Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

1982. FEBRUÁR 16., KEDD 'xMittm r r Átgondolt fejlesztések Mire fordítják milliókat? Vámépítési és fesssitcirtési tervek § Vajon milyennek ígérke­5 zik az esztendő Százhalom- ^ batta fejlődésében, tovább- ^ építésében? Számottevő 6 gyarapodásra, vagy szűkö- S sebb, takarékosabb viszo- $ nyok közepette mérsékel- ^ tebb ütemű fejlődésre czá- ^ míthatunk? Nos, a rendel- ^ kezésre álló pénz kétségte- ^ lenül kevesebb a tavalyi- ^ nál, ám az elmúlt esztendő 8 eredményei már ez évre is ^ előlegeztek sok mindent, i; ezért az idei feladatok ke- ^ vesebb összegekből is meg- ^ oldhatónak látszanak. ^ A városépítés idei felada- ^ tait, a költségek felosztását $ a városi tanács legutóbbi ^ ülésén vitatta meg. Figye- ^ lembe vették a mérsékel- ^ tebb anyagi lehetőségeket. ^ s hangsúlyozva az átgon- ^ dőlt és hatékony gazdálko- ^ dás fontosságát, döntöttek * az idei tervek végrehajtá- S sáról. Legtöbb a művelődésnek A városi tanács az idén több mint 69 millió forintot fordíthat különböző közléte­sítményeinek fenntartására, kommunális feladatainak vég­rehajtására. Ebből a tekinté­lyes összegből érthetően az fcktatási és kulturális intézmé­nyek szolgáltatása igényli a legnagyobb tételt: az óvodák, az általános iskolák, a napkö­zi otthonok, valamint az ok­tatási és a közművelődési, il­letve sportcélok költségeire több mint 28 és fél millió fo­rintot szánnak az idén. Ebből azonban a szokásosnál keve­sebb pénz jut a különböző szervezetek — művelődési há­zak, sportkörök — támogatá­sára, bizonyos alapellátást nyújtó feladatok finanszírozá­sa érdekében. A szokásos ösz- szeget — csaknem 16 és fél millió forintot — kapja az idén is az egészségügy és a szociálpolitika. Ezzel szemben jelentősen megnövekedett ke­retből meríthet a gazdálkodá­si ágazat: a közvilágítás költ­ségeire majd három és fél millió forintot szántak, s eb­ből jelentős fejlesztést is meg­oldhatnak. A várostakarítás — úttisztítás, szemétszállítás — kiadásaira 2 és fél millió fo­rint jut, a lakónegyedek par­kosítására és azok fenntartá­sára pedig kis híján 3 millió az előirányzat. Mindezeknél azonban izgal­masabb kérdés: mennyi az a pénz, amit nem a fenntartásra, hanem a város továbbépítésé­re lehet majd az elkövetke­zendő hónapokban fordítani. A városi tanács által jóváha­gyott beruházásokra és fej­lesztésekre az idén több mint 159 és fél millió forintot irá­nyoztak elő. Kevesebb ugyan, mint a tavalyi összeg, de egy sor áthúzódó beruházást is fi­gyelembe véve, lakások és kü­lönböző közlétesítmények át­adásában az idén sem fog szű­kölködni a város. Mindenekelőtt nézzük a la­kásépítői adatait: célcsoportos beruházásból 104 új otthont szándékoznak az idén felépí­teni; ebből negyvenet 71, il­letve 83 négyzetméteres — te­hát már nagyobb — tanácsi bérlakásként és 60-at kisebb alapterületű otthonként. Ezen­kívül még négy tanácsi lakás felépítése várható az Óváros­ban. Lakások és közművek Az ekképpen is terjeszkedő modern városrészek parkosí­tása sem halasztható tovább: tavasztól most már a Pannó­nia és a Déli lakónegyed par­kosítását is elhatározták mint­egy 3 millió forintos költség­gel. Sor kerül egy másik régi probléma felszámolására is: több millió forintért megold­ják a központi hőellátást, s így a déli lakótelep épületei­ből kikerülnek a zajos kazá­nok. Ugyancsak célcsoportos beruházásként látnak hozzá a temető (3 millió forintért) és az óvárosi löszpartok (1 mil­lió) rendezéséhez. A kulturális létesítmények építése, illetve fejlesztése eb­ben az esztendőben is több mint 39 milliót követel meg, ebből a legtekintélyesebb té­telt — több mint 21 és fél milliót — a művelődési köz­pont építésére szánták. Nyolc és fél millió ráfordítással be­fejeződik a sporttelep építése, 7 milliós értékű munka befe­jezésével pedig átadhatják a 150 gyermek befogadására al­kalmas új óvodát is. Ugyancsak komoly összege­ket emészt fel a város víz- és szennyvízhálózatának tovább - építése: a modern városrészek mellett Dunafüred és Újtelep csatornázása, valamint a szennyvíztisztító telep építésé­nek befejezése jelenti a leg­több kiadást: összesen 23 mil­lió 621 ezer forintba kerül a település vízgazdálkodása. Nem maradt ki a fejleszté­sekből Százhalombatta út- és járdahálózata: a lakónegye­dekben 5 millióért, a Vasúi és a Damjanich, valamint az óvárosi* utcákban majd 8 mil­lióért építenek utakat, járdá­kat. Társadalmi munka A városfejlesztés idei ter­veiben természetesen még sok-sok apróbb tétel is szere­pel, ezek közül egynémelyik azonban méltán tart számot a közvélemény érdeklődésére. Ilyen például az a 200 ezer fo­rint, melyből négy újabb nyil­vános telefonfülkét állítanak fel a város különböző pont­jain, s az a másik kétszáz­ezer forint, amiből a város harmadik általános iskolájá­nak megtervezését finanszí­rozzák. Egy terület, ami az idén alig Minden támogatást megadnak Kodály-vetélkedő Kodály Zoltán és a magyar népzene. Ez a címe annak a műveltségi vetélkedőnek, me­lyet a Barátság Művelődési Ház hirdetett meg Százhalom­battán, elsősorban a szocialis­ta brigádok körében, de számítva egyéb közösségek jelentkezésére is. A vetélkedő a Kodály-évforduló jegyében a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének égisze alatt zaj­lik majd le, az elődöntőkre márciusban-áprilisban kerül sor, s a továbbjutó csapatok májusban mérhetik össze tu­dásukat és felkészültségüket a döntőkön. Ezt követi majd a legjobbak részvételével az or- ■ szágos vetélkedés döntője. A felkészüléshez természete­sen segítséget is ad a Barát-, ság Művelődési Ház: a je­lentkező — öttagú — csapatok részletes és alapos bibliográ­fia birtokában kezdhetik el a témakör tanulmányozását a városi könyvtárakban, illetve az információs központban, ahol a nagy zeneszerző számos mű­vét lemezen is meghallgathat­ják. Ezzel párhuzamosan a kultúrház kiállítást is rendez Fotódokumentáció Kodály Zoltán életútjáról címmel, s ha a jelenkeZők száma indo­kolttá teszi, előadásokat is szerveznek, ezzel is segítve a majdani sikeres vetélkedést. Nos ennyi s ekkora támoga­tás mellett már csak némi bá­torságra van szükség, hogy Százhalombatta kollektívái belevágjanak ebbe a vetélke­dősorozatba. Jelentkezésüket a Barátság Művelődési Ház munkatársa, Pál Attiláné vár­ja személyesen vagy az 53-921-es telefonon. kap pénzt fejlesztésre: a város egészségügye. Tekintve, hogy intézményhálózata már-már optimálisnak nevezhető, ebben az esztendőben mindössze 1 milliót fordítanak erre az ága­zatra, s azt is az új bölcsőde javítási munkálataira. Végezetül szólni kell még egy tételről, ami ugyan nem szerepel a városfejlesztés ösz- szegeiben, de a városépítés feladatait szolgálja. Százha­lombatta lakosainak társadal­mi munkájára változatlanul nagy szükség van, s ha a hely­béliek összefogása hasonló lesz a tavalyihoz, a közva­gyont védő és gyarapító mun­ka értéke talán eléri a tervbe vett 15 millió 360 ezer forintot. SZÁZHAUOMBATTAI xJtírtato A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tizenegyen, színvonalasan Viszonozzák a segítséget Fiatal nyomdászkollektíva munkálkodik Százhalombattán a hőerőmű melletti barakk- épületek egyikében. Egy vá­ros életében, s főként kulturá­lis életében, mindig nagy je­lentőségű egy nyomda megte­lepedése. Ez esetben azonban rendhagyó dologról van szó. A 'nyomda ugyanis nem Százha­lombattáé, hanem a Gelka vállalaté, ugyanakkor — egy­fajta gyümölcsöző kapcsolat­Paraffingyárié a DKV-nál Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a ka­talitikus krakküzem mellett kisebb beruházások is megvaló­sulnak. Például úgynevezett exportárualapot növelő hitelből építik fel a mikrokristályos paraffingyártó üzemet, melynek munkálatai már az idén — várhatóan — befejeződnek. Fel­vételünk az olajnemesítő blokk technológiai szerelésénél ké­szült, a híddaru elektromos vezérlését állítják be. Városkalauz Névadó halinak Az őskori településtől dél­nyugatra, nyugatra, mintegy 6—800 méter távolságban he­lyezkednek el azok a halmok, amelyeknek eredetéről a múlt században a régészek között is vita folyt. Feltérképezésüket és ásatásukat Érdy János, a Nemzeti Múzeum egykori ré­gészigazgatója kezdte meg 1847-ben és Varsányi János kollégájával a halmok helyét fel is mérette, lerajzoltatta, majd sorszámokkal látta el 1-től 122-ig. Érdy János és Kereskényi Gyula, a hunok és a rómaiak között a IV. században lezaj­lott tárnokvölgyi csata sírhal­maként tartotta számon, .kö­vetve Thúróczy, Kézay és Anonymus krónikáját, me­lyekben ugyancsak az emlí­tett csatából származtatták a dombokat. A halomsírok hun­kori eredetét tudományosan 1876-ban cáfolták meg. Eb­ben az évben ugyanis ősrégé­szeti kongresszust rendeztek Budapesten, s ekkor egy ré­gészekből álló bizottság újabb ásatásokra Battára kiszállt. Az ásatás eredményeként megál­lapították, hogy a hunoknak semmi közük a sírokhoz, hi­szen a tárnokvölgyi csata előtt hét, nyolc századdal koráb­ban, a vaskor régebbi szaka­szában keletkeztek és több századon át, egy helyben ta­nyázó népesség temetői vol­tak. E tudományos megálla­pítást támasztják alá a későb­bi történelmi kutatások is, melyek fényt derítenek arra, hogy a bronzkor végén és a korai vaskorban (ie. 1000 és 800 között.), illír lakosság te­lepedett le a Dunántúlon. Ezek honosították meg a ha- lomsíros temetkezést is: első­sorban a vezetőréteg tagjai nyugszanak a dombok alatt. A késői bronzkor és a kora vaskori illír lakosok mellé, illetve azok helyére a késő vaskorban (ie. IV. században), kelta törzsek érkeztek ha­zánk területére. A Nemzeti Múzeum 5. számú kiállítóter­mében elhelyezett térkép vá­rosunk térségét is kelta tele­pülésként jelzi. A kelta tör­zsek megtelepedését a bronz- és vaskori település helyén ta­lált éramleletek és az 1963. évi ásatások során feltárt kelta kemencék, a felszínre hozott edények és cserepek is igazol­ják. A kelták az illírek által meghonosított halomsíros te­metkezési szokást átvették, il­letve folytatták. Mivel több mint száz halomsírt lehetett régen megszámlálni az Érd és Százhalombatta közötti ‘Duna- part feletti fennsíkon, így e vidék, s az itteni település is — kézenfekvőén — a Száz­halom elnevezést nyerte. Ferenczi Illés Következik: Matrica, a katonaváros ként — a város javát is szol­gálja. Százhalombattán jött ugyan­is létre a már említett barakk- épületekben helyet kapva a Gelka raktárbázisa. S mert itt kínálkozott a legkedvezőbb le­hetőség, a vállalat itt hozta létre sokszorosító üzemét is. — Új gépekkel és berende­zésekkel bővítve, 1980 tava­szán nyitottuk meg üzemün­ket — tájékoztat Túri- Attila, a sokszorosító vezetője. — El­sősorban a vállalat nyomtat­ványainak, tájékoztatóinak, különböző iratainak előállítá­sára rendezkedtünk be. — Hányán s milyen kép­zettséggel? — Jelenleg tizenegyen va­gyunk, zömében technikusok, nyomdász szakmunkások, ké­pesített gépkezelők, kötészek és egy-két betanított munkás. Jól összeszokott a társaság, nemrégiben alakították meg brigádjukat is, Tótfalusi Kis Miklósnak, a hajdani világhí­rű betűmetszőnek és nyom­dásznak a nevét felvéve. Te­kintve, hogy üzemünkben többnyire sürgős és rövid ha­táridejű munkákon dolgozunk, nagyon sok múlik a kol­lektíva készségén; gyakran megesik ugyanis, hogy gyorsan, záros határidőn belül kell egy-egy nyomtat­ványt, jótállási iratot vagy egyéb dokumentumot előállí­tani, s akkor bizony túlórá­ban, munkaidő-teltével is dol­gozunk. — Munkájuknak mi a mér­tékegysége? — Talán .a felhasznált pa­pír. Tavaly például 12 tonná­nyit dolgoztunk fel. — Kapacitásukból mennyi jut a városnak? — Tekintve, hogy üzemünk létrehozásához nagy segítsé­get kaptunk a város vezetésé­től, ezért ezt próbáljuk viszonozni társadalmi munkával. Készségesen, bármikor ki­nyomtatjuk a különböző mű­sorfüzeteket, meghívókat, pla­kátokat, kisebb kiadványokat, társadalmi szervezetek, kultu­rális intézmények vagy a ta­nács kérésére. Tollhegyen Sajátos módszerét hallot­tam egyszer a munkaerő- gazdálkodásnak. Egy keres­kedelmi (még idős) szakem­ber magyarázta el, aki mel­lesleg a reklámhoz is értett, hogyan lehet élőmunkát úgymond helyettesíteni. Higgye el — mondta —, egy ügyesen és szépen berende­zett kirakat egy eladót pó­tol. Elhittem. Végtére is, ha belegondolunk, olykor egy- egy kirakat többet mond, mint egy újonnan felvett el­adó. És sokáig hittem, még akkor is, amiktfr a kiraka­tok a klasszikus formában kezdtek megszűnni, s a he­lyükbe a hatalmas méretű üvegfalak léptek. Mert az elv azárt változatlan ma­radt: most már az egész üzletbe tekinthettünk, mint egy ügyesen és szépen be­rendezett kirakatba. Sok helyütt. Már szinte mindenütt. De nem Százhalombat­tán! Mert bár itt is hatal­mas üvegfalak keletkeztek, ám a betekintés valahogy mégsem sikerül. Nem tud­ni, miért. Talán szemérmes­ség, talán ügyetlenség az oka, de az üzletek dolgozói valahogyan ódzkodnak ki­rakatban dolgozni. Ezért az­tán hosszú, széles és több színű sávokat ragasztanak embermagasságban az üveg­táblákra. Következéskép­pen a Déli lakónegyed vá­sárlói, ha látni is akarnak valamit, vagy leguggolnak, vagy pipiskedve fcl-fclug- rálnak, többnyire így is hi­ábavalóan. A valamikori kirakatról azt tartották; valósággal in­vitálja a vásárlót, mi több, becsábítja az üzletbe. No- hát, ezt a méteráru-, lakás­textil- és cipőbolt kirakata is megteszi: be kell mennie az embernek, ha látni is akar valamit. Sport •ryt., v. ' >'• '•:•* Kosesrcsszcmbat A hét vége is a kosárlabda­bajnokság jegyében telik el Százhalombattán: február 20- án, szombaton, két izgalmas­nak ígérkező mérkőzésre lá­togathat el a város sportked­velő közönsége. A Ságvári Endre általános iskolában délután fél 4-kor a DKSK— Székesfehérvár női csapata mérkőzik, délután öt órakór pedig ugyanitt a DKSK és a BEAC férfi kosárlabda-csapa­tának mérkőzésére kerül sor. Mit, hol, mikor? Rendezvények. Február 16- án este 8 órai kezdettel tart­ja soron következő foglalkozá­sát a Spektrum klub az In­formációs központban Nagyí­tó alatt a Százhalombattai Hírlap címmel. Február 17-én, délután 4 ccai kezdettel, a kismamaklub összejövetelére kerül sor, a lakóklubban, Vendégünk a gyermekorvos címmel. Február 18-án két rendez­vény helyszíne lesz Százha­lombatta: este 6 órai kezdet­tel az információs központ­ban a honfoglaláskori művé­szetről tart előadást Fodor ipSlÉÉbcii ■ ••••* '< Kezdetben a hunokra gyanakodtak, a derítették, hogy Sz illír és kelta törzsek előkelői temetkeztek mok alá. István régész, s ugyanebben az időpontban a Hága-klub soron következő foglalkozásá­ra kerül sor a munkásszállá­son. Február 19-én Ismét az if­júsági klub jelentkezik szoká­sos ■programjával a Duna- menti Művelődési Házban. Az este 6-tól 10 óráig tartó, ze­nés rendezvény vendége Dinnyés József polbeat-éne- kes. Színház. Két alkalommal szerveznek csoportos színház- látogatást Budapestre: feb­ruár 18-án, a Várszínházhoz Hauptmann: Naplemente előtt és 22-én a Vígszínházhoz Csurka: Házmestersirató cí­mű darabok megtekintésére. Gyermekszínház. A Nép­színház vendégjátékaként feb­ruár 28-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel a Pórul járt kísértet című vidám, mesejá­tékot nézhetik meg a város kisdiákjai. A DKV színházter­méhez az autóbuszok délben fél háromkor indulnak az is­kolák elől. Hangverseny. Február 17-én délután 4 órai kezdettel a Fil­harmónia újabb előadására kerül sor a DKV színházter­mében. A műsorban Pege Aladár és együttese szerepel. későbbi kutatások azonban ki* hal­Irta: Tamási István Fotó: Pákái István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents