Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

•AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Ara: 1,80 forint 1982. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Utak, hidak Pest megyében A krakküzemnél is besegítenek... Olyasmivel dicsekedhetnek a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat vezetői, amivel ma­napság kevés cég; náluk nincs fluktuáció. Ez már önmagában sem lebecsülendő, de tegyük hozzá: létszámhiánnyal sem küszködnek. A magyarázatát ennek két dologban látja Ko­vács Pál termelési osztályveze­tő. Egyrészt, mert az iparág­ban előkelő helyen állnak a jövedelmeket illetően, másrészt pedig, ami ennél is fontosabb, hogy igen erős a kollektív szel­lem az emberekben. Ragasz­kodnak egymáshoz, a brigád­jukhoz, s egy-két százasért nem mennének máshová, ahol esetleg nem érzik jól magukat. Nem véletlen tehát az sem, hogy már négyszer sikerült elérniük a kiválóknak járó vállalati elismerést. Főként a jó vállalkozási készség és a megbízható gazdálkodás ered­ményeként. S milyenek az idei kilátá­sok? A tavalyinál többet, 275 millió forint termelési értéket akarnak elérni — a terv egy­előre 1981-es árszinten készült — és ez nem puszta szándék. Reálisan felmérték a megyei KISUGÁRZÁS H am szűkölködnek, de nem is bővelkednek kívülről tetszetős, be­lülről korszerű elrendezésű középületekben falvaink. Ezért azután érthető, kisebb szenzáció manapság — egy­szeriben elhalványítja a gyermekorvosi rendelő fel­újítását — az ötven gyer­meknek majd helyet adó óvoda már végleges lát­ványt kínáló építése Törte­ién. Amihez saját források éppúgy hozzájárulnak, mint támogatások, ez utóbbiak­ban természetesen benne szerepel a sokféle társadal­mi munka is. A községnél? nagy dolog az új gyermek- intézmény, ha azonban já­rási összességben és még inkább megyei mérlegelés­ben nézzük a súlyát, akkor azt kell mondanunk: egy a sok hasonló feladat között. Ehhez az egy teendőhöz helyben azonban seregnyi erőfeszítés kapcsolódik, az­az a lakosságot nem pusz­tán az foglalkoztatja, hogy lesz óvoda, hanem az is, miként lesz, mi mindennel kapcsolódik össze, amíg az elhatározástól eljut az ava­tásig. Egy építési cél a kö­zösség számára nem egyet­len valami, hanem kapcso­lódások, kölcsönhatások, összefüggések bonyolult se­regét felvonultató ügy. Ennek tudatában már nem szikáran száraz adat: a járásban az egy lakosra számított társadalmi mun­ka értéke legutóbb 514 fo­rintot tett ki, összesen 27 milliót. Ami mögött nem kizárólag a megteremtett több áll, hanem olyan, meg­foghatatlan, de létező kisu­gárzások tömege is, amikre csak mostanában kezd föl­figyelni a szociológia, amik­re eddig kevés figyelmet fordított a politikai tevé­kenység. Furcsa ellentmondások terepére merészkedünk, amikor összevetjük a me­gyében levő városok, a já­rások forintban kimutatha­tó eredményeit a társadal­mi munkában, hiszen a ceglédi járásiak a korábban említett 514 forinttal a kö­zépmezőny tagjai, vannak sokkal jobbak és sokkal gyengébbek, a hangsúlyt a dőlt betűkkel szedett ki­fejezésre téve. Hihető-e, hogy az egyik járásban hat­szor olyan aktív a lakosság, mint a másikban, azaz, hogy az egyik helyen mind­össze 150, a másikon meg 948 forint lehet az egy la­kosra számított társadalmi munkának az értéke? Ez nem hit, hanem tények vonzata, mert így volt 1980- ban a szentendrei, illetve a váci járás esetében...! Amint a városoknál is 159 és 910 forint között feszül az irdatlan távolság. Ez a távolság csupán a forintok különbözete, ám még