Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
man Új táblák állnak a sarkon A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁS! ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1982. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP Több, mint kötelesség Szaktanterem lett a könyvtár Olvasásra nevel a helytörténész pedagógus „Harmincöt év a pedagógus- pályán nem kis idő, de én nem érzem hosszúnak. Nagyon szerettem mindig ezt csinálni, azok közül való vagyok, akik más hivatásra sohasem gondoltak. Talán ezért is sikerült a nehézségeken, akadályokon túljutnom.” Helyi anyagok Antal Domokosné, a kocséri Gábor Áron Általános Iskola tanára. A három és fél évtizedes tanítás mellett, huszonnegyedik éve könyvtárosa is az intézménynek. A környezete lelkes, a gyerekekért sok mindent szívesen vállaló tanárnak ismeri. A harmincöt év eszembe se jutott volna, ha ő nem mondja. Kiegyensúlyozott, fiatalos lénye a fásultság, belefáradás nyomait se mutatja. Szemei derűsen csillognak a szemüveg mögött, amikor a könyvet cserélő gyerekek kiszolgálása, eligazítása után leülünk beszélgetni, az iskola kiválóan felszerelt, tágas könyvtári termében. — A könyvtár csak 1976-tól kapott önálló helyiséget. Akkor nagyon sok munkánkba került a terem rendbehozása, berendezése, de minden fáradozást megért, mert azóta szaktanteremként használjuk a könyvtárat. A magyarórák tekintélyes hányadát itt tartjuk, de ezenkívül más tantárgyakból is vannak itt órák, értekezletek, szaktárgyi versenyek, rajzversenyek stb. Szívesen bejönnek a napközisek, az úttörőrajok, -őrsök is. Igaz, a kölcsönzéssel hivatalosan csak heti három délután foglalkozom, de tudják, hogy bent találnak máskor is, ha a könyvtárba kívánkoznak. Mostanában nagy volt itt a forgalom. Közelednek a tanulmányi versenyek, de ezen kívül a hatezer kötetes könyvtárban találnak anyagot a diákok a kulturális szemlékhez, az évfordulók megünnepléséhez. Ittjártamkor például nyolcadikosok gyűjtöttek a Tanácsköztársaság hónapjaihoz kapcsolódó helyi vonatkozású anyagokat a Kocsér története című monográfiából. A hetedikes csoport tagjai a történelmi évfordulók úgynevezett időkártyáinak elhelyezésével foglalatoskodtak. — A kollégák is gyakori látogatói a könyvtárnak? — A tanáriban gyakran szó esik a könyv, a könyvtár használatáról. Gyakran kocognak be a szünetben szakkönyvekért. Előfordul, hogy megkérdezik, ez meg ez megvan-e nálunk, vagy be tudom-e szerezni. Az éves könyvbeszerzési keretünk tízezer forint, csak az utóbbi években kapunk még rendszeresen a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ-tól háromezer forintot, s ebből gazdálkodunk. Mai igények — A tanulók nyolcvan százaléka könyvtári tag. De nemcsak olvasnak. Régebbén a könyvtár az iskolarádió műsorában is bemutatkozott. A könyvbarát szakkör tagjaival az irodalmi évfordulókra állítottunk össze kis emlékműsorokat. De a gyerekek rendszeresen különböző kutatásokra, nyelvi vetélkedésre, nyelvhelyességi kérdések, különböző rejtvények megoldására is vállalkoznak. Nem kevés tehát az iskolai könyvtáros. Antal Domokosné munkája. Ezenkívül a különböző történelmi évfordulókra, a járási versenyekre készíti fel sikeresen a tanulókat. I — Nálam ez szinte termé- I szetes — mondja. — Tizenhét éven keresztül társadalmi munkában intéztem a könyvtár ügyeit. Csak 1975-től kapok i csekély tiszteletdíjat e munkámért. Azóta ezt már csökkentették is. De nehogy azt higgye, hogy csak arra törekszem, hogy másnál többet tegyek ebben az iskolában, sokan vannak, akik szívesen vállalkoznak a hivatalos tanári kötelezettségen túli munkára, és mindenre, ami a jobb, eredményesebb nevelést szolgálja. — Sok segítséget jelent az együttműködés a községi könyvtárral, ami eddig csak a könyvbeszerzés egyeztetésére, a könyvvel való kölcsönös kisegítésre szorítkozott, de a jövőben több rendezvénnyel segítik tanulóinkat az olvasóvá nevelésben. — Az olvasóvá neveléssel kapcsolatban gyakran hallani borúlátó Véleményeket. Ezek szerint ma a gyerekek olvasás helyett inkább a televízió előtt ülnek, önnek mi erről a tapasztalata? — A felnőtteknél és a gyerekeknél Is nagyon sokat változtak az olvasási szokások, ami természetesen összefügg a tömegkommunikációs eszközök számának gyarapodásával. Azt biztosan tudom, hogy több gyereknek van saját könyve, és talán a korábbinál szélesebb körben lett kedvelt a mai igényekhez jobban igazodó ismeretterjesztő irodalom is. Gazdasági fejlődés A hozzáértő pedagógustevékenységen túl még valami tanúskodik Antal Domokosné munkahelye, szülőföldje iránti szeretetéről. Nevezetesen az, hogy a község fennállásának 100. évfordulójára, 1977-ben nem kis nehézségek árán megjelenhetett a Kocsér története című helytörténeti monográfiája. Tíz éven keresztül vallatta kitartó szorgalommal az eredeti jegyzőkönyvek megsárgult lapjait, a levéltárak féltve őrzött dukomentumait, hogy képet adhasson az utókornak e kis község évszázados történelméről, társadalmi és gazdasági fejlődéséről. S. J. Több helyen megváltozott Cegléden a közúti forgalmi rend. Különös figyelmet kíván ez az első időben a gépjárművezetőktől, kerékpárosoktól. A változásokat a Kossuth téren és a Szolnoki út—Szív utca—Bercsényi utca találkozásánál (képünkön) jól látható táblák jelzik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Színes Látomás Diabemutatóra invitálnak Kecskeméten tavaly orszá. gos színesdia-bemutató és -verseny volt, seregnyi pályázóval. A zsűri érdem szerint választotta ki a beküldött anyagból a legjobbakat. A zsűrizett diaanyagot most kölcsönözték a ceglédi Kossuth Művelődési Központban működő Látomás színesfényképezők baráti körének. A baráti kör hétfőn, február 22-én 19 órai kezdettel a képeket az érdeklődő nagyközönség előtt is-vetíteni fogja, emellett ízelítőt adnak a tavalyi, saját munkáikból. Brigádok a községért A ceglédberceli Egyetértés Tsz jelentős részt vállal a községfejlesztési feladatokból. Szocialista brigádjaik szívesen részt vesznek a társadalmi munkában. A többi között rendszeresen patronálják a falu három óvodáját és az általános iskolát, hiszen az ő gyerekeik, unokáik is oda járnak. Fogadóéra Február 24-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán dr. Horváth Géza, a városi tanács vb- titkára. Svájcról magányosaknak Február 21-én, vasárnap délután öt órakor a ceglédi művelődési központban Simon Péter tanár Svájc természeti szépségeiről tart előadást a magányos nyugdíjasok klubjában. A műhely szószólója lett Főbizalmi a kisgép gyárból Munkatársai meggondoltan választottak Szabó János, az ÉVIG ceglédi kisgépgyárának marósa felkapta a fejét. Tekintetében benne volt a szerény, kíváncsi kérdés: ugyan, mit akarhatnak tőle, az egyszerű maróstól? Meg is kérdezte: — Biztos, hogy velem akar beszélni és nem valamelyik gyári vezetővel? — Azt mondták, maga itt a főbizalmi. Ha így van, akkor magát keresemPersze, hogy ő volt a szak- szervezeti főbizalmi. Igaz, amikor a választásnál főbizalminak javasolták, a választóitól is megkérdezte: — Jól meggondolták ezt a választást? Derűsen nevettek rajta, ismerik Szabó Jánost, és tudták, kire szavaznak. A bizalom birtokában Szabó János egyike a legrégibb munkásoknak a gyárban. 1954-ben lépett be, először segédmunkásként dol- i gozott, később mint betanított marós folytatta a munkáját. 1969-ben letette a marós szakvizsgát, azóta egyik megbecsült forgácsolója a gyárnak. Ceglédi lakos, és így nem tervezi, hogy nyugdíjba vonulásáig bármit is változtatna a munka- vagy életkörülményein. — Nem fél attól, hogy túlságosan megszokják itt a hűségét? A gyárhoz való hűséget manapság nemigen szokták megbecsülni. — Én marós vagyok és teljesítménybérben dolgozom. Amíg a teljesítményem becsületesen megfizetik, én is jól járok és a gyár sem fizet rá ... Egyébként szeretem ezt az üzemet. Szinte az egész ifjúságomat itt töltöttem el a marógép mellett, szemem előtt nőtt fel a gyár. — Hogyan lett főbizalmi? — Azelőtt is tevékenykedtem a szakszervezetben. Többször is megválasztottak bizalminak. Amikor a SZOT határozatának megfelelően áttértek a főbizalmi rendszerre és megszűntek a műhelybizottságok, ez a műhely engem választott főbizalminak. Témák, napirenden — ön szerint, mikor volt könnyebb a szakszervezeti bizalmiak helyzete, most, vagy akkor, amikor a műhelybizottságok intézték a dolgozók ügyeit? — Most sokkal nehezebb a bizalminak. Az információ- áramlás lefelé és felfelé is igen felgyorsult. Ha a dolgozóknak valami panaszuk vagy kívánságuk van, elég gyorsan napirendre kerülnek a kérdések a bizalmiak és a főbizalmiak útján. A dolgozók nemigen nyugszanak bele, ha az általuk felvetett problémára nem kapnak kielégítő választ ... — Nézze azt az ablaksort: ott, az ablak mellett asszonyok dolgoznak. Ülve szerelnek. Azért tették oda őket, mert aprólékos munkához ott jó világos van. Ez így igaz. Nyáron nagyon kellemes ott dolgozni, kellemesebb, mint bárhol. De ha jön a tél, főleg amikor nagyon hideg van, ezt a részt kénytelenek vagyunk úgy befűteni, hogy az ott dolgozó asszonyok ne fázzanak. — Ott valami más fűtési rendszert kellene bevezetni, vagy átszervezni az üzem elrendezését. De hogyan és miből? Erre a kérdésre még az igazgató sem tud megfelelő választ adni. És a dolgozók is tudják, hogy a gyár nem rendelkezik a szükséges anyagiakkal, hogy megoldjuk a kérdést. Ennek ellenére nem múlik el nap, hogy az asszonyok ne panaszkodnának nekünk, bizalmiaknak. — Mi természetesen továbbítjuk a panaszukat és nincs az a szakszervezeti összejövetel, ahol ne hoznám fel újból és újból a témát. Valahogy patthelyzetbe jutottunk ezzel a témával, mindenki szeretné már megoldani, de nem tudjuk, hogyan. Reméljük, egyszer sikerül. Sikerülnie kell, hiszen a dolgozók, ha jön a tél, újra és újra előhozakodnak vele. — Mint főbizalmi, hogyan látja: van elég becsülete a szakszervezeti munkának az üzemben? — Igen, van. Ezt itt is tapasztalom és otthon a családomban is. No, nem az én szűk családi körömben, mert sem az autószerelő fiam, sem a feleségem nem követik a példámat. Azt mondják, ők nem akarnak annyi gondot magukra venni, amennyivel én foglalkozom. De van két sógornőm és két sógorom. Mindönki' máskol dolgozik, de mindegyik bizalmi a maga helyén. A családban is... — Néha, amikor összejövünk a családban, szinte másról sem esik szó köztünk, mint a szakszervezeti munkáról. Ezek a viták egy kicsit mindig felfrissítenek és meggyőznek arról, hogy nem haszontalan, amit csinálunk. Egy ilyen üzemben, ahol eny- nyi ember dolgozik, együtt, sokféle a probléma. — Szinte hetenként adódnak olyan ügyek, amivel az emberek először a mellettük dolgozó bizalmit keresik fel. Tanácsot kérnek, vagy segítséget. Néha a kérdés szinte már nem is tartozik a szak- szervezetre. De úgy vélik, ezt a bizalmival is meg kell beszélni. H. J. (A tudósítás az ÉVIG dolgozóinak lapjában, a viUamosgépben jelent meg.) Üdvözlet az EDDÁ*nak *A bajban jó a segítség Az éter hullámain kalandozik Fürgén fut az 1500-as Lada, szinte falja a kilométereket. Sokfelé jár az országban, gazdája munkaeszköze. Unalmas lehetne a hosszú út magányosan, de az autós nincs egyedül. Nem magnó- kazetták műsora szórakoztatja, sem a Kossuth- és a Petőfi-adó. Másféle rádió antennája nyúlik a magasba, a csomagtartó fölött, egy korszerű, tíz wattos, mindenféle üzemmódra alkalmas adó-vevőé, amelyen a 144.0-tól a 146,0 megahertzig szinte korlátlanul teremthet kapcsolatokat. Az autóban egy Trabant ára ... Életeket mentett már, súlyos veszélyhelyzetek megszüntetésére szolgált ez a készülék. Nem is gondolnák, akik az országúton -találkoznak vele. Sá- rosi György, az albertirsai Micsurin Tsz csepegtető üzemének építésvezetője úgynevezett rádióamatőr-készenléti szolgálatot lát el. Ez azt jelenti, ha jártában, keltében közúti balesetet lát, sérültek ellátásáról, elszállításáról kell gondoskodni, elemi kárt észlel, közbiztonságot veszélyeztető cselekményt, akkor egy bizonyos hívóhanggal a körzethez tartozó kijelölt tűzoltó parancsnoksággal nyomban kapcsolatba kerül rá. diójával. A tűzoltóknak pontosan elmondja, hol, mit látott, megítélése szerint milyen segítségre van szükség, kisebb mentőautóra vagy nagyobb rohamkocsira és pontos információkat tud adni a legfontosabb kérdésekben. A tűzoltók aztán forró dróton pillanatok alatt kapcsolatot teremtenek a mentőkkel, rendőrökkel. Van úgy. hogy megkérik, maradjon még.a helyszínen, s tartsa velük továbbra is a kapcsolatot. Eddig három jelentős alkalom kínálkozott a segítség- nyújtásra. Albertirsán egy személyi sérüléssel járó közlekedési baleset volt. Az 5-ös útoa Kecskemét és Lajosmizse között autóbusz karamboljához hívott segítséget. Néhány napja a Ferihegyi út egykori gyors- forgalmi szakaszán két jármű súlyos karamboljához érkezett. A kocsik eltorlaszolták az egyik sávot, s ez önmagában is veszélyhelyzetet okozott. Sárosi György szavai szerint az úgynevezett másodlagos bejelentés is rendkívül fontos az illetékes szerveknek. Lehet, hogy már valaki jelezte az eseményt, de a következő jelentkező megerősítheti, újabb értékes adatokkal egészítheti ki a már tudottakat. Naplót vezet ezekről a híradásokról, s azt mondja, nem ártana, ha valamilyen egységes emblémával látnák el a rádióamatőrkészenléti szolgálathoz tartozók gépkocsiját, mert akkor sokkal szélesebb körben tudnának segíteni. Példát is említ: az utcájukban nincs telefon, ha valakihez sürgősen mentőt kell hívni vagy más jellegű azonnali segítségnyújtás szűk. séges, akár a lakásáról is szívesen továbbítja az üzenetet. Az építésvezető egyébként régi 'rádiós. 1959 óta amatőr, s azóta szert tett a C-kategóriás engedélyre, amely ebben a műfajban a csúcs. Tavaly 5504 rádióösszeköttetést létesített. Készülékével a világ bármely része elérhető. Hosszú ideje tagja az MHSZ rádiós klubjának. A megyében a kollektív rádiózás megalapítóinak egyike volt. Esténként portyázik az éter hullámain, s reggelenként azért kel fel egy órával hamarabb, mint teendői megkívánnák, hogy megpróbáljon néhány kapcsolatot teremteni. Legutóbb például Johannesburg jelentkezett, ahonnan az alkalmi partner üdvözletét küldte az EDDA Műveknek. Lehet, hogy azóta átadta már. Tamasi Tamás Jászkarajenőn Énekkar, fotókör, mozi A jászkarajenői művelődési házban a hétvégekre többféle szakköri foglalkozást iktatnak programba. A nyugdíjasokból énekkart verbuválnak, s megalakult már a citerazenekar is. Dávid József vezetésével. Ez főleg az ifjúság körében élvez népszerűséget. A hímző szakkör minden korosztálynak lehetővé teszi a szebbnél szebb motívumok és kivitelezési módok elsajátítását. Akik a fényképezés iránt érdeklődnek, a fotókör keretében gyarapíthatják ismereteiket. Gondolnak a szórakozni vágyó községbeliekre mozielőadásokkal, műsoros rendezvényekkel is. ISSN 0133—250» (ceglédi Hírlap) ■...........■«
