Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

1982. FEBRUAR 27., SZOMBAT • • Összegzés és feladatok Szolidaritás Pénteken ülést tartott a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság. A tanácskozást Harmati Sán­dor elnök nyitotta meg. majd Nagy Gábor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zető-helyettese tájékoztatta a testületet a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Ezt kö­vetően a Szolidaritási Bizott­ság tavalyi munkáját értékel­ték, s idei tevékenységük po­litikai irányelveit, a szolidari­tási mozgalom feladatait vi­tatták meg a résztvevők. A KNEB az áruellátásról Nemzetközi szinten A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén elfo­gadta közeljövőben induló két országos vizsgálatának prog­ramját és elemezte a lakosság áruellátásáról szerzett tapasz­talatokat. Már harmadik éve, hogy a népi ellenőrzés rendszeresen figyelemmel kíséri a lakosság áruellátásának alakulását. A KNEB pénteki ülésén az 1981- ben szerzett tapasztalatokat összegezte. Ezek szerint a la­kosság áruellátása kiegyensú­lyozott volt. Sikerült nemzet­közi mércével mérve is figye­lemre méltó áruellátási szintet elérni. A KNEB az eredmények el­ismerése mellett megállapítot­ta: tartós hiánycikk például a tréningruha, az anorák, és a gumicsizma, nem kielégítő a harisnya, a harisnyanadrág, a zokni, a pamut alsónemű vá­lasztéka; bizonyos méretű gyermekcipők alig kaphatók. Mersin előtt, Cegléd horganyon áll Az éter tárnoki tengerészei E pillanatban huszonegy magyar hajó járja a világ­tengereket. Helyzetük óráról órára változik. A száraz­földhöz, a hazához közvetlenül csupán a rádió köti őket. Ez a láthatatlan köldökzsinór, az éteri kapcsolat, néha összegubancolódik ugyan, de sosem szakad meg. Érd és Tárnok között szerényen húzódik az a néhány épület, ahol a kapcsolatteremtés ideggóca, a rádió adó­vevő működik. A MAHART korábban székhazából, a budapesti Vigadó térről rádiózgatott hajóival; ám a technikai lehetőségek mind szűkösebbeknek bizonyul­tak. Egyszerre csak egy hajóval tudtak beszélni. Tár­nokról mind a huszoneggyel, bármely pontján legyenek a Földnek, azaz: óceánnak. Három éve költöztek ide. Tízen dolgoznak a csoportban, 24 óránként váltják egymást. Azért így, hogy meglegyen a folytonosság. A reggeli váltás­kor átadják az előző nap tud­nivalóit. A hajózok számára névtelen, személytelen ez a hírközpont; nekik az a fon­tos: elintézzék ügyes-bajos dolgaikat. Hiszen a hajó is folyamatos üzem, mint a ko­hó. Ám a tengerészeknek üzemzavar esetén nincs kihez fordulniuk, csak a földi tá­maszponthoz. Ha esik, ha fúj Egy kivételével budapestiek. Kapitány Sándor Nagyková­csiból jár be — nem is autó­val —, ha esik, ha fúj. Évek óta senki sem késett, nem volt táppénzen. Tengerészek ők, most az éter hajósai. Előírás: parti állomáson — mint a tárnoki is —, csak olyan em­ber dolgozhat, aki korábban hajózott. Juhász Ádám, a MAHART tengerhajózási rádiós csoport­jának vezetője 14 év alatt, be­járta a világot, a szíve szerint most is tengeren lenne. Előbb pihenőszobában beszélgetünk, aztán a műszaki teremben. Szilárdan állunk a lábunkon, puha székek kínálnak kényel­met — nem hánynak és vet­nek bennünket a hullámok, de ő újra és újra visszatér a vi­haros emlékekre. Amikor a hajó és a budapesti adó vadá­szott egymásra, hogy néhány morzejelei válthassanak. A mai 5—10 kilowattos rö­vidhullámú adók elég bizton­ságosan működnek. Ha hirte­len száraz levegő tör be az országba, zavar keletkezhet, idegen hajóik jelentkeznek be. Vagy: a Fekete-tengerről vár­ták a Duna tengerjáró üzene­tét, helyette a Vörösmatyé jött a Vörös-tengerről. Ezért a frekvenciát, azt a hullám­hosszt, amelyen beszélnek, jól meg kell választani. Az időjárás tényezőit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy- egy trópusi vihar miatt fél napra is eltűnhet a hívott fél. Más furcsaság is előadódik:az Atlanti-óceán déli csücskében egyik este tíz percre bejött a Kossuth rádió műsora. Szen­zációs volt; a tengerészek it­ták a magyar szavakat. Mint­ha a Himnuszt hallották vol­na. Amióta Támokrőil rádióz­nak, nincsenek annyira ki­szolgáltatva a légköri viszo­nyoknak. Legalább háromszor találkoznak naoonta minden hajóval. Reggel a hajók rá­diósai leadják: hol vannak, történt-e rendkívüli esemény, milyen az időjárás. (Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen a navigációhoz itthonról is kap­nak információkat.) Napköz­ben a kereskedelmi és mű­szaki jellegű táviratok men- nek-jönnek. Este a másik fél­tekén. a Távol-Keleten lévő hajókkal lehet igazán szót ér­teni. Ennek egyszerűsített fi­zikai magyarázata: az ionosz­férából, a légkör felső réte­geiből napnyugta után verőd­nek vissza rendesen a rádió­hullámok. Zsúfolt hullámsávok Más télen és más nyáron a vételi lehetőség. A nemzetkö­zileg kijelölt frekvenciasávo­kon — elvileg —, nem zavar­ják egymást a rádiósok; ám gyakorlatilag nagyon is zsú­folt az éter. Ezért sok hajózá­si társaság már a műholdas, URH-kapcsolattartásra tér át. Mi várható nálunk? Belát­ható időn belül a MAHART is eljut odáig, hogy a hajó­ról bárki hazatelefonáljon la­kására, miként más országok — például a Szovjetunió —, tengerészei is megtehetik. A közelebbi cél: bő lapszemlét adni a hajók személyzetének. Nemrég vezették be, hogy szi­gorúan kötött terjedelemben, napi 25 sorban közlik a hazai híreket, s bizony a matrózok ott topognak a hajó faliúj­ságja előtt, többször is elol­vassák a telexjelentést. (A nagy hajókon külön esti kró­nikát is közvetítenek a hang­szórók.) Hiába a nyelvtudás, a BBC, az angol rádió hasz­talan szórja be műsorával a földkerekséget: nem tudósít a magyarországi eseményekről, a metróépítésről, a sportered­ményekről. Semmiről, ami egy magyar tengerésznek érdekes tíz-tizenkét havi távoliét köz­ben. Olyan ez, mint a víz. Ne­künk természetes, hogy fo­lyik a csapból. Ám egy ten­gerjáró útját úgy kell meg­tervezni, hogy az út végén is legyen elegendő édesvize, élel­miszere. S ez nem mond el­lent a rugalmasságnak. Végül is a MAHART nyereségre tö­rekvő vállalat, mint bármely más, ezért alkalmazkodnia kell a piaci helyzethez, a nemzetközi kereslet-kínálat viszonyaihoz. A központba özönlenek a különféle ügy­nökségek anyagai, adatai. Ezeket órakészen feldolgozzák. Ma már nem ritkaság, hogy a tárnokiak egy órán belül vá­laszt kapnak valamely hajó­ról: van-e szabad helyük? Ha igen, nyomban irányt változ­tatnak, a legközelebbi kikötő­ben felvesznek még valami­lyen árut, úgy folytatják út­jukat. A rádiózás tehát első­sorban kereskedelmi célokat szolgál — enélkül kár lenne futni a 21 hajónak —, de nem feledkeznek meg az emberek információéhségéről sem. Helymeghatároxás Minket is érdekel, melyik hajó, hol tart? A Cegléd pél­dául, amely az 1960-as évek elején Budapesten épült, most Mersin (Dél-Törökország) ki­kötője előtt áll horgonyon várja, hogy a pilotszolgábit bevigye a kikötőbe rakodásra. A Sajó pár szavas jelentéséből kitűnik: rough (ejtsd: raf), vagyis vihar közepette hajó­zik a Márvány-tengeren. A többiek slight-e t jeleznek, nyugodt a tenger. / A hajók személyzete 20—30 férfiból áll. Bármily alapos is az előzetes orvosi vizsgálat, menet közben megbetegedhet bárki. S a hajókon nincs or­vos, ez a nemzetközi előírások szerint 51 fő fölött szükséges. Ezért a képzés során egész­ségügyi ismeretekre is oktat­ják a tiszteket: fel tudnak ismerni betegségeket, be tud­nak adni injekciókat. (Mindez egyébként a másodtiszt mun­kaköri kötelessége.) Előfordul­hat azonban, hogy komolyabb baj adódik. Rádión leadják a tüneteket, s egy hazai orvos esetleg több ezer kilométeres távolságból diagnosztizál. Meg­történt: a hajó azonnal irányt változtatott a beteg gyomor- panaszai miatt, kitették a leg­közelebbi kórházba, és fel­gyógyult. Talán elestek egy üzlettől, de megmentettek egy embert. Erre is jó a rádió. Sxemélyes üzenetek Persze, személyes jellegű, családi üzenetek is érkeznek szép számmal. Juhász Ádám csoportvezető fellapozza a mai dossziét, és a telexek közül találomra kiválasztunk há­rom Pest megyei címzettet. Bár köt a titoktartás, talán nem követünk el nagy hibát, ha annyit elárulunk: G. J. üzeni a Debrecen hajóról Budaörsre, hogy hirtelen kel­lett a hajóra leutazni, nem tudott elmenni. (A Debrecen tegnap este indult Triesztből, oda vonattal ment a tenge­rész.) K. P. részére Érdre, az Ojpest hajóról üzen valaki. Az Üjpest már Ciprus szigetnél horgonyoz. Szigetszentmiklós- ra K. L. kormányos a Vörös- martyról kíván boldog szüle­tésnapot a fiának. Ezek a te­lexek postai táviratként jut­nak el végül a címzettekhez. A személyes beszélgetésre — egyelőre —, ritkán nyílik alkalom. De — mint említet­tük —, a szakemberek azon fáradoznak, hogy minél élőbb, közvetlenebb legyen a kap­csolat az itthon élők és a tá­volban dolgozó tengerészek között. Palád! József Eredményesség — lépésváltással Beszélgetés iabcsán Józseffel, a nagykátai járási pártbizottság első titkárával Még két évvel ezelőtt a nagykátai járás gondja volt, hogy míg megyeszerte virág­zott az ipari kiegészítő tevé­kenység, addig itt mindössze tizennyolc százalékos árbevé­telt jelentett. Ha a kedvezőt­len időjárás miatt nem hozta a várt eredményeket a nö­vénytermesztés és a minimális állattenyésztés, akkor bizony, rossz évet zártak a termelő- szövetkezetek. A fejlesztést segítő ipari tevékenység — Az említetteket fölismer­te a járási pártbizottság, és már az 1980-as pártértekezleten is előtérbe került a változás igé­nye — mondja Babcsán Jó­zsef, a járási pártbizottság el­ső titkára. •— Programunkban fontos feladatként jelöltük meg — a mezőgazdaság dina­mikus fejlesztése mellett — az ipari kiegészítő tevékenység szélesítését. Jelentős eredmény­ként könyvelhetjük el, hogy tavaly az év végén a terme­lőszövetkezetben az összes ár­bevételen belül e melléküzem- ági forma részaránya ,mór negyvenhárom százalék volt. Ezzel megteremtődtek az ala­pok a további növekedéshez. Véleményünk szerint a rész­arány az idén már meghalad­ja az ötven százalékot is. Mon­dok egy konkrét példát. A já­rásban a rossz időjárás miatt körülbelül tízezer tonnával volt kevesebb a termés búzá­ból. Ezt azonban részben pó­tolta a kukorica és a naprafor­gó többlettermése,' valamint az ipari kiegészítő tevékeny­ség. Ennek hatására — a gon­dok ellenére — mégis huszon­öt százalékkal több volt a nye­reségük. A járási első titkár annak a véleménynek adott kifejezést, hogy bár a termelőszövetkeze­tekben kilencven mázsa kuko­rica és harmincnégy mázsa napraforgó is megterem hek­táronként, mégis ilyen terme­lési színvonal mellett is rend­kívül nagy szükség van a ki­egészítő ipari tevékenységre. Elismerésre méltó „változások következtek be az állattenyész­tésben is. — Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt két év során a szarvasmarhatartás úgy fej­lődött, hogy a tejtermelés te­henenként átlaga hétszáz li­terrel emelkedett, bár még mindig elmarad a megyei át­lagtól. Ezt az elmaradást azon­ban szeretnénk a tervciklus végére behozni. Hogy minek köszönhetjük az eredményt? A jobb takarmányozásnak, a ma­gasabb szintű gondozói és te­nyésztői munkának. @ Milyen más jelentős vál­tozásokról számolhatnak még be? — A járásban több mint tíz­ezer hektár a rét és a legelő. Ezek hasznosítása sem volt ed­dig kielégítő. Most már na­gyobb gondot fordítunk erre is, s így kiválthatunk olyan te­rületeket, amelyeken búzát és más árunövényt lehet termel­ni. Ez számunkra is hasznos, de még fontosabb, hogy a nö­vekvő búzatermeléssel fon­tos népgazdasági érdekeket Leitiezfomtáló prések A Gödöllői Gépgyárban Gyctvai Miklós, a 630 tonnás hid­raulikus lemezhúzó présen dolgozik — tagja a vállalat kiváló címet elnyert Lenin szocialista brigádjának. Geleta Pál felvétele szolgálunk. A gazdaságosabb rét- és legelőkihasználással na­gyobb a lehetőségünk a birka­állomány növelésére is. Ennek érdekében juhtenyésztő társu­lást hoztunk létre a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Termelőszövetkezet vezetésé­vel. Olyan szakmai bázist sze­retnénk a társulással kialakí­tani, amely kellően tud segí­teni a taggazdaságoknak, egye­síti a tenyésztői munkát, ja­vítja a tartási feltételeket. Ér­re annál is inkább szükség van, mert kevés az igazán hoz­záértő szakemberünk. A társu­lás tavaly jött létre, s az idén őszre már mennyiségi és mi­nőségi növekedést kívánunk elérni. © Mindenütt fontos, kiemelt feladat az energiatakarékosság. Hogyan áll ezzel a járás? — Tettünk már sok min­dent ennek érdekében, és ter­vezünk is. Tavaly például megkezdődött a nedveskukori- ca-tárolás — igaz, még nem mindenütt. A tápióbicskei Áp­rilis 4. Termelőszövetkezet Dél-Pest megyében elsőként vezette be a folyékony műtrá­gya alkalmazását, amelynek eredményeként jóval kisebb a veszteség és gyorsabb a hasz­nosulás. — Néhány évvel ezelőtt ola­jat kerestek a járásban, de nem találtak. A kutatások nyomán több mélyfúrású, le­fojtott meleg vizű kutunk maradt, ezeket kiválóan lehet­ne hasznosítani. Telepíthetné­nek ezekre hajtatóházakat, olaj helyett a meleg vízzel fűt- hetnék a műhelyeket, építhet­nének strandokat. Tápiószőlő- sön például már van is egy meleg vizes medence. Vissza­térve a mezőgazdaságra: meg­oldható volna a palántaneve­lés és primőr termelés is. Je­lenleg azonban gondunk, hogy nem ismerjük a különféle ás­ványi anyagokban gazdag víz hatását a termésre. Olyan ve­gyi összetételű ugyanis, hogy közömbösíteni kell, mert ká­ros tartalma miatt nem kerül­het az élővízbe. Viszont gyógy­hatású. Tápiószentmártonban és Tápiószőlősön már meg­kezdték hasznosítását, Nagy- kátán és Farmoson most tár­ják föl a kutakat. A már emlí­tett problémát pedig megkísé­reljük megoldani, gondolom, megéri. — Figyelemre méltó kezde­ményezés, hogy a tápióbicskei tsz megpályázta egy mezőgaz­dasági hulladékégető rendszer építésének állami támogatá­sát. A feltételeket ehhez meg­teremtették, most már csak a döntésre várnak. Ha megkap­ják a lehetőséget, akkor a ter­ményszárítóknál ki tudnák váltani a gázolajat, s eléget­hetnék a különféle mezőgazda- sági hulladékokat. Ezzel pél­dát mutatnának a többi ter­melőszövetkezetnek és segít­hetnének is azoknak. — Eredményként könyvel­hetjük el, hogy ma már kiala­kult az elhanyagolt szórvány­parcellák ésszerű hasznosítá­sa. Egészséges törekvés mu­tatkozik a járásban ezek új­bóli megmunkálására. Kisebb szakcsoportok alakultak, sző­lő-, gyümölcstelepítésre, öt év múlva ezek a csemeték termő­re fordulnak, s megoldódik a járás szőlő- és gyümölcsellátá­sa. Megfelelő szakemberbázist teremtenek @ A már valóra váltott el­képzelésekhez és a jövő ter­veihez rendelkezésre áll-e a megfelelő szakembergárda? — Az utóbbi két évben sok fiatal, jól képzett szakember került a termelőszövetkezetek­ben vezető állásba. Nyugodtan mondhatom, hogy számottevő generációváltás ment végbe. Kialakult az a vezetői garnitú­ra, akikkel az elképzeléseket valóra lehet váltani. Fiatalsá­guk, szakképzettségük és lel­kesedésük garancia arra, hogy elérjük a megyei fejlődést is meghaladó átlagot, legkésőbb a tervciklus végére. Termé­szetesen még több szakember­re van szükségünk, s a tsz- eket is arra ösztönzzük, hogy teremtsék meg a fiatalok szak­mai és anyagi érdekeltségét. Gondunk azonban, hogy a já­rásban még nem alakult ki a terveinknek megfelelően kép­zett közgazdasági és számvite­li szakemberbázis. Éppen ezért fontos feladatunknak tartjuk a közgazdasági és pénzügyi munka személyi és tárgyi fel­tételeinek javítását. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagykátai járás vi­szonylag elmaradott. A járási pártbizottságnak tehát min­den rendelkezésre álló politi­kai eszköz igénybevételével azon kell munkálkodnia, hogy ezt a megyei szinthez és a sa­ját lehetőségeihez képest is meglévő lemaradást felszá­molja. Körmendi Zsuzsa KISZÖV-küIdöttgyűlés Négy új kisszövetkezet A Pest megyei ipari szövet­kezetek 117 küldötte jelent meg pénteken reggel Budakalá- szon a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művelődési házában, a KISZÖV küldöttközgyűlé­sén. Első napirendi pontként Ber- náth Tibor, az Ipari Szövetke­zetek Pest megyei Szövetségé­nek elnöke terjesztette be a beszámolót a KISZÖV tavalyi munkájáról, eredményeiről. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek szocialis­ta jellege erősödött, növeke­dett gazdasági erejük és lé­nyegesen javultak a munka- körülmények. A tagszövetkezetek gazdál­kodására a korábbi színvonal­hoz képest emelkedés és a ne­hezebb körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás volt a jellemző. Megyei szin­ten a teljes termelési érték meghaladta a 4,1 milliárd forintot, amely 1980-hoz viszonyítva 14,4 százalékkal, a tervezettnél 10,7 százalékkal volt több. Még je­lentősebbek e számok, ha fi­gyelembe vesszük, hogy mind­ezt 2 százalékos létszám- csökkenés mellett érték cl. Emelkedett a belkereske­delmi értékesítés, illetve- ki­emelkedő teljesítménynek szá­mít a tőkés exportterv túl­teljesítése. A fogyasztási szolgáltatás majdnem 5 százalékkal emel­kedett, ezen belül legdinamiku­sabban a személygépkocsi-javí­tás fejlődött. Egyes szakmák­ban továbbra is gond az után­pótlás, így például a cipőjaví­tásban. Az anyag- és alkatrészel­látás gondjai is változat­lanok. Pest megye ipari szövetke­zeteiben tavaly több mint 17 ezer ember dolgozott, a lét­számcsökkentés — elsősorban az építőiparban — több mint 300 fő volt. A bérszínvonal át­lagosan 7 százalékkal emel­kedett. A küldöttközgyűlés utolsó napirendi pontjaként kisszö­vetkezetek tagfelvételére ke­rült sor. Az új rendelkezések adta lehetőségeket kihasznál­va a megyében az elsők között négy kis­szövetkezet alakult, kettő Gödöllőn, egy-egy Buda­örsön és Pomázon. Tevékenysé­gi körük az ipari szolgáltatá­son, a szak- és szerelőipari szolgáltatásokon belül marad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents