Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
1982. FEBRUAR 20., SZOMBAT %Mriav Gyümölcsösökben Sebkezelések Országszerte gyümölcsöseinkben igen sóik agresszív gomba- és baktériumbetegség pusztít. Ezek a károsítok nyílt sebfelületeken keresztül hatolnak a fába, pusztító hatásuk szakszerű, minél későbbi időpontban történő tavaszi metszéssel, a sebek gondos kezelésével, koronaritkítással, az időjárás okozta sérülések, gallytörések gyors eltávolításával természetesen csökkenthető. A kertbarátok alkalmazta gyógymódok mellett kutatóinknak az utóbbi években sikerült kifejleszteniük egy új sebkezelő anyagot, amely Cellcid néven került kereskedelmi forgalomba. Az új készítmény gyümölcsfák és díszfáik törzsén, ágain metszés, ritkítás során keletkezett friss, tiszta vágott vagy fűrészelt sebek, illetve gombák okozta kéregnekrózisok és rákbetegségek esetén használható. Költségvetési üzem Dobáson Megmentett rejtett szépségek Főútvonalra felfűzött település Dabas. A helybéliek úgy emlegetik: hazánk leghosszabb községe. A busz többször is megáll, míg a település végére ér, gyalog végigjárni kész kirándulás. A település küllemének gondját a költségvetési üzem őrzi. Vörös Ferenc, a költség- vetési üzem vezetője az idei tervek sorolásánál megállapítja: tulajdonképpen egyik munkájuk sem látványos, egyik sem mutatós, mégis igen fontos — évtizedek óta megoldásra váró feladatok állnak előttük. — Az elmúlt esztendőben a lakásépítési programban segítettünk — mondja az üzemvezető. Hozzájárultunk, hogy a nyolcvanhat lakás közül huszonnyolc tető alá került még az elmúlt esztendő végén. Az üzemben keresik azokat a formákat, amelyek megteremtik az egyensúlyt, s még nyereséget is hoznak. A napokban készült el a költségvetési mérleg: 36 millió forint a termelési érték. Nyereségük harminchárom százalékkal több, mint az előző évi. Mindez biztosíték arra, hogy a százhatvan dolgozó nem igen vágyódik innen máshová. A menedzser típusú vezető büszkesége, az itt dolgozók hagyományosan értik szakmájuk csín- ját-bínját. Az utóbbi évtizedekben kevés gondot fordítottak országszerte a tanácsi bérlakások tatarozására. Dabason kétszázötven lakás vár felújításra. A költségekre jellemző: egy lakás 140 ezer forintot emészt fel. így aztán évente öt-hat lakást állítanak helyre a költségvetéTélen a Nimród szállóban $ Mitagadás, sok éven dt jóformán csak az időjárástól függött, volt-e vendég a dobogókői Nimród szállóban. Nyáron is előfordulhatnak esős napok és hetek, és ilyenkor az ott pihenő emberek legfeljebb ha étellel, itallal űzhették el unalmukat. Ősszel és tavasszal még rosszabb volt a helyzet. Az már csak ráadás volt a sok bosszúságra, hogy éveken keresztül alig esett a hó, s még a téli sportok szerelmeseinek sem volt különösebb oka rá, hogy itt verjenek tanyát. Ezért határozta el az erdei hotel vezetője, Singer András, hogy afféle szabaidőközponttá, sportszállóvá fejleszti intézményét. Ehhez persze néhány millió forint is szükségeltetett, amit — nem lévén saját haszon —, a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalatnak, a gazdának kellett megelőlegezni. A terv szerint a korábban ráfizetéses söröző helyén uszodát, szaunát, szoláriumot vagy másképpen téli napozót készültek építtetni, kis bárral, unaloműző játékautomatákkal. Elkészült a teniszpálya terve, melynek a szabadban árnyas fák oltalmában jelölték ki a helyét. Az életrevaló ötlet részben megvalósult, hiszen januárban megnyílt az uszoda és a szauna, nemsokára felszerelik a napozólámpákat, és amint az idő engedi, befejezik a teniszpálya-építést is. Alakul a kondicionálásra, a sportszerű életmódra, a fölösleges kilók leadására invitáló program is. Máris működik néhány zárt helyen is használható izomfejlesztő berendezés Tavasztól edzőt szerződtet a szálló, aki teniszezni, úszni, a téli hónapokban sízni tanítja a vendégeket. A reggeli és a délutáni órákban közösen tornázhatnak, futhatnak a vendégek. A kikapcsolódást szolgálja a mini golfpálya és még az is, hogy a szobákba, az új bútorok mellé televízió is kerül. Ennyi az újdonság a Nim-( ród szállóban, s szerencsére ez ma már korántsem megy szenzációszámba. Hasonló szolgáltatásokkal próbálkozik a többi Pest megyei vendégfogadó is. Ha azonban az ötlet nemcsak elképzelés marad, de meg is valósulnak a tervek, annak mindenképpen örülni kell. Hiszen a hazai s a minden bizonnyal szaporodó külhoni vendégek, s az idegenforgalom érdeke egyaránt ezt követeli. Cs. A. A képek, felülről lefelé, balról Jobbra: A hétvégeken éjfélig nyitva tart az uszoda. Hideg fürdő után jólesik a forró szauna. Reggeltől estig járják a hegyet a téli sportok szerelmesei. Ha hull a hó, foga van a télnek, nagy sikere van a szánkótúrának. Koppány György képriportja si üzem szakemberei. A régi házaknál a legnagyobb munka a födémek kiigazítása, nem beszélve a vízvezetékszerelésről, a villanyhálózatról. — Ezek között az épületek között találhatunk néhány műemlék jellegűt. Eredeti stílusban állítjuk helyre, csakhogy lassan haladunk, éppen az aprólékos tennivalók miatt. Hosszasan ecseteli a múlt századból ittmaradt épületek rejtett szépségét. Igazán akkor ékesítik a községet, ha helyreállítják valamennyit. Lokál- patrióta hévvel ecseteli a klasszicista maradványok különlegességét. A következő négy feladatuk az úgynevezett Halász kúria újjávarázslása. A lerombolódott, hajdani építészeti remekművet az Információ Technikai Vállalat — a költségvetési üzem segítségével — három esztendő alatt régi pompájában állítják visz- sza. Szó esik a hosszabb távú tervekről: — A harmadik kerületben épül majd egy nyolc tantermes iskola — előreláthatóan két esztendő alatt készül el. A hagyományos építési móddal — téglából —■ készülő iskola a tervek szerint egész megjelenésével jól illeszkedik a táj képébe. Reméljük, minél többen eljönnek segíteni, hogy a gyerekek hamarosan új iskolában tanulhassanak. Ezen kívül részt vállaltunk Tatár- szentgyörgyön az iskolabővítésben, útépítésben és a járási vállalatok kérésére az ottani felújításokban. Dánszentmikló' son ifjúsági tábort létesítettünk. Tevékenységünk az egész járásra terjed. De nem feledkezünk meg saját berkeinkről sem. Négymillió forintos költséggel új öltözőket építünk, korszerű tmk-műhelyt alakítunk ki, melegítőkonyhát, ebédlőt hozunk létre. .................“ Er. K. Ve resegyházon segítik Beteg órák gyógyítója Napjainkban, ha két-három ember beszélgetésbe elegye dik, biztos, hogy szóba kerül a kisvállalkozás, s olyan ismerős barát, aki valamilyen vállalkozás ügyét forgatja a fejében. Galgahévízen egy rendezvényeket hirdető szórólaphoz hasonló nyomtatványt vettem fel az utcán, amely azt adta hírül, hogy Kosik József Ve- resegyházon megnyitotta órásműhelyét. Érdekelt a dolog, ezért a nyomába eredtem a műhelyt nyitó kisiparosnak. Galgahévízi lakásán találtam meg a 25 éves barna, mosolygós fiatalembert. Azzal kezdtük a beszélgetést: ha Galgahévízen van a lakása miért Veresegyházon nyit műhelyt? — Eddig Túrán dolgoztam, Bcreczki István mester mellett, akinél a tanulóidőmet is töltöttem és ahol felszabadultam. A kis műhely ellátja Zsámbokot, Vácszentlászlót, Galgahévizet, Túrát. A hévíz- györkieknek, bagiaknak és több más községnek az óráit Aszódon javítják. geiket a használat során jóváírjuk. — Ez az igazi támogatás, mondogattuk. Most egy épületben dolgozik a tv-szeielő, a fényképész, a bábkészítő és az órás. Azt hiszem, valameny- nyiünkre szükség van, mindannyian a lakosságért tevékenykedünk, és gyors, jó munkánkkal a közérzetet is javítjuk, közvetlenül befolyásoljuk az itt élők hangulatát. Négyen — Veresegyház szépen fejlődő község, lakóinak száma is megfelelő, hozzáveszem Erdőkertest, Szadát; érthető, hogy ez a település elbírja az órást A másik ok, amiért Veresegyház mellett döntöttem, hogy nézelődésem során ebben a faluban találkoztam leginkább és egyidejűleg kézzelfogható módon a községi tanács megértő .támogatásával. — A falu közepén álló épületet átadták négy kisiparosnak: hozzák rendbe, tatarozzák, újítsák fel, alakítsanak ki a régi parasztházból szolgáltatóházat. Építési költséHuRadék vagy alapanyag? A kooperáció rejtelmei Letűnt már a mammutszem- lélet ideje, megfizettük érte a tanulópénzt. Még idejében ráébredtünk, hogy a gyáróriások mellett kis üzemekre, szövetkezetekre is nagy szükség van. És mennyi időbe telt, míg maguk is felismerték önnön lehetőségeiket. Dávid és Góliát, ha még nem is békességben, de már megférnek egymással. Egyik sem létezhet a másik nélkül. A solymári Vegyesipari Szövetkezet is „a nagyok” árnyékában tette meg az első lépéseket. Majd kilépett a napvilágra, ma már partnerként kezelik. A kooperáció elkoptatott fogalma új jelentést nyert, így tartja Novák Béla, a szövetkezet elnöke. Persze, csak akkor, ha oda- vissza megéri és ha rugalmas a kapcsolat. Márpedig az egyik legfontosabb partnerral, a Csepel Autógyárral ilyen. Íme egy követésre méltó példa: a szövetkezet speciális tartóbilincseket készít a nagyüzem számára, de gyakorta anyaghiánnyal küszködik. A megye élvonalához tartozó vállalat nem kötbérrel fenyegetőzik, hanem saját készletből — és saját érdekében — kisegíti társát. amely a hiányzó anyaghoz csak fölöslegesen nagy tételben, készleteit alaposan gyarapítva jutna csak hozzá. így viszont mindketten jól járnak, hiszen nem úszik a határidő, ütemes a szállítás. Hasonló az együttműködés a PEMÜ-vel is. Közös munka eredménye, hogy az üzletekben megvásárolható a keménybetétes hűtőtáska, vagy a gépkocsivezető kényelmét szolgáló fejtámla. Gyártanak különféle műszaki gumiárut is. Ahogy Novák Béla elmondta: nem akarunk és nem is tudnánk a gumigyá' rakkal konkurrálni, de nálunk 50 darabos szériát (!) éppúgy meg lehet rendelni, mint 30 ezrest. ! Persze csupán a háttériparból egyetlen szövetkezet sem tudna megélni. Felismerték ezt Solymáron is. Két esztendővel ezelőtt korszerűsítették a termék- szerkezetet. Importot helyettesítő cikkeket kezdtek gyártani. Kardánboxót négy típusban, s most már a Zasztavához is, pedig a jugoszláv autónak egyelőre csak előhírnökei futnak a hazai utakon. Megvásárolható az autórádió hangszóróját védő előtétrács, és az állítható biztonsági fejtámla. Ezenkívül sport-, bevásárló- és autóstáskával színesítették a honi választékot. Hogy ez sikerült, abban a takarékosság mellett ismét csak a kooperációnak van szerepe. Hasznosítják a saját hulladékot is. Egyebek közölt kulcstartókat gyártanak belőle. De más vállalatoktól is felvásárolják az ottani fölösleges anyagot. Példa rá a kardán- boxhoz szükséges farostlemez Ennek köbméterét 700 forint körül mérik, de hulladékként csak a felébe kerül. A nagyvállalat örül, hogy megszabadul tőle, a solymáriak nem kevésbé, hiszen olcsón vehetik meg. A névhez méltóan valóban vegyesipart űznek. Benne foglaltatik a lakossági szolgáltatás is. Több fodrászatot, kozmetikát, cipészműhelyt üzemeltetnek, javítják a háztartási gépeket, tévéket, rádiókat, a környező nyolc községben Egyre több közületi munkát is vállalnak A több mint 200 dolgozót és csaknem 70 bedolgozót foglalkoztató szövetkezet, úgy tűnik megtalálta a helyét, megkapaszkodott. Idén 41 milliós árbevételre és 6 millió forint tiszta nyereségre számít. S mi vei Solymáron úgy tartják hogy a jó munkást meg is kei! fizetni: hat százalékon felüli bei fejlesztést terveznek, c.zi mostanában kevés helyen tehetik meg. K. L. Mindegyik más Kosik József nagy tervekkel indul Veresegyházra. — Szeretném bizonyítani mindjárt kezdetben, az első beteg órák gyógyításával, hogy fiatal korom ellenére értő mestere vagyok a szakmámnak. Egészen pici gyerek vol- tam, magyarázza, amikor az első saját órához jutottam. Még a számokat sem ismertem, de vonzott az óra ritmikus ketyegése. Naponta százszor is a fülemhez szorítottam, s hallgattam, mint orvos a szívdobogást. Megnéztem a belsejét. A csillogó szerkezet, s benne az állandó mozgás olyan hatással volt rám, hogy hatéves koromtól arra a kérdésre, ml leszel, fiam, ha nagy leszel, én mindig határozottan azt válaszoltam: órás. Mosó és nagyító — Nem akartam én sem pilóta, sem mozdonyvezető lenni, nem vonzott engem semmi más pálya. Kamaszkoromban. mint órástanuló arról ábrándoztam, hogy jó lenne, ha minden ember karján vagy a zsebében lenne óra, ha a laká* valamennyi szobájának falót órák díszítenék. — Most is hiszem, minden óra más és más. Nincs két olyan szerkezet, amelynek azonos lenne a ketyegése, a jelzése. Legjobban a Longines meg az Omega órákat szeretem, ök az órák között a főnemesek. A legrangosabbak, a kiváltságosak. — Persze, nem az 6 segítségükkel lettünk órás nemzet. A szovjet órák tömeges megjelenése és majdnem filléres óra tette az órahasználatot általánossá. Az utóbbi években jöttek divatba a kvarcórák. Ezek nem nagyon kedveznek a javításokat végző órásoknak. Csak kisebb hibáikat érdemei megjavíttatni. Természetesen felkészültem ilyen típusokra is. A szoba falán egy megkopott, tájképpel díszített öreg ingaóra csengése jelzi a múló időt. — Nagyon szeretem ezeket a több nemzedéket kiszolgáló, egyszerű szerkezetű, mégis megbízható pontossággal tiktakoló órákat. Ezekhez száz évvel ezelőtt ugyanúgy igazodhatott a déli harangszó, akár most. Kosik József még megmutatja az órásmester szerszám- készletét, amiből kiderül, hogy ma már nem kézzel mossák az órát A fiatal mesternek modern óramosó gépe van. Készletéhez tartozik egy apró esztergapad is. Az idő aranyat ér — Ha nem lehet alkatrészt kapni, sokszor magunknak kell elkészíteni — magyarázza, aztán a polírgépet ismerteti. Utoljára a nagyítóval Ismerkedem, minden órás legféltettebb munkaeszközével. — Jó szem és jó kéz nélkül nem nyúlhatnának az órákhoz. Rohanó korunk, amikor az idő valóban aranyat ér, kedvez az írásoknak — mondja búcsú- fáskor Kosik József. Az órámra nézek Tényleg, lehelne ma óra nélkül élni? Fercsik Mihály