na­gyobb akkor, ha a forinto­kat teremtő közös cselek­vés kisugárzását kutatjuk, hatását a közgondolkodásra, az állampolgári magatar­tásra, a tudat alakulására. Nincs semmi köze a vé­letlennek ahhoz, hogy ahol sehogy sem akar sikeredni a társadalmi munkára moz­gósítás, ott a falugyűlésen is utcányi ember lézeng csupán, hogy azon a tele­pülésen visszatérő gond van a tanácsi testület aktivitá­sával, sőt, olykor magával a tagok részvételével is...! Ott döcög a közművelődés, ott hónapokba telik, míg egy-egy társadalmi tisztség­re vállalkozót találnak, azaz ok és okozatok olyan hálójába bonyolódnak bele, amiből azután gyakran csak sebek árán nyílik út a sza­badulásra. A -zükségesnél kisebb a súlya annak a gyakorlati tapasztalatnak, hogy az em­berek egyetértését és azono­sulását nem a szavak te­remtik meg, hanem a cse­lekedetek; a szavak csupán a lehetőséget kínálják fel, ennek a lehetőségnek a bi­zonysággá tétele a közös munka teremtménye. A megtehető megtett a leg­jobb agitátor! Többet mond minden másnál, mert lát­ható, kézzel fogható, el nem vitatható, mert létezőre rá­mutatva kér, kíván újabb tettet. Dkféle tapasztalatot ösz- szegyúrva állíthatjuk: a községek, a városok túlnyomó részében kizáró­lag célt látnak — forrásbő­vítést a fejlesztésben — a társadalmi munkában és nem fedezik fel, hogy egy­ben eszköz is. Kisugárzó hatások serege teremti meg ennek az eszköznek a köz­bejöttével a mások gondjá­ról tudó, azzal törődni aka­ró állampolgári magatar­tást, a közéletiség alapfokú iskoláját, sőt, egyáltalán azt a bizalmat, hogy elhiggye mindenki: amit mondanak a vezetők, az úgy is lesz. Messzire jutottunk a törteli óvodától, ám ugyanilyen messzire juthatnak egy-egy településen is a társadalmi munka cél és eszköz jelle­gének, kettős szerepének fölismerésével, érvényesí­tésével. Ha figyelnek erre a kettős szerepre, ha nem ra­gadnak meg ott, hogy a társadalmi munkásoknak pusztán a kezét látják, amibe szerszámot lehet ad­ni. Mert a társadalmi mun­kásoknak feje is van...! Azzal is kezdeni lehet vala­mit, sőt, azzal kell kezdeni mindent. Mészáros Ottó $ igényeket és saját kapacitásu­kat, és hogy jól számítottak, igazolja, már mostanig, amire korábban nemigen volt példa, 210 millió forint értékű mun­kára kaptak megrendelést. Folytatják például Érden a pernyebeton alapú úthálózat építését; részt vesznek Duna­keszi további városiasításában, és Nagykátán is csökkentik a földes utakat. Javul ezen kívül az út- és hídépítők jóvoltából Szentendre és Nagykőrös köz­műellátása is. Százhalombattán pedig, ahol már tavaly is be­kapcsolódtak az úthálózat gya­rapításába — idén 10 millió fo­rintot szán e célra a tanács — új. nehezebb feladatot is kap­tak. A Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál kiemelt nagyberuhá­zásként létesülő krakküzemnél a mélyépítők alvállalkozója­ként dolgoznak. A tárnoki te­lepről szállítják majd a me­legaszfaltot a kész útalapokra. Az MSZBT-elnökség ülése A szerződés jelentősége Pénteken a Parlament Va­dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége. A tanácskozást Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg, majd Roska István külügymi­niszter-helyettes tartott elő­adást. A Szovjetunióhoz fűző­dő viszony jelentősége a je­lenlegi világpolitikai . helyzet­ben címmel. Elöljáróban rámutatott, hogy a Szovjetunióhoz való viszony az első szocialista ál­lam megszületésétől kezdve, mindmáig magában foglalta: ki, milyen választ ad a hábo­rú és a béke kérdéseire; mi­lyen álláspontot vall magáé­nak a társadalmi haladás és a forradalmi folyamatok meg­ítélésében. A Szovjetunió és a világ más államainak vi­szonyát elmezve, ugyanez a fő eligazító ismérv a mostani világpolitikai helyzetben is. Roska István emlékeztetett arra, hogy 34 évvel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá a magyar—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Készül a villanymotor Nagykátán a Magyar—Koreai Barátság Tsz forgácsolóüze­mében EVIG-megrendclésre villanymotor álló részének mun­kálatait végzi Szálkái Károly. Érd ősi Agnes felvétele Ma 3. oldal: A tanácsok a lakosságért 4. oldal: Színházi levél 6. oldal: A hirighez nem kell szótár ?. oldal: Hogy kiteljesedjék bennünk az ember Hidegen veretett vasakkal Zárszámadó közgyűlések A nyolctonnások klubjában Benne vagyunk a sűrű­jében. Pénteken délelőtt bízvást kitehettük volna a táblákat a megyehatárokra: Zárszámadás miatt zárva. A letkési Ipolyvölgye, a nagykőrösi Mészáros Já­nos, a kiskunlacházi Kis­kun, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság, a bernece- baráti Börzsöny, a püspök­hatvani Galgavöigye, a Rá­kosvölgye, a dányi Magve­tő, a gombai Fáy András, a gödi Dunamenti, a ráckevei Aranykalász, a dabasi Fe­hér Akác és a vácszentlász- lói Zöldmező tsz tartotta e napon az elmúlt gazdál­kodási év eredményeit ösz- szegző közgyűlését, ame­lyen egyúttal az idei évre «zóló feladatokat is megha­tározták. Több mint 6 százalékkal na­gyobb nyereséget ért el a gö­di Dunamente Tsz 1981-ben, mint egy évvel korábban, árbevételük pedig meghaladta a 2 milliárd 100 millió fo- ■rintot. A mezőgazdasági nagy­üzem, amely merész vállalko­zásaival jelentős mértékben hozzájárult az export fokozá­sához, sikeres esztendőt ha­gyott maga után. A tőkés ki­vitelhez igen jó árualapnak, bizonyult a baromfi, a kiváló minőségi broilert kedvező áron értékesítették. Dán gépsoruk­kal 130 millió tojást dolgoztak fel, készítettek a nyersanyag­ból tojásport, amelyet egye­bek között a Dunakeszi Kon­zervgyárban tésztakészítésre használtak fel. Magas jövedel­met értek el ipari ágazatuk­ban, építőipari tevékenységük azonban szerényebb eredmé­nyeket mondhat magáénak a beruházások szűkülése miatt. Beruházás és jövedelem. Ez a két téma foglalkoztatta el­sősorban a ráckevei Arany­kalász Tsz vezetőit tavaly. A 4 ezer tonnás új hűtőházuk beüzemelése ugyanis valame­lyest elhúzódott, így a kapa­citást csak részben tudták ki­használni. A létesítmény élet­revalóságát az idei esztendő bizonyíthatja majd igazán, a tervek szerint 170 millió fo­rint árbevételt kell majd hoz­nia. Talán kevesen tudják az Aranykalász Tsz-ről azt, hogy a legnagyobb kukoricatermelé­si rendszer IKR tagjaként egy nem túl néoes csoport társa­ságában belépett a nyolcton­nások klubjába, vagyis a hek- tárankénti termésátlagok 1981- ben meghaladták a 80 mázsát. A VI. ötéves terv végére a gabonaprogram keretében en­nél még magasabb hozamokat akarnak elérni. (Zárszámadási riportunkat a 3. oldalon közöl­jük.) Készen állnak az indulásra A kikelet érkezése előtt Éjjelente fagyos, nappal sá­ros a föld a határban. Birkó­zik a tél a tavasszal. A mező- gazdaságban dolgozók remélik, hamarosan győz a jó idő a hideg felett, megindulhatnak a traktorok, hogy előkészítsék a talajt a lucerna, a borsó és a többi korai vetésű növény alá. így van ez a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben is, ahol külö­nösen az erőgépvezetők köré­ben érződik egészséges nyug­talanság: egyre inkább vágy­nak ki a szabadba. Persze, az sem lényegtelen, a jelenleg műhelyekben segédkező trak­Kontplex hivatal Gödöllőn Készülnek a tervek Évek óta visszatérő panasz: gyakran van zsúfoltság, sor- banállás a postahivatalokban, esetenként lassan érkeznek a küldemények. A magyar posta ezért az idén anyagi forrásai­nak jó részét arra fordítja, hogy javuljon a postai szol­gáltatások színvonala, zökke- nőmentesebb, kulturáltabb le­gyen a közönség kiszolgálása. Pest megyében is nagy ütem­Automata kötőgépek Az utóbbi években jelentősen növelte termelését a Budapesti Harisnyagyár. Ebben az évben új körkötőgépek és más auto­mata berendezések üzembe állításával, termelőszövetkezetek bérmunkájának felhasználásával fokozzák kapacitásukat. Első­sorban a hazai kereskedelem igényét szándékoznak kielégíteni ben folytatódik a postai háló­zat fejlesztése és a szolgálta­tások korszerűsítése. 1982-ben kilenc új kis pos­tahivatal nyílik a megyében, húszat pedig felújítanak. Megkezdődött a gödöllői komplex postahivatal tervei­nek készítése is. Szentendrén pedig az idén áprilisban adják át az új postát, épülete jól il­leszkedik a műemlékváros hangulatához. A Duna másik partján, Vácott az új postahi­vatal az év végére készül el. Pest megye postai szolgáltatá­sában sok szempontból gondot okoz a főváros közelsége. Az utóbbi esztendőben például rendkívül megfogyatkozott a kézbesítők száma. Újításként ezért — elsősorban a lakóte­lepeken — háztartásbelieket szándékozik foglalkoztatni kézbesítőként a Budapest-vi- déki Postaigazgatóság, s több helyen önkiszolgáló részleget hoznak létre a postahivatalok­ban. torosok, kombájnosok kerese­te is nagyobb lesz abban az üzemben, ahol a tető a fényes égbolt. A közös gazdaság határát járva elégedetten állapíthat­tuk meg, még a száraz fagy sem tudta igazán próbára ten­ni az őszi kalászosokat, még ha egyes táblákon látszik is a zord időjárás nyoma. Dr. Tisza András elnökhelyettes mondja: — Ősszel ezer vagon szer­vestrágyát szórtunk ki, e na­pokban fejeződik be a mester­séges tápanyagok kijuttatása a kalászosokra, 1200 hektáron. Nagy segítség lesz ez utóbbi. különösen a nitrogén, amikor a tavasz beálltával megindul a növények erőteljes fejlődé­se, hozzájárul a kisebb-na- gyobb károsodások kikeveré­séhez. Az idén elégedettek le­hetünk a vetőmagellátással. A szántóföldek tájéka te­hát még csendes, legfeljebb a gyümölcsösökben találunk több embert, akik metszik a fákat, végzik a tél végi ápolá­si munkákat. A péceli Rákos­mezei Tsz-ben sincs nagy moz­gás. Itt ma jutnak végére a műtrágyaszórásnak. Havasi Ferenc hazaérkezett Havasi Ferenc, - az • MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Kubai KP Központi Bizottságának meg­hívására február 14—18. kö­zött látogatást tett Havanná­ban, Kubai tartózkodása so­rán fogadta Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bizottsá­gának első titkára, az állam- és minisztertanács elnöke. Ha­vasi Ferenc pénteken haza­érkezett Budapestre. Közélet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés 'elnöke bemutatko­zó látogatáson fogadta Vlagyi­mir Nyikolajevics Bazovszkijt, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott • nagykö­vetét. Sztanis Bonev, a Bolgár Néoköztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese, a ma­gyar-bolgár gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési bizottság bolgár tago­zatának elnöke, aki a bizott­ság 17. ülésszaka alkalmából tartózkodott hazánkban, pén­teken elutazott Budapestről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents