Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

1982. FEBRUAR 26., PÉNTEK B5» 4fr w x/ünatß 3 Szerkesztőségünk vendégei voltak Új helyzet, új módszerek A fejlődés nem állhat meg! Erőfeszítések a vácszeatiászlói Zöldmezőben Szövetkezeti mozgalom Kisvállalkozások Mind több szövetkezet, illet­ve vállalkozó kedvű állampol­gár ismeri fel az új típusú gazdasági kisvállalkozásokban rejlő lehetőségeket, s a szövet­kezeti mozgalomban is sorra tervezik a kisszövetkezetek, szakcsoportok, munkaközös­ségek létrehozását. Am az ed­digi kezdeményezések azt mu­tatják, hogy nem elsősorban a tömeges lakossági igényeket kielégítő, s a munkásság, a parasztság széles rétegeinek tisztes többletjövedelmet nyúj­tó formák terjednek. A testület tagjai, s a meg­hívott szakemberek a többi között beszámoltak arról, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagsága megfele­lő tájékozottság hiányában ma még ritkán él ezekkel a lehe­tőségekkel, ahhoz azonban, hogy a jogszabályok, rendelke­zések között kiigazodjanak, a téesz-vezétőknek is több segít­séget kellene adniuk, ők ugyanis már birtokában van­nak a szükséges információk­nak. A mezőgazdaságban nem könnyű megtalálni azt a szer­vezetet, amely valóságos — el­sősorban lakossági — szük­ségletekkel szolgál, s amely az eddig is meglevő keretek­nél előnyösebb, hiszen éppen ebben az ágazatban évek óta eredményesen működnek a nagyüzemi gazdálkodást ki­egészítő munkaformák. Húsbavágó, közérzetet meg­határozó politikai kérdés: a szolgáltatásra hivatott, kije­lölt vállalatok, szövetkezetek szolgáltatnak, vagy pontatlan­ságukkal, munkájuk rossz mi­nőségével bosszantják meg­rendelőiket? A tapasztalatok vegyesek szűkebb pátriánk­ban, Pest megyében is. Mi tagadás, a pontosság, a jó minőség nem számítható min­denkinél az erények közé. Persze, ebbe sok-sok objek­tív és szubjektív tényző is be­lejátszik. Ha viszont pártatla­nul, alapos elemzéssel, a té­nyek birtokában, a lakosság tapasztalataira támaszkodva E két szolgáltató ágazat munkájának minősége sajnos, nem javult. Az AFIT nagy, merev hálózati rendszere moz­gásképtelen. Elodázhatatlan, már csak a veszteségeket néz­ve is — a megyében lévők mindegyike mínusszal zárta 1981-et —, a nagy egységek decentralizálása. Még akkor is, ha ez átmenetileg feszült­séget, munkaerőhiányt okoz­hat. Ma már csak értelmes, átgondolt szervezési intézke­désekkel, formáját tekintve új szervezeti megoldásokkal ja­víthatják ezt a tevékenységü­ket. Szerencsére kéznél van a megoldás: leány- és kisválla­lati konstrukciók, egyes egy­ségek bérbeadása, szakmai csoportok kialakítása. Ezek a körvonalazott, de még nem végleges elképzelések. Tehát a felelősség, a kockázat, a verseny elemeinek bevitele a szolgáltatás eme ágába. Ott tartunk, hogy kapacitás lenne — mert takarékossági szempontból sokan bütykölget­Feladat feladat hátán a környezetvédelemben és a köztisztaságban. A föld vé­delme, vizeink tisztaságának javítása, levegőszennyezés, élővilág-, táj-, és természet- védelem, s környezetünké. Maradjunk a legutolsónál. Itt alapkérdés a hulladékgyűjtés. Ma már 90 településen, a megyében lévő 155 ezer lakás ötven százalékából szervezet­ten gyűjtik be a szemetet, a kiemelt üdülőterületeken pe­dig időszakosan. Milliókba kerül ez. S ebben a tervidő­szakban is tovább javítja a technikai feltételeket, 93 mil- Mó forintos megyei támogatás­Az ötnapos munkahét beve­zetését, a nagyobb terjedelmű újság vasárnap helyett szom­batra átkerült megjelenését a szerkesztőségi munkában szá­mos szervezési intézkedés előzte meg, s bizonyos mér­tékben a lap szerkezete is módosult. Az átállással pár­huzamosan a lap terjesztésé­vel kapcsolatos kiadói, postai feladatok is változtak, számos új probléma vetődött fel, s nem csekély szervező munkát jelentett és jelent ma is az igazodás az új helyzethez. Hogyan lehetne még jobb a terjesztés, juthatna el még több olvasóhoz — nem utolsó­sorban időben — a Pest me­gyei Hírlap; erről esett szó tegnap szerkesztőségünkben azon a megbeszélésen, ame­lyen részt vettek Toplak Fe­renc, a posta-vezérigazgatóság hírlaposztályának vezetője, Nagy Péter, a Budapest-vidé- ki Postaigazgatóság helyettes vezetője, Ruttkai Mátyás, az igazgatóság hírlaposztályának vezetője, valamint a Hírlapki­adó Vállalat terjesztési főosz­tályának szakemberei. Valamennyi résztvevő egyet­értett abban, hogy politikai kérdés a lakosság tájékozódá­si, informálódási igényeinek maradéktalan kielégítése, s a hétvégeken megnövekedett szabad idő külön is indokolttá próbálunk következtetést le­vonni arról a szerteágazó te­vékenységről, amit a szolgál­tatás szó takar — nem járunk messze az igazságtól. Ezt tet­ték a népi ellenőrök is, akik­nek a helyzet elemzéséhez a Hazafias Népfront aktívái is segítséget adtak, amikor a szolgáltatás két kritikus pont­ját, a gépjárműjavítást és a lakáskarbantartást vizsgálták. Ennek a tapasztalatait, vala­mint a környezetvédelmet, különös tekintettel a köztisz­taságra vitatta meg tegnapi ülésén a Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, nek, javítgatnak, vagy éppen a bizalmat vonták meg az AFIT-tól —, csak mostanára a munka lett kevesebb. A Pest megyei Lakásszer­viz Társaság immár tizenhét egységet fog össze. Ahogy a népi ellenőrök is megállapí­tották, egyre több a munká­juk. Nem a mennyiséghez, ha­nem a minőséghez, mégpedig okkal kerül oda a kérdőjel. Az alapvizsgálatnál éppúgy, mint most az utóvizsgálatnál. A Kemencei Vegyesipari Szö­vetkezet, s a kiskunlacházi a gebines rendszer bevezetésé­vel szeretné a színvonalat ja­vítani. A lakásszerviz-társa­ság egyes egységei pedig az igények gyorsabb kielégítésé­hez felvevőirodák létesítésé­vel, a vállalási szabályzat egyszerűsítésével, s még a munkák megkezdése előtt a pontosabb felméréssel szeret­ne előbbre lépni. S egyúttal a minőségi bérezést is segítő­társul vették maguk mellé. sal a négy városgazdálkodási vállalat, s a 23 költségvetési üzem. A település tisztasága azon­ban nem mindig pénzkérdés. A jobb szervezés, a nagyobb figyelem — a helyi „tanácsok részéről —, meghatározója a települések tisztaságának. S természetesen azok az őrjára­tok, melyek felderítik az ille­gális szemétlerakóhelyek ..gazdáit”. S egy szervizkér­dés: a szemátszállító Skodá­kat javításra ma még Cseh­szlovákiába utaztatjuk, s en­nek költsége a teljes vételár 50—60 százalékát is eléri. S teszi a megyében élők jobb ellátását olvasnivalóval. Szó esett arról is, hogy az új mun­karend eddig eltelt időszaká­ban sok lapterjesztési problé­ma került felszínre: nem min­denhová érkezett meg a lap időben, nem alakult ki az áru­sítás egységes rendje, a pavi­lonok nyitvatartása sem al­kalmazkodott sok helyen az olvasói igényekhez. Nemrég minderről riportban is beszá­moltunk a lap hasábjain. Ugyanakkor azt is örömmel közzétettük, hogy a posta il­letékesei gyorsan intézkedtek, remélhetőleg véglegesen meg­oldódott, hogy az olvasók a munkaszüneti napokon is hoz­zájussanak az újságokhoz. A rugalmas reagálási kész­ség, a feladatok jelentőségének tudata jellemezte a beszélge­tést. Így számos olyan kezde­ményezésről, tervről hallhat­tunk, melyek a hírlapterjesz­tési szolgáltatás javítását szol­gálják. Szóba került többi kö­zött a kedvezőbb szállítási fel­tételek megszervezése, a hét végi lapok árusításának kibő­vítése a kézbesítőik közremű­ködésével, a turistaszezonban, az idegenforgalmi centrumok­ban az árusok körének kiter­jesztése, a Budapesten jelent­kező igények szervezettebb ki­elégítése, a bejáró dolgozók ez kifizetődő-e? Nem kell raj­ta vitatkoznunk, értelmetlen, nagyvonalú pazarlásunkról meggyőzni egymást. AZ EGÉSZSÉGÜGYI szak­emberek tájékoztatója egész délelőttön át tartott, hiszen több mint 30 kérdést kellett megválaszolniuk. Íme, közü­lük néhány: Nagykőrösről ho­gyan szerezhetnek hírt beteg hozzátartozójuk állapotát il­letően, ha a pár hetes csecse­mőnek a kórházban kell ma­radnia; Nagykőrösön lakó édesanyja miként vállalkoz­hat táplálására, ha egy gyerek életveszélyes állapotba ke­rült; Ceglédre való biztonsá­gos átszállítását meg tudják-e oldani; van-e biztosíték arra, hogy minden nagykőrösi beteg számára mindig jut majd hely a kórházban; ha Cegléden szü­letik a gyermek, anyakönyvé­be bejegyezhető lesz-e szüle­tési helyként Nagykőrös; lesz-e elegendő jármű a nagykőrösi betegek ide-oda szállítására; milyen sűrűn lehet a betege­ket meglátogatni. A tájékoz­tató azért érte el célját, mert a kérdések zömére már hely­ben meggyőző választ adhat­tak. Nagykőrösön a kórház négy telephelyen működik, ezért a tanácstagokat mindenekelőtt az érdekelte, hogy mi az a többlet, ami a Nagykőrösön eddig megszokotthoz képest itt várhat a betegekre. A csaknem ezerágyas, évi 120 millió forintos költségve­téssel működő, impozáns in­tézmény már külső megjele­nésével is bizalmat ébresztett a vendégekben, ezt a bizalmat azonban tovább növelte mind­az, amit az épületen belül lát­hattak, megtudtak. Az orvos­A szövetkezet földterülete — 5912 hektár — nem válto­zott az elmúlt esztendőben és a művelési ágakban sem tör­tént lényeges változás. A föld minősége, ha nem is romlott, de a már több éve — rajtunk kívül álló okok miatt — elma­radt meliorációs munkák mi­att, nem is javult. A szerves trágyázás az elmúlt évben igen komoly méreteket öltött; 587 hektár területet trágyáz­tunk le hektáronként 400 má­zsa szerves trágyával. Azokat a területeket, amelyek kevés­bé alkalmasak a mezőgazda- sági művelésre, erdősíteni kell. Tavaly 17,4 hektár erdőt tele­pítettünk. Új üzemek, kapcsolatok A gazdaság terhei részben a szabályozó rendszer, részben másirányú áremelkedések miatt jelentős mértékben megnöve­kedtek. A gazdaság vezetése a súlyosbodó terhek kompenzá­lására jelentős erőfeszítéseket tett, mind a mezőgazdasági főágazat, mind az ipari főága­zat területén. Növeltük az árunövények vetésterületét, a mezőgazdasági melléktevé­kenységet és új ipari egysé­geket hoztunk létre. Fejlesz­tettük a nyúltápgyártó kapa­citást, ahol a háztáji kisállat­tartók részére állítjuk elő a nyúltápot, korszerűsítettük a Galgatej üzemet, a higiéniai fejlesztési tervnek megfele­lően. Űj ágazatok léptek be: külföldre gépkocsit szállítunk, gazdasági társulásban vasipa­ri munka és könnyűipari te­vékenység saját ágazatként. Hosszú évek óta kialakult jó partneri kapcsolatunkat meg­tartottuk a Hatvani Konzerv­gyárral, a mátravidéki cukor­gyárakkal, az Állatforgalmi és képzés egyik hazai bázisának számító intézményben minden olyan műszer megtalálható, amely az életmentéshez és az egészség visszaadásához szük­séges. Ezek a műszerek — egy­részt, mert nagyon drágák, másrészt, mert különleges fel­készültségű személyzetet tesz­nek szükségessé — csak ilyen nagy intézményben alkalmaz­hatók, ahol 170 ezer ember egészségügyi ellátását szolgál­hatják. FOKOZTA A LÁTOGATÓK kíváncsiságát az a számukra ismert tény. is, hogy tavaly 1142 nagykőrösi ember talált itt gyógyulásra (a kórház be­tegeinek 6 százaléka), hiszen azok, akiknek a betegsége komplikált beavatkozást, kü­lönleges műszereket és úgyne­vezett orvosi team- (csapat) munkát tett szükségessé, évek óta ebbe a kórházba kapnak beutalót. Az első szívritmus­szabályozót például éppen egy nagykőrösi ember mellkasá­ba építették be itt. Egyik ta­nácstag azzal kezdte felszóla­lását, hogy édesanyjának a szeme világát ennek a kór­háznak a nagy hírű szemésze­ti osztályán adták vissza. ' A betegek gyógyítási folya­matában nincs olyan fordulat, amely felkészületlenül’ érhet­né a kórház szakembergárdá­ját. Nemhiába mondják, hogy ez az intézmény Cegléd leg­nagyobb üzeme: laboratóriü- mai, műtői minden elképzel­hető baj felderítésére — még a lelkiekére is — és gyógyítá­sára vállalkozhatnak. Kony­Húsipari Vállalattal, a Gabo­naforgalmi Vállalattal és a Bu­dapesti Zöldért Vállalattal. Két gazdasági társulásunk, a Galgatej és a Főszövker a la­kosság élelmiszerigényének kielégítésében játszik jelentős szerepet. Ipari főágazatunk legjelen­tősebb szerződéses partnerei a Taurus Gumiipari Vállalat, a Mátravidéki Szénbányák, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti Hőerő­mű Vállalat, a Csepel Autó­gyár, a gyöngyösi Agromecha- nikai Szövetkezet, a Hungaro- camion, a Fővárosi és a Pest megyei szociális otthonok, ahol egészségügyileg sérült embereket foglalkoztatunk. A mezőgazdasági főágaza­ton belül a fő figyelem az áru­növény- és takarmánynövény­termelésre, valamint az állat- tenyésztésre irányult. Ezen ágazatok biztosítják évek óta — és biztosították 1981-ben is — az árbevételt és a nyereség döntő részét a szövetkezetnek. Az áru, a takarmány és a zöldségnövények termelési szerkezetét, annak arányait folyamatosan alakítottuk ki, figyelembe véve, hogy a na­gyobb nyereséget adó kultú­rák területe (vetőmagbúza, napraforgó) növekedjék. Hiányzik a támogatás Tavaly búzából 4 tonna fe­lett termeltünk .hektáronként. A zöldborsó, mint árunövény 20 éves múltra tekint vissza a szövetkezetben. Az elmúlt év­ben országosan igen alacsony volt a zöldborsó hozama, mi átlag 4,3 tonna zöldborsósze­met takarítottunk be hektá­ronként, de volt olyan táblánk is, amelyről hektáronként 6,5 hája 1800 személy étkezteté­sét teszi lehetővé. Magas fokú etikai követel­ményrendszer honosodott meg itt, s évek óta nem fordult elő súlyosabb fegyelmi vétség a kórház dolgozóinak körében. A rend és a tisztaság ugyan­csak méltó az intézmény hi­vatásához. A látogatás sza­bályozása egyesíti a beteg ér­dekét szolgáló szigort és a megértő humánumot. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a látoga­tók özönével nem engedik el­árasztani a kórtermeket, de a betegek közvetlen hozzátarto­zói a látogatási időn kívül, a nap minden szakában belép­hetnek és kérdéseikre választ kapnak. persze, kórházba — ha még oly kiváló intézmény is az, mint a ceglédi —, azért mégis csak kényszerből és nem örömmel megy az ember. Ez alól csak egy kivétel van: a gyermekét váró kismama. S lehet-e több jót elmondani a kórház javára annál, mint hogy az új életért való küzde­lemben itt alig-alig kell tudo­másul venni a vereséget! Ed­dig Nagykőrösről csak azok az anyák hozták itt világra gyermekeiket, akikkel kap­csolatban már terhességük időszakában meg lehetett ál­lapítani, hogy komplikált szü­lés vár rájuk. S lám, a nagy­kőrösi csecsemők halálozási aránya mégis jobb az orszá­gos és a megyei átlagnál. Mondják a kórház szakorvo­sai: az egykilós súlyt el nem érő, parányi emberkék élet- bentartása sem tartozik a rit­ka események közé. Jönnek aztán az ifjú apák, s büszke örömmel nézik pár napos utó­daikat a házi televízió képer­nyőjén, amelyet itt bébivízió­nak becéznek. A nagykőrösi tanácstagok a kórházlátogatás során szerzett tapasztalataikból — mint töb­ben mondották — arról győ­ződhettek meg. hogy a gyógy- intézmény küszöbét minden beteg bizakodva lépheti át. C«eri Sándor tonnát takarítottunk be. A zöldborsó árbevételi tervet 113 százalékra teljesítettük. A kertészeti ágazaton belül legnagyobb jelentőségű nö­vény a paradicsom. A gépesí­tettség nem megfelelő; a ren­delkezésre álló betakarító gé­pek nagy veszteséggel dolgoz­nak, így évről évre kézi beta­karítást kell terveznünk. Az élő munkaerő ezen ágazatban fokozatosan csökken és álta­lában alacsony a zöldségnövé­nyek eredményessége. A meg­szüntetett fejlesztési támoga­tás megítélésünk szerint ked­vezőtlenül befolyásolja a zöld­ségtermesztési ágazatot. Egy liter tej ára A takarmánytermesztési ágazat feladata, hogy mintegy 2o00—2600 hektáron megter­melje a nagy létszámú állat­állomány szalas- és tömegta- karmány-igényét és exportá- lási lehetőségeket is biztosít­son. A saját állomány ellátá­sán túl, takarmánykeverő üze­münkben nyúltápot állítunk elő a háztáji kisállattartók ré­szére (1981-ben 100 vagont, 1982-ben több mint 400 va­gont). A takarmánykeverő üzem az elmúlt évben 675 va­gon takarmánytápot gyártott. Az állattenyésztésben a leg­nagyobb volument a szarvas­marha-ágazat jelenti. Tehené­szetünk Pest megyében a leg­nagyobb, de országosan is ki­emelkedő. Az egy liter tej szű­kített önköltsége 6,12 forint, mely igen kedvező. Vácszent- lászlón a korszerű szakosított tejtermelő tehenészeti telepen, ahol közel 800 tehén van, a hozam 1 tehénre 5246 liter, s az önköltség 5,40 forint. Az ipari főágazat üzemei a vácszentlászlói, a valkói gumi­üzem, a forgácsolóüzem, a vasipari üzem megfelelő sta­bilitással termeltek és tevé­kenységükkel hozzájárultak a szövetkezet gazdasági eredmé­nyességéhez. A budapesti te­lepek szolgáltató tevékenysé­ge népgazdasági igényeket elé­gített ki az elmúlt évben és ezt teszi a jövőben is. Az új ágazatok — a könnyűipari ágazat, a munkaterápiás rész­legek — az egyébként kieső munkaerő foglalkoztatásában nyújtanak segítséget. Jelszó: a növekedés Fő feladatunknak tartjuk mind a mezőgazdaság, mind az ipar területén a hozamok, az árbevétel növelését, a költ­ségek ésszerű szintentartása, illetve csökkentése mellett. Az anyag- és energiaráfordítás csökkentése jobb munkaszer­vezéssel, a gépek és berende­zések műszaki állapotának to­vábbi javításával érhető el. A mezőgazdaság területén továbbra is meghatározó lesz a növénytermelés és az állat- tenyésztés. A növénytermelé­sen belül 200 hektárral növel­jük az árunövények területét az előző évekhez viszonyítva. A szarvasmarha-ágazatban minőségi fejlesztésre törek­szünk, ésszerű szelektálásra, a tejtermelés 5—6 százalékos növelésére. A vágómarha­értékesítést 572 tonnára, a vadkacsa-értékesítést 147 ezer darabra tervezzük. Tovább kell növelnünk a budapesti szolgáltató ágazatok létszámát és új termelő ága­zatokat kell létrehozni a hiányzó ipari kapacitások ki­használására, a jövedelmező­ség és a gazdaságosság szem­pontjai alapján. Növeljük a munkaterápiás foglalkoztatói létszámot, fokozott figyelmet fordítunk a sérült emberek munkával való ellátására. Figyelemmel az egyre nehe­zedő terhekre, még jobb mun­kával, az árbevétel további növelésével arra törekszünk, hogy a szövetkezet eddigi tö­retlen fejlődése ne álljon meg, és tagjaink életszínvo­nalát, jövedelmezőségi szint­jét meg tudjuk őrizni. Furulyás János a szövetkezet elnöke I jobb ellátása. Vizsgálat a megyei Ilii előtt Helyben járó szolgáltatás Mielőtt elfogy a munkájuk A tisztaság nsmcsEk pístikérdís Varga Edit N Kórházlátogatóban jártak tegnap a nagykőrösi tanácstagok s Cegléden. Pásztor István, a városi pártbizottság titkára és Ko- § csis Jánosné, a városi tanács elnöke vezetésével azért utaztak át ^ a járási székhelyre, hogy alaposan megismerkedjenek ezzel a messzeföldön jó hírnévnek örvendő gyógyintézménnyel, s ame- S lyet sok tanácstag még belülről egyszer sem látott, noha a vá- S rostól mindössze 15 kilométerre van. S Felfokozott érdeklődésüket az indokolta, hogy az általuk kép- S viselt lakosság már értesült róla: a tervek szerint Nagykőrös ^ kórházi ellátásra szoruló betegeit a jövőben esetleg Cegléden § fogják gyógyítani. S Dr. Szabadfalvi András igazgató-főorvos adott a kórházról tá- S jékoztatást, majd dr. Laczkó Györgynek, a megyei tanács egész­ig ségügyi osztálya vezetőhelyettesének, valamint dr. Zubek László ^ és dr. Hídvégi Zoltán kórházi osztályvezető főorvosok közre- ^ működésével válaszol« a tanácstagok kérdéseire. CéBszeríí szigor és megértő humánum A gyógyítás jó hírű intézményében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents