Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

DL.LOI A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM 48. SZÁM 1882. FEBRUÁR 24., SZERDA Elöregedő technológiák A rendszer és a gazdaságok w S&3? Végy két növényt, vesd egy­más utáni években fölváltva. Dolgozz ki hozzájuk megfelelő technológiát, s tartsd be szi­gorúan. A recept ennyi lehe­tett, annak idején, amikor lét­rejött a gödöllői búza- és bor­sótermesztési rendszer. Hét éve, hogy a gödöllői tan­gazdaságban megszületett az elhatározás a termelési rend­szer megalapítására, bár igaz, hogy megelőzően ama bizonyos két növényt: a búzát és a bor­sót kipróbálták saját területei­ken egymás után vetni — a vetésforgóban. A borsó jó talajt hagyott a búzának. Szemlélet és gyakorlat Persze, a dolog korántsem ilyen egyszerű, hiszen nemcsak búzát, borsót termelnek ebben a rendszerben, hanem már ta­vaszi árpát, őszi káposztarep­cét, mustárt és napraforgót is. Másrészt csaknem minden nö­vényféle termelésének megvan a maga külön gondja: a vető­magellátásban, a gépesítés­ben, a munkaszervezésben, az alkatrészellátásban és még egy sor dologban. A tegnapi technológia mára vagy holnapra elöregszik, korszerűtlenné válik, ha nem újítják fel. Ennek persze nem­csak gépi vonzatai vannak, a szakmai tudás, a képzettség, a szemlélet és az egész gyakorlat módosulása szükségeltetik oly­kor. Velkei Károly, a kiskunlac- házi Pereg Tsz főmezőgazdásza szerint: — Mi régi tagjai vagyunk a GBBR-nek, s azt tapasztaljuk, hogy évről évre javul a szol­gáltatása. Más növénnyel, más rendszerben is benne vagyunk, van tehát megfelelő összeha­sonlítási alapunk. Tetszik, hogy eddig igen jó emberi kapcsola­tot alakítottak ki velünk, gaz­dasági szakemberekkel. Spe­cialistáik, szaktanácsadóik ott vannak a tábláinkon, s bár­milyen szokatlan ilyen ügy­ben dicsérni, mi elégedettek vagyunk az E—516-os kombáj­nokra vonatkozó javító- és szervizszolgálatukkal. A gödöllői búza- és borsó- termelési rendszernek tagja a távoli Siófoki Állami Gazda­ság is, ők képviselik Somogy megyét. A gazdaság küldötte viszont éppen azokat a ténye­ket sorolta, amikkel elégedet­lenek. Nem kifogásolta ugyan a rendszer szolgáltatásának színvonalát, de a zöldborsóter­melés technológiáját, vélemé­nye szerint, fejleszteni kell. Az igazsághoz tartozik, 'hogy a GBBR napokban tartott tag­gyűlésén (amelyen mindezt ő is szóvátette) kiderült: a sió­fokiak esetében az a legna­gyobb gond, hogy az egykor jól működő, zömmel nyugati gyártmányú gépsoruk kiöre­gedett, keveset újítottak, fris­sítettek rajta, nem csoda, ha nem képesek velük gazdaságo­san termelni. Két példát említettünk csu­pán, ami jelzi, hogy a szóban forgó termelési rendszerünk meglehetősen jól működik, de akadnak gondok is. Ezek azon­ban olyanok, amelyek nem zárják ki azt, hogy megfelelő terveket szövögessenek, noha például egyes gépek alkatrész- ellátása rájuk is gyakran béní- tólag hat. Az említett taggyűlésen Mli- narics József, a GBBR igaz­gatója arról adhatott számot, hogy a mintegy 48 ezer hektá­ron prosperáló rendszerüknek hetvenkét üzem a tagja, s ezek nagy része Pest, Nógrád és Borsod megyei szövetkezet, il­letve állami gazdaság. Ugyan­csak tagja gazdasági társasá­guknak a Hódgép, amely a borsóbetakarító és -feldolgozó gépek egy részét gyártja. Más célokra A rendszer központjának ta­valyi árbevétele 39 millió 856 ezer forint volt, amely szakta­nácsadásból, szerviz-, építő­ipari és kereskedelmi tevé­kenységből állott össze. Ez másfélszerese a tervezettnek, ennek megfelelően a nyereség is nagyobb a vártnál: 3 millió 143 ezer forint. A nyereség nagy részét, vál­lalkozói eredmény címén és a gazdaságok vagyoni hozzájá­rulása szerint már ki is fizették a taggazdaságoknak, amelyek a rendszer szolgáltatásaiért és más célokra korábban befize­tett minden száz forintból ez­úttal 44-et visszakaptak. Biztos szer Hát persze, a GBBR köz­pontjának nyeresége nem nagy összeg, sokkal fontosabb az az eredmény, amit működéséből a gazdaságok profitálnak azál­tal, hogy szervezetten, fegyel­mezetten dolgoznak. A rend­szer léte ehhez jó alap, majd­nem azt mondtam: biztos dop­pingszer. Ezt igazolja Tunyo- gi Andrásnak, a megyei mező­gazdasági osztály szakfelügye­lőjének megjegyzése is, aki szerint a GBBR és a gödöllői tangazdaság sokat tett és tesz a kalászosok és a borsóvető­mag termelése, de különösen kikészítése érdekében. Duffek Tivadar, a Vető­magtermeltető és Ellátó Válla­lat osztályvezetője pedig a rendszer magborsótermelésé­nek örvendetes fejlődését di­csérte, s rendkívül jónak tar­totta, hogy töprengenek egy új zsizsiktelenítési eljárás ki­dolgozásán. F. I. Füstből mentett gyerekek Vannak olyan esetek, ame­lyek után megborzong, fölhá­borodik az ember, ha akárcsak hall, olvas róla vagy látja, hogy ott nagyobb tragédia is történhetett volna. Ilyen miatt háborogtak a minap a Szabadság tér 12— 13-ban lakók is, amikor a la­kóépület ötödik emeletének harminchatos lakásában két kisgyerek maradt felügyelet nélkül, egy két- és egy négy­éves apróság úgy, hogy anyjuk a bekapcsolt villanysütőben hagyta a zsírt. A lakás a túlhevült zsírtól füsttel telt meg, s csak a na­gyobbik gyerek lélekjelenlété­nek köszönhető, hogy sikerült megmenekülniük, ő hívta fel telefonon a tűzoltókat, hogy bajban vannak, segítsenek rajtuk. A borzasztó ebben az eset­Sakk Győzelem — idegenben Az összefogás eredménye­zni a GSC-nek ma már jól működő sakkszakosztálya van. dúlt évi sikeres szereplésük­ül a gödöllői sakkozók beju- ottak a megyei bajnokságba, .hol a B-csoportba osztották >e őket. Az egyfordulós bajnokság­on rajtuk kívül tizenegy csa- lat küzd a pontokért. Az elő- rás szerint egy ifjúsági játé- :ost kellett nevezni, a mieink zonban kettőt indítottak, a 16 vés Szőke Gábort és a 15 íves Bencze Jeffet, tájékozta- ott Tompa Ferenc, a szakosz- ály vezetője. Mindketten a ?örök Ignác Gimnázium tanu- ói. A félnőtt versenyzők külön- >öző életkorúak. Az időseb­iekhez számít Berze A. János, 3agó László, Láng Ödön, Gá­bori Gyula. A fiatalabbakhoz Varga Mihály, Harsányi Imre, ír. Kasza Ferenc, Kaposi László, Domoszlói Elek, Farkas István, Kalászi Miklós. Az együttes a megyei baj­nokságban a középmezőnyben szeretne helyet találni magá­nak. Céljuk eléréséhez már is megtették az első lépést, ide­genben győztek a nagykátai gárda ellen. Azt a Nagykátát sikerült saját otthonában meg­verni, amely 'tavaly a bajnok­ság hatodik helyén végzett. A tervekről még annyit, hogy a szakosztály szeretné a városi kisegítő iskola igazgató­ját, Maráczi Ernőt, az FTC mesterjelöltjét leigazolni, akárcsak Ruttkay Pétert, a MÉM SE mesterjelöltjét, aki a Műszaki Intézet tudományos munkatársa. Nagykáta— GSC 3-7 A tíztáblás csapatversenyen a gödöllői csapat tagjai a kö­vetkezők voltak: Kaposi, dr. Kasza, Láng, Varga, Szőke, Harsányi, Tompa, Gábori, Benke és Bencze. ben az, hogy a szakértők sze­rint: ha a gyerek akciója nem sikerül, s a tűzoltók öt-tíz percet késnek, valószínűleg már hiába fáradoznak a kicsik megmentésén... Júniusig folyamatosan Színház a legjavából Emlékezetes színházi élmény győzhette meg a gödöllőieket arról, hogy a művelődési köz­pont igényes műsorpolitikája itt. Budapest határában is je­lentős fórumát teremtheti meg e művészeti ágnak. A kaposvá­ri Csiki Gergely színház Ma­rat halála .,. című darabjára gondolunk. S igaz a megálla­pítás akkor is, ha a legutóbbi, a szolnoki vendégjáték már kevésbé tetszett. Kaposvár, Miskolc De aki ismeri a honi szín­játszást, tudja, még a legpati­násabb teátrumokban is hul­lámzik a teljesítmény, sőt! So­kan esküsznek manapság ar­ra, hogy átrendeződött a szín­házi élvonal, régi, nagy hírű társulatok értékelődtek le, míg mások, legelőbb is éppen a Gödöllőn gyakran vendégeske­dő kaposváriak jelentik egyre inkább az etalont. Legalábbis a színházkedvelők egy jelen­tős táborában. Anélkül, hogy mélyebb kri­tikába merülnénk, s hogy íz­lésvitába bocsátkoznánk, csak annyit: a tavaszi, kora nyári gödöllői színházi program a legjavából válogat. Kezdjük azzal a sorozattal, amelyet fel­nőttszínház titulussal illethe­tünk, bár mint látni fogjuk, jó néhány előadást a középisko­lás-bérletben ^s bemutatnak. Legközelebb ismét a kapos­váriak jönnek Shakespeare: III. Richárdjával, Rajhona Adámmal a főszerepben. Az előadást a színház főrendező­igazgatója, Babarczi György állította színpadra. Délután a ’( középiskolásoknak külön elő­adást tartanak. Áprilisban a \ dunaújvárosi Bemutató Szín- ' pad vendégeskedik kétszer is a művelődési központban. Először Balázs Béla: A kék­szakállú herceg vára és a Fe­kete korsó című darabjait mu­tatják be egy előadásban. A színház elnevezése ne tévesz- szen meg senkit: a fehérvári társulat alkalmanként áll ösz- sze. Ezt az első darabot pél­dául Valló Péter rendezte a Vígszínházból, s jól ismertek a főszereplők is: Hernádi Judit, Reviczki Gábor és Szilágyi Ti­bor. A másik, ezúttal délután és este is bemutatandó dara­bot viszont a miskolci színház művészei adják elő Csiszár Imre rendezésében. A szerző Déry Tibor, az előadás címe: A tükör. Jen a Mikroszkóp Gazdag a májusi program: először a már egyszer meg­hirdetett, jó hírű szolnoki Hamlet kerül színre, amely februárban a főszereplő, Ko­vács Lajos betegsége miatt maradt el. Ebből is két elő­adás lesz, az egyik a Fiatalok pódiuma sorozatban. A má­sik, a felnőtteknek meghirde­tett pódium is részesül eggyel abból a hat előadásból, amire a Mikroszkóp színpad érke­zik a Hogyan? Tovább! című politikai kabaréjával. S bár még nem alakult ki a végleges programja, úttörő próbálkozásnak látszik az a jú­niusra tervezett hétvégi ese­mény is, amely a Színházi mű­helyek sorozatcímet kapta, s amelyből évente egyet tervez­nek. Az első vendég a kapos­vári társulat, s két nap alatt az előadásokon kívül beszélgeté­seket, díszlet- és jelmezkiállí­tást terveznek. Gyerekeknek való Várható még a miskolciak vendégjátéka is, május végén vagy június elején Ruzante: Csapodár madárka című ko­médiáját hozzák Gödöllőre. Nem panaszkodhatnak a gyerekek sem; az Állami Báb­színház többszöri szereplése után a szolnoki színház Erich Kästner: Emil és a detektívek- jét hozzák, két előadásban pe­dig a kaposváriak mutatnak be egy ifjúsági darabot. G. Z. Nem méltó a városhoz Ma már csak düledező, roskatag külsejével hívja fel magára a figyelmet Gödöllőn a posta melletti „hirdetőtábla”. Ennek ellenére a plakátragasztók még mindig ráragasztják az esemé­nyeket közlő programokat. S vajon meddig?... Barcza Zsolt felvétele Aszódon Készül a piac Készül az új piac terve. A lakótelep közelében kialakí­tandó piac létrehozására mint­egy ötszázezer forintot költe­nek. Isaszeg Vasúti felüljáró Vasúton, HÉV-síneken át­kelni bizony nem veszélytelen vállalkozás. Éppen ezért, ahogy lehetőség nyílik rá, egyre több helyen korszerű átjárók épül­nek a gyalogosoknak is. Más kérdés, hogy ezek legtöbbje sokáig készül, s az alapos munka így sem sikerül töké­letesre. Bízzunk benne, hogy az isa- szegieknél majd’ mindezek nem mondhatók el. Most kap­tuk ugyanis a hírt, hogy Isa- szegen, 1985-ig el kell készül­nie a vasúti gyalogos felüljá­rónak, amelynek terveit a he­lyi tanács már megrendelte. Városi moziműsor A hét mesterlövész. Ameri­kai film. Csak 4 órakor. Requiem. Magyar filmdrá­ma, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Vidám farsangi műsor a PÁÉV munkásszállón, 19 óra­kor. Juhász Gyula könyvtár: Jugoszláviai úti élményeim címmel Czangár Gyula vetí­tettképes előadása, 15 órakor. Mogyoród, művelődési ház: A nyolcadik osztályosok klubjában irodalmi diszkó, 15 órakor. Az egész járásban Búcsúzott a farsang Szombaton tetőzött és egy­ben búcsúzott is járásunkban a farsang. Egyetlen estére öt meghívást kaptam, hogy le­gyek vendége a különböző művelődési házak mulatozó, szórakozó közösségének. Ami­kor a meghívók sorát rendez­tem, akkor láttam, hogy a járás jelentős részét végig kell autóznom, ha a meghívások­nak eleget akarok tenni. Veresegyházon Sejtes Ven­del igazgató és Vankó István tanár, a nyulászklub elnöke elégedetten summázta az 5. házinyúlkiállítás első napjá­nak eredményességét. A het­venkét kiállító között még rákospalotai és gödi nyulá- szok is voltak. Egyre bővül a kör, egyre nagyobb az érdek­lődés, emelkedik a veresegy­házi nyulászok rangja. — Kiállításunk minősítése a szocialista országok nemzetkö­zi bírálati szabályzata szerint, az átlagos pontszám alapján igen jó — monddtta Vankó István és megmutatta azok névsorát, akiknek nyula 96 pontot kapott a zsűritől. Szőts László, Jekl Mihály, Kurucz Károly, Vass Sándor, Fleischer Tamás, Borsi Lajos eredmé­nye vonzó léhet a többi te­nyésztő számára is. Az igazi farsangi vigalom vasárnap volt, amikor a nyu­lászok közös vacsorán vettek részt és természetesen nyúl- paprikást fogyasztottak. Galgamácsán zene szóit a művelődési házban. Az intéz­ményt autók sokasága vette körül, de a kivilágított abla­kokkal szembeni partoldalon is sok volt a kíváncsiskodó. Pásztor Gyula, a termelő- szövetkezet Ady Endre nevét viselő szocialista brigádjának vezetője, a bál főrendezője el­mondta, hogy a szövetkezet és a művelődési ház évenként rendez egy-egy olyan estét, amelynek jövedelmét mindig valamilyen szociális célra for­dítják. Ezúttal a mozgássérül­teknek adták az összegyűlt pénzt. Ikladon hívatlanul álltam meg. A falu főutcáján az egvik kétszintes házban lako­dalmat tartottak. Nagyon örültem a látványnak, mert ma már szokatlanok a far­sangi lakodalmak. Jól érezték mgukat a vendégek, vidáman járták a csárdást. A bagi művelődési központ­ban a falu sportolói és az őket pártolók jöttek össze, s az idénynyitónak számító sportbálon fehér asztal mel­lett szórakoztak. Még az ed­ző sem nógatta korai lefek­vésre a játékosokat, hiszen a bajnokság csak a jövő vasár­nap kezdődik. Hévízgyörkön a művelődé­si ház előtti téren, annyi volt az autó, hogy az idegen azt hihette, autóvásárt rendeztek. Bankó János intézményvezető szerint, a fiatalok nagy szá­mán érződik, hogy itt a far­sang vége. Még Adácsról, Hé- halomról is voltak vendégeik. A bálozók átlagéletkora 17— 18 év lehetett, állapítottam meg a villogó fényben. Galgahévízen Szűcs János és felesége, az egykori Gyön­gyösbokréta tagjai ültek a főhelyen. Körülöttük táncolt, énekelt az ötvenes évek né­pi együttesének és a mostani népdalkörnek, tánccsoportnak sok-sok tagja. A korosztályok találkozójára megrakott ba­tyukkal érkeztek a vendégek. Akik a batyusbálban far­sangoltak, otthonuknak érez­ték a művelődési házat, s ro­konnak, barátnak egymást. A közösség megteremtéséhez szükség van ezekre az éven­ként rendezett találkozókra — mondotta a tanácselnöknő. Barna Jánosné. A farsango­lók, mintegy igazolva szavait, körtáncba kezdtek. Mindenki táncolt, énekelt. — Szép ez a farsang, álla­pította meg a hetvenéves Szűcs János. — Jó volna, ha sokaknak, sokszor lenne ben­ne része. Ebben egyetértettünk. F. M. Foci, kézilabda Terem torna Gödöllőn, a Karikás Frigyes iskola tornacsarnokában újabb mérkőzésekkel folytatódott a kézilabdázók és a kispályás labdarúgók teremtornája. Kézilabda: Gödöllői SC—Gyómrő 26-21, Gödöllői SC ifi—202. számú DSK 26-13, Nagymaros—Ve­resegyház 24-22. Labdarúgás: ATE Gépész—Vízmű 6-5, Ganz Szb—Viktória, Áfész— Barátság 2-1. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents