Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

flBONYl KRÓNIKA Sikeres próbatétel Elérték a tervezett célt Kivédtek a hátrányos hatásokat Abonyban valamennyi me- EŐgazdasági és ipari üzem túl van a tavalyi gazdasági ered­mények összesítésén, és nyil­vánvalóvá vált, hogy a közis­mert gazdasági nehézségek el­lenére is lehet eredményesen dolgozni. Ezt igazolta a nagy­községi pártbizottság legutób­bi ülésén előterjesztett jelen­tés, mely a település 1981. évi gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtásáról szól. Kisebb létszámmal A termelőszövetkezeteknek az év folyamán a gazdaságos­ságot kedvezőtlenül befolyá­soló tényezőkkel kellett meg­birkózniuk. Az új gazdasági szabályozók sok szigorítást hoztak és az időjárás sem kedvezett mindig. Az utóbbi miatt a gabonatermesztésben elért hozamok lényegesen el­maradtak a tervezettől, ami a három gazdaságnak 13 millió forint nyereségkiesést jelen­tett. Ebbe természetesen sehol sem nyugodtak bele, és gyors intézkedésekkel megpróbálták pótolni az elveszett forintokat. Kinek így, kinek úgy, de alapjában véve mindhárom tsz-nek sikerült. Volt, ahol az -alaptevékenységben rejlő tar­talékokat használták fel, más­hol a melléküzemágakat fej­lesztették és további takaré­kossági intézkedéseket hoztak. Végül a három közös gazda­ság nyeresége a tervezettnél jóval magasabb lett. Emellett sikeresen végrehajtották a ter­vezett beruházásokat, fejlesz­téseket, bővítették gépparkju­kat. A Ságvári Endre Tsz-ben üzembe helyezték a 640 férő­helyes szakosított tehenészeti telepet, a József Attila Tsz- ben elkészült a 300 állat be­fogadására alkalmas, gyep- és melléktermékek felhasználásá­ra tervezett húsmarhatelep. Az ipari üzemeknél csak­nem teljesen megszűnt a ko­rábban tapasztalható jövés­menés, többségénél megbízha­tó törzsgárda alakult ki. Né­hány üzem 2—3 százalékkal csökkentette létszámát, de en­nek megvolt az,előnye: emel­ni tudták a béreket. A terme­lés egész évben viszonylag folyamatos volt, csak az első hónapokban tapasztaltak anyag- és alkatrészhiányból származó zavarokat, ami vi­szont sehol sem maradt tar­tós. Így sikerült mindenütt a terveket teljesíteni, illetve túl­teljesíteni. A többi között túl­szárnyalta célkitűzését a Me­chanikai Művek gyáregysége és a téglagyár. Az utóbbinál csupán az energiahordozókkal való takarékossággal majdnem hatmillió forinttal növelték a nyereséget Termékváltás Sók helyen dicséretes szem­léletváltozás ment végbe. Igye­keztek lépést tartani a piaci igényekkel, ezért több üzem­nél termékváltást hajtottak végre. Mindenütt többet fog- Jalkoztak az üzem- és munka- szervezéssel, részben ezzel igazolható, hogy növekedett az egyszemélyre jutó termelési érték. A Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szö­vetkezet abonyi telepén pél­dául ez az összeg fejenként 600 ezer forintot jelentett. A pártbizottság megállapí­totta, hogy a település keres­kedelmi ellátottsága lényege­sen nem változott, ezért a la­kosság a nagyobb bevásárlá­sait változatlanul a szomszé­dos Szolnokon bonyolítja le. Gy. Nevelik a palanfáf Aki ezekben a napokban az abonyi, határt járja, még nem sok jelét tapasztalja a közele­dő tavasznak. A közös gazda­ságok majorjaiban azonban már megkezdődött a sürgés­forgás. Az Üj Világ Tsz ker­tészetében serény munka fo­lyik. A hatalmas fóliasátrak­ban vetik a káposztapalántá­nak szánt magot és megkezd­ték a fólia alatti szőlőcsemeték oltását. Késve érkező újdonságok Szűk helyen nagy forgalom A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM 1982. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Dolgoson, ötről hatra Számvetés, elégedett légkörben Eredményes ével zárt a Kossuth Tsz A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezet régebben a mű­velődési központban tartotta ilyen tájt zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését. Most, hogy ott nagy átalakítás fo­lyik és népes érdeklődő kö­zönségre számítottak) a Sza­badság filmszínház nagyter­mét bérelték ki egy délelőttre. Az előcsarnokban zsibong az embersereg. Nincsenek ke­vesebben, mint például egy jó hírű film vetítése előtt. Ün­neplőbe öltözött és a beszél­getésből kivehetően elégedett emberek várakoznak. Mindenkin múlik Ismerős arcot keresek, régi zárszámadásokról. Kérdezem, emlékeznek-e a néhány év előtti, hasonlókra? — Nem volt az hasonló, ké­rem. A kettőt nem lehet egy napon említeni. Meg jobb is azokra a régebbiekre, a men tegetődzéssel teli, keserű száj ízt teremtőkre nem gondolni. Legfeljebb, csalk tanulságos példaként. — Keserű szájízünk most is lehet, koma! Vigyázz az útból, hozzák a söröket somolyog az usankás zetoros. — Utat, emberek! A termelőszövetkezet veze­tősége és Bódizs Antal, a tsz elnöke sem titkolódzóit a tag ság előtt. Nem árultak zsák­bamacskát, ki-ki megkapta a beszámolót, kilenc gépelt, sten­cillel sokszorosított oldalon. Abonyban a szervezett könyvterjesztés alig több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Kezdetben csak ju­talékos rendszerben árusított Balgóczki Istvánná, aztán a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a tapasztalatok alap­ján 1973-ban boltot nyitott. A döntés helyességét az eltelt esztendők igazoltak, ettől kezdve a bolt forgalma éven­ként 6—8 százalékkal emelke­dett. Tavaly már 2 millió 600 ezer forint értékű könyvet ad­tak el, ami a korábbi eszten­dőhöz viszonyítva 12 százalé­kos forgalomnövekedésnek fe­lel meg. Ez azt jelenti, hogy minden Abonyban élő ember 1981-ben 162 forintot költött könyvre. Bizományosaik száma 45, több mint duplája a tíz év előttinek. Ez azért lényeges, mert a forgalom 40 százalé­kát ők bonyolítják le. A terv­szerű, jó könyvterjesztésért már több ízben elismerésben részesítette a vállalat a bol­tot. — 1982-re ötszázalékos for­galomnövekedést terveztünk, bár az a rendszer, hogy a tervteljesítéshez viszonyított százalékos arányban kapjuk a könyveket, nem kedvez ne­künk. Így nem tudjuk a vá­sárlók igényeit hiánytalanul teljesíteni — mondja Bal­góczki Istvánná boltvezető. — Ügy hallottuk, más gond­jaik is vannak. — Az egyik a raktározás. A bolthoz tartozó raktár annyi­ra kicsi, hogy ha valamit ke­resünk, ide-oda rakosgatjuk az árut. Van ugyan egy kül­ső raktár, másfél kilométerre tőlünk. Nagyon nehéz a sok könyvet cipelni. Ráadásul er­ről a helyiségről is le kell mondanunk, mert a tulajdo­nos igényt tart rá. — A másik baj, hogy hoz­zánk minden újdonság késve érkezik. Más városokba, köz­ségekbe túrajárattal szállítják a könyveket. Az autó Buda­pestről indul és elmegy Nyír­egyházáig, Szegedig. Sajnos a járatra a mi rakományunk már nem fér fel, ezért postán küldenek mindent. Amikor Cegléden, Szolnokon elfogy­nak a friss kiadványok, ide még csak akkor érkeznek meg. Természetesen a vevők ezt jog­gal kifogásolják, nekünk pe­dig kellemetlen, mert nem magyarázatra, hanem könyvre van szükségünk. Még sze­rencse, hogy rendszeres vá­sárlóink hűségesek hozzánk, és türelmesen várnak. Sokan hiányolják, hogy a mai hazai irodalmi alkotásokból rend­szerint kevés példányt kapunk. Jó lenne ezen változtatni, mert nemcsak az én gondom ez, hanem ipás boltvezetőké is. Megérkezett a szállítmány. Balgóczki Istvánná boltvezető és Kosaras Józsefné eladó egyezteti a szállítójegyzéket és a könyveket. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferene Közérthető, szép mondatokba sűrítve a lényeget, vagyis azt, hogy a Kossuth Tsz évek óta nem zárt ilyen jó esztendőt, mint amilyenre az 1981-es si­került. — Indigózni kéne az ilyet — javasolták többen is. — Nem egyeseken, hanem valamennyiünkön múlik — szólt a felelet. — Az előző esztendőkhöz, vagyis múltunkhoz képest ki­magasló eredményt értünk el — mondta Bódizs Antal. — Nemcsalj sok munkával, hanem gonddal és sok fejtöréssel járt az év. Valahogy, hogy hason­lattal éljek, most jól kapcso­lódtak a fogaskerekek. Volt lendület, volt a munkának cél­ja, értelme, ösztönző eredmé­nye. így jutottunk ötről a hat­ra. A ceglédi Kossuth Tsz 1975- ben mélyponton volt, sza­nálták. Az akkori közgyűlésen látott arcok, arckifejezések és a mostaniak közt óriási a kü­lönbség. Akkor egy sor gaz­daságtalan tevékenységet fel­számoltak. A következő esz­tendőtől a növénytermesztés­ben csak búzával, lucernával, napraforgóval, más takar­mánynövénnyel foglalkoztak és kisebb területen a mag­jáért kaporral, köménnyel is, amin kapva kapott a Vető­magtermeltető. Hogy talpraálljanak, állami támogatást kaptak. Ez volt az útravaló az új élethez, az elő­relépéshez. — A tagság megértő segít­sége, összefogása nélkül nem ment volna — summázta az elnök. — Azután 1979-ben jött megint egy hullámvölgy, amikor a búza több millió fo­rint kiesést okozott. A követ­kező évben az ipari tevékeny­séget növeltük itt helyben, megerősítve az, 1NTERSZOLG Gazdasági Társaságot. Ez a kapcsolat az ácsai Vörös Ok­tóber Tsz segítségével alakult. Pártunk és kormányunk akkor hirdette meg azt a programot, hogy „az erősebb segítse a gyengét". Mondtuk, robbanás­szerű változás kell. Az ácsai tsz jó társnak bi­zonyult. A gazdasági kapcso­lat megálapozottnak, időtálló­nak látszik. A tsz emellett ta­valy novemberben, a lakos­ság és a közületek ellátásá­ra épülettatarozó-f elújító és karbantartó csoportot is ki­alakított. És most, a Szabadság film­színházban, a nézőtér tömött sorai előtt hogyan summázták az esztendőt? Objektív kép Nyereségünk meghaladja a 14 millió forintot. (Fűzzük hozzá, hogy a tsz-t már nem sorolták be újabban az ala­csony aranykorona értékű földdel bíró, támogatásra szo­rulók sorába. (Növénytermesz­tésük szép eredményt hozott. A földet talajanalízis alapján műtrágyázták. Learattak 550 hektárról 2147 tonna búzát, begyűjtötték 380 hektárról több mint 997 tonna napraforgót. Jól alakult a lucerna és a silókukorica előállítási költsé­ge. Az állattenyésztésben, ahol a tavalyinál jobb eredményt szeretnének elérni, van he­lye a jó takarmánynak. A borjúszaporulatot növelni akarják, úgyszintén a bárány- szanörulatot is. Van több mint másfél ezer anyajuhuk: gaz­daságosan kell tartani azokat is. Abraktakarmányt, mivel olyan a talaj adottság, jórészt vásárolniuk kell. A gondozást, ellenőrzést is hozzáértőbben kell végezni. A gépesítési ágazat, a trak­tor-, a szállító, a gépjavító, a kombájn- és a szárítóüzem munkájának értékelése sem maradt el. Tőlük jobb gép- kihasználást, idő- és üzem­anyag-takarékosságot, éssze­rű energiafelhasználást vár­nak. Ez már részesedés Tavaly a háztájival is job­ban tudtak törődni, segítették azt. Mint elhangzott — sen­ki nem szólt ellene — a mun­kafegyelemmel, munkavéde­lemmel, balesetek megelőzésé­vel még jobban kell törődni a jövőben. A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezetben a múlt évi munkáért a dolgozók részére 9 százalék részesedést, körül­belül egy havi fizetést fizet­tek ki. Hét szocialista brigád részesült most pénzjutalom­ban, elismerő oklevélben. Kö­szöntötték a 25 éves törzs- gárdatagságért Zsilik Lászlót és a 30 esztendős törzsgárda- tagságért Ecsédi Pált, Újvá­ri Józsefet. — A háztáji támogatása most politikai kérdés, úgy kell an­nak hangsúlyt adni — mond­ta a tsz zárszámadó és terv- tárgyaló közgyűlésén Podma- niczki István, a párt járási bi­zottságának titkára. — Dol­gozzon továbbra is mindenki becsülettel, hogy élhessen a saját munkája áltat szerzett jövedelemből. Védje a tulaj­dont, amelyben dolgozik, akarja népgazdaságunk fejlő­dését. Hiszen tulajdonképpen az itteni cél a népgazdaság­nak szerves része. A mostani eredmények a tsz pártszerve­zetének munkájáról is jó bi­zonyítványt állítottak ki. Eszes Katalin Gyermekrapok kiállítása Állandó bemutatkozási lehe«' tőséget kínál a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ az iskolák rajzszakköreinek. B. épületének folyosóit díszítik a gyermekrajzok, amelyeket két­hetenként cserélnek. A kiál­lítás — szombat, vasárnap ki­vételével —, egész nap megte­kinthető. Fafaragás, kékfestő Fafaragásokból, kékfestők­ből gazdag bemutató nyílik február 21-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor a tápiószelei Blaskovich Múzeumban. A kö­zönség Berényiné Szilády Sa­rolta fafaragásait és a népmű­vészet ifjú mestereinek, dr, Bolyósné Kovács Pálmának és dr. Bolyós Andrásnak szép kékfestőit szemlélheti meg. A kiállításon a Pest megyei Múzeumok igazgatója, Bihari József mond megnyitó beszé­det. A nagyközönség a fafaragá­sokat, kékfestőket március 28- ig láthatja Tápiószelén. Bélyeggyűjtők tanácskozása Beszámoló taggyűlést tart a MABEOSZ ceglédi, városi bé­lyeggyűjtő köre a Kossuth Művelődési Központban feb­ruár 28-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel. A tanácsko­záson szívesen látnak minden klubtagot. A legjobbak Kupáért mérkőznek az or­szág középiskolás kosárlabda­csapatai, mely küzdelemsoro­zaton rajthoz álltak a ceglé­di Kossuth Gimnázium leá­nyai is. A megyei selejtező akadályait rendre kitűnően vették. Különösen a Budaörs elleni továbbjutásuk az érté­kes, hiszen az ellenfél együt­tesében a magyar serdülő vá­logatott tagja, válamint a KSI-ben és a Bp. Spartacus- ban játszó diákok is helyet kaptak. ■,& Pest megyét az ország har­minckét legjobb középiskolás gárdája között a ceglédiek képviselik, s ott sikerrel túl­jutottak £z első fordulón. Már a tizenhat között vannak. Ma, csütörtökön délután fél kettő­kor rendezik az újabb fordu­ló első összecsapását, melyen — a Kossuth Gimnázium tor­natermében —, a székesfehér­vári Vasvári Pál Gimnázium­mal találkoznak a helybeliek. A visszavágóra Székesfehér­várott, egy hét múlva kerül sor. Olvasónk levele Néhány szót az eladókról Mondják, s érezzük mi is: napjainkban sokkal türelmet­lenebbek vagyunk, mint elő­deink. Szíre-szóra hamar „be- pöccenünk”, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan szeret­nénk, akkor régen rossz. Így van ez például vásárlás közben. Nem elég meleg a ke­nyér? Nem tetszik az áru mi­nősége? Valami ideig-óráig hiánycikk? Szidjuk a kereske­delmet, nem kíméljük az el­adókat, mérgesen, fennhangon mondjuk a magunkét. Arról megfeledkezünk, hogy a pult túlsó oldalán is emberek van­nak, iparkodók, dolgosak. Ök is tele lehetnek gonddal, problémával, mégsem éreztetik azt Velünk, a kedves vevővel. Szeretném elmondani saját tapasztalataimat, főleg az élelmiszerüzletekkel kapcso­latban. E téren Cegléden az utóbbi időben sok változás, fejlődés történt. A kényelmes, szép lakásokkal teli városne­gyedben ABC-áruház és önki- szolgáló élelmiszerboltok épül­tek. Hónapok óta oly szándék­kal is járom az üzleteket, hogy megfigyeljem: oly sok bíráló vélemény után lehet-e jót is irni az ellátásról és az ott dolgozókról? Tapasztalatom, hogy az ün­nepek előtt a pultok tele voltak áruval, a csúcsforga­lomban is előzékenyek, udva­riasak voltak az eladók. Külö­nösen elnyerte tetszésemet az Alszegi és a Bercsényi utca sarki ABC, ahol öröm vásá­rolni. Tiszta az üzlet, figyel­mes és gyors a kiszolgálás, jó a választék. A tanácsháza épületénél levő önkiszolgáló élelmiszer-csemege boltban mindig telt ház van, az eladók gyorsak, udvariasak. Bőséges és jó az áruválaszték. Itt pél­dául akár telefon segítségével is lehet ízletes grillcsirkét rendelni, amit a megbeszélt időben át is vehet, aki rendel­te. A Rákóczi úti kis ABC-ben nagy a forgalom, van válasz­ték az alapvető árukból. Ellátogattam a Kossuth Fe­renc utcában most megnyitott ABC-áruházba is. A nyitás napján a vevők szabályosan megrohamozták, de az eladók, a pénztárosok igen hősiesen helytálltak. A választék itt is bizonyára minden igényt ki­elégít most. Csak kár, hogy az üvegáru polcsornál igen szűk a hely, végigmenni is nehéz, nemhogy az alsó polcig leha­jolni. Pedig van választani- való. A munkához sok sikert kí­vánok az ott dolgozó kedves eladóknak. Bizony, kevesen tudják, hogy nehéz munkát végeznek a napi műszak alatt. A polcsorok feltöltése és még a pénztáros szellemi munkája sem könnyű. Győzzék erővel, egészséggel. Ferencvári Tibomé Cegléd, Dohány utcai lakos ISSN 0133—2StW- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents