Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
» A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VA'C VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxvi. évfolyam, 41. szám 1982. február is., csütörtök Nyugaton erős a konkurreitcia „A 26 milliméteres fénycső 10 százalékkal kevesebb energiát használ, a fényhatása pedig három-négyszerese a hagyományos 38 milliméteresének.” — olvasom egy prospektusban. Nagy örömömre a gyártó cég (neve az Egyesült Izzó váci gyáregysége. A hir kiegészítésére Jánosi Árpád főtechnológust kértük meg. Lassú az ütem — A nagy felhasználók igényei erősen eltolódtak az energiatakarékos fénycső felé. Ez érthető, mert több ezer fogyasztó esetén a 10 százalékok tetemes összegre rúgnak. A 26 milliméteresek gyártása dinamikusan fejlődött hazánkban. 1980-ban még csak 0,6, 1981- ben 1,5, 1982-ben már 4,8 milliót gyártottunk, illetve tervezünk. Ha a piacigény fokozódik, tudjuk emelni a kapacitást. Hogy érzékeltessem a kétféle fénycső arányainak eltolódását, álljon itt két adat. 1981- ben a 38-as átmérőjű fogyasztóból 14 milliót gyártottunk, ebből 1,5 millió volt 26-os 1982-re 40, illetve 4,8 lett a két szám hat jeggyel kifejezve. — Ha jól értem ez a „kicsinyítés” nem is volt olyan egyszerű. — Nagyon is sok kísérlet előzte meg a próbagyártást. Nem véletlen az sem, hogy az átmérő pont 26-os. Annak annyinak kell lenni. Másképp használhatatlan a darab. — Megfelelő ütemű az áttérés a takarékosabb világításra? — Sajnos nem. Pedig az új csövek a régiek armatúrájában is használhatók. Semmit nem kell kicserélni a beszereléskor. Az a helyzet, hogy szerintünk a magyar világításkultúra a nemzetközi színvonaltól elmaradt. Csak az utóbbi két-három évben ébredtek rá az üzemek és a lakástulajdonosok is, hogy kisebb fogyasztókkal is előállítható megfelelő fényerősség. Külföldön már régen működnek világítástechnikai tanácsadók. Mindezek ellenére tudni kell, hogy az összes régi típusú fénycsövek csak a 70 százalékát válthatja le az új, mert vannak olyan helyek, ahol csak a 38-asok használhatók. A Wsllo-rendszer A Váci Izzó a versenyképessége növelésére közel egymil- liárd forintot költött. Egy Weí- lo rendszerű sort vásároltak, ezen gyártják a szűkebb átmérőjű fénycsőbúrát. Az idegen technológia számára felhúzott épület azonban sok bosszúságot okozott. Baj volt például a fűtéssel. A dolgozók arca verejtékezett, a hátuk fázott. Növelték a hőlégfúvók számát, a betáplált kalória mennyiségét, még így sem lett tökéletes. A magyar piacon nem tudtak olyan elevátort beszerezni, amelyek az üvegcserép szállítására alkalmasak voltak. Az egyes csőszakaszok ejtési szögét változtatni kellett, hogy csökkentsék az üvegcserepek koptató hatását. Akadtak gondok a szintén hazai tervezésű keverőházzal is. Sok fejtörést okozott a csomagolás megoldása. 1981 elejére sikerült a légpárnás egységrakomány rögzítéses szállítást megvalósítani. — Ha ilyen sok gondjuk volt, miért nem vétték meg az egész W ello-rendszert, a keverőházzal, a csomagolási és szállítási módjaival együtt? — Mert nekünk meg voltak a speciális igényeink. Végül is megvettük az egész technológiát, a fülétől a farkáig, de kiegészítettük. Van annyira jó a magyar fénycsőipar, hogy megoldja ezeket a problémákat. Nem közömbös az sem, hogy a kiegészítések milliókkal növelték volna a beruházás költségeit. iá áru - jó piac — Most már van egy kitűnő gépsoruk. Hová fognak exportálni? — Az egész Európába. Nyugaton erős a konkurrencia, keleten gyengébb. Ez év végére alakul ki, hogy a hazai piac mennyi energiatakarékos fénycsövet kér. A gyártmányaink paraméterei kiválóak. Valuta- bevételt akarunk. — Régóta küzdenek munka-' erőhiánnyal? — Sajnos, a létszám állandóan csökken. Ha egy kis pénzünk összejön, nagy teljesítményű, minél automatizáltabb gépeket vásárolunk. Ezt a célt szolgálja a japánokkal közösen létesített szalagrendszer is. Nekünk kevés lehetőségünk van a kooperációra, mert a termékeinkhez nélkülözhetetlen a fejlett ipari háttér. Az Izzóban bizakodnak az emberek. Az új beruházásokkal nagyot lépett előre a gyártástechnológia. Nincs szégyenkezni valójuk, mert a világ elektromos iparának fejlesztésében a magyar eredmények is számottevőek. — A jó áru, jó piacot hoz — mondja a főtechnológus, s ezzel a mondattal nem lehet vitába szállni. V. M. Gödi program A gödi József Attila Művelődési Házban február 19-én a „Félnótás cicamica” című mesét mutatja be Kovács Mária, Kiszey Lajos és Haum Pál előadóművész. Ezután kerül bemutatásra ugyanaz nap a Kincskereső kis'ködmön című Móra-alko- tás, neves fővárosi művészek közreműködésével. Február 22-én Béres Ferenc népdalestje hangzik el. Közreműködnek Peterdi Pál, Horváth Attila, Molnár Júlia, Bo- háti Lajos, Fábián János és Kristóf Károly. ^ Az öregek éve alkalmá- ^ bál a KIOSZ váci járási- ^ városi titkársága és szak- & szervezeti bizottsága felke- S reste foglalkozásának utol- \ só mesterét, László Imrét, ^ aki hatvan éve készít, javít ^ késeket, ollókat és egyéb Si vágószerszámokat. A járás túlsó csücskéből idős férfi kopogott be a Kossuth utcai házba. Zsebéből' bicskát kotort elő. Fanyele avultan bámult, pengéje a sok köszörüléstől már lesoványodott. László Imre átvette, vizsgálgatta. — Már újat kellene venni — mondta, de a vendég ragaszkodott az újraélesítéshez. Kimentek hát a műhelybe, s miközben szikrát vetett a köszörűkő, a faluról jött idegen megkérdezte: — Ráismer? — Mire? — Hát a bicskára. Negyven évvel ezelőtt magától vettem. Negyven éve az evangélikus templom melletti házban volt egy üzlet. Kivilágított kirakatában gyöngyház nyelű bicskák, szépen faragott kések, csillogó ollók. Kint a cégtáblán: „László Imre késes és műköszörűs.” Kérdem is, mi a különbség a vándorköszörűs, a köszörűs és műköszörűs között. Imre bácsi lemondóan int, de azért csak elmondja: — Vándorköszörűs mindenki lehetett, aki összeeszkábálta zöld ládikáját, melynek elején, hogy tolható legyen, egy kisebb, a köszörüléshez az oldalán „egy nagyobb kerék volt erősítve, két szíjjal összeköttetésben, lent a lábhaj tóval, fent a köszörűkővel. A köszörűsnek már iparengedélyre volt szüksége, de még mindig csak késeket és ollókat élesített. A műköszörűs más speciális vágószerszámokat, például orvosi szikéket is köszörült. A késes és műköszörűs szakmájának művésze volt. ö el is készítette ezeket a szerszámokat. Már a nyélkészítés is külön tudomány volt. Hogy csak a legegyszerűbb fanyelet vegyük; tudni kellett, milyen fa mire való, hogyan kell szálában hasítani, faragni. Nem beszélve a csontfaragvá- nyos, cifra vasszerkezetes késekről. Aztán jön a pengéje. Darabolni, kalapálni, kovácsolni, alakítgatni, csiszolni Csalási helyett a közösség A vámosmlkolai otthon lakéi ..\ . \ A Fővárosi Tanács száz lakónak otthont adó szociális otthona a nagy átalakítások korát éli Vámosmikolán. A hajdani nemesi kastély új vizes villanyvezetékeket és központig fűtést kap. Jövőre követkéznek a tetőfelújítás és a tatarozási munkálatok. A számla végső összege 10 millió forint körül lesz. Ezt az utolsó fillérig a Fővárosi Tanács finanszírozza. Igaz, hogy olyan létesítmény születik, amelynek a kényelme minden igényt kielégít majd. A falak ugyanis erősek, épek, remek anyagból készültek, a szobák tágasak, világosak. Nyugdíja sincs Az intézmény évi költség- vetése 2,5 millió forint. A • húsáru beszerzése miatt a kis Nysa típusú autó Budapestre, a váci boltokba, a FÜSZÉRT- hez és a Zöldérthez robog áruért, de megkeresik az otthont a vámosmikolai őstermelőik is. Most éppen borsóleves volt kolbásszal, és nudli ebédre. Vasárnapra gombalevest főztek párizsival, rizzsel, savanyúval és sütemény szerepelt az étlapon. — Kik laknak az otthonban? — kérdezem Szisz La- josné főkönyvelőt és Dajka Sándorné főnővért. — Mindenféle sorsú emberek. Van olyan, akinek senkije sincs, akinek gazdagok a gyermekei, meg akinek még nyugdíjat sem hoz a postás. Az ellátás mindenkinek egyforma. A cipőkrémtől a papucsig mindent megkapnak az otthon lakói. — Mennyit kell ezért fizetniük? — Eddig 1 ezer 350 forint volt a térítési díj, április 1-től 2 ezer forint lesz. — És akinek — mint ön mondja — nyugdíja sincs? — Az ilyen idős embert az állam tartja el. Akinek pedig nem éri el a havi jövedelme a kétezret, az a 80 százalékát fizeti a nyugdíjának. Itt senkinek sem kell félnie attól, hogy öreg napjai megkeserednek. A száz öreget 14 ápolónő, öt konyhai dolgozó, mosó- és takarítónő látja el. Dajka Sándorné lelkes, eleven és szeretetreméltó, mint tisztéhez illik. kellett. Ma már ezt senki se tudja. Nincs utód. Közel nyolcvan évéhez ő az utolsó késes nemcsak a városban, de a környéken is. — Szeretheti a munkáját — mondom. — Minden munka szép, ha azt jól megtanulják — felel. — Én se ezt a mesterséget vállaltam. Kilencéves voltam, amikor apám az első világháborúba bevonult. Öten voltunk testvérek, kenyér kellett, elmentem díszműlakatos mellé. Aztán rábeszéltek, hogy legyek késes, jobban a magamfajta gyereknek való. Hát vállaltam, amit az élet rámszabott. Bejártam Tolnát- Baranyát, míg 1929-ben bekanyarodtam Vácra. Akkor az evangélikus templom körül még füves térség volt, ahol két háznak rakták az alapot. Ott béreltem boltot. Elrévedezik a múltba, majd így folytatja: — Majd jöttek a harcos évek. 1945-ben beléptem a pártba, ma is tagja vagyok. Ma már csak az öregek évében tartanak számon. De azért van öröm is ebben a korban. Rámnyitja az ajtót három lányom, két fiam, nyolc unokám, egy dédunokám. No meg jönnek Ácsáról, Püspökszilágyról, isten tudja, ki honnét, régi vevőim. Boldogság az! Mészáros Gyula — Sok baj van az öregekkel? — A korral járó zsöftölődé- sek. Néha bosszantják egymást, de nagyon kedvesek. Nesu jönnek Pontosan dél van. Indulunk az ebédlőbe. Az otthon lakói asztalnál ülnek. Terített asztalok, tisztaság, a tálban a gőzölgő leves. Nagyon figyelek, hogy felfedezzem azokat az apró jeleket, amelyek a szeretet vagy az ellenkezőjének a jelei lehetnek. Csak türelmet, nyugalmat, bőséges adagokat, s jól öltözött öregeket látok. Nagy tisztelettel figyelem a személyzet munkáját, majd odalépek egy szemmel láthatóan idős férfihoz. Fiser Zoltán 1899-ben született, 7 éve lakik itt. Fodrász volt. — Nagyon jó itt. Mindig csak azt tapasztalom, hogy szeretnek. Olvasok, nyáron kirándulok, nagy csokor virágot szedek a menyecskéknek. A közelben ülők nevetnek. Winkler György kilencvenéves lesz március 2-án. Kilenc éve él itt. — Egy fiam van Szigetszent- miklóson. Hatvannégy éves. Nem látogat meg sohasem. Közelhajol hozzám, s a fülembe súgja: — Tudja, a felesége elidegenítette tőlem, pedig a fiam jószívű gyerek. — Bólintok. — Nem vágyok el innen. Rend van, a koszt kitűnő, a személyzet jókedvű. Délutánonként furulyázok. Özvegy Tóth Antalné, huVolt Miskolc városában egy söröző, amit átalakítottak, és jazzkocsma lett belőle. Ez azt jelentette, hogy ebben a „kocsmában” rendszeresen találkozhattak a műfaj kedvelői, fellépési lehetőséget kaptak a különböző együttesek. Így alakult át Budapesten a legendás hírű Pilvax kávéház is az elmúlt évtől jazzpresszó- vá. Vácott 1978-tól működik jazzklub a művelődési központban. Az eltelt négy év alatt fellépett már itt a műfaj valamennyi hazai képviselője. Sikerült kialakítani az állandó törzs- közönséget. Az új forma a „Jazzpresszó” elnevezést kapta. Helye: a művelődési központ büfé előtere, ami egy kis átrendezéssel alkalmassá vált az ilyen rendezvényekre. A gyors szervező munka eredménye, hogy február 5-én, pénteKultúr Filmszínház (Lenin út 58.): február 18-tól 21-ig délután 4 órakor a felújított Gábor diák című magyar filmet vetítik, Vác határában készült, külső felvételekkel. — Este 6 órakor A jó, a rossz és a csúf című, kétrészes olasz westernfilm a műsor. Rendez- 'te: Sergio Leone. III-as, dupla helyáron vetítik, csak 16 éven felülieknek. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): február 19-én délután 5 órakor bemutatják a Menyegző című szinkronizált lengyel filmet. Rendezte: Andrzej Wajda. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. — Február 20-án a Míg a halál el nem választ című NDK társadalmi filmdrámát játsszák. Csak 16 éven felüliek tekinthetik meg! szonegy éve az otthon lakója; Másodszor itt ment férjhez. — Csudaszép esküvőt rendeztek nekünk. Nyolc évig könyvtáros voltam, most a tv-t kezelem. Egy kitűnő erőben levő bácsi érkezik. A hajdani termetből a széles vállak és hatalmas tenyerek megmaradtak. A kézfogása még mindig kemény. — Majd én mondok rosszat róluk — int a személyzet felé hamisan Cseh Zsigmond. — írja meg, kérem, hogy nagy halom vas és rongy vár elszállításra már régen. Tudom, hogy az ipar tudná használni, nem értem, miért nem viszik el, miért nem törődik vele senki. A régitől erősebb lesz az új vas. Aztán azt is írja meg, hogy nagyon jó emberek viselik gondunkat — érzékenyedik el Cseh Zsigmond. Szisz Lajosné meg azt teszi hozzá, hogy Zsiga bácsi színes tévét vett az otthonnak. Mutatja is. Ott van az ebédlcj főfalán egy állványon. A színes műsorokat azon nézik a lakók. JÓ Itt Már a szobákat járjuk,’ Szépen berendezett, virágos mindegyik. Az egyik ágyon ül egy asszony. Dajka Sándorné felhívja rá a figyelmet. Lukács Jánosné tanárnő 44 évet tanított Vámosmikolán. 88 éves. A régi tanítványok rendszeresen látogatják, még olyaI nok is írnak neki, akiket harminc évvel ezelőtt tanított. Vicsotka Mihály ken, 17 órakor sor kerülhetett a presszó megnyitására, ami ezentúl minden héten pénteken 17-től 22 óráig várja a jazzmuzsikát szerető váci és környékbeli fiatalokat. Februárban a fiatal, de máris népszerű ifj. Rátonyi Róbert és együttese muzsikál Bonto- vics Kati közreműködésével. A negyven perces zenei blokkok között sor kerül a Balázs Béla Stúdió filmjeinek vetítésére, hanglemezek bemutatására A presszó műsorai mellett ezután is sor kerül a jazzklub havi rendszeres koncertjeire, valamint május 15-én és 16-án első ízben rendezik meg a „Tavaszi Jazz Panorámát”, melyen az élvonalbeli magyar együttesek mellett új, főleg fiatalokból álló művészcsoportok is szerepelnek. V. L. DCM Ságvári Klub (Deákvár) : február 22-én délután 4 órakor a Vadnyugati mackókaland című román rajzfilmet vetítik. — Este 6 órakor a Mérkőzés című magyar film pereg a deákvári moziban, 16 éven felüli nézőknek. Halasok kerestetnek A jövőre - 60. évfordulóját ünneplő gödi munkásdalkör fiatal tehetséges dalosokat keres. A férfi dalosok Gödön a József Attila Művelődési Házban jelentkezhetnek. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Miskolctól Várig Jazzpresszó Filmszínházak műsora Olcsó napok Vácott 50%-kal olcsóbban vásárolhat a ngj férfi- és gyermekkabátot, készruhát, csizmát és divatárut #7AW. sDunakanyar Áruházában Ajánlatunkból: Női télikabát, 2930 Ft helyett 1465 Ft Férfitélikabát, 2910 Ft helyett 1455 Ft Női csizma, 1250 Ft helyett 625 Ft Férfibundacipő, 576 Ft helyett 288 Ft Várjuk vásárlónkat! * SJíg'só váci késes Amitől boldog az ember A korszerű világításról Az energiatakarékos fénycső
