Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

Befejeződött a szakszervezeti világkongresszus Akcióegységet valósítanak meg r r Újraválasztották Gáspár Sándort Gáspár Sándornak, az SZVSZ újraválasztott elnökének zár­szavával hétfőn este befejezte munkáját a X. szakszervezeti világkongresszus. A hat napig tartott tanács­kozás munkájában 400 szak- szervezeti tömörülés mintegy ezer küldötte vett részt. Kö­zülük csak kilencven szerve­zet tartozott a Szakszervezeti Világszövetséghez. Az SZVSZ főtitkárává Ib­rahim Zakaria szudáni szak- szervezeti vezetőt választották meg, aki eddig ideiglenes meg­bízatással látta el ezt a felada­tot. A csehszlovák Karel Hoff­man, a kubai Roberto Veiga, valamint az indiai, a benini, a libanoni és a ciprusi szakszer­vezetek képviselői töltik be az SZVSZ alelnöki tisztét. Az SZVSZ irodáját 35 tagú­ra bővítették ki, miután az SZVSZ-hez csatlakoztak Ango­la, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság és Laosz szak- szervezetei. Gáspár Sándor záróbeszédé­ben rámutatott, hogy a reak­ciós erők minden próbálkozá­sa ellenére a dolgozók harca eredményre vezet. Emlékezte­tett arra, hogy húsz évvel ez­előtt még senki sem hitte vol­na, hogy Kubában lehet meg­tartani a szakszervezeti világ­mozgalom X. kongresszusát. Gáspár Sándor kiemelte an­nak jelentőségét, hogy a külön­böző irányzatú szakszerveze­tek a legfontosabb célok érde­kében akcióegységet valósítsa­nak meg, és hangsúlyozta, hogy az SZVSZ elvi álláspont­jából, osztályalapokról való ki­indulásából sohasem enged, de taktikai kérdésekben min­dig kész az új követelmények­hez alkalmazkodni. Az SZVSZ újjáválasztott elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel népnek magá­nak kell problémáit megolda­nia, és leszögezte: Reagan A havannai üzenet A kubai fővárosban be­fejeződött a X. szak- szervezeti világkongresz- szus. A megfigyelők még nyilvánvalóan sokáig elem­zik majd a felszólalások, véleménynyilvánítások gaz­dag anyagát — van mit ta­nulmányozniuk. Az azon­ban már most egyértelmű, hogy ez a földkerekség szervezett dolgozóinak je­lentős részét és igencsak különböző irányzatokat is képviselő monstre tanács­kozás igazolta a hozzáfűzött egyetemes várakozást: a mai bonyolult nemzetközi és világgazdasági helyzet­ben azt kereste, ami össze­köt, ami előrevihet, kijelölte a hatalmas erőt képviselő szervezett dolgozók legfon­tosabb feladatait A szervezett dolgozók több száz milliós táborának magatartása, cselekvési irá­nya és tettrekészsége nem­csak az egyes államok kor­mányainak gazdasági-szo­ciális intézkedéseit befolyá­solhatja, hanem külpoliti­kai tevékenységét is. Ezért van az, hogy a szakszerve­zeti világkongresszus min­dig nagy nemzetközi figyel­met kelt. Napjainkban azonban különleges okok szólnak amellett, hogy ez az érdeklődés a szokásosnál is nagyobbnak bizonyult. Közismert, hogy a tőkés gazdaság elhúzódó recesz- sziós folyamata nem állít­ható meg a két világrend- szer határain és hátrányait — egyéb, zömmel amerikai hidegháborús erőfeszítések­kel súlyosbítva — a szocia­lista országok is érzik. A tőkés világban — beleértve annak leggazdagabb, veze­tő országait is — e válság­jelek húsbavágóan érintik a szervezett dolgozók tö­megeit. Elég arra gondolnunk, hogy az Egyesült Államok­ban és Nyugat-Európában összesen huszonötmillió (!) embert tartanak nyilván a munkanélküliek anyagilag és lelkileg egyaránt gyötrő­dő seregében. Abban az NSZK-ban például, amely­ben a minap még vendég- munkások százezrei dolgoz­tak, sokat ír a sajtó a kö­zel kétmillió (!) magát „fe­leslegesnek” érző ember kínjairól. Amikor tehát ma a nyugatnémet szervezett dolgozók a számukra fél­millió munkahelyet jelentő „keleti kapcsolatok” fenn­tartásáért szállnak síkra, egyszerre küzdenek saját elsődleges érdekeikért és az enyhülés nemzetközi vívmányainak fenntartá­sáért. A havannai tanácskozá­son végig világos volt, hogy a szakszervezetek vi­lágméretű küzdelme való­ban dialektikus egységben szolgálja az egyes országok dologzóinak közvetlen ér­dekeit, a társadalmi hala­dást és az enyhülés érde­keinek megóvását. A tenge­rentúli demagógia „emberi jogok”-ról szóló frázisaival logikailag és politikailag egyaránt szemben áll Leo- nyid Brezsnyev üzenetének az a megállapítása, amely szerint a legfőbb emberi jog: a békés élethez való jog. A másik oldalról, az im­perializmus oldaláról is igaz az általuk követett cé­lok bizonyos egysége: a recesszió árát úgy akarják a saját dolgozóikkal megfi­zettetni, hogy egyszersmind megpróbáljanak lesújtani a nemzetközi haladás pozí­cióira. E ugeniusz Mielnic- ki, a lengyel szakszerveze­tek képviselője a kongresz- szuson emlékeztetett arra, hogyan próbálták bizonyos nyugati, elsősorban ameri­kai körök a Szolidaritás szélsőséges erőit a'konfron­táció irányába sodorni. Számukra rendkívül vonzó lehetőség volt, hogy „szak- szervezeti sáncok” mögül próbáljanak káoszt és lehe­tőleg hatalmi krízist te­remteni egy szocialista or­szágban, veszélyeztetve ez­zel egyszersmind a világbé­ke egyik legfontosabb pillé­rét, az európai egyensúlyt! A Havannában felszóla­lók egymásután verték vissza ezt a kísérletet, amelynek legfőbb jellemző­je a vad szovjetellenesség volt. „A világ munkásai — mondotta beszédében Gás­pár Sándor, a SZÖT főtit­kára a magyar küldöttség vezetője — jól tudják, hogy az októberi forradalom or­szága, a világ első mun­kás-paraszt állama mindig a dolgozókat támogatta ., ■" A SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke egyebek kö­zött abból is levonta a ta­nulságot, ami egyáltalán lehetővé tette azt, hogy Lengyelországban a szocia­lizmus elleni faltörőkosként használhattak fel egy szak­szervezetet. „Ha egy szo­cialista országban — mon­dotta Gáspár Sándor — a szakszervezet nem komoly társadalmi tényező, ha csak arra van kárhoztatva, hogy kiszolgálja a vezetést, nincs lehetősége a politika alakí­tására, akkor ott komoly veszélybe kerül a szocializ­mus.” A nagy havannai üléste­remben kihunytak a fények, elcsendesedtek a helyiségek és a folyosók. De ami történt, ami el­hangzott ott, azt még so­káig pásztázzák a nemzet­közi érdeklődés reflektorai. amerikai elnöknek semmi joga arra, hogy recepteket adjon az egyes szocialista országok szak- szervezeti mozgalmainak tevé­kenységére. A X. szakszervezeti világ- kongresszuson „A szakszerve­zetek és a 80-as évek kihívá­sai” címmel fődokumentumot fogadtak el. Ezenkívül jóvá­hagyták a társadalmi bizton­ság chartáját, a latin-amerikai helyzetről szóló beszámolót, és határozatokat és felhívásokat fogadtak el. Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára bejelentette: az SZVSZ úgy döntött, hogy Leo- nyid Brezsnyevet és F idei Castrót a Szakszervezeti Vi­lágszövetség aranyérmével tüntetik ki, „a nemzeti felsza­badításukért és a reakció erői ellen küzdő népekkel vállalt szolidaritásban való aktív rész­vételükért”. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Ara: 1,40 forint 1982. FEBRUÁR 17., SZERDA Zárszámadó közgyűlések Nyereségnövelő termékek Tegnap tovább folytatódtak Pest megyében a zárszámadás; közgyűlések. A solymári Roz­maring Tsz 1981-es évet tár­gyaló tanácskozásán részt veti Dobi Ferenc, a MEDOSZ fő­titkára. Zárszámadás volt més a szigetszentmiklósi Szigetfő és a Jcosdi Lenin Tsz-ben. A szigetszentmiklósi terme­lőszövetkezet a tervezettnél 15 százalékkal, a tavaly előtti­nél hárommillió forinttal több, Napirenden a szocialista integráció Magyar-bolgár tárgyalás Lázár György fogadta a vendéget Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Sztanis Bo- nev, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság társelnökei vezetésével ked­den Budapesten megkezdődött a bizottság 17. ülésszaka. A plenáris ülésen áttekintették a két ország kormányfőinek el­múlt évi találkozójából, a bi­zottság előző ülésszakának ha­tározataiból, valamint a tago­zatok elnökeinek találkozóiból eredő feladatok teljesítését. Nagy figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés, a szocia­lista gazdasági integráció táv­lati fejlesztésének lehetőségei­re. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást a népgazda­ság egyes ágazataiban, így a közlekedés és szállítás terén, a mezőgazdaságban, a könnyű­iparban, valamint az építő- és építőanyag-iparban megvalósí­tott együttműködés helyzetéről és további feladatairól. Érté­kelték az 1981. évi árucsere­forgalom alakulását, s megha­tározták az idei feladatokat. * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja kedden, a Parlamentben fo­gadta Sztanis Bonevet. A szí­vélyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Marjai Jó­zsef, valamint Sebestyén Je­nő, hazánk szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövete. összesen 63 millió forint nye­reséget ért el tavaly. Az újí­tó kedv az elmúlt esztendőben sem hiányzott a közös gazda­ságnál: megoldották például az áruhalak téli tárolását. Több milliós gladióluszhagy- ma-export jukkái hozzájárul­tak a népgazdaság fizetési egyensúlyának javításához. Ipari és szolgáltató tevé­kenységük, amely jelentős sze­repet játszott abban, hogy si­keres évet zárhassanak, két speciális, csak náluk gyártott termékkel rukkolt ki. Gáz- veszélyjelző készülékeikkel már tavaly, újabban pedig a tüzet észlelő berendezésükkel keltették fel az érintettek fi­gyelmét. Jól képzett szakembereik egy része az NSZK-ban végez sze­relőmunkát. Egy autógyárban a futószalagok beépítésénél vesznek részt. Beruházásaik közül a húsüzem rekonstruk­ciója emelkedik ki: a vágót 17 ezerről 25 ezres kapacitásra bővítették. Ma: 3. oldal: A kisvállalkozásokat is csak szocialista alapokon 4. oldal: Szolfézsverseny Vácott 6. oldal: Jogi összeállítás Tallózás üzemi lapokban 7. oldal: Pendliző kézilabdázók Tavasz a képernyőn 8. oldal: Trabantot nyelt a Balaton Ötletgazdák az ISG-ben Kamatozó szellemi tőke Fellendült az újítási kedv az ISG-bén. Nem volt hiány öt­letekben az elmúlt esztendő­ben: 378 hasznos műszaki új­donsággal jelentkezett a kol­lektíva. Be is vezettek belőle 175-öt, s valószínűleg az idén a többi is terítékre kerül. Milliós értéket képvisel pél­dául az a néhány fúrórélgép, amelyeket a régóta leírt, udva­Gőzhámozó robbantja a répa héját ZöMségüzem épül Vecsésen A vecsésiek állítólag nem . szeretik a savanyú káposztát. A szűkösebb időkben faluhe­lyen ugyanis azt kellett enni, amiből a legtöbb volt. A le­genda szerint ezért utálták volna még messze földön híres káposztájukat. Pedig elkészí­téséhez valóban értenek, s azt tartják, kezelése nagyobb gon­dot igényel, mint a boré. A vecsési Ferihegy Termelő- szövetkezet vezetői értenek a káposztához éá még valami máshoz is: tudják, hogy egy­re inkább csak minőségi, kor­szerűen, ízlésesen kínált árut lehet eladni, különösen, ha exportálni is akarnak. Márpe­dig akarnak. Ennek érdeké­ben építenek egy nagyüzemi színvonalú és méretű zöldség­üzemet. A tíz hektár területű telepen káposztát, sárgarépát, zellert és gyümölcsöt dolgoz­nak majd föl hűtött és szárí­tott formában. Változatos sa­látákat, zöldségkészítménye­ket kínálnak majd a hazai és a világpiacon. Konyhakész csirkehús Két megye, Pest és Nógrád, valamint a főváros jó néhány élelmiszer-áruházának csirkehúscllátásáról gondoskodik a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet. Csirkevágóhídjukról havonta 800 ezer konyhakész baromfi kerül az üzletekbe. • Erdősi Ágnes felvétel» A 386 millió forintos beru­házás generálkivitelezője a szövetkezet, de több száz al­vállalkozó dolgozik a két és fél éve tartó építkezésen. Az 1500 négyzetméteres zöldség­előkészítő csarnokban és a készterméket előállító üzem­részben az európai színvona­lat képviselő gépek dolgozzák föl nyár végétől a beérkező zöldséget, gyümölcsöt. Olyan osztályozóberendezést vásá­roltak például, amely színár­nyalatokat is képes megkü­lönböztetni, a répa héját pe­dig egy gőzhámozó masina „robbantja le’’. Az üzem fontos egysége lesz az ötezer négyzetméteres hű­tőház, amelynek mélyhűtő ré­szében azonnal mínusz 27 fok­ra hűthetik le az árut. A zöld­ségüzemhez saját kutak, ener­giaközpont, kazánház és szo­ciális épület is tartoznak. A tervezésnél figyelembe vették a külföldi partnerek közismert igényességét az élelmiszeripa­ri termékekkel szemben: a be­érkező termények, a készáru és a dolgozók elkülönített, zárt higiéniai rendszerben mozog­nak majd. A zöldségüzem nem kizáró­lag a szövetkezet terményeit dolgozza majd föl, hiszen ka­pacitása ennél sokkal na­gyobb lesz. A beindulás után öt-hat hét alatt 40 ezer tonna áru futhat át az üzemen. Any- nyit jelent ez, hogy naponta 80 —100 vagon terményt képesek földolgozni. A termelés nagy­sága természetesen szezontól, kereslettől is függ majd. A be­rendezések, a technológiák le­hetővé teszik a rugalmas átál­lást, újabb és újabb árufaj­ták előállítását. Mert a vecsési szövetkezet vezetői azt tartják, ha csak a piaci kereslethez alkalmaz­kodnak, már elkéstek. Az igé­nyeket meg kell előzni. N. P. ron heverő roncsokból készí­tettek a hozzáértő szakembe­rek. Az új hidraulikával ellá­tott berendezések kiváló ha­tásfokkal ontják a különböző szerelvényeket. Az ötletgazdák többsége a fizikai dolgozók közül került ki. Mint Kálmán Lajos újítási felelős beszámolt róla, új vo­násokkal is gazdagodott a ■mozgalom. Amire eddig nem­igen volt példa: az ügyvitel ésszerűsítésére, az adminiszt­ráció csökkentésére is érkez­tek javaslatok. Ezek hasznosí­tásával jelentős munkaidő­megtakarítást sikerült elérni. Ugyancsak kedvező jel, hogy a nődolgozók körében is na­gyobb volt az aktivitás, mint korábban. Igaz, a vállalatnál meghono­sított formák sokakat ösztö­nöztek. Házi versenyt írtak ki a legjobb női, fizikai, műsza­ki és fiatal újítók számára. Si­keresek voltak az ötletnapok is, ahol rögtön „zsebből” fi- zettek az életre való elgondo­lásokért. Az Ipári Szerelvény- és Gép­gyárban tavaly 250 ezer forint­tal honorálták az újítókat, ezenfelül közreműködői és verseny díj ként további 203 ezer forintot osztottak szét az alkotó módon gondolkodó em­berek között. K. L. Prága EPU-fanácskozás A parlamenti képviselők vi­lágszervezetének. az Inter­parlamentáris Uniónak (IPU) a szocialista országokban mű­ködő nemzeti csoportjai kon­zultatív találkozót kezdtek kedden Prágában, hogy meg­beszéljék törvényhozó szerveik munkájának egyes tapasztala­tait, valamint a béke, a bizton­ság és a nemzetközi együtt­működés szilárdítására irá­nyuló tevékenységük egyez­tetésének soronlévő feladatait. A magyar küldöttséget Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tag­ja. a nemzeti IPU-csoport el­nöke vezeti. Közélet Karl-Heinz Risenblatt ezre­des, az NDK budapesti nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja, az -NDK nem­zeti néphadserege - megalaku­lásának közelgő 26. évforduló­ja alkalmából, sajtótájékozta­tót tartott a nagykövetségen.

Next

/
Thumbnails
Contents