Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

IX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1-982. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Városi sportélet Csak összefogással fejlődhet Legyen bármilyen fontos egyébként a sport, az mégis ritkaság, hogy az újságok utolsó oldaláról az elsőre, vagy a mi esetünkben, az al­járól a tetejére kerüljön. Hogy néha mégis megtörténik, azt több minden indokolhat­ja. Most például az, hogy — amint arról már röviden hírt adtunk — legutóbbi ülésén a városi tanács is foglalkozott a város sportjának helyzeté­vel. Mindkettő szükséges A meghatározás így persze pontatlan. Részint mert első­sorban a GSC, azaz a Gödöl­lői Sport Club volt terítéken, s legfeljebb a kapcsolatokat boncolgatva került elő a má­sik, az egyetemi, amely azon­ban szintéri ott hordja nevé­ben a várost. Részint pedig azért, mert a GSC ügyvezető elnöke. Ádám István, és a beszámolójához a városi-járá­si testnevelési és sporthivatal vezetője, Kovács Tibor által készített ellenőrző jelentés is külön-külön foglalkozott a ver­seny- és a tömegsporttal. Akár szeretjük a sportot, akár nem, azt mindenkinek be kell látnia, hogy több szempontból sem mondhatunk le szervezéséről, támogatásá­ról. Elég ha csak azokat a legnyilvánvalóbb indokokat ismételjük meg, amelyek a sport nevelő, közösségteremtő erejét, egészségügyi szempont­jait, s nem utolsósorban a ha­gyományos szórakoztató funk­cióját illetik. Arról már inkább megosz­lanak a vélemények, hogy u verseny és a tömegsport kö­zül melyiket illeti az elsőbp- ség. Ezt eldönteni természete­sen nem egy tanácsülés, s nem is egy újságcikk felada­ta. Abban viszont többé-kevés- bé egyetértés van, hogy mind­kettő szükséges, kölcsönösen erősítik egymást, s a tömeg­sportra'legfeljebb az'rt kelle-, ne manapság többet áldozni, mert korábban mostohagye­rek volt. A GSC mindenesetre mind­két formát erősíteni szeretné, még az ismert, a sport szá­mára sem felhőtlen lehetősé­gek, a csak nagyon lassan bő­víthető támogatások, a taka­rékosságra ösztönző általános társadalmi szükséglet köze­pette is. S éppen ez az egyik fontos téma, ehhez szóltak hozzá többen is a tanácstagok közül. Sok vagy kevés az az összeg, amellyel a tanács, a vállalatok, a szövetkezetek, összefoglalóan a bázisszervek segítik az egyesületet? Segítség utazáshoz Soknak semmi esetre sem mondható. De még a legvéi- mesebb szurkolóknak is be kell látniuk, hogy amikor minden fillér helyét ezerszer még kell gondolni, amikor, a tanácsülés másik napirendjét tárgyalva éppen az derül Ki, hogy a korábban tervezettnél jóval kisebb összegeket fordít­hatunk fejlesztésre, amikor nincs elég lakás, tanterem, járda, út, akkor a sportra sem juthat sokkal több. Nem je­lenti mindez, hogy néhány vá­rosi cég elment már a lehet­séges támogatás legvégéig: különösen^ az utaztatásban tudnának 'jobban segíteni. Ugyancsak a gazdálkodással függ össze a sportkör létesít­ményhelyzete. Köztudomású, hogy a labdarúgópálya, amit nemcsak a focistá". hanem s gyeplabdások is használtak végre megújul, s a tervek szerint már az idén augusz­tusban új gyeoszőnyeg várja a sportolókat. De továbbra is rossz minőségű a kézilabda- pálya, leromlott az öltöző és a pályabüfé. Nagy segítség viszont, hogy a város iskoláinak tornater­mei otthont adnak két szak­osztálynak, az asztalitenisze­zőknek és a röplabdásoknak, s a többiek téli edzéseinek is Nem hasfyták természetesen •szó nélkül a labdarúgócsapat siralmas állapotát a tanácsta­gok. Nálunk a labdarúgás a sportok teteje. Márpedig eb­ben hosszú-hosszú ideje nincs öröme a gödöllői szurkolók­nak. A téma külön misét ér­demel, de ha reálisan szem­léljük e sportág általános helyzetét, ellentmondásait, tu­domásul kell venni: ezen a területen aligha várhatunk kedvező változást. Ismét tárgyalnak A sportkör ügyvezető elnö­ke és több hozzászóló pedig éppen azt fejtegette: a GSC működése nem ítélhető meg a labdarúgás alapján. Hiszen ezen kívül még hat szakosz­tály működik, köztük az a gyeplabda, amely országosan is az élvonalhoz tartozik, s já­tékosokat adunk a válogatott­ba is. Sok a teendő az utánpótlás, a kiválogatás, az általános is­kolákkal való kapcsolat elmé­lyítése terén. Mint ahogy sok múlhat azon is, hogy sikerül-e jobban együttműködni a GEAC-cal. Korábban már szó volt arról, hogy egyeztetni a területeket, felszámolják a párhuzamos szakosztályokat, s a tervezésben is jobban fi­gyelnek egymásra. Utóbb ezek a kérdések lekerültek a napi­rendről, de most a tanácsülés ismét szorgalmazta: újítsák fel a tanácskozásokat. A város sportélete érdekében. ___________ G. Z. Síkirándulás Remélhetőleg sportolásra alkalmas hóról gondoskodik majd a természet február 20- ra, szombatra, amikor is új­ra kirándulóbusz várja majd a jelentkezőket a gödöllői mű­velődési központ előtt, hogy elvigye őket egészen a kékesi sípályáig. Jelentkezni, 60 fo­rint ellenében, február 15-ig lehet a művelődési központ­ban. Készülő harmadik szint A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a har­madik szint építéséhez kezdtek Gödöllőn, a Kör utcában épüiő 33 lakásos épületen Barcza Zsolt felvétele Hézagpótló kísérlet Táncot tanulnak az A hét végétől ismét minden második szombaton óvónőket tanítanak táncra a gödöllői művelődési központban. A hír "látszólag nem különös, hiszen manapság annyiféle táncta­nítás létezik már, kezdve az óvodásoktól, folytatva a fia­talokkal, s nem beszélve az együttesekről, hogy talán el­mentünk volna mellette, na Hintalan László, a ház mun­katársa nem hívja fel a fi­gyelmünket arra, hogy ez a kísérleti oktatás tulajdonkép­pen országos méretekben is hézagpótló. Tiszta forrásból — Az óvodai tananyagnak, amit a leendő óvónők elsajá­títanak, a mozgás a legke­vésbé kidolgozott területe — mondja Hintalan László. — Ez a véleménye Forral Kata­linnak. az Országos Pedagó­giai Intézet munkatársának is, aki a kezdetektől figye­lemmel kíséri a gödöllői kez­deményezést. A zenei, az ének­oktatás Kodály óta a magyar népzenére épüljön, de ezt a módszert mind ez ideig nem dolgozták ki. S ez országos feladat. Ä gyerekek nyelvén — Mi lehet a kiinduló alap? — Körülbelül tíz éve, hogy a táncházmozgalom elkezdő­dött, s ma már széles körben ismert a fiatalok között. A lelkes együttesek tiszta for­rásból merítettek, a helyszí­nen tanulták meg a dalokat, táncokat. A táncházakban pe­dig erre a romlatlan formá­ra tanítják egymást. A ze­ne, a tánc, a szórakozás a ré­gi formában egyesül újra, fel­elevenítve a bálok' táncrend­jét. — Ehhez kapcsolódik mind­inkább az aprók tánca, de ez már nem ugyanaz. Hiszen amiként régen a tíz-tizenkét éves gyerekek tanulták a tán­cokat, kialakítva egyszer­smind a sajátjukat, ma már inkább a legkisebbeket, az óvódásokat viszik el a szülők a foglalkozásokra. Lovak is Háztájiból Az elmúlt évben több állat­fajtára is kiterjesztette integ­rálási tevékenységét a péceli Rákosvölgye Tsz háztáji üzem­ága. A szövetkezet, elsősorban a sértéshízlalás irányításával, tűnt ki az elmúlt években, a ház körül gazdálkodók azon­ban kérték, hogy ha már úgy­is velük állnak szerződéses kapcsolatban, más állataikat is rajtuk keresztül adhassák át. így történt, hogy tavaly kisebb létszámmal megkezd­ték a lóhízlalást, aminek ered­ményeként ötvenegy lovat ex­portáltak ebből a háztáji cso­portból. A hizlalt, felvásárolt lovak értéke összesen megha­ladta az 1,2 millió forintot. Exportra is Hízók a RákosvSIgyéből A péceli Rákosvölgye Ter­melőszövetkezet háztáji üzem­egységéből tavaly több mint 21 ezer hízott sertést értékesítet­tek, mintegy 2 ezer 264 tonnás összsúlyban. A sertésekből csaknem ezerháromszáz került exportra, s ugyancsak külpia­con talált vevőre hetven hízó­marhájuk és ötven felhizlalt ló is. A járásban Társadalmi munka Külön-külön már csaknem minden községünk lakóinak társadalmi munkájáról szó esett az elmúlt években is, arról azonban most kaptunk hírt, hogy tavaly a járásban élők együttvéve mintegy 67 millió. forint értékű önkéntes munkát teljesítettek a helyi okatási, művelődési intézmé­nyek, utak, járdák építésében, javításában, karbantartásában, sportlétesítmények megvalósí­tásában. Az egy lakosra jutó munka értéke — beleértve a legkiseb­beket is, akik helyett termé­szetesen másokra hárul a fel­adót — átlagosan 609 forint volt. Az eddigi felajánlásokból úgy kalkulálták, hogy a tár- sadálmi munka értéke szemé­lyenként idén is hasonló, mint­egy 580—600 forint lesz. Jövő szombaton Szalagavató Szalagavatót tart február 13- án, szombaton este hat órai kezdettel az Agrártudományi Egyesület aulájában a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola. A ha­gyományos bál rendezői arra kérik a volt diákokat, hogy a belépőket előzetesen az isko­lában szerezzék be, mert a helyszínen nem lesz jegyáru­sítás. író-olvasó találkozó Vendég: Heinz Kahlau Különleges csemegére szá­míthatnak a versek kedvelői: február 5-én, pénteken NDK- beli költő, Heinz Kahlau lesz a vendége délután négy órá­tól a Juhász Gyula könyvtár­ban tartandó író—olvasó ta­lálkozónak. Heinz Kahlau 1931-ben szü­letett, Berlinben él. Mielőtt' verseléssel kezdett volna fog­lalkozni, traktorosként dolgo­zott, költeményei 1950-ben je­lentek meg először. Verseken kívül hang- és tévéjátékokat, forgatókönyveket, gyermekda­rabokat is ír. Költői példaké­pének ma is Bertolt Brechtel tartja, a szabadverseiben, amelyek legjobban illenek te­hetségéhez, egyszerű, minden­ki által érthető nyelven szó­lal meg. Kiemelkedőt nyújtott ma­gyar költők németre fordítá­sában is. Ö ültette. át József Attila, Ady Endre, Illyés Gyu­la, Weöres Sándor verseit, amiért József Attila-díjban ré­szesült. Hazájában is többször kapott elismerést, így a többi között birtokosa a Heine-díj- nak. Verseit több kötetben olvas­hatjuk magyarul. 1978-ban je­lent meg gyűjteményes kötete Tandori Dezső fordításában. Több költeménye szerepel a Mai német líra 1966-ban meg-] jelent kötetében, a Napkelte- nyugta című antológiában, amelyet 1976-ban adtak ki. 1974-es keltezésű Az ünnepek eszményképei című válogatás, amely NDK-beli költők, köz­tük a gödöllői vendég műveit tartalmazza. Akit pedig a ta­lálkozó előtt részletesebben is érdekel pályafutása, többet tudhat meg abból a dokumen­tációból, amit Tandori Dezső adott közre a Kritika 1976. 3.’ számában, Verebek és ángy a-, lók címmel, y Kartaii fogászat Gyerekrajzok a rendelőben Aki belép Kartalon a fog­orvosi rendelő várakozehe- lyiségébe, akaratlanul is meg­akad a szeme a falat borító érdekes megoldású, színes, öt­letesnél ötletesebb gyermek- rajzokon, amelyek a fogak ápolásának fontosságára hív­ják fel a figyelmet. A rajzok évek. óta folyamatosan cseré­lődnek, erről maga a fogor­vos, dr. Bari Károly gondos­kodik, aki minden évben pá­lyázatot hirdet a fogászati hó­nap keretében a helybeli és a vérségi iskolások részére. Az elkészült pályaműveket elő­zetesen az iskolák rajztaná­rai nézik át, szelektálják, s a legjobbakat továbbítják apái lyázat meghirdetőjéhez. Dr. Bari Károly, a véleménye sze­rint legsikerültebbeket kirak­ja a várakozó falára, s leg­ügyesebb pályázókat könyv- jutalomban részesíti. A rajzoknak a pályázaton való részvételen túl van egy igen jelentős hatásuk: alakít­ják a gyermekek szemléletét, tudatosul bennük az, hogy a fogbetegségek is épp olyan károsan hatnak az egyes szer­vekre, s azokon keresztül az egész szervezetre, mint más betegségek, amivel a körzeti rendelőbe szoktunk menni. A rajzok két nagy csoportra oszthatók. Egyik részük fi­gyelmeztetés, felszólítás, tu­lajdonképpen a fogbetegsé­gek megelőzését célozzák, má­sik részűik pedig a beteg fo­gak kezeltetésének szükséges­ségére int. Ez jellemzi a most kinnlévő képeket is, amiket á vérségi felső tagozatosok ké­szítettek. A rajzpályázat rendszeres meghirdetése dr. Bari Károly szemléié talakító^ munkájának csupán egyik módja. Időről időre felkeresi a körzetében lévő óvodákat, iskolákat, szú­rópróbaszerű ellenőrzéseket tart, s úgy tapasztalja, hogy a gyerekek többségét a napi legalább egyszeri fogmosás jellemzi. A kicsiknek mese­szerű történetekbe rejti taná-j csalt, intelmeit, s nagyobbak-] nak előadásokat tart. Arra serkenti az óvodásokat is, iskolásokat, hogy több gyü­mölcsféleséget, tejterméket fogyasszanak, ellenében a cu­korkáknak, édességeknek.' Munkálkodása nem ered­ménytelen. A fogak épségét tekintve Kartalon is, Verse- gen is kedvezőbb a helyzet az országos átlagnál: becslés sze­rint nyolcvanszázalékos, per-* sze kivételek akadnak. Szombaton Spartakiáddontő Az idén már a 31. Falusi spartakiád versenyei zajlanak. A járási döntőket február 6- án, szombaton rendezik Gö-] döllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Reggel fél kilenc­től asztaliteniszben, sakkban, tekében, lövészetben és tol­laslabdában mérik össze ere­jüket a jelentkezők, akik ne­vezésüket a megkapott ver­senykiírásban szereplő címre küldhetik ed. Asztalitenisz Járási végeredmény Nyilván sokan emlékeznek • még a gödöllőiek közül arra, hogy a hatvanas évek elején milyen színvonalas asztalite­nisz-bajnokság zajlott. A csa­patokban akkor igen sok sport- szerető falusi fiatal verseny­zett. A hetvenes évek elején vi­szont megtört ez a lendület, változás csak két évvel ezelőtt következett be, amikor a járá­si bajnokságba, hat csapat ne­vezett, tavaly viszont hét. Kö­zöttük az alábbi sorrend ala­kult ki. A járási asztalitenisz-baj­nokság végeredménye: 1. Nagytaresa 11 1 — 198- 43 33 2. Galgamícsa 9 — 3 160- 80 18 3. Orboítyán 6 1 5 127-113 13 4. Aszód 5 3 4 133-108 13 5. 502. sz. DSK 2 5 5 104-136 9 6. Mogyoród 3 1 9 74-166 5 7. Vácszt.lászló — 1 11 47-193 1 óvónők — S miért gond ez? — Ha ezek a pici gyerekek a felnőttek táncait tanulják meg, tehát azokat, amiket mi tudunk, időtlenségbe fullad a dolog, majmolássá válik. Az viszont, hogy a gyerekek a felnőttek között téblábolva ismét kialakítsák a maguk táncait, kevés reménnyel ke­csegtet. Ezért kellett egy buk­tatókkal t t^li útra lépnünk, aminek az a lényege, hogy ép­pen a gyerekeket jobban is­merő óvónők segítségével mi igyekezzük beleélni magun­kat a kicsik lelki világába és lefordítani az ő nyelvükre a felnőttek táncait. Reméljük sikerül, de hogy így lesz-e, csak ezután derül ki. Néprajzi ismeretek — Eddig hogyan zajlottak a foglalkozások? — Először a jelentkezőket kellett megtanítani a táncok­ra. Nagy örömünkre szolgált, hogy az óvónők lelkesen dol­goztak. Hogy maguk is fon­tosnak, jónak érzik a dolgot, azt bizonyítja, hogy nem volt lemorzsolouas. Pedig szigo­rúak a követelmények, s nem csak tánctanulás folyik. — Mivel a célunk, hogy az óvónők legyenek a szakem­berei ennek a mozgalomnak, a tananyagba beletartozik a népdaléneklés, a hangszerjá­ték, főként a furuiyázás, a néprajzi ismeretek, a tanítá módszertana, a koreográfia készítés, s egyéb kiegészíti foglalkozások. Volt tanulmá­nyi kirándulás is. A tanfo­lyam vezetője Fábián Éva maga is óvónő, s ifjú népmű­vész. Alkalmasabb személyt nem is találhattunk volna. Folytatás következik — Mik a további tervek? — Most minden azon mii lik, hogy sikerül-e a kísérlet erre március körül adhatuns majd választ. Ha igen, akkoi találkozhat .a táncmozgalom i formája és az óvodai tanterv s az Országos Pedagógiai In­tézet patronálásával kibővül­het a dolog. Siker esetén ter­mészetesen itt a házban is folytatjuk, s mind bb "járás- beli, városbeli óvónőt ismer­tetünk meg a táncolással. Ér­deklődés már most van. Gáti Zoltán A Kcp kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Az Országos Filharmónia bérleti ifjúsági hangversenye III. 14 órakor, általános isko­lásoknak. Városi mosimíiscr Mackó Misi és a csodabő­rönd. Szinkronizált, lengyel film, csak 4 órakor. Ellopták Jupiter fenekét, francia filmvígjáték, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents