Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

<? s * ■ * -■ "■ .■■■.!’ fi'S '.. Létezik egy múzeum Budapesten, egy van is — nincs is gyűjtemény, melynek korai testvérét Prágá­ban a század elején inegénekelte már a Bohemia tu­dósítója, Egon Erwin Kisch is, feltehetően azért, mert az intézménynek a múzeum szó eredeti jelentéséhez — múzsáknak szentelt hely — a lehető legkevésbé volt köze. A Bűnügyi Múzeumban vagyunk. Az igazgató irodájának fa­lán,. főhelyen, egy 1759-es gyilkosság helyszíni szemléjén készült színes festmény. A kép eredetije Sáros várme­gyében született, ahol megfoj­tottak akkoriban egy ötéves kisfiút. A réges-régi üggyel több mint egy évszázaddal ké­sőbb a hírneves ügyvéd és író, Eötvös Károly is foglalkozott, bizonyítván, hogy a sárosi bűncselekmény a vád ellené­re ugyanúgy nem volt rituá­lis gyilkosság, mint a tisza- eszlári bűntény. Angyalcsináló szerszámok Ahogy belépünk az első te­rembe, összemosódik a múlt és jelen: a száznégy éve ha­lott Rózsa Sándor és Rózsa András koponyájának társa­ságában a rendőrgyilkos Soó- sék bűntettének több corpus delictije, a vecsési ásó, fél­tengely, bajonett. A leghíre­sebb pusztai szegénylegény földi maradványai azért ke­rülhettek a gyűjteménybe, mivel Rózsa Sándor kopo­nyáját a szamosújvári bör­tönből elküldték Lombroso- féle antropológiai elemzés­re... Ne feledjük, ez volt az az időszak, amikor az olasz börtönorvos elmélete, vagyis hogy a bűnözők testi je­gyeikben hordozzák a bűnöző hajlamot, elbűvölte a krimi­nológiát A gyilkosok, öngyilkosok, miként a Purgatóriumban, itt is külön helyre érdemesültek. A vízbe veszettek felismeré­sének szomorú fortélyait egy 1966-ós dunakeszi eset szem­lélteti. Arrébb kiskunfélegy­házi sírhalom. A rajz ma­gyar kriminalisztikából ismert szokást rögzít: a csecsemő­gyilkos anyák nemegyszer hoz­zátartozóik sirjában rejtet­tették el a megölt újszülött­jüket. A múzeumban láthatók egy angyalcsináló doktor rozs­dás szerszámai is. Kákán történt tragikus bal­esetről tudósít egy másik tab­ló, s emlékeztet egy kikészi- tett őzfej. Még 1970 nyarán a faluszéli erdőben egyetlen hét leforgása alatt három embert támadott meg egy őzbak. Egy idős asszony, akit tizenhat dö­fés ért, a helyszínen vérzett el. Hamarosan kiderült, hogy az őzet egy erdész nevelte, de az állat az üzekedési időszak alatt valósággal megvadult. A szerencsétlenséget kettős sza­bálysértés előzte meg, hiszen vadat eleve tilos magánházba befogadni, s az olyan tőr for­májú, gyilkos agancsú állatot, mint ez volt, már korábban ki kellett volna selejtezni. Leleményes szerkezeteket, furcsa masinákat, veszélyes bűnügyi szerszámokat is őriz a múzeum. Első pillanatban az afrikai bennszülöttek fú­vócsövére emlékeztet az az orvvadász fegyver, ami Rác­kevéról került a gyűjtemény­be. Egykori tulajdonosa in­dián nyílpuskának nevezte, amit azonban kiegészített a huszadik század komfortjá­val: egy autószifon patron re­pítette ki a hosszú facsőből a hetven-nyolcvan centiméteres nyílvesszőket. Kézifékes fényképezőgép Egy tizenegy éves gyerek a bűnözők egyik különleges kasztját, a zsebmetszőket kép­viseli. Látható a vitrinben a fiú speciális vasgyűrűje is, amelyben egy kis darab zsi­lett helyettesíti a drágakövet. Egy ilyen ékszerrel egyetlen mozdulattal ki lehet nyitni bármilyen nadrág- vagy ka­bátzsebet. Sajátos ruhadarab az itt kiállított tolvajzakó is. Ebben a kabátban több a vas mint a szövet. A gondos tu­lajdonos a bélésbe biztosító­tűkkel legalább 60—70 kulcsot és sperhaknit tűzött fel. A kiállítás egyik legérdeke­sebb darabja az az első világ­háború idejéből származó há­rom méter hosszú fényképező berendezés, amivel fél évszá­zadon át fotózták Magyaror­szágon a rabokat. A készülék tavalyelőtt vonult nyugdíjba, egyik utolsó kuncsaftja a Fe­renc körúti postarablás ve­zéralakja, a cseh Stratilek volt. A bűnügyi technikus a nagy­méretű lemezes gép mellett kézifékre emlékeztető karral mozgatta a forgószéken ülő gyanúsítottakat, hiszen a bűn­ügyi nyilvántartásba szemből és profilból is készül kép. Ahogy elsétálunk a tolonc- ház makettje mellett, a mű­kincstolvajok és a falbontó betörők szomszédságában ta­lálkozunk a magyar krimini- lisztika talán leghíresebb nyo­mozókutyájával, Kántorral. Mellette áll filmes dublőrje, Tuskó is. A legendás állat, amely hatvankilós puszikat adott, ha kellett, bekerült az irodalomba is, egy hozzá írt vers bekeretezve lábainál he­ver ... Mackósok és markecolók A nagyközönség által nem látogatható múzeum hét ter­mében végül is bemutatkozik a bűnöző társadalom csaknem minden rétege: nagystílű szél­hámosok, áruházi srenkerek, rózsanyitással próbálkozó mac­kósok, gagyizók, markecolók, besurranok, öncélú rongálok. Az utazó bűnözést bemutató vitrinből egy vámosmikolai férfi fényképe néz ránk, még 1963-ból. A csontos, hosszú­kás arcú ember a Veszprém megyei Ukk falucskától a zempléni Kistokajig kilenc megye több tucat boltját fosz­totta ki, s két év alatt még mai mércével is tetemes össze­get, 250 ezer forintot zsákmá­nyolt. Cui prodest? Kinek . az ér­deke? — ezzel a klasszikus kérdéssel kezdődik minden bűnügyi eljárás. S vajon miért szükséges a Bűnügyi Múzeum fenntartása és állandó korsze­rűsítése. Nos, az intézmény, mint megtudtuk, a Belügymi­nisztérium oktatási kabinet­je, ahol a rendőrök, igazság­ügyi szakértők, joghallgatók tanulják a szakmát. Ilyenfor­mán a Bűnügyi Múzeum a ha­zai kriminalisztikának, a ma­gyarországi bűnüldözésnek ál­lít emléket. Babus Endre rt' süVr Kántor, a híres nyomozókutya A gyilkos agancsú kókai ózbak ii’.O Csúzlival megrongált közvilágítás és pénz helyett használt hamis telefonérmék Barcza Zsolt felvételei Zsebmefsző gyűrű, indián nyílpuska Tárlókba zárt kriminalisztika Kísérleti állatok Dunakeszin Beagle, a kopócsalád tagja Fával bélelt hamis súlyok A gyógyszeripari kutatások folyamatában elmaradhatatla- nok az állatkísérletek, amelye­ken lemérhető egyes új gyógy­szerek hatása. Az állatkísérle­tek során az elmúlt évtizedben világszerte jelentős szere­pet kapott egy — a kopók családjához tartozó —, angol eredetű ku­tyafajta, az úgynevezett Beag­le. Ezeket kifejezetten ilyen célokra, különös gonddal te­nyésztik. Japántól az Egyesült Államokig, Ausztráliától az NSZK-ig minden fejlett gyógy­szeriparral rendelkező ország­ban nagyon keresettek, de ugyanakkor igen kis számban találhatók, ezért drága állatok. A Gyógyszeripari Kutató In­tézet az Alagi Állami Gazda­sággal karöltve — a valutáris költségek csökkentésére — mintegy öt évvel ezelőtt né­hány tenyészpárt vásárolt kül­földről. Jelenleg mintegy 500 ilyen kutya szolgálja a kutató- intézet dunakeszi telepén a tu­dományt. Gyógyszeriparunk fejlesztési irányai, különösen pedig az a cél, hogy minél több eredeti készítménnyel lép­hessünk a világpiacra, szükségessé teszik a kísérleti állatok számának további nö­velését. Ez a jelenlegi feltéte­lek mellett már nem lehetsé­ges, ezért 116 millió forintos beruházással ugyancsak Duna­keszin, a várostól távol, az ál­lami gazdaságtól vásárolt — mezőgazdasági célokra nem hasznosítható — erdős terüle­ten Európa egyik legkorsze­rűbb tenyész- és állatkísérleti telepét nyitják meg. Az 1500 holdnyi területen, előregyártott Mezőpanel köny- nyűszerkezetes elemekből négy, egyenként 700 négyzetméter alapterületű kísérleti álaltartó házat és hasonló nagyságú te­nyésztőházat építenek. Vala­mennyit az élettani feltétele­ket legkorszerűbben szolgáló technikai és higiéniai felszere­léssel látják el. Az állatok egészségügyi ellenőrzésére kü­lönböző vizsgálóhelyiségeket alakítanak ki. Az újonnan ér­kező egyedek előzetes vizsgá­latára, illetve a beteg kutyák elkülönítésére, a telep egy tá­volabbi területén, karantén lesz. Épül a jól felszerelt ta­karmánykonyha is, ami az ál­latok tudományos igényű táplá­lását szolgálja. Az Agrober tervei szerint a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat építi a telepet. A rész­leges műszaki átadást néhány hete kezdték meg. A teljes üzembe helyezést a második ötéves terv végéig irányozták elő. K. Z. Ez maradt a telcfonbetyárok után ... EGYÜTT AZ UTAKON Az elmúlt hét végén alaposan megtréfált bennünket az időjárás: a havazást eső, majd szél követte. A tél szeszélyei­re, az enyhülésre és a hirtelen fagyra mindig számítanunk kell. Vajon mi várható ezen a hétvégén? AZ ÚT2NFOKM JELENTI Mamitz László: — A hét végén nem várható sok csapadék, ezért remélhetően viszonylag jó útviszonyok mellett autózhatunk Pest me­gyében. A hajnali órákban jegesedés alakulhat ki, a pára lecsapódása miatt. Napközben sem árt az óvatos, nyugodt vezetés, hiszen a nap­sütötte domboldalakon megolvad a hó, s kisebb vízátfolyások keletkez­hetnek. A Börzsönvben és a Pilisben kanyargó mellékutakon gyako­riak a vízátfolyások nyomán keletkezett jeges, síkos részek. A Dunán kisebb árhullám vonult le, a kompok nem szállítottak gépkocsikat. Várhatóan ma reggeltől már valamennyi kompon autóval Is át lehet kelni. CSALitDLpKOK A Balassagyarmati Megyei Bíróság a múlt hOBjprdetett ítéletet a mohorai tömegszerencsétlenség ügyében.,“meretes: 17-en életüket vesztették, 57-en megsérültek. Az autóbusz ve­zetője — 29 éves fiatalember — elmondta, hogy messziről, a vasúti átjárótól már több száz méterre észlelte, hogy a fény­sorompó tilosat jelez. Ennek ellenére tovább hajtott, családi gondjaival volt elfoglalva. Nem ez az első eset, amikor a gépjármű vezetőjében az ész­lelés nem jut el a tudatig. Az ilyen vakvezetésnek rendszerint baleset a következménye. Ki-ki visszagondolhat saját vezeté­si tapasztalatára: nem esett-e meg vele is, hogy látott egy táb­lát, mégsem követte reflexszerűen annak utasításait? A hivatásos gépjárművezetők egy része — főként a busz­vezetők — nem tehetik meg, hogy fáradtságra, családi gon­dokra hivatkozva ne menjenek szolgálatba, vagy menet közben megálljának pihenni. (Bár a Fővárosi Autótaxinál például elég indoklás az, ha valaki nem érzi magát alkalmasnak a vezetés­re — hazaküldik, szabadnapja terhére; vagy orvoshoz.) Ám a magánautósoknak nem lehet olyan fontos dolguk, hogy akkor is kocsiba szánjanak, ha nem érzik jól magukat. Amint észrevesszük, hogy figyelmünk lankad, nem tudunk ^vezetésre .összpontosítani, akaratlanul kis hibákat vétünk, ralságosan lekötnek családi, vagy munkahelyi problémáink — inkább álljunk meg rövid pihenőre, vagy: hagyjuk ott az autót, folytassuk másképpen útunkat, mintsem balesetet okozzon fi­gyelmetlenségünk. MŰSZAKI ÁLLOMÁS A múlt év novemberében Százhalombattán nyűt meg az Autóklub műszaki állomása, a múlt héten pedig újabbal gyarapodott Pest me­gye: Szigetszentmikióson, a Csepel Autógyár IX-es kaprjjlánál avat­ták fel a műszaki bázist. Ez tehermentesíti a többit, a dabasi és a rác­kevei járásból nem kell már a budapesi Boldizsár utcába furikázni. Sőt, Csepelről is szívesebben jönnek ide, mert közelebb van. Mindez nem csekély benzinmegtakarítással is jár. Az Autóklub szigetszentmiklósi szervezetének több mint 1700 tagja van, s közülük sokan társadalmi munkában segítettek, amíg az egykori felvonulási épületből kor.s?erű­én felszerelt állomás lett. v; ■.-.><.^,rir j Egyelőre: két főállású szeröíö, Bogya Károly és Lukács Ferenc ^fo­gadja az autósokat; hétfőn,! szerdán, péntekem# 15 óra között,.?ked­den és csütörtökön 14—22 óra között. (Az ellentétes időben a -klubta­gok továbbra is barkácsolhatnak a műhelyben.) Mit , tudnak a bázison ellenőrizni, Illetve javítani? Először is a fényszórók beállítását, aztán a szépmonoxidszintet. Ez utóbbit úgy, hogy a kipufogócsőre erősítenek egy gumicsövet, s a gázminta alapján a műszer jelzi az optimális értéket. A lengéscsilla­pítók állapotát diagram mutatja; a fékhatás mérésére külön^ műszer szolgál. Egy teljes közlekedésbiztonsági vizsgálati — klubtagoknak — 160 forintba kerül. Meg van a lehetősége a motorvizsgálatoknak, az elektromos vizs­gálatnak is; csupán a futóműveket nem tudják egyelőre ellenőrizni. — helyhiány miatt. Bár a szükséges eszközök rendelkezésrgfflgUnak, de nem használhatják, amíg az épületből ki nem költöztet© ^ottlalfö- kat, s a közfalak kibontásával nem növelik az áIlomásattr)jjdÉrületét. Miután kialakítják a 33 méter hosszú diagnosztikai sort, he™ lyezik az autómosót, komplett szolgáltatást nyújt a szigetszentníiiklósi műszaki állomás is. JÓ-E A FUTÓZOTT GUMI? Több olvasónk érdeklődött, hol lehet megszabadulni a használt gumiabroncstól? A Budapest és Vidéké MÉH Válla­lat valamennyi telephelye köteles átvenni a gumikat. Igaz, hul­ladéktárban kilónként csak 50 fillért fizetnek, s egy abroncs 6 kilót nyom. Egy-egy darab eszmei ára tehát, három forint. Ám az újrafutózásra alkalmas köpenyeket kár elkótyavetyélni. A MÉH két fővárosi telepén (III. kér, Vörösvári út 123. és XIX. kerii Nagykőrösi út 158/B) megveszik — minősítés után —, a még használható abroncsokat. A radiálért darabonként egységesen 80 forintot adnak, a diagonálért 50-et. A múlt év­ben több mint hatezer hasznosítható gumit vettek meg az au­tósoktól. Sajnos, ezeken a helyeken csaíc begyűjtéssel foglal­koznak, árusítással nem. Jó hír, hogy a TSZKER tavaly szeptemberben a budapes­ti Zichy Jenő utca 12 alatt nyitott olyan üzletet, ahol mind­kettőre van lehetőség. Igaz, itt is csak leszerelt köpenyeket vesznek át. Az új rafutózott gumikból bő a választékuk, csu­pán kis Polski Fiatra való hiányzik néha. Mivel kétnaponként jön ide az utánpótlás a szentendrei, a szőnyi és kótaji újrafu- tózó üzemekből, érdemes érdeklődni. (Telefonszámuk 127—042.) Tervezik, hogy — amint a működési engedélyt megkapják a tanácstól —, hogy az abroncsot helyben cserélik. Bárki odaáll a kocsijával, leszerelik a régit, s felrakják az új, pontosabban: újrafutózott gumikat. Sokan idegenkednek a futózott abroncstól. Való igaz, elő­fordult már, hogy gyártási hiba miatt levált a futózott rész: ám a reklamációk száma elenyésző. S ne feledjük: ezeknek az abroncsoknak az ára nem haladhatja meg az eredeti ár 70 szá­zalékát. Például: Skoda 105 S típushoz 576 forintért nyári min­tázatú, 641 forintért téli mintázatú köpenyt vásárolhatunk. Aki kímélni akarja a pénztárcáját, nyugodtan választhatja ezt a lehetőséget. Annál is inkább, mert a futózott gumikra egy év garanciát adnak. KALEIDOSZKÓP Japánban vegyes érzelmeket keltett, hogy az autógyárak külföldi színészekkel reklámozzák gyártmányaikat. A Nissan például a Skyline gépkocsi tévéhirdetésére Paul Newman amerikai moziszínészt fogadta fel. A Toyota Corona márkájú autóit Roger Moore brit színész ajánlja a nézők figyelmébe. Dél-afrikai tudósok két és fél éves kísérletezés eredményeként ki­dolgozták: hogyan lehet a napraforgóolajból gázolajat nyerni? A tech­nológia — állítólag — gazdaságosan alkalmazható mind a nagyüzemek­ben, mind a kisiparban. Jó ütemben épül a mintegy tízezer kilométeres észak—dél transz­európai autópálya bulgáriai szakasza. Az ENSZ fejlesztési programja néhány éve központi irodát hozott létre a tervek elkészíttetésére és a munka összehangolására. Az Uj autópálya Gdanskból indulva, Varsón és Csehszlovákián keresztül haladva éri el a magyar határt; Budapest és Szeged érintésével jut Jugoszláviába, Bulgáriába, majd Törökor­szágba, a Végpontra. Balesetmentes, nyugodt közlekedést kíván Palád! József . \ « l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents