Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

Míf Mf.crtt 1982. FEBRUAR 9., KEDD Költségvetés és fejlesztés Százmilliókkal sáfárkodtak r >■ i ’ ln« . » sií ® v?< H ' •* * fi * • Mí;»; ' ■ • j fi $ <& »« Ml Százhalombattán újabb és újabb lakóépületek készülnek el célcso­portos beruházásként. K’t esztendő alatt gyakorlatilag a íél évtizedre tervezett tanácsi lakásépítési program 50 százaléka megvalósul. Miből gazdálkodtak és ho­gyan? Ismerős kérdés, amit üzemek, vállalatok és szövet­kezetek mellett különböző in­tézmények gazdasági vezetői minden év elején rendre meg­válaszolnak. Hasonló a számvetés egy város kapcsán is, eredmények és sikertelenségek mérlegelé­se mellett szigorú zárszám­adás készül milliókról, ponto­sabban azok okos és hasznos felhasználásáról. Százhalombattán az elmúlt esztendőben százmilliókkal kellett sáfárkodnia a tanács­nak: többek között lakások megépítésére, közműhálózat fejlesztésére, gyermek- és egészségügyi intézmények bő­vítésére szánt horribilis ösz- szegekkel. . Nem takarékosság Az első és talán egyik leg­fontosabb kérdés: hogyan s mire sikerült úgymond elköl­teni ezeket az. összegeket?- Mert bármennyire ' fur’csán hangzik is: az adott s el nem költött pénz nem számít holmi takarékosságnak, hanem in­kább hibának. — Az elmúlt esztendőben — tájékoztat Ver ebi Endre, a ta­nács pénzügyi osztályának ve­zetője — fejlesztési alap cí­mén 290 millió forinttal ren­delkeztünk, a költségvetés elő­irányzata pedig 66 millió volt. A fejlesztési alap felhasználá­sánál kiemelt feladatként je­lentkezett a célcsoportos beru­házások finanszírozása, ezek közül is a lakásépítésé. — A végeredmény? — Mintegy 120 millió fo­rintból tavaly 97 tanácsi lakás épült fel a 173 OTP-s lakás mellett Százhalombattán, ör­vendetesen fejlődött az egész­ség ügyi hálózat is: egy 120 gyermek befogadására alkal­mas bölcsőde és az óvárosi or­vosi rendelő átadása erre a bizonyíték. — Mennyit költöttek a város kulturális intézményhálózatá­nak fejesztésére? ,, — A legtekintélyesebb ösz- szeget a főtéri művelődési köz­pont építése kötötte le, emel­lett a Pannónia lakónegyed­ben épülő és százötven gyer­mek befogadására alkalmas bölcsőde kivitelezése, ami az idép — várhatóan szeptember­től — már megnyitja kapuját. Ugyancsak főtéri létesítmény­ként épült a párt-, tanács- és tömegszervezeti székház, ami az elmúlt esztendőben a ter­vezett ütem szerint haladt, il­letve megkezdődött a majdani pénzügyi szolgáltatóház építé­se, ami elkészültével — mint­egy 16 millió forintért — az Állami Biztosító, az OTP, az IBUSZ és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kiren­deltségének ad helyet, termé­szetesen a felsorolt cégek hozzájárulásából. Ämi e!kcszü’t A felsorolásból persze nem maradhat ki a város sport lé­tesítményeinek bővítése sem, hiszen a korábban megkez­dett spottelep építését ta­valy is folytatták, s az utolsó — negyedik — ütem befeje­zése már az idén várható. — Tavaly kezdődött el az úgynevezett edzőcsarnok épí­tése — magyarázza a pénzügyi osztály vezetője —, a tervek szerint májusra elkészül. Az az objektum több mint 38 és fél millió forintért épül majd fel. > — S mi az, amit tervezett időre nem sikerült tető alá hozni tavaly? — A szennyvíztisztító telep építése. Sajnos a munkálatok­ra előirányzott 8 millió forint helyett mindössze 1 milliót tudtunk kifizetni, s jelenleg sem halad a munka olyan üetmben, amivel elégedettek lehetnénk. Ezzel szemben tervszerűen épültek még a la­kótelepekhez csatlakozó viz- és csatornavezetékek mintegy hétmillió forint értékben, s a járda-, illetve útépítésekre is kifizethettünk majd 13 és fél millió forintot. — összegezve: mennyi ma­radt meg a fejlesztési alap százmillióiból a tavalyi esz­tendőben? — A pénzmaradványunk 29 millió, de ez teljes egészében a folyamatos beruházások úgy­nevezett kötelező húszszázalé­kos tartalékát jelentik. Vagyis amit fejlesztésekre el lehetett költeni, azt szinte az utolsó forintig befektettük, illetve ki­fizettük. Hasonló a helyzet a költségvetés összegeivel is. a már említett 66 millió forint­ból 1,4 millió maradt meg. Külön tétel A többit — úgy is mondhat­nánk, lelkiismeretesen — el­költötték, s ott, ahol szükség volt rá: az egészségügyi szol­gálat kiadásaira 14 millió 800 ezer forintot, az óvodák, is­kolák, valamint különböző A vegyészről és feltalálóról Utca őrzi emlékét A közelmúltban ismét elneveztek egy utcát Százha­lombattán. A városi tanács végrehajtó bizottságának egyik múlt esztendei ülésén született meg a döntés a déli lakónegyed eleddig számokkal jelölt épületeinek elnevezéséről. A Rózsa Ferenc utcából kiinduló épület­sor három tömbje korábban a 219, a 220 és a 225 jelet viselte. Három név kínálkozott az úgymond elkereszte- lésre, Bláthy Ottó, Jedlik Ányos és Irinyi János neve. A testület az utóbbi mellett döntött. Irinyi János ve­gyészmérnököt a gyufa feltalálójaként tisztelik világ­szerte, azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1848—49-es szabadságharc idején Kossuth megbízásá­ból az állami üzemek főfelügyelőjének tisztét is betöl­tötte. Nos, a vegyiparáról híres szocialista városban a feltaláló vegyészmérnökről méltán neveztek el utcát. kulturális intézmények műkö­désére 27 millió 600 ezer fo­rintot, s a városgazdálkodási feladatok megoldására — köz- tisztaságra, parkfenntartásra például — 11 millió 700 ezer forintot. Nem volna azonban teljes e városi méretű számvetés, ha egy tételt nem említenénk meg. Ami ugyan a többi adat­hoz képest szerény, önmagá­ban azonban nagyon is impo­náló. Százhalombatta lakosai­nak hozzájárulásáról van szó: a közvagyont gyarapító társa­dalmi munkáról. Az elmúlt esztendőben ugyanis nem ke­vesebb, mint 14 millió 400 ezer forintot tett ki az a köz­hasznú munka, mely a város értékeit gyarapította vagy védte. A városfejlesztés VI. ötéves tervében 40 millióra kalkulálták ezt a társadalmi segítséget. Nos — időarányo­san — az itt élők tavaly túl­teljesítették a tervet. SZÁZHALOMBATTAI ts/cm«p A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA _______ Vá roskörzeti tanácskozások Párbeszéd a lakossággal Évről évre változik a vá­ros, új utcák, új közlétesít­ményeik és közművek épül­nek, s ezzel párhuzamosan az itt élők mindennapjai, élet- körülményei is rendre meg­változnak. Természetesen terv­szerűen, és persze a nagyobb közösség érdekeinek figyelem­bevételével. Nincs és nem is lehet azonban olyan döntés a városfejlesztés soros kérdései­ben, amit a legérdekeltebbek — adott esetben Százhalom­batta lakossága —, ne befo­lyásolhatna, felvetéseivel, ja­vaslataival, indokolt kérdé­Új üzlet nyílt Imponáló a választék Amióta város a város, festő­tökért és egyéb speciálisabb vegyi áruért a környék telepü­léseire vagy a fővárosba volt kénytelen utazni a helyi lakos. Százhalombatta kereskedel­mében az iparcikkellátás ugyanis meglehetősen lassan fejlődött, hosszú éveknek kel­lett eltelnie, imer egy-cgy szak­üzlet megnyitotta ajtaját im­már helyben kínálva ruhane­műt, elektromos cikket, papír­árut, szőnyeget vagy játékot. A tavalyi esztendőben az ipar­cikk-kereskedelem hálózata két új üzlettel gyarapodott, az idén pedig újabb bolt felavatá­sára kerülhetett sor. Február első hetében végre megnyílt Százhalombatta el­ső háztartási és vegyiáru-szak- üzlete a Déli lakónegyedben. Az utóbbi évek gyakorlatát követve, ezt is egy tízemeletes lakóépület fogadószintjén ala­kították ki a városi tanács cél­csoportos beruházásában a Budai Járási Áfész közremű­ködésével. Az új üzletben több mint száz négyzetméteren koz­metikai cikkektől kezdve a különböző festékeken át a pvc- padlószőnyegekig most még meglehetősen imponáló áru- választék várja a vásárlókat. — Több mint 600 ezer forintos készlettel nyitottuk meg az üz­letünket — tájékoztat Piszék Imre boltvezető —, ebből mintegy 150 ezer forintért kü­lönböző festékeket kínálunk, 100 ezerért finom kozmetikát, 200 ezerért mosószereket, ház­tartási tisztítószereket, vala­mint kisebb tételben, autóápo­lási cikkeket is. — A néhány napos nyitva- tartás tapasztalatai? — Mind többen keresik fel üzletünket, az első három nap forgalma már meghaladta a 60 ezíet. Ä későbbiek során — a vásárlói igények megismeré­sével — szeretnénk bővíteni is árukészletünket, a tervek sze­rint 8—900 ezer forintos állan­dó raktárkészlet mellett havi másfél milliós forgalomra szá­mítunk. — Lesz erre elég árufedezet? — Komoly Ígéretet kaptunk a folyamatos áruellátásra, és raktározási gondunk sincs: igen tágas helyiségekben tá­rolhatjuk készleteinket. — Nyitvatartás? — Hétfőnként tartunk szün­napot, keddtől péntekig reg­gel fél 9-től 6 óráig, szomba­ton pedig 8-tól délután 1 óráig kereshetik fel üzletünket vá­sárlóink. seinek, észrevételeinek felso­rolásával. A városfejlesztés tervezői es végrehajtói rendre kikérik a lakosság véleményét nyilvá­nos fórumokon így többek kö­zött a Hazafias Népfront kör­zeti bizottságai által évről év­re megrendezett tanácskozá­sain is. Az idén e hónapban kerül sor az úgynevezett vá­roskörzeti tanácskozásokra, melyeken a tanács vezető tisztségviselői tájékoztatják az érdeklődő városlakókat Száz­halombatta továbbépítésének idei terveiről, s válaszolva a felvetett kérdésekre össze­gyűjtik a közérdekű észrevé­teleket, javaslatokat is. Első ízben február 18-án tartanak városkörzeti tanács­kozást, egyszerre két helyen is. A kertvárosiakat a tanács nagytermébe várják, este 6 órára, ahol is Szekeres Jó­zsef tanácselnök tart tájékoz­tatót. Ugyancsak 6 órai kez­dettel rendezik meg Óváros­ban is, a Délszláv klubban Ferenczi Illés tanácselnök-he­lyettes részvételével a körze­ti tanácskozást. Dunofüred lakossága február 22-ére hi­vatalos: a Halászcsárdában es­te 6 órai kezdettel Szekeres József tart tájékoztatót, feb­ruár 25-én pedig az újvárosi körzet polgárai délután 5 órától, a Ságvári Endre álta­lános iskolában Ferenczi Il­lés előadásából tájékozódhat­nak közvetlen lakókörnyeze­tük 'tervezett változásairól Tollhegyen Alighanem sok embert próbá­ra tesz az idei tél, kitartó ma­kacsságával, következetes hi­degével. Különösen azokat, akik valamilyen módon — ön­ként vagy hivatalból — plusz- szá szeretnék hevíteni a mí­nusz fokokat. Magukért, máso­kért, mindenképpen nemes szándéktól vezérelve. S e cél érdekében merész újításoktól sem riadnak vissza. Nem is túl régen — ugyanitt — már be­számoltam ilyen kezdeménye­zésről, akkor azonban még nem tudtam, hogy máshol még érdekesebb kísérletek folynak. Természetesen most is a tüze­lőberendezések átformálásáról, azt ne mondjam, korszerűsíté­séről van szó. S mivel igen sok embert érintő, pontosabban so­kakat befogadó közlétesítmé­nyek próbálkoznak új módszer­rel, megismertetése bizonyára a közvélemény érdeklődésére is számot tart. Íme: Meglehetősen kis kaliberű olaj­kályhának kell felfűteni a meglehetősen magas váróter­met. Az energiaveszteség mér­séklése érdekében már koráb­ban — immár egy éve — vas- pánttal és lakattal látták el a tetejét. Ez azonban, mint utóbb kiderült — nem hozta meg a várt 'eredményt: a vo­natra várakozók továbbra is dideregtek. Az idén egy újabb megoldással kombinálták a ta­valy bevezetett újítást, aminek lényege: a csövön keresztül tá­vozó füstgázok energiavissza­nyerése. Ennek érdekében a meleg füst ezentúl a váróte­remben hasznosul. Sajnos — bizonyára admi­nisztrációs okok miatt — az újítást a gyakorlatban még nem vezették be, pedig alkal­mazására már minden készen áll, arról nem is beszélve, mennyire várják a váróterem­ben dideregve ácsorgók — a tavaszt. Családi események Született: Bátori Istvánnak és Árvái Ágnesnek — Ist­ván, Kovács Lászlónak és Sinka Rozáliának — Kata, Német Istvánnak és Kecske­méti Máriának — László, Mérges Istvánnak és Cseh Mariannák — Nikolett, Den- csik Jánosnak és Vizes Ibo­lyának Nikolett, Kovács Gá­bornak és Kovács Erikának — Krisztina nevű gyermeke. Mit, hol, mikor? Rendezvények. Február 9-én tartja soron következő foglal­kozását az információs köz­pontban a Spektrum klub. Este nyolcórai kezdettel Ma­rosi Endre művészettörténész előadását hallgathatják meg az érdeklődők Műemlékek Ungváron, Munkácson és Lembergben címmel. Február 10-én délután négy­órai kezdettel kerül sor a kis­Városkaltmz Kőhalták a Duna partján Bizonyára kevesen tudják, hogy a város területén máraz őskorban is emberek laktak. A kőkori ősember hajdani te­lephelyéről számtalan kőszer­szám került elő, s jutott a Nemzeti Múzeumba, újabban pedig a helyi honismereti szakkör gyűjteményébe. A Nemzeti Múzeum 1. számú ki­állító termében elhelyezett térképen ma is látható, hogy az ókor középső szakaszának embere (ie. 100 és 40 ezer kö­zött), az Érd és Százhalombat­ta—óváros közötti fennsíkon is megtelepedett. Ennek a kor­nak jellegzetes gyümölcsge­rezd és babérlevél alakú munkaeszközei és lándzsahe­gyei ugyanúgy megtalálhatók a gyűjtemények között, minta kőkor kezdeti szakaszából (ie. 5000—3500 év) származó kő- és csontszerszámok, csiszolt kőbalták, lándzsák, agancska­pák, és markolatok, csontból készült evőeszközök. Sajnos, a helyi téglagyár az egyre fo­gyó aríyagszükséglet miatt a bányaművelés során az ősem­ber telephelyének jelentős ré­szét megsemmisítette. A kőkor emberének telep­helyén később a bronz- és vaskori szakaszából jelentős régészeti leletek maradtak ránk. E korból származó mű­vészeti emlékeket (használati tárgyakat), már a múlt szá­zadban is találtak a régészek A Százhalombatta környékén hajdan megtelepedett ősember életé­ről, mindennapjairól ezek a kőbalták és csontszerszámok árulkodnak. és a helyi lakosak, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeumba, vagy a Fejér megyei István Múzeumba kerültek. A mú­zeumi tárgyak között bronz­figurák, bronz mécsesek, foko­sok, tűk, karperecek, csün­gök, balták, lándzsahegyek, mészbetétes edények láthatók. A középső bronzkor törzsi egységei már sáncokkal ha­tárolt, vízzel védett telepeken éltek. Az akkor emelt hatal­mas, helyenként 8—10 m ma­gas földsáncok egy része ma is láthatók a téglagyár feletti fennsíkon. Az első kiterjedtebb hitele­sítő ásatást az egykori ősi te­lephelyen 1963-ban végezte el dr. Kovács Tibor. A bronzko­ri leletanyagok sorát gazda­gítja az a 64 db külöböző bronzeszköz, használati tárgy és szerszám, amelyet 1976-ban Sebestyén József és a helyi honismereti szakkör talált, és amelyek a Nemzeti Múzeum­ba kerültek. Ezek egy része ma is megtekinthető a múzeum 3-as számú kiállító termében A bronz- és vaskorból szár­mazó edények, és egyéb hasz­nálati tárgyak szép számmal láthatók a Matrica honisme­reti szakkör gyűjteményében is. Ferenczi Illés Következik: Névadó halmok mamaklub összejövetelére ■ lakóklubban. Ez alkalommal Batta Gyuláné óvónő tart elő­adást Kisgyermek nevelése címmel. Február 12-én este hatórai kezdettel az ifjúsági klub ren­dezvényenként rocktörténeti előadás hangzik el az infor­mációs központban. Az este tíz óráig tartó rendezvény elő­adója Szép István. Február tizenhatodikán este nyolc órakor tartja újabb fog­lalkozását a Spektrum-klub Nagyító alatt a Százhalom­battai Hírlap címmel. Színház. Három alkalommal szerveznek csoportos színház- látogatást Budapestre: február 11-én a Népszínházhoz, az Egy pohár víz, februr 12-én a Játékszínhez A kaméliás hölgy és február 15-én az Operettszínházhoz a Nebáncs- virág című darabok megtekin­tésére. Az autóbuszok három­negyed hatkor indulnak a Százhalom étterem elől. Ovimozi. Február 11 és 21 között a város valamennyi óvodájában a Jávorszarvas című mesefilmet vetítik a ki­csinyeknek. Mozi. Az óvárosi mozi mű­során: február 14-én: A’3-as számú űrbázis — angol tudo­mányos-fantasztikus film. Február 15-én: Kettévált mennyezet — magyar film. Február 21-én: A macska rej­télyes halála — olasz film. Könyvhónap. Február 15-én kerül sor a mezőgazdasági könyvhónap városi megnyitó ünnepségére a DHV Ifjúság úti klubjában este 6 órai kez­dettel. Ez alkalommal a Ben- tavölgye Tsz munkájáról tart tájékoztatót Dékány István elnök, majd ezt követően ter­mék- és terménybemutatót, vásárral egybekötött könyv- kiállítást és ételkóstolót ren­deznek. Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Halmágyi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents