Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1982. FEBRUAR 23., KEDD Gyártanak bútort, műanyagot Harminanílliós haszon Kőcseren Az állattenyésztés kimagasló éve Fennállása óta a legeredmé­nyesebb esztendejét zárta a kocséri Petőfi Termelőszövet­kezet. Nem csoda hát, hogy a biztonság derűje szabta meg a zárszámadó közgyűlés hangu­latát. Az egyesülés óta eltelt Időszak munkája meghozta a joggal várt eredményt. A más­fél ezer tagot számláló szö­vetkezetben Tóth Róza tsz- elnök olyan gazdasági eredmé­nyekről adott számot, ame­lyekkel — a végeredményt te­kintve — méltán lehetett elé­gedett a tagság. (A személyen­kénti jövedelem ezerötszáz fo­rinttal volt több, mint egy év­vel korábban.) Megszűnt a kertészet Az évről évre mind maga­sabb nyereség 1981-ben meg­haladta a harmincmillió forin­tot, pedig — mint a növényter­mesztés lemaradása mutatja — nem volt könnyű esztendő. A cukorrépa kivételével szin­te minden terményből jöve­delemkiesésük volt. Így volt ez a gabonával, a kapás kultúrákkal, a szőlővel. Szá­las takarmány viszont szépen termett. A néhány éve telepí­tett legelő 60 mázsás hektá­ronkénti fűmennyiséget adott, s ez a nagy számú állatállo­mány ellátása szempontjából különösen fontos. A földterü­let javítása érdekében folyta­tódott a melioráció. A terep- rendezést 278 hektáron befe­jezték, megvizsgálták a talaj tápanyagigényét, gondjuk volt gyeptelepítésre, -felújításra és megfelelő talajerő-utánpótlás­ra. A kertészet — a gondos munka és a hatalmas erőfeszí­tés ellenére — sem volt nye­reséges. Az ágazat kétmillió fo­rintos vesztesége is hozzájá­rult, hogy az év végével fel7 számolták. A szőlő a fagy és a jég kártétele következtében négymilliós kieséssel sújtotta a közös gazdaságot. Törzstenyészetek Hogyan tudtak mégis fordí­tani helyzetükön? 1981 az ál­lattenyésztés kimagaslóan jó éve volt. A szarvasmarha-, ser­tés- és juhállomány megtartot­ta törzstenyészet minősítését. Az 1-es telep hegyitarka tehe­nei 4905, a 2-es telep keresz­tezett állatai 6093 liter évi te­jet adtak átlagosan. Mindezt úgy érték el, hogy egy liter te­jet 37 dekagramm abrak fel- használásával állították elő. Húsmarhaállományuk törzs- tenyészetjelölt lett. A hegyi­tarkák ötödik alkalommal nyerték meg az országos tej­termelési versenyt, s az üllői tájkiállításon üszőik első díjat érdemeltek, összességében a szarvasmarha, sertés és a ju­hászat húszmillió forinttal túl­teljesítette árbevételi tervét, s ez tette lehetővé a magas nye­reséget. Mindehhez hozzájá­rult, hogy a tartási körülmé­nyek tovább javultak. A ser­téstelepen technológiai felújí­tást hajtottak végre. Átadták a harmadik hatszáz férőhelyes juhhodályt. Más üzemágaik sem vallot­tak szégyent. A szállítási és a fenntartási üzem elérte a kitű­zött célt. Az ipari főágazat Külföldre megy a kopasztó NDK-beli megrendelésre vágóhídi sertéskopasztó berende­zéseket gyártanak a MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében. Kele­men István és Varga Mihály, a Május 1. szocialista brigád tag­jai a vázszerkezetet állítják össze és hegesztik. Apáti-Tóth Sándor felvétele mozgalmas évet hagyott maga mögött. A bútorgyártás az üze­mi technológia tervének kidol­gozásával és két új termék gyártásának bevezetésével fej­lődött. Az új gyártmányok a nyári Pécsi Ipari Vásáron ezüstérmesek lettek, s hasonló elismerésben részesült maga a szövetkezet is az aktív rész­vételért. A műanyagüzemet át­szervezték, üzembe helyezték a műanyagpoharakat gyártó gépsort. Az ipar munkája eredményesen egészítette ki a Petőfi Tsz alaptevékenységét. Az építőrészleg Nyársapá­ton, Törteién és Jászkarajenőn járult hozzá a települések fej­lesztéséhez, jelentős beruházá­si feladatokat oldva meg. A lakosságnak is dolgoztak, a jö­vőben viszont saját épületeik felújítására, karbantartására és a szövetkezeti beruházásokra rendezkednek be. A közösben végzett munka mellett jelentős mértékben tá­mogatták a háztájiban folyó gazdálkodást. Terménybolt­jaikból ellátták az állattartó­kat, de számottevő volt a ser­tés-, a dohányfelvásárlás, to­vábbá a tejátvétel is. Szőlőtelepítés 1982-ben a többi között bú­zát, rozsot, takarmányborsót, lucernát, kukoricát és cukor­répát termesztenek. Elsősor­ban szántóföldi növényvédő gépeket vásárolnak. A melio­rációt 350, a talajjavítást 231 hektáron folytatják, s ebben az ötéves tervben 90 hektár sző­lőt telepítenek. Az állatte­nyésztésben szeretnék állandó­sítani az elért színvonalat. A háztáji támogatása ezentúl is napirenden marad. Erre az év­re 434 millió forint árbevételt terveznek. Látva szorgalmukat és hozzáértésüket, erre meg­van az esélyük. S. J. Tessedik Sámuel emlékére A földművelés reformere volt Gazdaságot szervezett, könyvet írt AZ ALBERTI MŰEMLÉK evangélikus templom és pa­rókia előtt érdemes megállni annak, aki Albertirsára érke­zik. A parókia homlokzatán vörös márvány tábla hirdeti: itt született 1742. április 20-án Tessedik Sámuel. Tessediket minden kor és nemzedék felfedezi. Munkássá­gáról készült kisfilm és rá- dióharigjáték. Van Tessedik- plakett és -portré. Papp Lász­ló költő drámai hangvételű szonettekben állít emléket Tessediknek. S figyelemre méltó az UNESCO-ban tartott megemlékezés. „Arcát meg kellett teremte­ni. Tessediknek ugyanis egyet­len igen gyenge, és még így sem hiteles arcképe maradt fenn. Ez nem adott többet, mint keretet: bele kellett lát­ni egyéniségét” — írta Hege­dűs Géza Ruzicskay György festőművész Tessedik-portré­járól. Szükséges, hogy Tessedik Sámuel életét és munkásságát megismerjük. Tessedik haladó társadalmi perspektívát muta­tott, kitartóan és fáradhatatla­nul harcolt reformjavaslatai­nak megvalósulásáért. „Folyton szem előtt tartom, hogy hazám­nak s az embériségnek hasz­nálnom kell” — írta. Tessedik Albertiről kétéves korában Békéscsabára került. Korán elvesztette apját. Ekkor a család az édesanya szülő­városába, Pozsonyba költözött. Tessedik német műveltségben részesült. Német nyelven be­szélt. Bár magyarul tökélete­sen értett, elég jól beszélt is, azonban sohasem írt. Életpályájául az evangélikus lelkészséget választotta. Jár Erlangenben, Jénában. Gya­logszerrel Lipcsébe és Haliéba látogat Eljut Potsdamba is. Volt nevelő Pozsonyban, Su- rányban prédikátor. 1767-ben Szarvasra hívják, ahol könyv­tárat, tanműhelyt és gazdasá­got szervez. Méhészetet, se­lyemhernyó-tenyésztést, akác­telepítést kezdeményez. Szor­galmazza a belterjes gazdálko­dást. Lucernát honosít, szike­seket javít. Tevékenysége ki­terjed az egészségügyi teen­dőkre is. L780-ban Szarvason megala­pítja az első mezőgazdasági szakiskolát. Népiskolai tan­könyvet állít össze. Ez a tan­könyv tette Tessedik nevét széles körben ismertté. Racio­nalista érdeklődése az ipar és a mezőgazdaság felé fordult, erre épült azután munkássá­gának legfontosabb része, az oktatás reformálása. „A parasztemberek gyerme­kei — írja — sem magukat nem ismerik, sem a földet, mely őket táplálja, sem föld­jük terményeit, holott ezeket a lakosság minden rétege az ő kezüktől várja.” Szélkergető A ngp tár szerint akár tél is lehet­ne. Csak épp’ a természet moso­lyog az írott tör­vényen. Most így tetszik neki. Mint­ha csintalankod­nék: cinkosan ránk kacsint, s markából ki-ki- ereszt néhány fénynyalábot. A nyáridéző sugarak megkocogtatják a lakótelep ablakait, azok sarkig nyíl­nak, s szárnya nő a házaknak. Fe­hérré csillannak a panelfalak, színt nyernek a festett függönyök és a télikabátjukból ki­bújt fák. Egy ásításnyi pillanatra felriad álmából a város. Tolakodó légáram nyargal végig a Rákóczi úton, szi­szegő falevelek bújnak át az út mentén futó kő­szalaghoz. Néme­lyek apró sár­kányként bukdá­csolnak a Lenin park fái között. Aláhullva, fázósan kuporodnak egy­máshoz. A körvo­nalait már sejtető sportcsarnok ben- dőjében csak a szél munkálkodik. Izgatottan cikázik ide-oda. Ám látva, hogy mindhiába ingerli a gubbasz­tó fémpilléreket, bosszúsan elillan az állomás felé. A strand szegleté­ben, mintha ki­apadhatatlan pa­lack szellemét ere­getné valaki, me­leg vízpára ködlik imbolyogva. Az égen .felhő- gombócok görög­nek, távolabb a berceli dombok zárják a látóha­tárt. A kockaház tövében konok fű­pamacsok kapasz­kodnak a rájuk borított szemét- szőnyeg alól. Odébb pöttömnyi télapók, bebugyo­lált gyerekek tur­kálják a hidegtől csípős, fekete föl­det. Lankadatlan cibálják a porló göröngyöket, nem unva, hogy a rossz építőanyag kemé­nyen ellenáll, folyton visszafele­sel. Ebből pedig sohasem lesz ho­mokvár. Két óra van. Ki­tárul a kórház ka­puja, s a rogyásig málházott látoga­tók beözönlenek. Ma rengetegen jöttek, mert kisü­tött á nap — mondja Horváth néni, a kerékpá­rok, motorok vi- gyázója, s már lépdel is tovább: új jármű érkezett. A Törteti út ele­jéig személygép­kocsik állnak dísz­sorfalat az arra haladónak. A ke­reszteződésnél per­sze ott röstelke- dik a. Megállni tilos tábla. Hara­gos felhő terpesz­kedik a város fölé. hideget billent le hátáról, sötétlő redőnyt húz az igyekvő napsugár elé. Most így tet­szik neki. Ennyi volt hát a termé­szet ajándéka e téli napon. Varga Sándor Tessedik Sámuel — legalább fél évszázaddal megelőzve ko­rát — szakított korának feudá­lis szemléletével, világosan látta a fejlődés útját. Alapvető társadalmi felismerése ezért lesz rokon az induló Vörösmar- tyéval: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, / néhány ezernek jutna üdv a földön...” EGÉSZ ÉLETE TILTAKO­ZÁS ez ellen a társadalmi igazságtalanság ellen. Munkás­sága aggodalmat és ellenszen­vet ébreszt. Híveit nem a túl- világi élettel és annak örömei­vel kecsegteti, hanem itt a föl­dön akar számukra boldogu­lást biztosítani. így lelkészi jellege mindinkább fakult, s egyre erősebben mutatkozott meg egyéniségében a gazdasá­gi reformer arculata. Ugyanaz a merész gondolko­dás és bátor cselekvés jelle­mezte Tessedik felfogását és munkastílusát, mint Hajnóczy Józsefét, aki iránt „soha el nem ' múló becsüléssel” visel­tetett. akihez rokoni szálak is fűzték. Hajnóczy olyan sokré­tűen és alaposan vizsgálta a magyar jobbágyság helyzetét, hogy a kérdésről közreadott könyve alapján ítélték halál­ra. Hajnóczy a kivégzése előt­ti napon Teréz húgához írt búcsúleveléhez csatolt betű­rendes listára azoknak a ne­vét írta fel, „akikkel közeleb­bi viszonyban volt, s akiktől így kívánt búcsút venni”. A feljegyzésen levők között sze­repelt Tessedik Sámuel neve is. A sors iróniája, hogy a bú­csúlevél nem az érintett sze­mélyekhez került, hanem a bé­csi udvarhoz... Talán azt hitte, mindenki olyan fanatikus hittel és szen­vedéllyel él, mint ő. Talán többet is akart az emberektől, mint amilyen mértékben azok megérthették és követhették volna. „Én reméltem — írja önéletrajzában —, hogy még síromon is ki fognak kelni ama virágok, melynek mag­vait talán idő előtt, s talán ter­méketlen földbe jó remény fe­jében elvethettem.” SZILÁRD EGYÉNISÉG VOLT, hasonlatos ahhoz a szí­vós agyaghoz és szikeshez, melynek megjavításáért fára­dozott. Életét és munkásságát ezért is fedezi fel minden kor és nemzedék. Az albertirsai úttörők ebben az évben is megemlékeznek születésnapjáról, a helyi nép­frontbizottság ápolja, mint tör­ténelmünk mába ívelő örök­ségét, a Tessedik-hagyományt. Hiszen közéleti tevékenysé­günk és közösségi emberi ma­gatartásunk tekintetében ma is büszkén vállalhatjuk útmu­tatását: „Kötelességünk lé­gyen, hogy csorbíthatatlan hű­séggel szolgáljunk a közösség javára”. ' S van-e ma ennél’ fonto­sabb? Major János Vándorkiállítás A tűzvédelemről Az Információtechnikai Vál­lalat tűzvédelmi vándorkiállí­tása ezekben a napokban a nagykőrösi üzemben tekinthe­tő meg. A kiállítás keretén be­lül a városi tűzoltóparancsnok­ság munkatársai filmvetítés­sel egybekötött előadást tar­tottak, melyen az ott dolgozók érdeklődéssel vettek részt. Ezt követően az üzem mun­kásai a kézi tűzoltókészülékek használatát gyakorolták tűzol­tás közben. Vízilabda Dobogóközeiben a CVSE Ceglédi VSE—Budapesti MAFC 12-10 (3-0, 5-4, 2-2, 2-1) Budapest. Hajós Alfréd uszoda. Cegléd: Németh, Ungvári, Kelemen, Papp, Hajós, Kárász, Bóbis. Csere: Tankó, Juhász, Zsíros, Horváth. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kárász (4), Bóbis (3), Ungvári (2), Kelemen (2), Papp (1). Látványos, nagy küzdelmet vívott a két egyforma képes­ségű OB II-es csapat. Az egész mérkőzést végigúszták, e tény az uszodával télen nem rendelkező ceglédi fiúkat di­cséri. A végső helyezés szempont­jából rendkívül értékes a két pont megszerzése, mert az egyetemi csapat egy hellyel és két ponttal állt a CVSE előtt. Ez most kiegyenlítődött, és mivel a végső sorrendet egyenlő pontszám esetén, az egymás elleni eredmény dönti el, ha a ceglédiek az utolsó, Bánki Danát ellen nyertek, övék a harmadik hely. (beck) Előadás a mezőgazdaságról A mezőgazdasági könyvhó­nap keretében február 25-én, csütörtökön délelőtt tíz órakor a városi tanács nagytermében Mezőgazdaságunk az 1980-at évtizedben címmel dr. Csen­des Béla, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese tart előadást. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há- lás köszönetét mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen édes­anyánk, nagyanyánk, dédnagy- anyánk, ÖZV. KOVÁCS JÁNOSNfi szül. Habony Mária temetésén részt vettek, fájdalmunkban osz­toztak, sírjára a megemlékezés koszorúit, virágait helyezék. Meg­köszönjük orvosainak és ápolói­nak hosszan tartó gyógykezelését, mellyel fájdalmát enyhítették. Kü­lön köszönetét mondunk a Lenin Tsz vezetőségének, dolgozóinak a küldött koszorúért és a tsz, nyomdarészleg dolgozóinak segítő­kész munkájukért. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Kertes családi ház be­költözhetően eladó. — Cegléd, XI. kér., Kő­vágó utca 9. szám. (Mizsei útról nyílik.) Érdeklődni minden- nap 17 óra után. Eladó vagy elcserélhe­tő fél kertes ház Víz utca 9/a. szám alatt, köves út melletti por­tát vagy lebontásra való házat beszámítok Érdeklődni lehet 18 órától. Cegléd. Nyúl utca 4 _______________ El adó 1860 négyszögöl szántó a Kapás dűlő­ben egyéni területen, két részben is. Érdek­lődni Cegléd. XII. kér.. Kapás dűlő 181. szám. Ócsai.______________ 30 0 ezer kp. + OTP- átvállalással lakás- megoldást keresek Cegléden. Ajánlato­kat ,,Áprilisi költöz­ködés 118 369” jeligére kérem a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltsé­gére Cegéd, Posta­fiók 29. Eladó 420 négyszögöl szőlő, fele puszta. Ér­deklődni lehet Csemő. Alsőerdő dűlő 10. sz Eladó azonnal beköl­tözhető másfél szobás házrész. Cegléd. Szol- noki út 34. szám alatt. Gimnáziumi érettségi­vel, közgazdasági kü­lönbözetivel, közepes gépírótudással elhe­lyezkednék. Megkere ső levelet „Minden megoldás érdekel 118 285” jeligére kérem a Hírlapkiadó Váll. ki rend, Cegléd. Pf 29. Betonkeverő kiadó. 300 Ft, kezelővel 600 Ft. Előjegyzést fel­veszek. Cegléd. Kos­suth Ferenc utca 38. szám. 09 épület, III. lépcsőház, II. em. 5. szám, _________________ El Koiiozes miatt ol­csón eladó Téglagyár dűlő 41. számú ház. - Megközelíthető a ben- zinkút után a Pesti út­ról nyíló Diófa közi kanyarban. Használt kétaknás kályha, sezlon, szekré­nyek, ágyak matrac­cal, tűzhely, télikabá­tok. függöny tartók, mángorló eladó. Ceg­léd. Teleki utca 8. Cegéd, Bacsó Béla utca 43. számú két­szobás ház köves úton eladó.__________ Ke zdő kisiparos össz­komfortos, központi fütéses albérletet ke­res, lehetőleg köz­pontban. Értesítő le- vélbeni ajánlatot „Mindkét fél részére kedvező 118 335” jel­igére kérem a Hír­lapkiadó Vállalat ki­rendeltségére. Cegléd, Tplpkf utca 30.______ Bú torozott szoba kis konyhával fiatal há­zaspárnak vagy két személy részére kiadó# Cegléd, Pesti út 42. Elköltözés miatt kü­lönböző hasznáh bú­torok eladók. Cegléd, Sallai u*ca 1. szsm. ISSN 0155—2500 (Ceglédi Hírlap»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents