Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 40, SZÁM 1982. FEBRUÁR 17., SZERDA r m Arbocakác — dugványból Gyérítik, gyarapítják az erdőt Fűrészüzem, csemetekerf Mikebudón A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészeti üzeme három járás, ezen belül tizenhárom község határát foglalja magába. A 8011 hektár területen több fafajtát is megtalálhatunk, melynek 47 százaléka akác, 23 százaléka fenyő, 18 százaléka nyár és jelentős (8 százaléka), a tölgy mennyisége is. 1982-ben várhatóan huszonnyolcezer köbméttr vastag- fát termelnek ki, melyet ipari célra és tűzifaként az 'Ország egész területén értékesítenek. A kivágott fa jelentős részét saját üzemeikben dolgozzák fel. A két méternél hosszabb vastag, úgynevezett rönk méretű anyagok közül, a lágy lombozaté (ilyen a nyár), a nagykőrösi, a kemény lombozaté rönk (tölgy, akác), a pusztavacsi üzembe kerül feldolgozásra. Új telepítések Ebben az évben 184 hektáron kell eleget tenniük felújítási kötelezettségüknek. Tuskózás és mélyforgatás után a megfelelően előkészített talajra csaknem másfél millió facsemete kerül ki. Az újratelepítés hektáronként 30 ezer forintba kerül, tehát jelentős anyagiakat kell az erdősítésre fordítani. A gazdaságnak az 'üzem 1981-ben kilencmillió forint nyereséget hozott. Ilyen eredménytervvel számolnak ebben az évben is. Az erdészeti üzem dolgozóinak többsége a mikebudai telepen tevékenykedik. Elsősorban az ő munkájukról kértünk felvilágosítást Ferencvá- ri Tibor üzemigazgatótól és Fajth György üzemi főmérnöktől. Több víz, jobb talaj A 73 hektáron nagyüzemi csemetekertben általában tízen dolgoznak, de tavasszal, a dugványozáskor, valamint a csemetekiemelésnél ez a létszám alaposan felduzzad, ilyenkor a fatermelők is az ő munkájukat segítik. Az akácnál új technológiát alkalmaznak, gyökérdugványról nevelik a jó tulajdonságokkal rendelkező árbocakácot. Korábban egyetlen kútjuk ezer köbméter víz tárolását tette lehetővé. Most kútcso- portot alakítottak ki, mely további kétezer köbméter víz tartalékolását jelenti. A csemetekert egy részén terep- rendezési, talajelőkészítési munkák folynak, hiszen a melioráció a fejlesztés egyik alapfeltétele. Legfontosabb feladatuk, hogy a társüzemeket és A környező, erdőgazdasággal is foglalkozó termelőszövetkezeteket facsemetével Mikebudáról elláthassák. Évente csaknem ötmillió fenyőfa, félmillió nyár- és 200 ezer fajtiszta akáccsemetét termelnek. A fenyőcsemete iránti igényben — a telepítési hitelek csökkentése miatt —, visszaesés mutatkozik, így ebből a fafajtából most csak hárommillió csemetét nevelnek. A szükséges szállítások és a talajelőkészítéshez harminckét erőgépük van. Rendszeres javításukra, karbantartásukra gépüzemet hoztak létre. Helyben feldolgozzák A kivágott gömbfából, mintegy ötezer köbméter kerül a fagyártmány-üzembe, ahol öt- venen alakítják, formálják — gépek segítségével —, a bekerült anyagot. Bútoralkatrész, parkettfríz, szőlőkaró és bányadeszka lesz belőle. U. L. Mai mérkőzések Ma, szerdán a Vasutas sporttelepen mindkét ceglédi labdarúgó-együttes pályára lép, előkészületi mérkőzés keretében. Tizenegy órakor kezdődik a Bem SE—22-es Volán SE, délután három órakor a Ceglédi VSE—Besenyszög ösz- szecsapás. Lóvén járó fekefe angyal Betyár lett a pusztai pásztor Bogár Imre igaz története A MAGYAR FEUDALIZMUSNAK mind a két paraszti rétege a polgári forradalomtól várta sorsának jobbrafordulá- sát, ám a forradalom csak a jobbágyokat juttatta földhöz, abban a korban a legnagyobb értékhez. A jobbágyból egyik napról a másikra gazda lett, sőt nagygazda, a széles tömegű zsellérség kívül rekedt vágyaival, hiába voltak honvédek. Jelentős hányaduk pásztor volt, látszólag szabad emberek, mert a gazda nem járt a sarkukban, és a nagy puszták a szabadság illúzióját keltették bennük. De éppen a hatvanas években osztották föl a legelőket és néhány esztendő alatt a végeláthatatlan páskomok eke alá kerültek, a pásztorok válságba jutottak, rákaptak a lólopásra, marhatolvajlásra. Egy-egy jó szervező, parancsoló vezér keze alatt bandákba verődtek. Bogár Imre lovon járó fekete angyal hírét, nevét a legszebb magyar betyárballada terjeszti jó száz esztendeje. Szövege megalkotásában, tudtán kívül Arany Jánosnak is része volt, mert a ballada szerzője az ő Zách Klára című versének szerkezetét vette mintának, jelentős szövegazonossággal. A dallamát az abonyi származású, Cegléden is működő tehetséges népies dalszerző, Simonffy Kálmán „Be szépen szól a furulyám” nótájára énekeljük. A balladán és változatain kívül vásári ponyvára került számos legenda, mely Bogár Imrét valami vérszomjas banda vezérnek mondja, aki hosszú éveken át sarcolta, portyázta a fél országot, szeretőket tartott, Cegléden és Tetétlenen, feleséget, gyermeket, máshol egyik kezével rabolt, a másikkal százas bankókat osztogatott a szegényeknek. Jó szerencsém elvitt a Pest megyei Levéltárba, ott kezembe adták a Központi Fenyítő Törvényszéknek vádló, kihallgató, elítélő és kivégzési eredeti jegyzőkönyvét. Ebből ismertem meg az igazi Bogár Imrét tizennyolc éves korától kivégzéséig. Kezéhez nem tapadt vér, bandavezér sohasem volt, a Tisza—Duna közén kívül más tájakon nem járt, betyársága csupán hónapokig tartott. Nőtlen volt és írástudatlan. Hivatalos személyleírása a körözőlevelekben: „Magas, nyúlánk termetű, barna hajú, barna, szemű, kicsiny bajuszú, igen szép külsejű 's arczú.” A VADKERTI BÓCSA PUSZTÁN született 1842-ben. Apja, idősb Bogár Imre számadó gulyás volt, anyja, Molnár Anna. Iskolát nem járt, húszévesen, 1862. július 18-án az előtte felolvasott vallomást egy kereszt kézjeggyel ismerte el. Gulyásbojtár volt. A családdal Bugacra változott, gulyát őrzött. Két testvérét ismerjük, a nála egy évvel fiatalabb Jakabot és Mari nővérét. Jakab végig kísérte bátyját a betyárok útján, Mariról csak annyit tudunk, hogy a félegyházi börtön után nála lakott. 1860-ban négy pusztai pásztorral marhát lopott, súlyos vasra ítélték. Ki- szabadulásakor, 1861. március tizenötödikén, mint „leveles ember” nem kapott a kezire jószágot, állástalanul kóborolt egyik pásztortanyáról a másikra. Időnkint segített apjának a jószágok körül. 1861 őszén a marhát „elszakították” apjának kitelt az esztendő, Szent Mihálykor. Telelhettek volna a tavaszi kicsapásig, Szent György napjáig. Ám a Bogarak fölhagytak a pásztorkodással, betyárokká lettek. „Bugacon mintegy hat napig múlatván nénémmel — vallotta — mikor odajöttek Bogár Jakab öcsém, Bogár Miska unokabátyám, Baski György és Bartucz Mihály, kik magukkal hívtak engem 's apámat. Mind a hatan elmentünk 's egy bandában jártunk.” Baskit és Bartuczot vezérük, a rejtélyes eredetű Dönti Péter küldte Bugacra. Egyetlen a bandában, aki nem volt pásztor. „Öltözete mindennap változik, hol paraszt jászkun viselet, hol faranczai divatú magas cilinder kalappal." Dönti bandája rajtaütött a bajai vásárosokon 1861. december hatodikán, mikor azok gyanútlanul és tele bukszákkal, az áldomások borától kissé italosán poroszkáltak hazafelé az országúton. Tizenöt szekeret fosztottak ki, ezután behúzódtak az erdőbe. A kifigyelt adószedő kocsiját lovon, fegyveresen megtámadták és a „cassaládából” kivettek kétezer forintot. Más betyárbandák rémtetteinek hatására Pest, Pilis és Solt vármegyék 1861. december 16-tól számítva, egy esztendőre „rablás, rablógyilkosság és gyújtogatási bűntényekre rögtönítélő bíróságot” állítottak fel. A statárium kihirdetése után a banda Pótha- raszton, Űjhartyánban rabolt, fosztogattak Pályi pusztán és kirabolták az Aligvárda csárdát. Alsódabason rátörtek az előre kikémlelt Bereczky kúriára, Bereczkyt többször is a földhöz verték, hogy adja elő a hatezer forintot, amit a gyapjúért kapott, de az nem Jó közösséget teremteni A példából tanul legtöbbet Népszerű, ismert emberek a munkahelyükön, a közélet beletartozik a mindennapjaikba, cselekvő tenniakarás a közös jellemvonásuk. A közelmúltban kapták meg a KISZ Pest megyei Bizottságának kitüntető oklevelét és díszes emlékplakettjét az ifjúság körében végzett munkájuk elismeréseként. Együtt nőttek fel az ifjúsági mozgalommal, s ma is segítői, támogatói a gyári ifjúsági szervezetnek. Munkahelyükön, a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárában kerestük fel őket. Nagy Imre esztergályos, a forgácsolóműhely Petőfi Sándor brigádjának vezetője. A közösség a szocialista brigád címek szinte valamennyi fokozatát megkapta már, tavaly a vállalat kiváló brigádja lettek. A tagok nagy része huszonéves fiatal, kivétel nélkül mind ebben a gyárban ismerték meg szakmájuk mesterfogásait. A jó közösség kialakulásában és megvalósításában a brigádvezetőé, Nagy Imréé a legfőbb érdem. Az élvonalban Az ötvenes évek elején Budapesten tanulta a szakmát. Elhelyezkedni Cegléden tudott, 1955-ben került a KÖZGÉP akkori elődjébe. — Szívesen fogadtak a munkatársak — emlékezett Nagy Imre. — Az egész forgácsolóműhelyben szinte csak fiatalok dolgoztak akkoriban. Rangot jelentett az ifjúsági szervezet tagjának lenni. Engem 1955- ben vettek fel a DISZ-be, s bizony, méltónak kellett lenni a bizalomra. Elvárták, hogy munkában és az ifjúság megmozdulásokon az elsők, a legjobbak között legyünk. Figyeltük, kinek milyen munka kerül ki a keze alól. Ami a mozgalmi rendezvényeket illeti, akkor is adtak olyan közösségi élményt, amilyet mai KISZ-es megmozdulások adhatnak a fiúknak, lányoknak, bár a mostani fiatalok közül sokan megmosolyogják az akkori dolgokat — mondotta az egykori KISZ-es, akit 1957 őszén vettek fel a forgácsoló- íhűhely alapszervezetébe. adhatta, mert a pénzt előző nap beadta a takarékba. Bő- sz-énpusztáról fegyvereket, sok bankót, lovat vittek el. Ekkorra már a két nagy folyó közét ellepték a betyárüldöző hadnagyok, csendbiztosok, lovas, zsandárok, mindenütt a nyomukban. Március elejitől a banda már csak menekült. Menekülés közben a saját emberei megölték Dönti Pétert. „A csengelei puszta kútjában megtalálták holttestét, halántékán lövés volt, nyakában a bőszéni bérlő fekete szűre.” A nagy indulatú öreg Bogár Imre vette át a vezetést. Áprilisban Szentlászlón bujkáltak, éjjeli szállásra bezörgettek egy tanyába. A gazda számított jöttükre, mert betapasztotta belül az ajtót és az ablakot. Az öreg Bogár szitkozódott, káromkodott és belőtt a tanyába, ám, mivel ő teljes célt mutatott a holdfényben, a gazda fia kilőtt az ajtóhasadé- kon és fejbetalálta. Baski György került utána az élre. Fölmenekültek Pótharasztra, itt fogták el közülük betyár Bartucz Miskát, akit a rögtönítélő bíróság nyomban kivégeztetett. Bócsán Zsibritát, igaz néven Zsolnai Sándort akasztották föl. Baski agyonlőtte magát. CSAK A KÉT BOGÁR GYEREK maradt már a bandából. Utolsó pihenő tanyájuk a csongrádi földeken volt, Gut Pintér János gazdánál. Imre az ereszei alatt feküdt kimerültén a vackon, Jakab az ököristállóban. Egyszer csak megjelent három Csongrád megyei pusztázóhadnagy, Jakabot riasztották a béresek, elmenekült, Imrét lenyomták, megkötözték. Fölötte a Pest megyei rögtönítélő bíróság mondta ki a halált. 1862. július tizennyolcadikén délután hat órakor Pest határában, az Üllői út menti vesztőhelyen, közel az országúihoz, nagy néptömeg előtt akasztotta föl „kellő ügyességgel Kornberger Mihály hóhér.” A kötélen lógó, ki sem hűlt Bogár Imre ruháit a nép leszaggatta, foszlányait magával vitte, babonából. Hídvégi Lajos Tizenöt évig dolgozott az ifjúsági mozgalomban. 1967- ben, amikor felvették a pártba, a fiatalok munkájának segítését kapta feladatként, örült ennek, hiszen még 1961- ben vezetőjévé választotta a brigádja, így az ott dolgozó fiatalok első számú patronálója lett. Sok fiatal az ő keze alatt tanulta szakmáját, soknak ő segítette a munkahelyi beilleszkedését. Jó a kapcsolata a forgácsolóműhelyben dolgozó KISZ-alapszervezettel, nem egy rendezvényre, társadalmi munkára közösen mozgósítanak. A vezető feladata — A fiatalok között élek — mondta —, mindennapjainkat összekötik a közös tennivalók. Ez a kitüntetés nemcsak elismerés, de talán a további bizalom jele is. Pártalapszervezetében a vezetőség tagja, 1974 óta munkásőr, ma már rajparancsnok. A másik kitüntetett Dávid László, a III. számú pártalap- szervezet titkára, gépszerelő. Ebben a gyárban kezdett lak' tosipari tanulóként 1962-ben. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is ott maradt. 1965-ben kapcsolódott be a gyári KISZ-szervezet munkájába, végigcsinálta a funkciók szinte mindegyikét, mikor, hol volt szükség mozgalmi tapasztalataira, elvi, politikai meggyőződésére. Volt sportos, kultúros, agitpropos, s már pártmegbízatásaként a KÖZGÉP pártvezetőségének ifjúsági felelőse is. — Több évig voltam ifjúsági vezető, nagyon szerettem ezt a munkát, ma sem öregedtem ki belőle, hiszen ugyanabban a közösségben élek, dolgozom. A fiatalok gondja ugyanúgy az enyém is. A mai fiatalok nem jobbak, nem is A ceglédi járás útjain nap mint nap találkozhatunk a KPM Ceglédi Üzemmérnökségén sárga villogós gépjárművével. A kocsi vagy az út padkájára húzódva, vagy a becsatlakozó földúton parkol, hogy ne akadályozza a forgalmat. Közelében narancssárga ruhába öltözött munkások serénykednek. Dolgoznak a csi- korgóan kemény télben azért, hogy az utak környéke — hó ide, hó oda, megfeleljen az esztétikai követelményeknek, a környezetvédelmi előírásoknak. Az üzemmérnökség területét négy brigád járja. A szakaszos útellenőrök egyéni munkát végeznek. Jelenleg a főbb útvonalakon valamint az ez évben szélesítésre kerülő utakon irtják a cserjét, gondozzák a fákat. Az összegyűjtött fagallyakat, cserjéket meggyújtják, úgy melegszenek. A brigádokat szállító járműveket sikerült fűtőtestekkel ellátni, így a kihordott ebédet nem kell a szabadban elfogyasztaniuk, hanem behúzódrosszabbak, mint a hatvanas, hetvenes évek ifjúsága volt. A lehetőségek és az igények változtak meg: a mai vezetőknek ugyanúgy kötelességük megküzdeni azért, hogy jó közösséget tudjanak teremteni, mint korábban. Itt a szereldék területén most mégis úgy érzem, elöregszenek a KISZ- tagjaink. Kevés a fiatal szakmunkás, a gyárban lévő ipari tanulók közül kevesen maradnak itt a bizonyítvány megszerzése után, így a KISZ utánpótlása csekély. Mi annak idején nemcsak a tanműhelyben, hanem a szerelőműhelyekben, a munkások között tanultuk a szakmát, a munkát. Kit hogyan fogadott be a közösség, ki hogyan fogadtatta el magát, úgy sajátította el a szakma titkait, fogásait, úgy kedvelte meg az itteni kollektívát — emlékezett Dávid László. A KISZ ajánlotta Az ifjúsági szövetségben bizonyított tetteivel, meggyőző- déses kommunista akkor lett* amikor 1972-ben, KlSZ-aján- lással, felvették az MSZMP- be. 1974-től tagja a pártvezetőségnek. Pártfeladatai miatt négy évvel később köszönt el a KISZ-alapszervezetétől. De csak formálisan, hiszen napi munkája összeköti a KISZ- szel. Amióta titkárrá választották, még többet tehet, foglalkozhat a fiatalok dolgaival is. — A területünkhöz tartozó KISZ-alapszervezetben sok párttagunk dolgozik. Ennek az élő kapcsolatnak köszönhetjük, hogy mindent tudunk egymásról, segítjük egymás munkáját. Vezetőségi üléseink rendszeres résztvevője a KISZ- titkár. A pártirányítás nálunk a közös munkában, eredményben nyilvánul meg. S. B. hatnak a kellemesebb hőmérsékletű, külön is fűtött gépkocsiba. E tekintetben a szakaszos útellenőrök körülményei mostohábbak, hiszen állandóan úton vannak — ha csak nincs a közelben olyan fedett létesítmény, amely a rövid munkaszünetben védené őket az időjárás viszontagságaitól. U. L. Színek, képek Csütörtökön, február 18-án a ceglédi Dózsa kollégiumban este fél nyolc órai kezdettel bemutatót tart a kecskeméti országos diaverseny zsűrizett anyagából — kiegészítve azt saját képsoraival —, a Kossuth Művelődési Központ Látomás Színesfényképezők Baráti Köre. A bemutatott anyagot hétfőn, február 22-én a nagyközönségnek is vetítik, este 19 órai kezdettel, a művelődési központ B-épületében. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) Könnyebb lesz a takarítás Elektromos ablaktisztító törlőt készítenek a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet melléküzemében. Az eszköz szinte forradalmasítja a takarítás eme fázisát, percek alatt el lehet végezni azt a munkát, ami eddig huzamos időt és erőt vett igénybe. A képen Szalisznyó László és Katona Károly a célgépen az ablaktörlő vázának mélyhúzását végzi. Jőzsa A,ndrás felvétele Fűtőtest áll az utastérben
