak­nak nem ajá'nlott! Anyakönyvi hírek Született: Tóth Lajos László és Jenei Anna: Zsuzsanna; Pozsár István é£ Németh Pi­roska Katalin: Piroska nevű gyermeke. Házasságot kötött: Apágyi István és Kerek Margit. Névadót tartott: Nagy Kál­mán és Tóth Mária: Krisztina nevű gyermekének. Elhunyt: Sailer György, Gö­döllő, János utca 7.; Lőrincz László, Gödöllő, Fácán sor 14.; Lingl Rozália, Gödöllő, kas­tély. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap» ♦ •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents