Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

\ A BUDAFLAX új cikkei Bolgár vendégek Budakalász®*! Sztanls Bonev bolgár miniszterei iök-helyettes (középen), Boncso Mitev nagykövet (jobbra) és dr. Szabó Imre (balra) ipari miniszterhelyettes társaságában megtekintette a BUDAFLAX új cikkeinek bemutatóját. Koppány György felvétele Sztanis Bonev bolgár mi­niszterelnök-helyettes és Bon- cso Mitev nagykövet dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes társaságában tegnap délután a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat budakalászi gyárába lá­togatott. A vendégeket Beck Tamás, az LSZV vezérigazgatója, Re- ketyey Károly és Honti László vezérigazgató-helyettesek, Ma- lics Anikó, a pártbizottság tit­kára, valamint Jokán Petemé, a gyár igazgatója fogadta. Beck Tamás vezérigazgató KÖZELEBB N agyok közül is az első. A huszonnégy cég kö­zött, amely az ország­ban a Volán elnevezést vi­seli, a főváros és a megye áruszállítási megbízásainak, javát teljesítő 1. számú vál­lalat a legnagyobb, mivel az árufuvarozás egyharma- dát nyújtja a trösztön be­lül. Kocsijaival éppúgy ta­lálkozhatunk a Ferihegyi repülőtér bővítésénél, mint Cegléden, Monoron — ahol a legutóbbi középtávú terv­időszakban épült fel a kor­szerű forgalmi telep —, vagy akár Pilisvörösváron. Az egyesek, ahogyan a köz­napi szóhasználatban emlí­tik őket, hosszú ideje — idén éppen húsz esztendeje — gazdái a megyei közúti árufuvarozásnak, hol simán megfelelve ennek az igény­nek, hol zökkenőkkel, mert idő' kellett annak belátásá­hoz: a megyében mutatkozó szükségletek fontossági sor­rendje nem lehet más, mint a fővárosiaké, mivel a nép- gazdasági feladatok nem közigazgatási elhatárolások függvényei. Ennek a belátásnak az ál­dásos kövatkezményeit ta­pasztalni lehetett sok min­denben, például a vállalati szervezet stabilizálódásában — a főnöksági telepek ki­építésében Kiskunlacházá- tól Nagykőrösig —, a nagy fuvaroztatókkal kialakított új rendszerű kapcsolatok­ban — így egyebek között a Csepel Autógyárral meg­kötött komplex szerződés­ben. : aminek alapján az egyesek nemcsak minden szállítási igényt kielégíte­nek, hanem ők bonyolítják le a szállítmányozási, szer­vezési. rakodási teendőket is —, valamint abban szin­tén, hogy a lakossági fuva­rok megítélése sokat válto­zott. Sokat változott, mert ez a gyakran csak ezer tonnák­ban 'számolni, gondolkod­ni képes vállalati szervezet \is fokozatosan érzékelte a lakossági szolgáltatások je­lentőségét egy-egy települé­sen belül, s ezeknek a szol­gáltatásoknak a kielégítő vagy nem kielégítő színvo­nalától függően a cég. a cég embereinek megbecsülését vagy kárhoztatását. Kettős érdekeltség talál­kozott össze. Az egyik ol­dalon a lakosságé, hogy mind több fuvaroztatniva- lóját elviselhető — hivata­los. ellenőrizhető — díj­szabásért juttassák el a rendeltetési helyére, a má­sik oldalon meg ott állt a vállalat érdeke, erkölcsi rangiának növelése, helyi fogadtatásának zavartalan­ná tétele, a tartalékok okos hasznosítása. Ez utóbbira nem mellékes példa az 1980-ban bevezetett kezde­ményezés: a délutáni órák­ban igényelt tehergépko­csiknál a lakosság a díj­szabásból harminc száza­lék kedvezményt kgp. Ha most mereven ra­gaszkodunk ahhoz az el­képzeléshez, ami szerint egy vállalatnak semmi más dolga nincsen, mint nyere­ségnek a termelése, akkor furcsa módon azt látjuk, az egyesek a vállalati szolgál­tatások lakossági. körének . fenntartásával, illetve bő­vítésével — mert most ter­vezik Gödöllőn, Vácott és Cegléden fuvarvállaló iro­da megnyitását —, nem a jól fizető üzletet serkentik. A lakossági szolgáltatás ugyanis nem tartozik a nye­reséget bőven fiadzó vállal­kozások közé. Ha azonban nem ragaszkodunk mere­ven egy sémához, hanem belátjuk, elismerjük egy- egy vállalat tevékenységé­nek áttételes szerepét, ak­kor rájövünk: azzal, hogy a cég egyre közelebb lép a helyi szükségletek pontos kielégítésében a kívánt cél­hoz, egyben közelebb kerül saját céljaihoz is. Egyszerűbben fogalmaz­va : a vállalat — és itt most már nem csupán az egye­sekről szól a nóta, hanem ’ általában a gazdálkodókról — nem tud úgy közelebb kerülni saját céljaihoz, hogy közben nem közeledik a ki­elégítendő társadalmi szűk-, ségletekhez. Megfordítva: a szükségletek testközelibb érzékelése és kielégítése egyben annak is letétemé­nyese, hogy a vállalati dé­lok — a nyereség, a fejlesz­tés forrásai — elérhetőb­bek lesznek. T örvényszerűség ez, egy­ben olyan gyakorlati összefüggések rend­szere. amin ugyan olykor nyílnak rések — a tökélet­len érdekeltségi, ösztönzé­si, elvonási szabályok miatt —, de átmenetiek, hosszú távon a kölcsönös függés hat. ha tetszik ez, ha nem tetszik a cégnek, a megbí­zóknak. A vállalatok minő­sítése jó időn át szinte füg­getlen volt attól, mit. ho­gyan és mennyiért elégíte­nek ki a tényleges társa­dalmi szükségletekből, sok­kal inkább attól függött, mit teljesítettek az adottsá­gaikra úgyahogy rászabott tervből. Mostanában végre megfordulni látszik a fur­csa sorrend, a szükségletek­hez mind közelebb álló te­vékenység rangja, fontossá­ga — elismertsége — nö­vekvőben van. Föltételezhe­tő, ezen a módon, a mércé­nek ilyenfajta változtatá­sával az is közelebb kerül a valósághoz, ami eddig pusztán elvi igazság volt- nem a szükségletek vannak a vállalatokért, hanem a vállalatokat azért tartja fenn a társadalom, hogy ál­taluk szükségleteket elé-, gítsen ki. Mészáros Ottó _________J rö viden ismertette a vállalat tevékenységét. Elmondta, az LSZV-ben évente 2,5 milliárd forintos termelési értéket állí­tanak elő, és a termékek har­minc százalékát exportálják. Változást hozott, hogy 1982. január 1-től, a hazai textil­iparban egyedül, önálló ex­portjogot kaptak, és megala­kult a BUDAFLAX külkeres­kedelmi iroda. 1982-ben ennek kapcsán az eddigi huszonöt helyett várhatóan mintegy harminc-harminckét országba exportálják majd termékeiket. A tájékoztatóban szó volt a Werner-szervezésről, melynek alkalmazásával harmincszáza­lékos termelékenységnövelést sikerült elérni a szövődében. Jelenleg már az eredmények szervezési módszer átadója­ként szerepelnek a hazai tex­tiliparban. A találkozó résztvevői meg­tekintettek egy színes rövidfil­met a vállalat tevékenységéről, majd az új cikkek bemutatása következett. Sikert aratott egyebek között a szennytaszító asztalterítő; melyről a fekete­kávé-, vörösbor- és egyéb fol­tok nyom nélkül leperegnek. A vendégek elismeréssel szól­tak a látottakról, és a baráti beszélgetésen elhangzott, hogy hasznos lenne a jövőben fel­újítani a bolgár textilgyárak és az LSZV közötti kapcsolatot. EEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rvrr*r nrrvri XXVI. ÉVFOLYAM, 39. SZÄM Ára: 1.4fl fnrillí 1982. FEBRUÁR IS., KEDD lárszémsnfé közgyűlések Haladnak a felfelé vezető úton Mer 3. oldal: Nem mindenütt kapható újság 4. oldal: Az óvoda a családra figyel 7. oldal: Meddig menetel a Mernéd? 8. oldal: Sűrű ködben gázolt a vonat A hét első napján három termelőszövetkezetben ren­dezték meg a zárszámadó és tervtárgyaló köz-, illet­ve küldöttgyűléseket. A tá- pióbicskei Április 4-e Tsz- nek az elmúlt esztendő munkáját és az idei terve­ket megvitató tanácskozá­sán részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Cserven- ka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára és Csonka Tibor, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyette­se. A csepeli Duna Tsz ven­dége volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a mun­kásőrség országos parancs­noka és Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára. A fóti Béke Tsz zárszám­adó közgyűlésén jelen volt Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának titkára. A több mint 7 ezer hektá­ron gazdálkodó tápióbicskei tsz történelmében minden bi­zonnyal mérföldkőnek számít az 1981-es esztendő. A terve­zett 15 millió forintos nyere­ség helyett, 18 millión felülit értek el. Növénytermesztésük, amelyet a búzára, kukoricára és napraforgóra alapoztak, ta­valy az országosnál jóval ma­gasabb hozamokat produkált. Utóbbiból hektáronként több mint 34 mázsás termésátlagot mondhatlak magukénak, ami egyben azt is jelenti, hogy a Az SZVSZ-kongresszus utolsó napján Megválasztották a Főtanácsot Hétfőn a X. szakszervezeti világkongresszus utolsó nap­ján, több plenáris ülést tar­tottak. A világ szakszerveze­teinek Havannában megren­dezett fóruma az esti órákban — magyar idő szerint, „ la­punk zárta után, kedden haj­nalban — az SZVS2 elnöké­nek zárszavával ér véget. A havannai szakszervezeti világkongresszuson, 135 or­szág, mintegy 400 szakszerve­zeti szövetségének csaknem ezer képviselője volt jelen. A kongresszus plenáris ülésein a különböző nemzetközi, regio­nális és országos szakszerve­zeti tömörülések, mintegy 160 vezetője fejtette ki tagsága nevében véleményét, a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom előtt álló legfontosabb feladatokról. A hétfői plenáris üléseken a különböző munkabizottságok terjesztették elő beszámolói­kat. Hétfőn számolt be mun­kájáról a multinacionális tár­saságok tevékenységét vizsgá­ló bizottság, a béke- és lesze­relési munkabizottság, vala­mint a határozatokat előké­szítő bizottság. Hétfő délután a Szakszerve­zeti Világszövetséghez tartozó tömörülések tartottak ülést. Ezen az ülésen terjesztette elő jelentését a revíziós bizottság, valamint a jelölő bizottság. Ugyancsak délután választot­ták meg az SZVSZ Főtanácsét és a revíziós bizottságéit. Ké­sőbb a Szakszervezeti Világ- szövetség újjáválasztott Főta­nácsa tartotta meg 34. ülését. Valiiét tsr-m a szamóca Kelendő sitii ízek A szorongató tél vége felé csupán álmodozunk a hamvas, illatozó szamócáról, a. vérbő meggyről, vagy a savanykás ribiszkéről. Szobon türelmet­lenül várják már a júniust, hogy végre megmutassák a gépek: mire is képesek való­jában. Miként tudják palack­ba zárni a nyár ízeit. Arról a berendezésről van szó, amelyet a Gyümölcsfel­dolgozó- és Értékesítő Közös Vállalat tavaly vásárolt. Az egybekapcsolt svájci és nyu­gatnémet — hazánkban egye­dülálló —, masina, gyümölcs- koncentrátumot készít. Sem festéket, sem tartósítószert nem tartalmaz. Felhígítása után. a fogyasztható gyü­mölcs természetes ízét élvez­heti. Szutor Tamás, a bepárló- üzem vezetője elmondta, hogy a gépsor beszerzésére az exportfejlesztő hitelt az In- terinveszt Külkereskedelmi Betéti Társulás adta. A hitel- feltétel eszerint évente másfél millió dolláros árbevételt kel! produkálni. A szobiak . igye­keznek eleget tenni a kívá­nalmaknak, s a szezon kezde­tétől az esztendő végéig — 1850 tonna gyümölcskoncent- rátumot akarnak átadni a svájci cégnek, amely Nyuga­ton forgalmazza a kelendő, ter­méket. A kemény valutát nem pusztán a hitel visszafizetésé re kívánják fordítani, szeret nék megalapozni a honi igé nyék kielégítését is: újabb gépeket vásárolnak maid be lőle. Addigra termőre fordul nak a társgazdaságok közre működésével telepített gyű mölcsösök is, K. L. Bartticz Sándor, a tsz pártszervezetének titkára köszönti a tápióbics­kei Április 1. Tsz közgyűlésének résztvevőit. Képünkön: balról jobbra Cservenka Ferencné, Váncsa Jenő, Lengyel János, a szövetkezet elnö­ke, Vermes Győző elnökhelyettes és Csonka Tibor. Barcza Zsolt felvétele legelsők közé számítanak ha­zánkban. Fajtaátalakító ke­resztezés lévén jelentősen megnőtt a fajlagos tejtermelés, 1981-ben 12 százalékkal több tejet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Mintegy két és fél millió forintért ezer anyajuhot vásároltak, 3 ezer 600 hízott sertést adtak el és ezerszáz süldőt helyeztek ki a háztájiba. Megteremtették az idei gazdálkodás alapjait: ele­gendő és jó minőségű tömeg-' takarmányt tároltak, magas színvonalú a gépesítettségük. Az elmúlt esztendő egyik fő kérdése volt a költségek csök­kentése — módosították az energiaigényes, szárítási tech­nológiát, ezáltal tízszázalékos megtakarítást értek el. A Bu­dapesti Vegyiművekkel szoro­san együttműködve bevezet­ték a folyékony műtrágyázást, ami a hagyományos módszer­nél nemcsak hatékonyabb, de jóval olcsóbb is. Figyelemre méltó sikereket ért el — az az erdőgazdálkodási társulás is, amibe 835 hektár területtel léptek be. Ami az érdekeltsé­get illeti, szintén számottevő az előrehaladás: áttértek az önálló elszámolási ágazati rendszerre. Váncsa Jenő — mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter — felszólalt a közgyűlésen, többek között tolmácsolta a szövetkezet kollektívájának a kormány elismerését, és gra­tulált a sikerekhez. . -A" A csepeli Duna Tsz tegnapi zárszámadó közgyűlése a kö­zös gazdaság megalakítása 20 éves évfordulójának megün­neplésére is alkalmat adott. A szövetkezet méltóképpen em­lékezhetett meg e jubileum­ról: rekordnagyságú összeget ért el nyereségük. Míg 1980- ban „csak” 134, tavaly 156 millió forint volt jövedelmük. Hosszú évek után megszűnt a zöldségtermesztés vesztesé­gessége, 1981-ben korszerű zöldségfeldolgozóval gyara­podtak. A Halásztelken meg­épített üzem hazánkban ed­dig nem alkalmazott speciális eljárással készít zöldség- és gyümölcspürét. Hagyományos ágazatuk, a' gombatermesztés, partnereikkel együtt 3400 ton­na árut értékesített. ★ A szigorodó gazdálkodási fel­tételek között, a kedvezőtlen időjárás ellenére is elégedettek lehetünk az elmúlt esztendő eredményeivel — fogalmazott Kovács Árpád, a fóti Béke Tsz elnöke a főváros melletti nagy gazdaság zárszámadó közgyű­lésén. Nem véletlen, hogy a leggyengébbet a növényter­mesztés produkálta, hiszen a fagyzugos területeken a gyü­mölcs nagy része lefagyott a téli. tavaszi kemény napok alatt. Szerencsére ez a veszélv az új telepítésű 550 hektáro gyümölcsöst már nem fénye- "éti, éonen a terület kedve?:" megválasztása miatt. A többi ágazat — alap- és melléktevékenység — képvi­selői azonban alaposan kivet­ték részüket a gazdasági fel­adatok valóra váltásából. így a tervezettnél 2 százalékkal magasabb árbevételt —. 1 mil­liárd 267 millió forintot érhet­tek el, s a nyereség is több lett a vártnál —, 118 millió 600 ezer forint. Az állattenyésztésben külö­nösen ' o szarvasmarhatartás hozott szépen a közös gazda­ság konyhájára, tiszta nyeresé­gük elérte a 4 millió forintot. De ott volt a kiemelkedőt pro­dukáló területek sorában o háztáji ágazat és a kereskede­lem is. Ez utóbbi kettő ered­ményessége a környék és a fő­város lakosságának ellátása miatt sem mellékes szempont. Mégis talán a legsikereseb­ben a teherfelvonók „gazdái" zárták az elmúlt évet. Az egész országban ismerik és használ­ják a fótiak által gyártott te­herfelvonókat. Az előállításon túl o szerelés, a karbantartás, a folyamatos szervizmunka is az ő feladatuk, s míg a kezük nyomát viselő felvonók sok­sok terhet, az ágazat az egész szövetkezet nyereségét vitte feljebb, magasabbra. Az egy dolgozóra jutó nyereség itt el­érte a 125 ezer forintot — sez önmagáért beszél. Sikeres vállalkozásként könyvelhetik el az illóolajos növények feldolgozását is. Amellett, hogy saját ered­ményeik javítására nagy gon­dot fordítottak a fótiak, szer­vezetten segítik a gyengébben gazdálkodókat. A három Bor­sod megyei tsz mellett szű- kebb pátriánkban a kosdi és a tóalmási gazdasagokat patro­nálták — eredményesen, SMTéTet« Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki Józef Czyreknek, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban, vasárnap hazaérkezett Budapestre. Sztanis Bonev, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a magyar —bolgár gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság bolgár tagozatának elnöke hétfőn Budapestre ér­kezett. Tárgyalásokat folytat Marjai József miniszterelnök- helyettessel, a bizottság ma­gyar tagozatának elnökével a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kér­déseiről. Elutazott Magyarországról a salvadori küldöttség, amely Ruben Suncheznek, a Salvado­ri Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Fara- bundo Marti Nemzeti Felsza- bádítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front hivatalos épvi-clőjénck vezetésével a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magvar Szolida­ritási Bizottság meghívására ■art'•'-' adott hazánkban.

Next

/
Thumbnails
Contents