Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-24 / 46. szám
NAGYKÖRÖSä xJflMtm A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 46. SZÁM 1982. FEBRUÁR 24., SZERDA Múló emlékek Kacsozástól a konzervgyárig Ipari és kereskedelmi érzékkel gyártanak bútort, műanyagot Harmincmilliós haszon Kocséron Az állattenyésztés kimagasló éve Ezzel a faggyal nem tudom, hogy birkózik meg a saláta — mondja N. Zsigmondné —, miközben a kertjét nézi. A leghidegebb időben vastag volt a hótakaró, talán kibírja a telet. — Az igazi körösi salátát bíborvörösre csíphette a fagy, nem ártott neki, bírta a szállítást is. A fóliás salátára nézni se szeretek, nincs annak semmi tartása. Elfajzanak a növények, ez a fóliázás tönkretesz mindent — panaszolja. Ki tudhatná jobban, mint N. Zsigmondné, milyen az igazi körösi saláta, ki legszebb leánykorának tavaszi hajnalait mint csomagoló a salátáskosa- rak mellett töltötte, s egész élete mindig kapcsolatban volt a zöldségtermesztéssel, a salátával és az uborkával. Tőle tudom, hogy a föld négy sarkát befelé kell kapálni, hogy le ne menjen róla a termés, szántani is befelé kell, vigyázni, el ne nyalintson a mesgyéből a szomszéd. A tűntag az igazi Valami ősi szokásnak hódolva, most is minden ősszel augusztus végén felássa a kertjét, palántaágyakat készít, s féltő gonddal ápolja a kikelt kis növényeket, hogy azt az őszi hidegben kétrét görnyedve, hidegtől dermedt ujjakkal kiültethesse, hogy mikor még a természet alig kezd ébredezni, legyen miből „garasolni”. Mint minden igazi salátás-, uborkásasszony, nagyon vigyáz az elsőrendű magra, ezért igyekszik bebiztosítani magát az úgynevezett „tű” (tő) maggal. Ezt az első vagy második kacson termett legelső uborkának sárgává való érlelésével éri el. Az így nyert uborkamagnak nagy ára van, ha kimarad és piacra kerül, ama bizonyos századik napon, amit január elsejétől számítanak, vagyis az uborkaültetés napján. Vannak, akik a múlt nyár utolján, az inda végén termett, megsárgult uborkát kifejtik, s azt, mint ,tűmagot”, árulják a következő tavasszal a piacon. Az ilyen magokból nőtt növények gyengébbek- és kevésbé ellenállóak a káros hatásokkal szemben. Az értéktelen, elkorcsosodott uborkának üres a belseje. A belső lágyabb magház a befőzés, erjedés alatt három részre szakad. Rossz szokás az uborkatáblát körülvenni tök-* kel, dinnyével, újabban patisz- szonnal. Ez a két-háromféle növény virágzás alatt átvirág- zik, s mindegyik fokozatosan veszít fajtatisztaságából. Puttonnyal a ház körül A konzervgyár gyártörténeti múzeumában Antal László igazgatóhelyettes főmérnökkel, a konzervgyártás kezdeti szakaszáról beszélgettünk. — Nagykőrös mindenkor földművestelepülés volt, kisebb mértékű iparral. Az ipart űzőket takácsok, szabók, vargák képviselték. A tímáripar terén Nagykőrös vezető helyen állt. Ügy tűnt, a hazai bőrgyártásnak egyik központja lesz. A nagyipar vagy a gyáripar nem tudott kifejlődni a XX. század elején sem, a tőke- és a nyersanyaghiány miatt. Az 1920-as népszámlálás nem talál 20 vagy több főt foglalkoztató ipari vállalkozást. Nagykőrösön csak a kisipar fejlődött, a sütőüzemek, a téglagyár, a fa- feldolgozó stb. Az első, a legtöbb munkást foglalkoztató üzem az Örkényi úti baromfihizlaló telep volt. Ausztria, Svájc, London, Párizs, Amerika piacai várták a körösi pulykát. Volt. Elsorvadt. A városnak a konzervgyártás volt a másik nagy lehetősége. Vonat még nem volt, de a múlt század ötvenes éveiben már egyes családok hordókban kocsival szállították az uborkát Budapestre, a Duna-part- ra. Az uborka szállítás közben összerázódott, megtört, megromlott. Ekkor észrevették, er- jedten még ízletesebb. Ma az erjedéstannal külön tanszéken foglalkoznak az egyetemen. Akkor a kocsizásnak, rázásnak tulajdonították az érést, erjedést. Házi erjesztésnél a monda szerint a jó kovászos uborka úgy készül, hogy az uborkával teli puttonnyal a ház körül addig kell futni, míg összerázódik, megerjed. A nagykőrösiek kedveltették meg az ecetes és a kovászos uborkát a budapestiekkel. Az uborkát részegség elleni szernek tartották, ami javítja az emésztést, a látást, jó étvágyat kelt, tisztítja a vért. Hódított a saláta és az uborka, ezért mennyisége és minősége exportkereskedelmet teremtett. Az 1920-as években 40—50 helybeli saláta- és uborkakereskedő szállított Budapest, Bécs, Graz piacára, a Znaim környéki konzervgyárakba. Ezer taliga A Benedek cég több kisebb- nagyobb céget, illetve kereskedőt foglalt magába. Nagykőrösről az 1920-as években 30— 35 vagon áru ment ki naponta. A szállítás kasban történt. A kasokra ritka szövésű zsákvásznat húztak és . varrtak. A nagykőrösi utcák már hajnali 3 felé hangosak voltak, mert ezer meg ezer taliga népesítette be a hatalmas, évről évre kisebbnek bizonyuló tanácsháza előtti piacteret. A taligák mellett 5—600 salátával, uborkával megrakott szekér Ha Nagykőrös égykori híres tanáraira gondolunk, a tankönyvíró Losonczi István mellett természetesen elsőnek Arany János képe merül fel a múltból s vele a „nagy tanári kar” néhány kiemelkedő egyénisége: Mentovich Ferenc, Szász Károly, Szabó Károly. Kevesebbet tudunk Ádám Gerzsonról, pedig az ő élete, tevékenysége talán jobban hozzánőtt a városhoz, mint az előbbieké, legfeljebb munkássága nem emelkedett olyan országos rangra, magasságra, mint amazoké. Útközben Ki volt hát Ádám Gerzson, aki annak idején azzal a rendkívüli dologgal büszkélkedhetett, hogy negyvennyolc évig tanított a nagykőrösi gimnáziumban? Tősgyökeres körösi család sarja, ősei a város legrégebbi történetében is szerepelnek, sőt elöljárói tisztségeket töltöttek be. táborozott még a téren. Nagykőrös versenyen kívüli egyedüli saláta- és uborkatermelő helye lett az országnak. A felvásárlók beszerezték a vetőmagot, s Bécs, Graz, Znaim környékén átálltak a termelésre, és magas vámmal védekeztek az uborkabevitel ellen. Eladhatatlan lett a gyorsan romló termés. Óriás lett az elkeseredés, egészen az országgyűlésig jutott az ügy. Gschwindték ekkor megfelelő ipari és kereskedelmi érzékkel felismerték azokat a lehetőségeket, amelyeket Nagykőrös gyümölcs- és zöldségtermesztése nyújtott, és nagyszabású építkezésbe kezdtek 1922- ben. Ezáltal megszűnt a gyümölcs és zöldség zöldáruként való értékesítése. Megszületett a zöldségkonzervgyár. Az első gépeket Németországból importálták. Az első két konzervmester Szlávek Károly, Andrasovszki János braunschweigi és bécsi illetőségű volt. Ma is mecénás Az első két nagykőrösi konzervmester, Szarka Péter és Faragó Dezső is Braun- schweigben tanult. Már akkor tudták, nem felel meg mindenféle termék konzerválásra. Az alkalmas fajta vetőmagjával a gyár látta el a termelőt. Napjainkban a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat 35 zöldségfaj 400 fajtájából 11 ezer tonna vetőmagot állít elő. Az első termékek: spárga, borsó, lekvár. Gép végezte a borsó fejtését, tisztítását, a borsószemek kilenc kategóriába való osztályozását. A konzervgyár napjainkban is a legjelentősebb vállalata a városnak, gazdag, bőkezű mecénása a településnek. A régimódi salátázás, ubor- kázás ma már csak emlék. Molnár Elekné Igaz, ő maga Izsókon született 1832. február 22-én, százötven évvel ezelőtt. Édesapja a falu lelkésze volt ott, ebben az időben. A család később Vezsenyre költözött. Náluk szállt meg útközben Arany János 1851-ben, amikor Szalon- tárói Nagykőrösre jött. Gyámegylet Ádám Gerzson a nagykőrösi gimnáziumban végezte tanulmányait. 1848—49-ben nemzetőr volt, ott találjuk Ozoránál is, később Aulich tábornok seregében. 1856-ban került a nagykőrösi gimnáziumba tanárnak, s itt tanít nyugdíjba vonulásáig, 1902-ig. Pályája második felében megválasztják az iskola igazgatójának; ezt a tisztséget huszonnyolc évig töltötte be. Tevékenysége a nagykőrösi „főgimnázium” életében meghatározó volt. Az egykori „nagy tanárok” útját járva nemcsak irányítója lett a pedagógiai munkának, hanem Fennállása óta a legeredményesebb esztendejét zárta a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet. Nem csoda hát, hogy a biztonság derűje szabta meg a zárszámadó közgyűlés hangulatát. Az egyesülés óta eltelt időszak munkája meghozta a joggal várt eredményt. A másfél ezer tagot számláló szövetkezetben Tóth Róza tszelnök olyan gazdasági eredményekről adott számot, amelyekkel — a végeredményt tekintve — méltán lehetett elégedett a tagság. (A személyenkénti jövedelem ezerötszáz forinttal volt több, mint egy évvel korábban.) Megszűnt a kertészet Az évről évre mind magasabb nyereség 1981-ben meghaladta a harmincmillió forintot, pedig — mint a növénytermesztés lemaradása mutatja — nem volt könnyű esztendő. A cukorrépa kivételével szinte minden terményből jövedelemkiesésük volt. Így volt ez a gabonával, a kapás kultúrákkal, a szőlővel. Szálas takarmány viszont szépen termett A néhány éve telepített legelő 60 mázsás hektáronkénti fűmennyiséget adott, s ez a nagy számú állatállomány ellátása szempontjából különösen fontos. A földterület javítása érdekében folytatódott a melioráció. A terep- rendezést 278 hektáron befejezték, megvizsgálták a talaj tápanyagigényét, gondjuk volt gyeptelepítésre, -felújításra és megfelelő talajerő-utánpótlásra. A kertészet — a gondos munka és a hatalmas erőfeszítés ellenére — sem volt nyereséges. Az ágazat kétmillió forintos vesztesége is hozzájárult, hogy az év végével felszámolták. A szőlő a fagy és a jég kártétele következtében négymilliós kieséssel sújtotta a közös gazdaságot. Törzstenyészetek Hogyan tudtak mégis fordítani helyzetükön? 1981 az állattenyésztés kimagaslóan jó éve volt. A szarvasmarha-, sertés- és juhállomány megtartotta törzstenyészei minősítését. Az 1-es telep hegyitarka tehenei 4905, a 2-es telep keresztezett állatai 6093 liter évi tejet adtak átlagosan. Mindezt úgy érték el, hogy egy liter tejet 37 dekagramm abrak fel- használásával állították elő. Húsmarhaállományuk törzs- tenyészetjelöl't lett. A hegyi- tarkák ötödik alkalommal nyerték meg az országos tejtermelési versenyt, s az üllői tájkiállításon üszőik első díjat érdemeltek. Összességében a szarvasmarha, sertés és a juhászat húszmillió forinttal túlteljesítette árbevételi tervét, s kollégái eszményképévé is vált. Iskolavezetői és tanári munkássága mellett igen sok társadalmi megbízatása is volt: a tanítóképezde gazdasági tanácsosa, a képesítő bizottság tagja, a tanárok gyámegyletének elnöke, s az első olyan személyiség a városban, aki a királyi tanácsosi címet elnyerte. Magatartás Igen jelentős irodalmi tevékenysége is. Több kiadvány bizonyítja rátermettségét, ambícióját. Ezek közül különösen kettő emelkedik ki: a Nagykőrösi Athenas, amelyben a város addigi életének összes szellemi nagyságát felvonultatja, jellemezve munkásságukat is a Nagy-Körösi ev. ref. Főgymnázium Története című mű, amelyben Joó Imre kollégájával átfogó képet rajzol az iskola egész múltjáról, bemutatja a jelent is. Mi az, amivel Ádám Gerzson születésének 150. évforez tette lehetővé a magas nyereséget. Mindehhez hozzájárult, hogy a tartási körülmények tovább javultak. A sertéstelepen technológiai felújítást hajtottak végre. Átadták a harmadik hatszáz férőhelyes juhhodályt. Más üzemágaik sem vallottak szégyent. A szállítási és a fenntartási üzem elérte a kitűzött célt. Az ipari főágazat mozgalmas évet hagyott maga mögött. A bútorgyártás az üzemi technológia tervének kidolgozásával és két új termék gyártásának bevezetésével fejlődött. Az új gyártmányok a nyári Pécsi Ipari Vásáron ezüstérmesek lettek, s hasonló elismerésben részesült maga a szövetkezet is az aktív részvételért. A műanyagüzemet átszervezték, üzembe helyezték a műanyagpoharakat gyártó gépsort. Az ipar munkája eredményesen egészítette ki a Petőfi Tsz alaptevékenységét. Az építörészleg Nyársapáton, Törteién és Jászkarajenön járult hozzá a települések fejlesztéséhez, jelentős beruházási feladatokat oldva meg. A lakosságnak is dolgoztak, a jövőben viszont saját épületeik Szentendrén volt az első idei nyilvános szereplésük a körösi felnőtt férfi kosárlabdá- soknak: a megyei MNK-selej- tező keretében léptek pályára. Az első mérkőzésen az otthon játszó katonai főiskolások bátrabban és jól játszottak. A második találkozó szinte végig szoros és változatos volt, s végül az ellenfél minimális különbséggel győzött. A körösieken mindkét összecsapáson kiütközött az összeszokottság hiánya. Hat csapat közül nem jutottak a döntőbe. Kossuth KFSE (Szentendre) —Nk. Pedagógus 76-60 (36-24), Gödöllői EAC II.—Nk. Pedagógus 64-63 (36-40). összkosár- dobók: Demcsik (34), Pijáko- vics (14), Lakatos (14), Csikós P. (13), Ábrahám dr. (8), Da- nóczi (4), és Mocsai (2). A Nk. Pedagógus-nők mérkőzés nélkül megyei MNK- győztesek lettek, mert csak ők neveztek, és ezzel bejutottak az országos mezőnybe. A megyei serdülő fiú kosárlabda-bajnokság állása: 1. Monori Gimnázium II— 563-355 16 2. Nagykörösi Gimnázium 8 6 2 404-360 14 3. Érdi Szakmunkásképző* 853 276-241 12 4. Dunakeszi Gimnázium 8 4 4 320-362 12 5. Ceglédi Gimnázium* 8 5 3 339-281 12 6. Váci Gimnázium* 8 3 5 349-358 10 7. Dunai Kőolaj (Százhalombatta) 8 2 6 421-464 10 dulóján üzenhet valamit a ma emberének? Egyáltalán elképzelhető, hogy a múlt század jeles tanára szólhat az 1982-ben élő körösiekhez? Az a megdöbbentő, hogy igen. Emberi magatartása, tanári munkássága éppen a köz- életiségben nyújt példát nekünk, azon a területen, amelyen a legkevésbé gondolnánk. Ádám Gerzson minden tettével városáért, iskolájáért, tá- gabb értelemben a magyar szellemi élet gazdagításáért fáradozott. Társadalmi megbízatásai, iskolai tevékenysége és irodalmi munkássága arra példa, hogy hogyan lehet a mindennapok feladatai között, a napi munka elvégzésével vagy azon túl is szolgálni a kultúra, a művelődés ügyét. Éyfordu'ó Ha nem is volt városunk szülötte, ízig-vérig Nagykőrös polgáraként élt. Ezért a városért dolgozott minden lépésével, minden tollvonásával Megmutatta, mit kell tennie a szellem emberének, ha az éle! lehetőséget biztosít számára a cselekvéshez. Születésének százötvenedik évfordulóján szeretettel emlékezünk rá. Tóth Tibor felújítására, karbantartására és a szövetkezeti beruházásokra rendezkednek be. A közösben végzett munka mellett jelentős mértékben támogatták a háztájiban folyó gazdálkodást. Terményboltjaikból ellátták az állattartókat, de számottevő volt- a sertés-, a dohányfelvásárlás, továbbá a tejátvétel is. Szőlőtelepítés 1982-ben a többi között búzát, rozsot, takarmányborsót, lucernát, kukoricát és cukorrépát termesztenek. Elsősorban szántóföldi növényvédő gépeket vásárolnak. A meliorációt 350, a talajjavítást 231 hektáron folytatják, s ebben az ötéves tervben 90 hektár szőlőt telepítenek. Az állattenyésztésben szeretnék állandósítani az elért színvonalat. A háztáji támogatása ezentúl is napirenden marad. Erre az évre 434 millió forint árbevételt terveznek. Látva szorgalmukat és hozzáértésüket, erre megvan az esélyük. | 8. Ceglédi Mezőgazdasági DSK 1 2 6 278-374 1« I 9. Nagykáíai Gimnázium 8 17 335-495 9 * = büntetőpont-levonások, ki nem állásért. TEKE BARÁTSÁGOSAN Nk. Mészáros Tsz SK— Kecskeméti MÁV nők 7:3 (2968-2945) A temetőhegyi tekecsarnokbeli barátságos találkozón a körösi férfiak 8x100, az NB I- et is megjárt, most NB Il-es kecskeméti nők 4x200 vegyest dobtak. Végig szoros volt a felkészülést jól szolgáló mérkőzés, amelyen az egyenletesebb teljesítményt nyújtó helyiek győztek. Egyéni pontszerzők: Farkas F. (405), Szabó B. (399), Lóczy (385), Kasza (378) és Kovács (376). SPORTLÖVÖK Harmincnyolc lövészklub legjobbjai vettek részt Pécsett, az MHSZ országos fedettpályás légfegyveres bajnokságán. A kétnapos viadal zökkenőmentes volt. A meghívott Gállos Sándor (MHSZ Nk. Konzervgyári LK) a légpisztolyosok felnőtt férfi mezőnyében (17 induló közül) 13. lett, 60/548- as, MHSZ-bronzkoszorús szintű eredménnyel, közel az ezüstszinthez. A szentendrei meghívásos lövészversenyen 18 klub népes versenyzőgárdája vett részt, közöttük élvonalbeliek is. A körösiek eredményei a következők voltak. SZERDAI SPORTMŰSOR Légpuska, serdülő: Kása Gyöngyi 40/281. Ifjúsági: So- modi Zsolt 40/333, MHSZ- bronzkoszorús szint. Junior: Rácz István 60/475. Légpisztoly, serdülő: Kiszel Erzsébet 40/279, Lukácsi László 40/267. Ifjúsági: Kovács Dénes 40/318. Junior: Farkas Zoltán 60/508. A helyezések nem ismertek. Kiskunfélegyháza: K. Szövetkezeti SE—Nk. Kinizsi, előkészületi mérkőzés. s. z. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor, Tűzijáték. Szakmunkásbérlet. Moziműsor Ellopták Jupiter fenekét. Színes francia filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Az inkák kincse. Színes, szinkronizált bolgár—nyugatnémet-spanyol—olasz—perui kalandfilm, fél 4-kor. Míg a halál el nem választ. Színes NDK-film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8- kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Negyvennyolc évig volt körösi tanár Ä pedagógia irányítója S. J. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT MNK-mérkőzések