Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

1982. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a LEMP Központi Bizottságának hetedik plsmimc Tovább kell a reformokat folytatni Varsóban szerdán délben V/ojciech Jaruzelski hadse­regtábornoknak, a Központi Bizottság első titkárának el­nökletével megkezdte mun­káját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának hetedik plenáris ülé­se. A tanácskozáson, amely az első KB-ülés a szükségálla­pot bevezetése, 1981. december 13-a óta, a következő napi­rend szerepel: a LEMP fel­adatai a párt egységéért, a néphatalom erősítéséért, a szocializmus teljes társadal­mi támogatásáért vívott harc­ban. A lengyel válság belső és külső összetevőit, a LEMP feladatait elemezte a politi­kai bizottság referátumát elő­terjesztve Wojciech Jaruzels­ki hadseregtábornok, a köz­ponti bizottság első titkára. Mint a központi bizottság plenáris ülésén elmondta, a lengyel helyzetet a nemzetkö­zi összefüggések tükrében kell elemezni. A nemzetközi lég­kör romlásáért légióként fe­lelős amerikai kormányzat napjainkban a tárgyalások korszaka után a politikai kon­frontációra törekszik. Jaruzelski hangsúlyozta: jól­lehet a Szovjetunió következe­tesen hű békepolitikájához, Washington lengyelellenes ke­reszteshadjáratot indított, szovjetellenes hisztériát kelt, 8 azt követeli szövetségeseitől, hogy mindehhez ők is csatla­kozzanak. Ebben az összefüg­gésben kell szemlélni a Len­gyelország ellen tett lépéseket, és meg kell állapítani, hogy az Egyesült Államok Lengyel- Országot mint földrajzilag és katonailag jelentős államot eszközként próbálja felhasz­nálni saját globális politiká­jában. I Lengyelországban kezdtek ijvolna hozzá az egész szocia­lista közösség szétzilálásához,, az európai történelem keréké-; nek visszafordításához. En­nek a próbálkozásnak vetett véget a szükségállapot beveze­tése — mondotta Jaruzelski. A LEMP KB első titkára Hangsúlyozta: mindig világo­san kimondtuk, hogy az ellen- forradalom nem kerekedhet felül. Szavunkat megtartottuk, a történelem menetét nem le­het visszafordítani. Az ország­ban itt-ott terjesztett ellensé­ges jelszóra utalva kijelentet­te: a tavasz nem lesz sem a í^nienk”, sem a „tietek”, ha­nem egyszerűen lengyel és szocialista tavasz lesz. Az ország tovább halad a reformok, a szocialista demok­rácia erősítésének útján, a szocialista megújulás irányvo­nalától nincs visszafordulás. A szükségállapot egyik ered­ményeként ma már elmondha­tó, hogy gyakorlatilag sikerült megnyerni a téllel vívott csa­tát. A szükségállapot teljes feloldása a teljes nyugalom biztosításának és a legégetőbb gazdasági gondok leküzdésé­nek függvénye — mondotta Jaruzelski, majd közölte, hogy a belügyminiszter a közeli na­pokban újabb könnyítéseket jelent majd be, s újabb inter­náltakat bocsátanak majd sza­badon. A továbbiakban Jaruzelski a párt helyzetével, szerepével foglalkozott. Hangoztatta: a bizalmat azzal lehet és kell visszaszerezni, ha a párt tag­jai és szervezetei a munkás- mozgalom gazdag tapasztala­taiból merítve nagyfokú akti­vitással részt vesznek a min­dennapi feladatok megvalósí­tásában. A LEMP KB első titkára a későbbiekben közölte: az el­múlt napokban Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára arról tájékoztatott, hogy a Szovjetunió az SZKP KB Po­litikai Bizottságának döntése alapján pótlólagosan további nyers- és alapanyagokat, így gyapotot, bőrt, műkaucsukot, szállít Lengyelországnak. A politikai bizottság több mint kétórás referátumának elhangzása után a LEMP KB hetedik plenáris ülésén a dél­utáni órákban megkezdődött a vita. Az első hozzászóló, a Ziemo- wit szénbánya dolgozója, Ka- zimierz Skwara azt hangsú­lyozta, hogy meg kell terem­teni a feltételeket a normali- zációs folyamat ..meggyorsítá­sához és elmélyítéséhez. Rá­mutatott: o párttagok legfon­tosabb feladata, hogy vaskö­vetkezetességgel végrehajtsák az elfogadott határozatokat. Kazimierz MorawsTci, a köz­ponti revíziós bizottság elnöke arról beszélt, hogy a hetedik plénum munkájához nemcsak a párttagság, hanem az egész társadalom is nagy reménye­ket fűz. Vázolta a párt reví­ziós szervei előtt álló leg­fontosabb célokat, így azt, hogy idejében fényt derítsenek minden szabálytalanságra, rendellenességre. Gazdasági és diplomáciai szankciók Kanadai korlátozó döntések A kanadai külügyminiszter közölte, hogy kormánya több gazdasági és diplomáciai szankciót léptet életbe Len­gyelország ellen, de elismerte, hogy a korlátozó intézkedések .csak szimbolikus jellegűek. Mark McGuigan kijelentette, hogy Kanada az élelmiszer- szállításokra nyújtott hitelek kivételével, leállíttatta a Len­gyelországnak szóló kölcsönt. Kanada emellett támogatja azt a javaslatot, hogy halasz- szák el a lengyel adósságok át­ütemezésével kapcsolatos tár­gyalásokat — mondotta a kül­ügyminiszter. Mark McGuigan közölte azt is, hogy a keres­kedelmi megszorításokkal egyidőben, diplomáciai szank­ciókat is életbe léptetnek a Szovjetunió és Lengyelország ellen. Mentési munkálatok Bejrútitan Szerdán is folytatódtak a mentési munkálatok a libanoni fő­városban történt számos bombamerénylet után. Képünkön: sűrű füstfelhö emelkedik Nyugat-Bejrút utcái fölé. A LEMP KB teljes ülésé­nek résztvevői megkapták a „Miért harcolunk, mire törek­szünk” című programnyilatko­zat tervezetét. Ennek címe- — mint a politikai bizottság be­számolója hangsúlyozza — nem véletlenül azonos a LEMP egyik elődjének, vagyis az 1942-től 1943-ig mű­ködő Lengyel Munkáspártnak (PPR) programadó dokumen­tumáéval. A tervezetet az egész pártban vitára bocsát­ják, s az annak során meg­nyilvánuló álláspontokat a központi bizottság következő teljes ülésének napirendjére tűzik. i BT-üés Jordán javaslat Kedden a késő esti órákban összeült a Biztonsági Tanács és megkezdte annak a libano­ni indítványnak a megvitatá­sát, amely a Dél-Libánonban állomásozó ENSZ békefenn­tartó erők létszámának növe­lését szorgalmazza. Az indítvány szerint 1000 fővel növelnék a Dél-Libanon- ban állomásozó 6000 fős Unt- fil-erők létszámát. Röviddel a BT ülésének megkezdése után a 15 tagú testület szava­zást tartott arról a jordániai javaslatról, hogy a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet ENSZ-tagországot megillető jogokkal vehessen részt a vitá­ban. Egyedül az Egyesült Ál­lamok szavazott a javaslat el­len, Nagy-Britannia, Francia- ország és Japán tartózkodott. A spanyol külügyminiszter nyilatkozata Eredményes az együttműködés Sajtónyilatkozatában a spa­nyol külügyminiszter elége­detten szólt budapesti látoga­tásának eredményeiről. A tár­gyalások során — mint el­mondta —, magyar kollégájá­val áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, s vé­leménycserét folytattak a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekről is. A külügyminiszteri megbeszéléseken e tárgykörö­ket részletesen elemezték, ugyanakkor érintették a Lo­soncéi Pállal és Lázár György- gyel történt találkozón is. Jósé Pedro Pérez-Llorca hangsúlyozta, hogy — közös megítélés szerint —, a magyar —spanyol együttműködés a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele óta, valamennyi terüle­ten eredményesen alakult. A mostani megbeszélések során, megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatokat szabályozó ed­digi jogi formákat, s megál­lapították, hogy . ezek jól szol-: gálják az együttműködés to­vábbfejlesztését. Ugyanakkor újabb lehetőséget jelent az együttműködésben a Budapes­ten most aláírt konzuli egyez­mény. A spanyol külügymi­niszter véleménye szerint, Magyarország és Spanyolor­szág között az együttműkö­dés hatékonyabb továbbfej­lesztésén kell munkálkodni — természetesen az eddigi ered­ményekre alapozva —, s kü­lönösen a kereskedelmi, a gaz­dasági, a kulturális és a tu­dományos kapcsolatok fej­leszthetők tovább. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos témákat illetően úgy nyilatkozott, hogy ezeket őszinte légkörben és vélemé­nye szerint a továbbiakra néz­ve is gyümölcsözően elemez­ték a külügyminiszteri meg­beszéléseken. Annak ellenére — mondta —, hogy bizonyos kérdésekben eltérő a vélemé­nyünk, mindenképpen szüksé­gesnek tartjuk továbbra is a párbeszédet egymás között. Ügy éíteem — fejezte be nyi­latkozatát a spanyol külügy­miniszter —','r hogy ; látogatá­somnak a mérlege egyértel­műen pozitív. Körvonalazódik a két ország hosszútávú elképzelése Francia—nyugatnémet Helmut Schmidt bonni kan­cellár kormányküldöttség élén szerdán délben kétnapos hi­vatalos látogatásra Párizsba érkezett. A kancellárt a re­pülőtéren Pierre Mauroy mi­niszterelnök fogadta. Nem sokkal később az Elysée-palotában Francois Mitterrand elnök és Helmut Schmidt kancellár megbeszé­lésével megkezdődött a 39. francia—nyugatnémet csúcs­találkozó. Függetlenül Franciaország és az NSZK stratégiai helyze­tének különbözőségétől, s at­tól, hogy Franciaország ren­delkezik atomfegyverekkel, az NSZK pedig nem, a két or­szágnak arra kell törekednie, hogy távlatilag biztosítsa Nyu- gat-Európa függetlenségét — jelentette ki Francois Mitter­rand francia államfő kedden este, a párizsi francia—nyu­gatnémet csúcstalálkozó elő­estéjén a ZDF nyugatnémet televíziónak adott interjújá­ban. Mivel Schmidt kancellár a Le Monde szerdai számában hasonló szellemben foglalt ál­lást, egyre határozottabban körvonalazódik az NSZK és Franciaország közös, hosszú távú elképzelése: Nyugat-Eu- rópa két legerősebb országa olyan regionális — politikai és katonai — szövetség létre­hozására törekszik (a NATO-n belül), amely súlyt képez a Szovjetunióval szemben, ugyanakkor megfelelő moz­gásszabadságot biztosít az Egyesült Államok irányában is. A józan ész diadalt arat (Folytatás az 1. oldalról) gunk részéről tudatában va­gyunk annak, milyen sürgősek az ilyen lépések, s minden tő­lünk telhetőt megteszünk, hogy elősegítsük az erre vo­natkozó egyezmény létrejöttét. Ebben a vonatkozásban el­sődleges feladatnak tartjuk gyors és konstruktív ered­mény elérését a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokon — hangsúlyozza Leonyid Brezs- nyev. Ügy vélem, hogy mielőbb folytatni kell a szovjet—ame­rikai SALT-tárgyalásokat is. A2 amerikai fél azonban vég nélkül halogatja a párbeszé­det ebben a kérdésben, amely az egész emberiséget aggaszt­ja. Rendkívül időszerűnek tartjuk a szovjet—amerikai tárgyalások felújítását a ve­gyi fegyverek betiltásáról is. E tárgyalásokat az amerikai fél egyoldalúan szakította fél­be. A Szovjetunió bármikor kész folytatni az Egyesült Ál­lamokkal azokat a tárgyalá­sokat is, amelyek a katonai tevékenység korlátozására vo­natkoznak az Indiai-óceán térségében, s amelyeket ugyan­csak az amerikai fél szakított félbe. Mindeddig nem újította fel azokat annak ellenére sem, hogy erre vonatkozóan felső szintű megállapodás jött létre Bécsben 1979-ben. A Szovjet­unió a maga részéről semmi­féle akadályát sem látja an­nak, hogy a katonai tevékeny­ség korlátozását szolgáló in­tézkedéseket kiterjesszék a Csendes-óceánra is. A valamennyi nukleáris fegyverkísérlet beszüntetésére vonatkozó kérdésre válaszolva Brezsnyev emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió már húsz éve nem folytat ilyen kísérle­teket a légkörben, a víz alatt és a világűrben. Bármikor hajlandók va­gyunk ratiíikálni a föld alatti nukleáris kísérletek korláto­zására vonatkozó, 1974-es szerződést — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, emlékez­tetve rá, hogy az Egyesült Államok halogatja e szerző­dés ratifikálását. Leonyid Brezsnyev megál­lapította, hogy a Szovjetunió kész előítéletektől mentesen vizsgálni a másik fél bármely leszerelési javaslatát. A ja­vaslatok értékelésére egyetlen mércét alkalmaz: milyen mér­tékben felelnek meg a háború elhárítása, a béke menszilár- dítása feladatának és az egyenlőség és egyenlő bizton­ság elvének. A szocialista országok kato­nai-stratégiai egyensúlyt ér­tek el a tőkés világgal — mu­tatott rá Brezsnyev. — Ez az egyensúly olyan tényező, amely fékezi az agresszív erők törekvéseit. Kudarcra van ítélve minden olyan szá­mítás, hogy ezt az erőegyen­súlyt felborítsák. Katonai erő- egyensúly a lehető legalacso­nyabb szinten — ez a lényege a mi konstruktív hozzállá- sunknak a nukleáris leszere­lés problémájához. Mi azon meggyőződésből in­dulunk ki, hogy a józan ész diadalt arat, és elhárul a nuk­leáris katasztrófa veszélye. Ezt a célt azonban egyoldalú erő­feszítések útján nem lehet el­érni. Valamennyi ország és a világ népei aktív fellépésére van szükség. Leonyid Brezsrvev végeze­tül az ausztrál békemozgalom valamennyi résztvevőiének si­kert kívánt a leszerelés és a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében végzett tevékenységéhez. A NATO-országok hátráltatják a találkozó mwkáját Éles viták Madridban A madridi találkozó szerdai teljes ülésének megnyitásakor a szovjet küldöttség sajtónyi­latkozatban szögezte le állás­pontját a találkozón kialakult helyzetről. A nyilatkozat meg­állapítja: jóllehet két hét telt el a madridi találkozó mun­kájának felújítása óta, gya­korlatilag nem kezdődött el a záródokumentum tervezetének a szerkesztőmunkája, pedig a találkozónak saját december 18-i határozata értelmében ez­zel kellene foglalkoznia. A szovjet küldöttség szüksé­gesnek tartja kinyilvánítani, hogy a madridi találkozón való tényleges és konstruktív munka megtagadása a NATO- országok és elsősorban az Egyesült Államok küldöttsége részéről, komoly következmé­Japán kereskedelmi tárgyalások Varsóban A brit kormány intézkedései A brit kormány enyhítette a lengyel diplomaták mozgá­sának korlátozására a hónap elején foganatosított intézke­déseket. Az új rend szerint a Nagy- Britanniában akkreditált len­gyel diplomatáknak ezentúl nem kell engedélyt kérniük ahhoz, hogy 25 mérföldnél na­gyobb távolságra hagyják el állomáshelyüket, csupán 24 órával korábban tájékoztat­A lakosság nemet mondott a közös piaci tagságra Grönland a kilépés mellett A grönlandi népszavazáson a Közös Piacból történő kilé­pés mellett döntött a szava­zásra jogosultak 52 százaléka: 23 795 szavazó közül 12 615-en nemet mondtak a'z EGK-tag- ságra, míg, 11 180 szavazat az EGK-hoz való tartozás fenn­tartását támogatta. A népsza­vazáson rendkívül magas, 74,9 százalékos volt a részvé­teli arány. A közös piac tör­ténetében ez lesz az első kilé­pés. Jonathan Motxfeldt grön­landi kormányfő bejelentette, hogy szerdán Koppenhágába utazik, s csütörtökön megkez­di tanácskozásait a dán veze­tőkkel. Grönlandi részről tár­sulási szerződés megkötését szorgalmazzák, mert fenn akarják tartani a Közös Piac­hoz való tartozás bizonyos elő­nyeit. A dán kormány grönlandi ügyekben illetékes minisztere leszögezte, hogy kormánya tiszteletben tartja a grönlandi né-, döntését. (Dánia 1979-ben biztosított önkormányzatot Orönlandnak.) niuk kell a külügyminiszté­riumot utazási szándékukról. Hivatalos . közlés szerint, ez a gyakorlat megfelel annak, amit a lengyel hatóságok — kizárólag a szükségállapotnak megfelelően —, érvényesíte­nek az ottani brit diploma­tákkal szemben. Az enyhítés hatálya nem terjed ki a nem diplomáciai státuszú lengyel hivatalos ki­küldöttekre. Ugyancsak nem tett lépést a brit kormány a szovjet diplo­maták úgynevezett „szigorí­tott mozgáskorlátozásának” enyhítésére, jóllehet annak idején egyidejűleg korlátozta mind a lengyel, mind a szov­jet diplomaták mozgását. ★ A lengyelországi helyzet stabilizálódása után január közepétől kezdve visszatértek Varsóba a nagy japán keres­kedőházak kirendeltségeinek munkatársai — jelentette szer­dán a Nihon Keizai Simbun, a szigetországi üzleti érdekelt­ségek lapja, összesen nyolc japán cég — közöttük a Mitsubishi, a Marubeni és a Nissho Iwai —, képviselői új­ra megkezdték kereskedelmi tárgyalásaikat. nyekkel járható. Ezt a maga­tartást nem lehet másnak mi­nősíteni, mint kísérletnek a madridi találkozó pozitív munkájának szabotálására. A NATO-országok küldött­ségeinek eljárási módja és taktikája a madridi találkozó megbénítására irányul és ilyen módon kárt okoznak az összeurópai folyamat folyta­tásának. A szovjet küldöttség, hangzik befejezésül a nyilat­kozat, elítéli az ilyen taktikát. A szovjet küldöttség eddig is és a jövőben is törekedni fog annak a célnak az eléré­sére, hogy a madridi találko­zón érdemi és kiegyensúlyo­zott záródokumentumot fogad­janak el. Wlodzimierz Konarski, a lengyel küldöttség helyettes vezetője az ülést követő saj­tóértekezletén határozottan visszautasította azokat a gya- núsítgatásokat, amelyek a Szovjetuniót a lengyelországi eseményekbe való beavatko­zással vádolják. Ilyen beavat­kozás nem létezik, erre sem­miféle bizonyíték nincs, csak célzatos gyanúsítgatások és spekulációk — mondotta, A lengyel belügyekbe való beavatkozás NATO-politikáját folytató olasz felszólalás után Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldött­ségének a vezetője felszólalá­sában azt bizonygatta, hogy a Szovjetunió nemcsak Lengyel- országban, hanem másutt is megsérti a helsinki záróok­mányt. Ennek alátámasztásá­ra hosszasan rágalmazta a Szovjetunió belső helyzetét, „brutális társadalomnak” mi­nősítette és képmutatónak ne­vezte azokat a küldöttségeket, amelyek az érdemi munkát sürgetik a madridi találkozón. Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes visz- szautasította az amerikai kül­döttség vádaskodásait, azokat sötét forrásokból táplálkozó aljas rágalomnak nevezte, amely kizárólag a légkör mér­gezésére szolgál. A NATO-országok által ki­élezett konfrontáció légköré­ben a madridi találkozó ismét csak két napra szóló munka- programot tudott elfogadni. A legközelebbi teljes ülését pén­teken tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents