Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

xjßrttw 1982. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK 1Fókusz A KÜLÖNALKUÁRA I Egyiptom új elnöke, Hoszni Mubarak előbb nyugat-európai körutat tett, most pedig meg­kezdte megbeszéléseit Washing­tonban az illetékes személyisé­gekkel, mindenekelőtt Ronald Reagannel. Mubarak két kontinensre ki­terjedő kőrútjának nyilvánva­lóan az amerikai a legfonto­sabb állomása. Erre a magya­rázat több okból is kézenfekvő. Egyiptom, Szadat politikája és elsősorban az emlékezetes Camp David-i különalku nyo­mán, történelmében páratlan elszigeteltségbe került. Mivel Camp David első számú ihle- tője, szervezője és haszonélve­zője Washington, és mivel Egyiptom stratégiai-politikai értelemben Mubarak elődje alatt Amerika szempontjából a térség „kulesországává” lé­pett elő, a mostani államfő — elődjénél sokkal határozottab­ban — úgy gondolja, hogy “Washington fizessen ezért a helyzetért az eddiginél jóval magasabb árat. Ennek elérése Mubarak washingtoni utazásának első számú célja, és ez anyagi és politikai értelemben egyaránt igaz. Ami az anyagiakat illeti, Egyiptom új elnöke nem ke­vesebbet szeretne elérni, mint azt, hogy országa éppen any- nyi támogatást kapjon Ame­rikától, mint amennyit Izrael kap. Ez persze — elsősorban amerikai belpolitikai okokból — megvalósíthatatlannak tű­nik: a törvényhozásban igen jelentős Izrael-lobby éberen őrködik. Beavatott körökben tudni vélik viszont, hogy két ki­sebb, de távolról sem jelen­téktelen célt Mubarak képes lesz elérni Reagannél: azt, hogy a tavalyihoz képest jelentősen, 1,9 milliárd dollárra növeked­jék a Kairónak nyújtott — nem utolsósorban katonai — támogatás, és ebből 400 millió dollárra növekedjék a vissza nem térítendő, tehát segély­ként Egyiptomnak juttatott összeg. Ez lenne a dolog anyagi ré­sze. A politikai faktor lénye­ge Mubaraknak az a kérése, pontosabban követelése, hogy Washington a korábbinál sok­kal erősebb nyomást gyako­roljon Izraelre annak érdeké­ben, hogy Tel Aviv agresszi­vitása ne sértse Egyiptom nemzetközi érdekeit. Mubarak számára ez annál is fontosabb, mert Washingtonban sem csi­nál titkot abból, hogy ki akar törni a Szadat teremtette nemzetközi elszigeteltségből, mindenekelőtt — de nem ki­zárólag — az arab világgal kí­vánja rendezni kapcsolatait. H. E. Megkezdődött a Francia KP XíV. kongresszusa A központi bizottság beszámolója Légi incidens Vasárnap a görög fővárostól délkeletre két amerikai harci gép megzavarta egy líbiai utasszállító repülőgép útját — közölte szerdán a líbiai rádió. A gép Athénből Tripoliba tar­tott. Az amerikai gépek provo­katív manővereket hajtottak végre, rárepültek az utasszállí­tóra, amivel súlyosan veszé­lyeztették annak biztonságát, és pánikot keltettek az utasok között. Líbia „barbár légikalózko­dásnak” minősítette a provo­kációt, és bejelentette: panaszt tesz az Egyesült Államok ellen a görög hatóságoknál (az eset a görög partok közelében tör­tént), és a Nemzetközi Légi- forgalmi Társulásnál (IATA). Az FKP XIV. kongresszusa, szerdán megkezdte tanácsko­zását a Párizs melletti Saint- Quen-ban. A kongresszuson kétezer küldött és számos kül­földi delegáció vesz részt. Az MSZMP képviseletében dr. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára, a PB tagja, és Berecz János, a KB tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője van jelen a kongresszuson, az SZKP delegációját Konstantyin Cser- nyenko, az SZKP KB titkára, a PB tagja vezeti. A kongresszus megnyitása litán Georges Marchais, az FKP főtitkára terjesztette elő a központi bizottság jelentését. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kongresszus teljesen új politikai helyzetben folytatja munkáját, s ebben a helyzet­ben az FKP-nak teljesen új fe­lelősséget kell vállalnia. A központi bizottság jelenté­se részletesen vázolja a Fran­ciaországban megvalósítandó szocializmus fő vonásait. Há­rom ilyen fő vonást nevez meg: Egy igazságos társadalom megteremtése, 2. A társadalmi termelés új módon való növe­lése. 3. A demokrácia és a sza­badságjogok biztosítása. Az FKP főtitkára ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: a tár­sadalmi egyenlőtlenségre jel­lemző. hogy ma a francia nem­zeti vagyon hatvan százaléka még mindig a családok tíz szá­zalékának kezében van és a francia családoknak fele csak a nemzeti vagyon 5,5 százalé­kával rendelkezik. Az igazságos társadalom mindenek előtt azt jelenti, hogy mindenki számára biztosítani kell a munkát, és mindenki­nek megfelelő vásárlóerővel kell rendelkeznie. Az igazságos társadalom megteremtéséhez azonban a termelés növelésére van szükség Ehhez feltétlenül szükség van arra. hogy a társadalmi terme­lés legfontosabb eszközei köz­tulajdonban legyenek. A szocialista társadalomban a dolgozók aktív részvétele a gazdasági haladás motorja. A köztulajdonban levő vállalatok önállóan gazdálkodnak majd, s minden szinten biztosítani fog­ják a dolgozók tényleges bele­szólását az ügyek vitelébe: így kell előrehaladni az önigazga­tás felé. A baloldali erők egységéről szólva az FKP főtitkára rá­mutatott: az FKP lojális és hatékony egységet akar, ame­lyen belül mind az FKP mind a szocialista párt megőrzi ön­álló arculatát és tevékenysé­gét. A kormány áltál hozott ed­digi intézkedések jó irányba mutatnak, de nem szabad el­titkolni azt sem, hogy továbbra is vannak súlyos problémák, a munkanélküliség, az infláció és a vállalatokon belüli demokrá­cia hiánya. Ezeket a problé­mákat további időveszteség nélkül meg kell oldani. A szocialista társadalmak olyan adottságokkal és lehető­ségekkel rendelkeznek, ame­lyek lehetővé teszik az egyéni és kollektív szabadságjogok egész skálájának kifejlesztését. Ha viszont idejében nem al­kalmazkodnak a körülmé­nyekhez, válságos helyzet ala­kulhat ki. Ez történt Lengyel- ország esetében is. Az FKP álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy Lengyelország ügyében semmi olyat nem tesz, ami előmozdítaná a belső ösz- szeütközést, vagy a válság nemzetközivé tételét. Az SZKP KB üdvöihte a résztvevőkhez A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga üdvözletei intézett a Fran­cia Kommunista Párt XXIV. kongresszusához. Az üdvözlet a többi között hangoztatja: Az Önök kongresszusa fele­lősségteljes pillanatban ül ösz- sze. Az agresszív imperialista ■ körök támadást indítottak a szocializmus, a béke és a de­mokrácia erői, az egész fel­szabadító mozgalom ellen. Nyíltan katonai erőfölényre törnek és saját javukra akar­ják megváltoztatni a világban az erőviszonyokat. Ennek ér­dekében mindeddig példátlan fegyverkezési hajszába, első­sorban nukleáris fegyverkezési hajszába kezdtek. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben a háborús veszély megszüntetése, az enyhülés és a békés egymás mellett élés elveinek védelme, az imperia­lizmus agresszív törekvéseinek visszaverése érdekében, szük­ség van valamennyi imperia­lista- és háborúellenes erő, s elsősorban a kommunisták még aktívabb szolidaritási ak­cióira. Az SZKP Központi Bizott­sága nagyra értékeli a párt­jaink közötti testvéri barát­ságot és• szolidaritást. Ezek kiállták az imperializmus el­len, közös eszméinkért, a bé­kéért és a szocializmusért ví­vott közös harc próbáját. Az SZKP-nak szilárd elhatározá­sa, hogy a két párt között 1980-ban Moszkvában aláírt közös nyilatkozatnak megfe­ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka Izraelt elítélő dokumentum Szíria és az el nem kötele­zett országok csoportja ked­den este Izraelt elítélő határo­zattervezetet terjesztett az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka elé, amelyen a Go- lan-fennsík izraeli annektálá- sa nyomán kialakult helyze­tet vitatják meg. A dokumentum a leghatáro­zottabban elítéli Izraelt, miért nem hajlandó visszavonni a Szíriához tartozó Golan-fenn- sík bekebelezését jelentő tör­vényt, agressziónak, s ezért érvénytelennek minősíti az iz­raeli döntést. Kimondja, hogy a békét fenyegető izraeli poli­tika összeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányával, s ezért javasolja a világszervezet tag­államainak, hogy ne szállítsa­nak fegyvereket és katonai fel­szerelést Izraelnek és ne vásá­roljanak tőle fegyvereket és katonai felszerelést. Javasolja továbbá, hogy függesszék fel az Izraelnek nyújtott gazdasá­gi, pénzügyi, műszaki támoga­Waskingion emeli a juntának nyújtandó segélyt A sokadon hazafiak sikerei A salvadorí felszabadító erők egységei megtámadták és el­foglalták a hondurasi határ mellett fekvő Nueva Trinidad városát. A hírt a salvadori hadügyminisztérium illetéke­sei megerősítették. A jelenté­sek szerint a harcokban legke­vesebb 100 kormánykatona esett el. A hírügynökségek egybe­hangzó jelentései szerint a Fa- rabundo Marti Felszabadítási Front harcosai ugyancsak ked­den elfoglalták az ország fővá­rosától mintegy 125 kilométer­re északkeletre levő Corínto kisvárost és megtámadták Usulutant, Salvador negyedik legnagyobb városát. A támadássorozat azt a wa­shingtoni bejelentést követte, hogy az Egyesült Államok 55 millió dolláros — főképp kato­nai célokra fordítandó — gyorssegélyt nyújt a salvadori juntának, s azt tervezi, hogy az idei pénzügyi évre Salva­dornak előirányzott összesen 65 millió dolláros gazdasági-ka­tonai segítséget 100 millióval megemeli: tást, szakítsák meg az Izraellel fenntartott diplomáciai, keres­kedelmi és kulturális kapcso­latokat, lelően tovább erősítse és fej­lessze ezeket a kapcsolatokat — hangoztatja az üzenet. Elutazott hazánkból Jasszer Arafat Közös közleményt Az MSZMP Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak meghívására Jasszer Ara­fat, a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnöke PFSZ-kül- döttség élén 1982. február l. és 3. között hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Jasszer Araia­tok A Palesztinái vezetővel megbeszélést folytatott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Púja Fri­gyes, az MSZMP Központi Bi­Nemzetközi sajtóértekezlet Varsóban Áreiknőrző munkacsoportok Társadalmi árbizottság ala­kult Lengyelországban a fo­gyasztók szövetségének kez­deményezésére. Az állami ár­bizottság és az állami árfel­ügyelőség mellett ez a harma­dik testület, amely a fogyasz­tói árak alakulásával, azok el­lenőrzésével hivatott foglal­kozni. Egy negyedik ellenőr­zési formára kedden a LEMP Központi Bizottságának tit­kársága tett kezdeményezést, amikor is felszólította az üze­mi pártbizottságokat és az alapszervezeteket, hogy pár- tonkívüliek széles körű bevo­násával hozzanak létre helyi árellenőrző munkacsoporto­kat. A hétfőn életbe lépett árre­form legújabb híre, hogy a diákok, beleértve a Lengyel- országban tanuló külföldi ösz­töndíjasokat is, az egyetemek­től, illetve főiskoláktól egysé­gesen havi ezer zloty ösztön­díj-kiegészítést kapnak. Ezen kívül a felsőoktatási intézmé­nyek olyan mértékben járul­nak hozzá a megemelkedett étkezési költségekhez, hogy a diákok számára összességében, gyakorlatilag teljes kompenzá­ciót biztosítanak. Az amerikai kormányzat gazdasági korlátozó intézke­dései veszteségeket okoznak ugyan a lengyel mezőgazda­ságnak, de Reagan elnök ku­koricával nem változtathatja meg a második világháború után kialakult európai erővi­szonyokat. Az amerikai „szankciók” nem a lengyel kormányt, hanem o harminc­hatmilliós lengyel népet érin­tik, akárhogy is próbálják ezt Washingtonban beállítani. Ezt hangsúlyozta szerdán Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője annak a nem­zetközi sajtóértekezletnek be­vezetőjeként, amelyet Jerzy Wojtecki mezőgazdasági és élelmiszergazdasági minisz­ter tartott a lengyel külügy­minisztérium sajtóközpontjá­ban. Mint Wojtecki elmondta, az ország az idén ötmillió tonna gabonát és másfél millió ton­na takarmánykoncentrátumot szándékozott vásárolni, ebből azonban összesen csak három­millió tonna biztosított. Az amerikai gabona- és takar­mányszállítási zárlat miatt a tervezettnél 350 ezer tonná­val kevesebb baromfihús jut az idén a lengyel fogyasztók­nak. Nyugati újságíróknak vála­szolva Urban, a kormány szó­vivője foglalkozott néhány, nem mezőgazdasági vonatko­zású kérdéssel is. Alaptalan­nak nevezte azokat a híresz­teléseket, hogy a Varsó köze­lében levő Ursus Gépgyárban munkabeszüntetésekre került volna sor az árreform miatt. A múlt szombati gdanski in­cidensről szólva elmondta, hogy azoknak folytatása nem volt, a hatóságok könnygázt és vízágyúkat alkalmaztak az­nap a mintegy négyezer főnyi tömeg szétoszlatására, az in­cidensnek halálos áldozata nem volt. zottságának tagja, külügymi­niszter. A szívélyes légkörben és a kölcsönös szolidaritás szelle­mében folytatott megbeszélé­seken, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről, különös te­kintettel a közel-keleti hely­zetre. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista törekvések, az amerikai kormányzat által tá­mogatott izraeli vezetés ag­resszív politikája miatt, amelynek következtében fo­kozódott a feszültség a Kö­zel-Keleten. Rámutattak, az Egyesült Államok szélsőséges körei megpróbálják kiterjesz­teni befolyásukat az arab tér­ségre. Az amerikai—izraeli stratégiai megállapodás, az arab országok alapvető érde­kei ellen irányul, közvetlen bátorítást jelent az izraeli ve­zetés számára agresszív, terü­letrabló politikájának folyta­tásához, a Palesztinái Ellenál­lási Mozgalom elnyomásához, a palesztinai arab népnek az ENSZ határozataival is meg­erősített, elidegeníthetetlen jogai semmibevételéhez. El­ítélték a Golan-fennsík és Jeruzsálem bekebelezésére ho­zott izraeli döntést, amely az ENSZ alapokmányának, a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak durva megsértését jelenti, fenyegeti a térség országainak szuvere­nitását és a világ békéjét. Elutasították a különutas alkudozásokat, a Camp Da­vid-i megállapodásokat és a palesztin autonómiával kap­csolatos összeesküvést, amely­nek célja az izraeli megszál­lás tartósítása, a palesztinai arab nép nemzeti jogai érvé­nyesítésének megakadályozá­sa. A magyar vezetők hangsú-' lyozták, a magyar nép együtt­érzést és cselekvő szolidari­tást tanúsít a palesztinai arab nép áldozatos harca iránt, amelyet a PFSZ vezetésével folytat: Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a magyar és a palesztinai arab nép között sokoldalú, baráti kapcsolatok jól fejlődnek mindkét nép és a világ haladó, demokratikus, imperialistaellenes erői javá­ra. Megerősítették, hogy a ma­gyar nép, a jövőben is támo­gatja a palesztinai arab nép igazságos ügyét, küzdelmét törvényes jogainak biztosítá­sáért. Ennek szellemében tör­tént levélváltás alapján meg­állapodtak a PFSZ budapesti irodájában diplomáciai képvi­selet szintjére történő emelé­séről. A világkongresszus színhelye összefoglaló jelentés a latin­amerikai , szakszervezeti moz­galom helyzetéről, amelyet majd Roberto Veiga, a kubai szakszervezetek vezetője ter­jeszt a kongresszus elé. Napjainkban, amikor a nem­zetközi politikai életben kevés okunk van a derűlátásra, kü­lönösen fontos szerep vár a X. szakszervezeti világkongresz- szus küldötteire. A NEMZETKÖZI MUNKÁS- MOZGALOM erejének és egy­ségtörekvéseinek demonstrá­lásával ezúttal is nyomatéko­san hitet kell tenniük a nem­zetközi béke megóvására, a biztonság megteremtésére, a fegyverkezési hajsza megféke­zése mellett is. T. T. r terheit mindinkább a dolgo­zókra akarja hárítani, ami a legnagyobb kihívást jelenti a szakszervezetek számára. A szocialista országok szakszer­vezetei már többször kinyil­vánították készségüket, hason­lóan a Szakszervezeti Világ- szövetséghez, hogy a szakszer­vezetek nemzetközi tanácsko­záson hangolják össze felada­taikat és tevékenységüket á „multik” erőszakos, mind ag­resszívabb fellépésével szem­ben. A társadalombiztosítási char­tában a betegbiztosítás problé­makörétől kezdve, a munka- védelmen át, a fiatalok és a nők, valamint a nyugdíjasok helyzetének elemzése egyaránt helyet kap, benne olyan javas­latok fogalmazódnak meg, amelyek alkalmasak arra, hogy megfelelő jogi védelem­ben részesítsék az arra rászo­ruló dolgozót. KÜLÖNÖSEN FONTOSNAK minősíthetjük az SZVSZ alap­szabálya módosítására vonat­kozó javaslatokat. Ez ugyanis nem egyszerű ügyrendi, az adminisztrációra tartozó fel­adat. A Prágában 1973. áprili­sában megtartott IX. szakszer­vezeti világkongresszus részt­vevői megbízást adtak az iro­da és a főtanács tagjainak, hogy dolgozzák, ki a szövetség A SZAKSZERVEZETI VI­LÁGSZÖVETSÉG, amikor meghívja kongresszusaira a világ szervezett dolgozóinak képviselőit, az egység helyre­állításáért lép fel. Ugyanez az alapvető célkitűzés érvényesül akkor is, amikor a kongresz- szus napirendjét állítják ösz- sze. Olyan kérdések megvita­tását javasolják, amelyek a vi­lág valamennyi bérből és fize­tésből élő dolgozó emberét érintik^ meghatározó jelentő­ségűek sorsuk alakulása szem­pontjából. Három fontosabb dokumen­tum és több határozati javas­lat tervezete kerül a havannai kongresszus küldöttei elé. A fő dokumentum címe: „A nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom és a nyolcvanas évek ki­hívása”. A második: „A társa­dalombiztosítási charta”. A harmadik az SZVSZ alapsza­bályának módosítására vonat­kozó javaslatokat tartalmazza. A fő dokumentum alapos át­tekintést ad napjaink világ- helyzetéről, részletesen elemzi a szakszervezeti dolgozók kö­rülményeit a tőkés, a fejlődő és a szocialista országokban. Nagy teret szentel a kapitaliz­mus elhúzódó válságának. Rá­mutat arra, hogy a tőke — nemzeti és nemzetközi mére­tekben egyaránt — a válság NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM //. VILÁGKONGRESSZUS HA VAHNÁBAN megújulására, tevékenységé­nek korszerűsítésére vonatkozó javaslataikat. A harmadik do­kumentumban ez a törekvés kapott összefoglalást. Amikor megszületett a dön­tés, hogy a kongresszus hely­színe Havanna lesz, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, aki egyben a Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke is azt java­solta, hogy a kongresszus kap­jon valamiféle latin-amerikai karaktert: a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó 206 millió dolgozót tömörítő 89 nemzeti szakszervezeti köz­pont küldöttei nyilvánítsák ki szolidaritásukat a forrongó földrészen harcban álló mun­kások ügye iránt. Erre a ja­vaslatra válaszul készült az

Next

/
Thumbnails
Contents