Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

\ A30NYI KRÓNIKA A tsz segítségével Javult az idősek sorsa Rendszeresen gondoskodnak róluk Pár évvel ezelőtt dr. Debre- czeni László abonyi ügyvezető főorvos az idős, magányosan élő emberek helyzetéről ké­szült pályázati tanulmányának ezt a címet adta: S. O. S. A sokatmondó címet nem hatás­keltésnek szánta, hanem arra akarta felhívni a figyelmet, hogy sürgős beavatkozásra, segélynyújtásra van szükség az idősek körében. Felkeresték őket A doktor írása helyenként meghökkentő képeket, helyze­teket sorakoztat fel. A társa­dalmi szervezeteknek és az egykori munkaadóknak is vol­tak kedvezőtlen tapasztalataik a munkában elfáradt emberek helyzetéről. Azóta mindenütt megindult egy kedvező folya­mat, amely jobbá formálja az idősek sorsát. Több munkahe­lyen évenként nyugdíjastalál­kozókat rendeznek, s számba veszik; ki, milyen támogatás­ra szorul. A termelőszövetke­zetek évek óta szociális segé­lyeket is folyósítanak az arra rászorulóknak. A József Attila Termelőszö­vetkezetben működő szociális és nőbizottság, valamint a Vö-- röskereszt-alapszervezet egy közös csoportja otthonában felkeresett minden idős tsz- tagot. Mindenhol örömmel fo­gadták a látogatókat, és szíve­den elbeszélgettek a szövetke­zetről, meg az idősek életéről. A látogatás alapján megálla­pították, hogy a nyugdíjasok többsége elfogadható körülmé­nyek között él. Mindössze hu­szonegy idős tsz-tagnak kell rendszeres szociális segélyt fo­lyósítani, és huszonháromnak szükséges a jelenleginél ma­gasabb összeget adni. A hely­színi tapasztalatok alapján öt személyt részesítettek egyszeri segélyben. Sokféle törődés A közös gazdaság minden esztendőben megrendezi a nyugdíjasok találkozóját, me­lyen mindenki pénzes boríté­kot kap. Tavaly például 231 ezer forintot fizetett ki a gaz­daság nyugdíjasainak segély­ként. Az idősekről való gon­doskodás nem korlátozódik a pénzbeli támogatásra. Akik­nek egészségi állapota megen­gedi, és lakóháza melletti ker- tecskéjében dolgozni bír, több­féle kedvezményt vehet igénybe. Ezek közé tartozik, hogy a szövetkezet háztáji gazdasá­gokkal foglalkozó agronómusa őket is meglátogatja, és szak­mai tanácsokkal látja el. Nyugdíjasaik térítésmentesen igénybe vehetik a tsz jogse­gélyszolgálatát, üdülni mehet­nek, kirándulni viszik őket. A szövetkezet a kapcsolato­kat bővíteni fogja nyugdíja­saival.' Azokat az idős embe­reket, akiket érdekel a gazda­ság élete, évente egy alkalom­mal *üzemlátogatásra hívják meg, melyen tájékoztatást kapnak a munkákról, a gazda­sági eredményekről. Ezentúl rendszeresen megküldik a tsz üzemi híradóját és a közgyű­léseken örömmel .látnak min­denkit. A legfontosabb mégis az, hogy a látogatások rend­szeressé válnak, és így mindig valós képet kapnak minden­kiről. Gy. F. Jó ötlet Télen is üdülhetnek Minden évszakban csábít a vidék Az abonyiak salgóbányai úttörőtáboráról már többször írtunk, de leginkább nyáron, mert üdülésre, pihenésre csak akkor volt alkalmas. A tábo­rozási bizottságot már régen foglalkoztatta a gondolat, hogy a gyönyörű nógrádi pihenőhe­lyet téli üdülésre is alkalmas­sá kellene tenni. A tervezgetésből a múlt év decemberében valóság lett. A szülők és az üzemek — társa­dalmi munkában — hat fahá­zat, a konyhát, ebédlőt, a für­dőt fűthetővé alakították át. és így egy-egy turnusban 52 pedagógus és kisdiák pihen­het, élvezheti a tél örömeit. Az első téli üdülők, kará­csony és újév között, pedagó­guscsaládok voltak, őket a helyi nevelőotthon harminc lakója váltotta fel. Egy hetet töltött ott a ceglédi Mészáros ' Lőrinc Általános iskola 35 ta­nulója, majd sorrendben az abonyi KISZ-esek következ­tek. Ezután huszonnyolc tanuló szánkózott és síelt az abonyi Gyulai iskola felső tagozatosai közül, most pedig ugyanebből az oktatási intézményből 32 kisdobost tanít meg síelni Mel- czer Zoltánná és Kárteszi László testnevelő tanár. Akik idegenkednek a sílécektől, azok a szánkózás élményeiből bő­ven kivehetik részüket. A téli üdülés ideje alatt az abonyi általános iskolák nevelői gon­doskodnak a gyermekekről, ők sütnek, főznek. A Gyulai iskola már beik­tatta a sportfoglalkozások kö­zé a síelés alapelemeinek el­sajátítását, amely eddig 150 kisdiáknak sikerült. Már vá­sároltak néhány sítalpat és speciális bakancsot is. A sportág oktatását azért hatá­rozták el, mert ősztől az isko­lákban is bevezetik az ötnapos munkahetet és könnyebb lesz egy hét végi kirándulás vagy rövidebb üdülés megszervezé­se. A tábor akkor sem marad néptelen, ha beköszönt az ősz vagy elolvad a hó. mert kirándulásokra minden év­szakban csábít a vidék. Az üzemek ' is szívesen élnének ezzel a lehetőséggel. Gy. Vagonzárék a vasútnak Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet melléküzem- ági tevékenysége fémtömegcikket gyártó műhellyel bővült, melyben a MÄV-nak vagonzáró plombákat gyártanak. Felvé­telünkön: Gábor Sándorné és Póke József né munka közben. Gyuráki Ferenc felvétele CEQjLÉDI K^tírtan A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1982. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK ló iskola az ÉVIG Szüksége van rájuk a gyárnak Nincs Cegléden még egy olyan felszerelt, korszerű vas­ipari tanműhely, mint ami­lyennel az ÉVIG kisgépgyára most rendelkezik. Szakmun­kásképzés azóta folyik, amióta a gyár létezik. Kezdetben egy- egy szakmunkás mellé be­osztva tanulták a szakmát az ipari tanulók. 1970-ben in­dult az első csoportos szak­munkásképzés a ceglédi szak­munkásképző intézet szervezé­sével a gyárban. Mégy szakmában Azóta évenként indítottak újabb elsőéves osztályokat, fő­leg a forgácsoló és lakatos szakmában. A kisgépgyár tu­datosan igyekezett minden év­ben megfelelő létszámú. ipari tanulót bevonni a szakokta­tásba, mert ettől remélte a szakmunkás-utánpótlás bizto­sítását. Ezt a célját többé kevésbé sikerült is elérnie, hiszen ma már elég sok olyan szakmun­kása van a kisgépgyámak, akik ott tanulták ki a szak­mát. Pedig kezdetben nem is rendelkezett az üzem kellően felszerelt tanműhellyel sem. A gyár fejlődése azonban azt kívánta, hogy tovább lép­jenek a szakoktatásban is. Így került sor az új, korszerű tan­műhely felépítésére és felsze­relésére. Jelenleg negyvennyolc ta­nulója van a tanműhelynek, közülük harmincötöt a gyár szervezett be a szakmunkás- képző intézettel együttműköd­ve az EVIG-tanműhelybe. A szakoktatás tematikája is ki- szélesedett. Ma már nemcsak esztergályosokat, lakatosokat képeznek itt, szerszámkészítő­ket és villamosgép-szerelőket is. A tanműhely rendelkezik mindazokkal a munkapadok­kal, szerszámokkal, műszerek­kel, gépekkel, amelyekkel mind a négy szakmában meg­felelő képzésben részesítheti az ide került tanulókat. A harmincöt EVIG-es ipari ta­nuló közül heten a lakatos-, heten az esztergályos, tízen a szerszámkészítő és tizenegyen a villamosgép-szerelő szakmát tanulják. Jól vizsgáztak Amikor ott jártunk, éppen véget ért a munkaidő. A ta­nulók gondosan elrakták szer­számaikat, műszereiket, lelki- ismeretesen letakarították a gépeket, az oktatók pedig fel­ügyeltek a rendesen befejezett munkára. A tanulók gondo­sak, ápoltgk vóltak még a munkaruhájukban is, ami azt jelzi, hogy a szakoktatók el­lenőrzik viselkedésüket, fe­gyelmüket. Aztán, mikor be­fejezték a takarítást, felsora­koztak egy utolsó ellenőrzés­re, majd hangos köszönéssel távoztak. A tanműhely elcsendesedett, már csak a tanárok maradtak a teremben. Elmondták, hogy a gyerekek általában közepes tanulmányi eredménnyel ke­rültek ki az általános iskolá­ból. Az elméleti tantárgyakból általában mindig azon a szin­ten _ vizsgáznak az ipari tanu­ló iskolában is, amilyet ma­gukkal hoztak az általános is­kolából. A gyakorlati tanulmányok­ban azonban már nagyobb az eltérés. Sok közülük közepes­nél jobb eredménvt ér el. nem ritka a négyes, sőt az ötös ta-‘ nulmányi eredményű sem. Az elmúlt tanulmányi félévben hat EVIG-es harmadéves esz- tergálvos vizsgázott, mégoe- div figyelemre méltó ered­ménnyel. átlagos négyes osz­tályzattal. A fiúk nagy része a máso­dik, harmadik évben már ko­molyabban foglalkozik a jö­vőjével. A szakmáját elfogad­ja, megszereti és igyekszik minél jobban elsajátítani azt, amit .tanul és minél jobban levizsgázni abból. Az már más kérdés, hogy a vizsgázó tanu­lóknak jelentős része ritkán marad ott, ahol tanul. Elő­fordul, hogy az ösztöndíjat is visszafizeti, de mint szak­munkás, máshol kezdi el a pályáját. A szakoktatók elmondták, ez a megállapítás Cegléden ál­talában a lakatosokra és a forgácsolókra vonatkozik, ök hamarabb találnak a városban vagy környékén más munka­helyet. A .villamosgép-szere- lők_és a szerszámlakatosok le­hetőségei jobban behatároltak, mert ezekben a szakmákban nehezebb az elhelyezkedés. Ök szívesebbén maradnak ott, ahol kitanulták a szak­mát. Elmennek, visszatérnek De akik elmennek, azoknál sem biztos, hogy végleg el­váltak az üzemtől. Gyakran előfordul, hogy három-négy évi bolyongás, főleg a katona­ságtól való leszerelés után visszatérnek a gyárba, megko­molyodva, valamilyen határo­zott jövőépítő céllal. Így vég­Megtartotta első klubestjét a Magyar Autóklub ceglédi szer­vezete a Kossuth Művelődési Központban. A klub új elnö­két, dr. Lakatos Józsefet Bal- davári László titkár mutatta be az egybegyűlteknek, majd beszámolt a klub múlt eszten­dei ^unkájáról. Az autóklub ceglédi csoport­jának most 1416 tagja van. Jobb arányú szervezésre és így ennél valamivel nagyobb taglétszámra számítottak (a ceglédi csoporthoz tartozik Nagykőrös és Nagykáta is), ám ez nem sikerült, ahogyan tervezték. Sikerült viszont ki­egyensúlyozottan gazdálkodni. A klub a múlt év folyamán több motorvezetői tanfolyamot indított, szerveztek színházi és I más kulturális rendezvényekre I látogatásokat a fővárosba és a szomszédos megyeszékhe­lyekre. Az IBUSZ helyi irodá­ja szervezésében a klub több külföldi túrát indított, ezeken 280-an vettek reszt. Jártak a klubtagok Pozsonyban, Bécs- ben, Prágában, Salzburgban, Drezdában, nyaralhattak Po- recsben az Adria partján, há­rom ízben Ungvárra autóztak. Többen láthatták az augusztu­si Forma I-es autóversenyt. Nyársapáton a felnőttek, a KISZ-esek és az úttörő és kis­dobos korú gyerekek is szíve­sen vesznek részt különböző sporteseményeken, szereplő­ként. Edzésekre, járnak és ez meg is hozza az eredményt. Sok emléktárgy, plakett, elis­merő oklevél tanúsítja, hogy az igyekezet nem volt hiába­való. Legutóbb a felnőtt sakkozók a ceglédi járási versenyen szépen szerepeltek, csapatelső lett dr. Gyárfás Sándor orvos, Labancz Árpád tanácselnök, ső soron a gyárnak is kifize­tődik a szakoktatás, és visz- szatérül az a befektetés, amit a korszerű tanműhely kialakí­tására fordított. H. J. (A tudósítás az ÉVIG dolgozói­nak lapjában, a Villamosgépben jelent meg.) A Kocséri Tsz SK a napok­ban tartotta meg közgyűlését. Bognár András, a sportkör elnöke a község tömegsport­járól és a labdarúgó-szakosz­tály tevékenységéről számolt be. Az egyetlen szakosztály fenntartása mellett az egye­sületnek a tömegsport egyre növekvő igényeit is ki kell elégíteni — mondotta a sport­kör elnöke. Az elmúlt év ren­dezvényeinek sikerei azt iga­zolták, hogy új folyamat in­dult meg a község sportéleté­ben. Mind többen igénylik a rendszeres testedzést, sporto­lást. Bizonyság erre, hogy a járási spartakiádon négy sportágban indultak kocsériak. A tekézők érték el a leg­Külföldi utakat erre az esz­tendőre is terveznek, bővítve a sort jaltai, bolgár tenger­parti, krk-szigeti nyaralással, belföldi országjárással. A klub irodájában minden informá­ciót, útmutatást, térképet megadnak, segítenek orszá­gonkénti tájékoztató füzetek­kel. Ebben az évben a barkács- műhely átalakítására fordíta­nak egy kis gondot, kialakít­ják úgy, hogy az az időszaki műszaki vizsgáztatásra alkal­mas legyen. Míg el nem ké­szül, a ceglédi klubtagok ad­dig a kecskeméti klub műszaki bázisán Végeztethetik el eze­ket a munkálatokat. Tárgyal­nak nagykőrösi barkácsmű- hely létesítéséről is Dr. Lakatos József, a klub elnöke bejelentette a Magyar Autóklub Pest megyei Szer­vezete megalakulását és is­mertette azokat az intézkedé­seket, amelyek módosulást je­lentenek majd a szervezeti életben. Mini elhangzott, a tél vé­gén megrendezik a hagyomá­nyos autósbált, a ceglédi Kossuth étteremben, március 20-án este. B. L. Vincepap Ignác és Csollik Ferenc. így Gödöllőn, a követ­kező fordulóban ők képviselik a ceglédi járást. Az úttörők versenyén érde­mes figyelni a most hetedikes Farkas Lászlóra, aki hétesz­tendős kora óta minden sakk­versenyen részt vett, többször ért el helyezést. Most első lett. elismerést szerzett magának és úttörőcsapatának. A területi döntőre készül. Mivel édesap­ja is sakkozik, otthon is tart az edzés, szívesen játszik egy- egy partit gyermekével. Szakkoayvekból kiállítás A 25. mezőgazdasági könyv­hónap országos megnyitója pénteken, február 5-én, dél­után négy órakor lesz Ceglé­den, a Szabadság Filmszínház­ban. Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter beszéde után a pártszékház aulájában nagyszabású könyv­kiállítást tekinthet meg a kö­zönség. Cifracsárdás pótszilveszter A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat a ceglédi terü­leti igazgatóság hangulatos, szépen felújított szórakozóhe­lyén, a nagykőrösi Cifracsár­dában rendezi meg megyei vi­dám pótszilveszterét. Buda­pesti művészek tartanak vi­dám, zenés, nótás műsort, lesz tombola, farsangi móka. A megye más vidékéről, mint tervezik, a vállalat különbu- szon is hoz vendégeket. A cifracsárdai pótszilvesz­ter február 12-én este kezdő­dik, s tart kivlágos-kivirradtig. jobb eredményt. Csapatban és egyéniben is megszerezték az első helyet és bejutottak a megyei döntőbe. Tavaly gya­koriak voltak a helyi sport- rendezvények is. A művelődé­si házban több alkalommal volt asztalitenisz-verseny. Má­jusban a Faragó-erdőben az úttörőkkel és a KlSZ-alap- szervezetekkel együtt rende­zett sportnapot a spottkör. Júliusban a KISZ-fiatalok ké­zilabdában és labdarúgásban mérhették össze erejüket az úttörőrajokkal. — Az idősebbek részére sakkversenyt, az öregfiúk kis­pályás labdarúgó-mérkőzése­ket szerveztek — mondotta az elnök. A termelőszövetkezet üzemei közötti asztalitenisz­bajnokságot bonyolítottak le. A község felszabadulásának évfordulóján pedig az MHSZ- klubbal közösen járási lövész­versenynek adtak helyet. Kocséron mindenki szív­ügyének tekintette tavaly a községi tömegsport fejleszté­sét. A Petőfi Tsz a létesítmé­nyek korszerűsítésével segítet­te a mozgalmat. Saját költsé­gén aszfaltoztatta az iskola udvarán levő kézilabdapályát. A labdarúgó-szakosztályról szólva az elnök elmondotta, hegy a község történetében először kerültek a járási első osztályba a labdarúgók. Az indulásuk nagyon sok nehéz­séggel járt, de a fiatalok min­dent* vállaltak, mert a mér­kőzések többsége érdekesebb, izgalmasabb küzdelmet hozott, mint az alsóbb osztályú mér­kőzések. A felmerült nehézségek el­hárításában nagy szerepe volt a játékosként is jól helytálló Bagi Sándor fiatal szakosz­tályvezetőnek. Az őszi idényt a nagy csapat a tizenkettedik, az ifjúsági pedig a hetedik heiyen zárta. Sajnos a bajnok­ság közben gyakran adódtak problémák — emlékezett a múltra az elnök. Volt félbe- | szakadt meccs, pályaeltiltás, de a játékosok nem adták fel terveiket. Több esetben érez­ték sérelmesnek az ellenük hozott ítéletet, és ennek tulaj­donítható a gyengébb teljesít­mény. Az egyesület a játékosok között különösebben nem vá­logathat, a nagy csapatnak csak kis százaléka kocséri. A nehézségek ellenére bíznak a bentmaradásban, ezt elsősor­ban a csapat jó szellemére, lelkes játékára és az új igazo- lású játékosokra alapozták. Terveik szerint a játékosok rövidesen megkezdik a felké­szülést a tavaszi rajtra. Rend­szeres edzésekkel és edzőmér­kőzésekkel igyekeznek felké­szülni a bajnokságra. Kocséron tehát bíznak a labdarúgócsapat helytállásá­ban. A bizakodás alapjául a végzett munka szolgál. És még valami. Az egyesület ma­ga mögött érzi a Petőfi Tsz, valamint az egész község meg­értő támogatását. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) Nemcsak autóval Hetedhét országon át Barkácsműhely, nagykőrösieknek is Biztató utánpótlás Nyársapáti sakksikerek Mindenki szívügye Sportközgyűlés Kocséron

Next

/
Thumbnails
Contents