Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1982. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Árulkodé űrfelvétel Most még elhárítható veszélyek A föld, levegő, víz védelmében Alig két évtizede még a városhoz közeledő utas tekin­tetét a templomok tornya fogta meg, mint a vidék sík­jából leginkább kiemelkedő építmény. Azóta alaposan átrendeződött a kép, változóban a település arculata, sokemeletes épületek adnak új karaktert a hatszáz éves Ceglédnek. Visszavonhatatlanul átalakul a táj is. A kis parcellákat egybefüggő, nagy táblák váltották fel, módosultak a mezőgazdasági kultúrák, s lassacskán mi­nőségében más lesz a bennünket körülvevő élővilág. Nemrég a televízióban lát­hattuk A megsebzett bolygó című filmsorozatot, amely az emberek által elkövetett — sokszor jó szándékból szár­mazó —, hibák már-már jó­vátehetetlen következményei­nek sokaságát tárta elénk. Nos, nem kell más kontinen­sekre mennünk példákért, mert találunk ilyeneket szű- kebb környezetünkben is, ha — szerencsénkre — egyelőre kisebb súlyúakat is. Intő jelek Bár mi még különösebben nem panaszkodhatunk, intő jelek serkentenek a bennün­ket körülvevő föld, levegő, víz nagyobb megbecsülésére, szigorú megóvására. Sajnos, már most sem a felesleges aggályoskodás követeli ezt, hanem a mindennapi tapasz­talat, meg a tudomány fejlő­dése révén hozzánk eljutó egyre több információ, (Ki gondolná például, hogy az űrfelvételek szerint Cegléd és környéke fölött már kirajzo­lódik valamelyes légköri szennyeződés.) Városunk hátárában csak homokot és agyagot bányász­nak, s ahol már felhagytak a kitermeléssel, fokozatosan rendezik az éktelenkedő göd­rök környékét. Erdőtelepítés teszi láthatatlanná a táj szép­séghibáit. A talaj megóvására is gondolni kell, hiszen a vegyszeres növényvédelem és az állattartás nagy fokú szeny- nyeződéshez vezethet, s ez vizeinknek is árthat, továbbá a gyérülő vadállományt ká­rosíthatja. A homoktalajt ve­szélyeztető erózió szerencsére nem fenyeget, amióta műve­lésbe vettek szinte minden talpalatnyi földet és kialakul­tak a zártkerti szőlő- és gyü­mölcstelepítések. A ceglédi emberek 83 szá­zaléka jó minőségű vizet iszik. Űj kutak fúrásával, víztáro­zók építésével érik el, hogy a nyári időszakban se legyen fennakadás. A tanyákon még a hagyományos módon jutnak . vízhez, s aki kutát fúr, 30—50 méteres mélységig engedi le a csövet. A felszíni vizek megfelelő mederbe terelése évek óta a tanács állandóan napirenden tartott feladata. Az úgyneve­zett G—1-es rendszer gerinc­csatornája már kiépült a vá­ros dél-nyugati, déli részén, elhárítja a belvízveszélyt az ottani tározóval, átemelő te­leppel. További teendő a dé­li városrész szennyvízcsator­na-hálózatának lefektetése, amelyre ráköthetik a házakat, ipari üzemeket. 1982 terve a G—2-es csa­torna elkészítésének megkez­dése. A szennyvíztisztító bő­vítése, továbbfejlesztése foly­tatódik, s idővel megoldódik a megtisztított szennyvíz mező- gazdasági hasznosítása. A vá­ros termálvízkészletének sokoldalú felhasználására terv készült, amely magába fog­lalja a létesítendő fürdőt, a szabadidő-központot és a me­zőgazdasági igénybevételt. Figyelemre méltó tény, hogy a nagy állattartó-telepekről jelentős mennyiségű hígtrá­gya szivárog a talajba, s ez is hozzájárul a talajvízszint fo­kozatos emelkedéséhez. A tisztítatlan szennyvízzel a környezetet károsító hat üzem, közület tavaly egymillió fo­rintot meghaladó bírságot fi­zetett. Ami a levegő szennye­zését illeti, kedvezőbb a hely­zet, nem lévén olyan nagy­üzemünk, amely ilyen ártal­makat okozhatna. Igaz, a hagymaillat időnként belengi a várost, ám ez a KÖJÁL sze­rint nem egészségtelen, s ezért a konzervgyár nem ma­rasztalható el. Flóra és fauna További kívánalom a nö­vény- és állatvilág, a jelleg­zetes alföldi flóra és fauna természetes állapotának meg­őrzése, Az ország hét kijelölt góntároló területe közül Ceg­léd az egyik, s feladatul kap­ta a hagyományos növényfaj­ták örökítéssel való fenntar­tását későbbi korokra. A települést körülvevő er­dőtelepítés a jövő feladata is. A parkerdő, pihenőerdő ki­alakításának sajátos feltételei­hez igazodva kell folytatni a munkát. A belterületen az ut­cák fásítása a feladat. A Ha­zafias Népfront környezetvé­delmi munkabizottságának irányításával, évente 400—500 facsemetét ültetnek el, s a vá­rosi tanács költségvetéséből vásárolnak további 200—300 fácskát. A táj és a természet védel­me érdekében az öregszőlőbe tervezett szabadidő-központ jövendő létesítményeinek a még meglévő régi épületek stílusához kell alkalmazkod­nia. A megmaradó parcellá­kon a tulajdonosoknak köte­lező jelleggel kell folytatniuk a szőlőművelést. Így válhat az alföldi táj szebbé, rendezet­tebbé, megőrizve eredeti vo­násait, befogadva a kultúra elemeit. Múltját megőrizve Nagy zajjal működő üzemi berendezések nem háborítják a város csendjét, legfeljebb a lakótelep sűrű beépítésű, ma­gas házai között visszhangzik a feltúráztatott motorok fül­siketítő hangja. Ami a belte­rület tisztaságát illeti, előre­lépés, hogy már hatszer lakás háziszemetét szállítja el a városgazdálkodási vállalat. amely egyre több, korszerű eszközzel látja el feladatát. A városközpont parkjainak, te­reinek rendeződ napirenden szerepel, mint ahogy hamaro­san elkezdődik az egész tele­pülést érintő tavaszi rendte­remtés is. A városi tanács szándékai­ban a lakosság igényei fogal­mazódnak meg, mindazoké, akik Cegléd megújulását úgy kívánják, hogy ^ megőrizze múltbeli jellegzetességeit is. Tamasi Tamás FisEfsibk, lelkesek Sikeres évről adtak síimet Megtartják a fél bevált módszereket Ezekben a napokban már javában tartanak a város KlSZ-alapszervezeteinél azok a taggyűlések, amelyeken az ifjúsági szövetség tagjai szá­mot vetnek, mit végeztek az elmúlt év során. Kitűzött ter­veiket, céljaikat mennyire si­került megvalósítaniuk? A ta­pasztalatok, az újabb igények és a felmért lehetőségek, adottságok alapján megfogal­mazzák a KISZ központi cél­kitűzéseihez kapcsolódó, idei évi akcióprogramjukat. Érdemek, érmek A KÖZGÉP KISZ-bizottsáqa alapszervezeteinél, az elmúlt hetekben került sor a beszá­moló taggyűlésekre. Közülük a Dózsa György alapszervezeté zárta a sort, őket látogattuk meg, hogy ízelítőt kapjunk az itteni KISZ-esek mozgalmi munkájáról. A ceglédi gyár ifjúsági .klubját ez alkalomból ünnepivé rendezték be a ve­zetőség tagjai. Az egyik sarokban rögtön­zött kiállításon mutatták be az elmúlt év eredményeit rep­rezentáló okleveleket, kitünte­téseket, szakmai és sportver­senyek, ifjúgárdaszemlék tró­feáit. így többek között itt láthattuk Király Józsefnek, a SZOT elnökségétől kapott. A Magyar Szakszervezeti Mozga­lomban Végzett Munkáért ki­tüntetését és az ifjúsági mun­kájáért a KISZ-től kapott Ki­váló Ifjúsági Vezető kitünte­tését. A KISZ Pest megyéi Bizottsága emlékplakett' At. amelyet Dávid László kapott a múlt év végén. Benyus Mi­hály, az MHSZ-nél végzett munkájáért nyerte el a Ki­váló Munkáért kitüntetés arany fokozatát és Czombos István, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozata ki­tüntetést. A kiállításon szere­peltek azok az emléktárgyak is, melyeket Végh Tibor kongresszusi küldött hozott Gyermekműsor Albertiján Nyulak a szárítékötélen Farsangra készülő bábosok Mesébe illő látomás, vagy a képtelen fantázia szüleménye? Nem, nem. Akárhogy is nézem, a helyszín valóságos: az al- bertirsai Móra Ferenc Művelő­dési Ház nagyterme. A színpa­don még mindig ott reszket Nyuszi Gyuszi és Nyuszi Zsuzsi, fülüknél felcsipeszelve a szá­rítókötélre. Hogyne reszketné­nek, hiszen Mosó Masa, Varga Katalin ismert írónő figurája már éppen a félve-félt farkast akasztja ki száradni... — Mára befejeztük — hall­juk a csoport vezetőjének ren­dezői utasítását. A varázslat­nak vége. Az óriási papírmaszkok mö­gül Kertész Mária, Istvánfi Szilvia, Bujdosó Csilla, Gállá Anikó, Mácsár Mária, az al- bertirsai általános iskola 6. osztályos tanulói kerülnek elő. akik a művelődési ház báb­szakkörének tagjai. — Milyen érzés nyúlnak vagy farkasnak lenni? — Először kicsit nehezen ment az állatokra jellemző mozgás és hang utánzása, de most már egészen belejövünk — mondja egyikük. — Alig akarjuk levenni a maszkokat — kiált közbe Mé­csár Mária —. hiszen mi ké­szítettük mindet, saját elgon­dolásaink alapján. Közben az erdei mosoda kel­lékei. a tábla, a farönkök, a szekrénybe kerültek, de csak egy hétre. — Milyen alkalomra készül ez a műsor? — kérdezzük a szakkör vezetőjét, Füzesné Szűrszabó Zsuzsát. — Az albertirsai általános iskola alsótagozatosainak far­sangi ünnepélyét nyitjuk meg ezzel a dramatizálással. Varga Katalin és Zelk Zoltán mesé­jét dolgoztuk fel. A maszkok­kal és a vidám állattörténetek­kel a farsangi hangulatot igyekszünk emelni, megőrizve a népszokások elemeit is. A mozgásokat, a történet konflik­tusait zenei aláfestéssel Irsa Attila teszi még élménysze- rűbbé, aki maga is szakköri tag. A gyerekek alkotó kedve határtalan. Az elmúlt fél év alatt szinte minden bábfajta készítésének és mozgatásának alapjait elsajátították. — A szakkör tagjaival vál­laltuk, hogy az újonnan meg­nyílt étterem vasárnap dél­előtti gyerekműsorait színeseb­bé tesszük közös bábkészítés­sel, bábjátékkal. Talán ráter­mett új tagokat is sorolhatunk magunk közé. Áz esztétikai él­mény, az alkotó tevékenység, a felszabadult játék pedig min­den gyermek ajándéka lesz. A beszélgetés alatt az erdei kellékek a szekrénybe kerül­nek. — Szervusztok gyerekek, egy hét múlva találkozunk itt az erdőben — köszön el Zsuzsa néni. — Farkas Feri, te is pon­tos légy! haza a KISZ X. kongresszu­sáról. A taggyűlés megnyitójaként Ady Endre Csillagok csillaga című versét szavalta el Cze- róczki Mihály, majd a leveze­tő elnök, Nyíri István, a pártvezetőség propagandistá­ja köszöntötte a taggyűlést és vendégeit: Vincze János gyár­egységvezetőt, Halmi Feren­cet, az irányító pártszervezet képviselőjét és Tolna Sándort, a KÖZGÉP KlSZ-bizottsága titkárát. A harmincnyolc fős közös­ség éves munkájáról a titkár, Végh Tibor számolt be. Mint elmondotta, munkájukat a gyáregységi gazdasági célkitű­zések, a helyi KISZ-bizottság akcióprogramja, rendezvény­terve és a tagok egyéni válla­lásai határozták meg. A mun­kamódszerek, mozgalmi eszkö­zök közül azokat alkalmazták, amelyek az előző évben jól beváita'k, s mind a területi, mind az életkori sajátosságok­nak, egyéni és közös igények­nek a legjobban megfeleltek. Részletesen számot adott az alapszervezet szervezeti életét év közben érintő változásokról, az alapszervezet kádermunká­járól. Jellemezte a közösséget a gazdasági munkájuk, élet­koruk, egyéb társadalmi elkö­telezettségük szerint. Külön fejezetben szelt az alapszerve­zet politikai munkájáról, a kongresszusi anyag feldolgo­zásáról, a mozgalmi rendezvé­nyeik. a politikai vitakör si­keréről. Tettekre készen A helyi ifjúgárda-alegység­ben hat fiataljuk veszi ki ré­szét az éves feladatokból, kö­zülük ketten megyei és orszá­gos versenyek nyertesei. Me­gyei versenyen Czombos Ist­ván pisztolylövészetben lett első, kispus-kás lövészetben Benyus Mihály szerzett első helyet a megyei és az orszá­gos versenyen. Kedves megha­tottsággal számolt be a titkár az úttörőkapcsolatuk elmúlt évi eredményeiről, a Földvá­ri Károly iskola pajtásaival közösen töltött délutánjaikról. Örömmel említette a sportsi­kereiket, s mint mondotta, az eredmények ellenére javítani kell a propagandán, és az agi- tációs munkán, hogy a tömeg­sportmozgalom valóban töme­gek mozgalmává váljék. Ha­sonló mozgósításra és színvo­nalas. sokakat érdeklő progra­mokra van szükség, a kulturá­lis közösségi munkát elemez­ve. Az irányító III-as párt- alapszervezettel való kapcso­latukat a jó kádermunkájuk, az egyeztetett feladat- és ülés­terv, a napi közös munka di­cséri. Az alapszervezet gazdasági tevékenységéről, a munkához való viszonyáról, a termelés segítéséről; a mozgalmi fel­adatok végrehajtásáról, az ér­dekképviseletről, a szocialista brigádok közösségi munkájá­ban való részvételükről, az év végi hajrában nyújtott telje­sítményükről, a kommunista műszakokon és más, a gyá­rért, városért végzett társadal­mi munkájukról csak jót lehet szólni. Eleven kapcsolat A beszámoló végén az ered­ményeket összegezte és a jö­vőre vonatkozó feladatokat határozta meg a titkár. A beszámolót követő hozzá­szólásokban Vincze János gratulált az eredményekhez és adott tanácsot azoknak a hiányosságoknak a megoldá­sára, amelyek a közösséget kedvezőtlenül jellemezték. Többen szóltak a termelő munkával kapcsolatos szerve­zési és létszámgondokról, a KISZ vonzó erejének jelentő­ségéről, az igényes közösségi programok, együttlétek szük­ségességéről, az emberi kap­csolatok elszürkülésének ve­szélyéről. A tanácskozás második fe­lében a KISZ-tagok egyéni teljesítményét, mozgalmi, kö­zösségi tenniakarását vitatták meg a résztvevők. Mindany- nyiukat érdemesnek tartották arra, hogy a következő év­ben is az ifjúsági szövetség­tagjai lehessenek. A legjobba­kat, Kocsis Ferencet, Vágány Zsoltot, Szabó Antalt és Bu- csás Attilát kiemelkedő közös­ségi munkájukért könyvjuta­lomban részesítették. S végül zárt ajtók mögött, titkos szavazással döntött a taggyűlés arról, hogy kiket bíznak meg az elkövetkezendő mozgalmi év mozgalmi mun­kájának irányításával, a veze­tő funkciók betöltésével. S. B. A tv-siker után Sokakat érdeklő előadás A tv-nézők ezrei kísérték fi- gyelenimel a közelmúltban a televízióban A megsebzett bolygó című filmsorozatot, amelynek egyik alkotója Ba­logh János akadémikus, egye­temi tanár. A neves tudós és szakíró február 23-án, kedden délután három órakor Ceglé­den, a pártszékházban tart diavetítéssel egybekötött elő­adást tart Termelési problé­mák az ezredforduló táján (Ta­laj, növény- és állatvilág) cím­mel. Az MTESZ rendezésében sorra kerülő összejövetelre minden érdeklődőt várnak. Kiínyv, mikrofilm, lemez Szóinkat az olvasóteremben Szombaton, mint a hét töb­bi napján, reggel nyolc óra­kor fordul a kulcs a zárban, nyitják a vendégek előtt a ceg­lédi városi-járási könyvtár ajtaját. A könyvtár alkalmazottai az ötnapos munkahetet egymás közti munkarendfelosztással oldják meg. Amikor másoknak szabad szombatjuk van. a könyvtár, mint a többi műve­lődési centrum, egész nap vár­ja az érdeklődőket. A kölcsönzők eljöhetne!? ki­cserélni a kiolvasott köteteket. Akik az olvasóterem folyóira­tait, kézikönyveit szeretnék lapozni, megtehetik, 18 óráig. Lehet hanglemezt hallgatni, magnetofonfelvételeket, tudo­mányos munkához mikrofil­meket szemlélni. A könyvtár a déli órákban sem tart ebéd­szünetet. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap» Oksó napok Cegléden 50%-kal olcsóbban vásárolhat női, férfi- és gyermekcsizmát és cipőt cipőboltjóban CB Kossuth Lajos tér 19. Ajánlatunkból: Női csizma, Női csizma, Száras férficipő. Bébicsizma. Várjuk vásárlóinkat I 1290 Ft helyett 645 Ft 650 Ft helyett 325 Ft 490 Ft helyett 245 Ft 167 Ft helyett 84 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents