Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-14 / 38. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM 1983. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP Ceglédbercel, Egyetértés Tsz Olcsón, sok tejet fejtek Bővítették a sertéstelepet Munkaszeretetükről, szorgalmukról, takarékosságukról ismerték a ceglédberceli emberek. Ez jellemzi a helybeli termelőszövetkezet, az Egyetértés gazdálkodását is, amely mindeddig mentes volt a nagyobb megrázkódtatásoktól. A tagság és vezetőség együttes erőfeszítései révén sohasem maradt el a tisztes jövedelem. Valószínű, ez is közrejátszik abban, hogy a zárszámadási közgyűlés nem hozza különösebben lázba a kedélyeket, jóformán eseménytelenül zajlik le. Kis költséggel Ezzel magyarázható, hogy az idei számvetéshez elegendő volt két kurta órácska, s ez idő alatt nemcsak a tsz-elnök szóbeli kiegészítője hangzott el, meg néhány ahhoz kapcsolódó vélemény, hanem titkos szavazással megválasztották a döntőbizottságot is. Déli harang- szóna már mindenki otthon volt. Igaz, az emberek úgy ültek be a művelődési ház nagytermébe, hogy ismerték a gazdálkodás minden lényegesebb adatát, mert majd’ hatvanoldalas kiadvány formájában időben eljutott mindenkihez. A 436 tsz-tag és alkalmazott tudja, hogy a búzatermés elmaradt a várttól, kukorica viszont több lett, s a növénytermesztés alapvető célját elérte, mert az állattenyésztés számára szükséges takarmánymeny- nyiség megtermett. Az állattenyésztés, ezen belül is a szarvasmarhatartás áll a szövetkezeti gazdálkodás középpontjában, s meg kell vallani, hogy ehhez értenek a leginkább. Évek óta figyelemre méltó helyet vívtak ki maguknak a megyében a legjobb tejtermelő gazdaságok sorában. A tehenenként fejt tej évi mennyisége 1981-ben 5 ezer 73 liter volt, ráadásul az önköltség is kedvezően alakult. Ebben nagy szerepe van az igényes gyepgazdálkodásnak, amelyre különösen nagy gondot fordítanak, s így nincs hiány az olcsó tömegtakarmányban. Foglalkozik a tsz bo.’jú- és üszőneveléssel, hízómarha értékesítésével is. Ezek ugyancsak jelentékeny pénzforrásai a közös gazdaságnak. Késedelmes beruházás A tehenészetben dolgozókat munkabérük szerint is érdekeltté tették az odaadó, pontos munkában. Több mint egy éve a tej zsírtartalma szerint kapják a fizetést, s ez mindenkire ösztönzőleg hatott. Javult a tej tisztasága, s az egyes tehenek között csökken a nagy különbség a tejelésben. A dolgozók és a szövetkezet egyaránt megtalálta a számítását, ennek is köszönhető, hogy az 1.6 millió liter tej tárolása és értékesítése egész évben zavartalan volt. A sertéstenyésztés fejlesztése az utóbbi évek feladata. Húszmillió forintot szántak a telep bővítésére és rekonstrukciójára. A vezetőség azon volt, hogy a megnövekedett telep mihamarabb hasznot hozzon, s ennek megfelelően időben megvásárolták a kétszáz kocát. Az építők azonban lassabban haladtak a kelleténél, s ebből kellemetlen bonyodalmak származtak. A nem megfelelő körülmények között romlott az állategészségügyi helyzet, emelkedett az elhullás, mindez súlyos anyagi kiesést okozott. Az úionnan épült 600 férőhelyes hizlalda a közelmúltban lett betelepítve. A battériás malacnevelőben az állatok megfelelően fejlődnek. A melléküzem munkája, a húzózárak gyártása, a lakatosrészleg tevékenysége egyaránt hozzájárult a 10,5 millió forintos nyereség eléréséhez. Több is lehet 1982-re nem tervezik a kialakult termelésszerkezet jelentősebb megváltoztatását. Igyekeznek egyensúlyban tartani a gazdálkodást, nagyobb gondot fordítani a szervezésre, a még mindig meglevő tartalékok feltárására. Számukra kedvező technológiai megoldásokat honosítanak meg, mint például a kukorica nedves tárolása. Búzából elérhetőnek tartják a hektáronkénti ötven, kukoricából a 68 mázsás termést. A lucerna és a gyep hozamát ugyancsak igényesen tervezték. Az ötezerszáz liter tej tehenenként nem elérhetetlen cél, mint ahogy az állattenyésztés többi irányszáma is reális. Az idén már a sertéstelep egész teljesítőképességére számítanak. A melléküzem biztos bevételi forrásnak ígérkezik ebben az évben is. Megvannak a feltételek a zavartalan gazdálkodás folytatására, s talán még a célul tűzött nyereségnél jobb eredmény elérésére is. T. T. Lakótelepi lehetőségek Március 30-ig lehet beküldeni arra a pályázatra a pályamunkákat, amelyet az Országos Közművelődési Tanács, a népfront és a Művelődési Minisztérium hirdetett. A lakótelepeken itt-ott fellelhető kihasználatlan közös helyiségek feltárásáról van szó, amelyek eredetileg raktárak, mosókonyhák, ruhaszárítók voltak, de már nem szolgálják korábbi rendeltetésüket. Ezek — csekély ráfordítással — alkalmasak lehetnének egy-egy épület vagy lépcsőház lakóinak klubhelyiségül, barkács- szobául, más hasonló célra. A pályázat tárgya lehet kisebb lakótelepi közösségek művelődését szolgáló program, szórakoztató alkalom, amelyet parkokban, iskolákban, vendéglátóhelyeken lehet megvalósítani. Akinek ilyen ötlete van és nem sajnálja a fáradságot, röviden leírhatja elképzelését és beküldheti a városi népfrontbizottsághoz, ahol a kérdés iránt érdeklődők bővebb felvilágosítást is kaphatnak. Lakásfórum A lakásgazdálkodásról és-elosztásról rendeznek fórumot Cegléden február 24-én délután négyórai kezdettel a városi tanács nagytermében, amelyre minden érdeklődőt várnak. Fogadóórák Kovács Károly, a városi tanács elnöke február 17-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyiségében. Előadás és vásár Energiatakarékos talajművelés A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából, a Ceglédi Állami Tangazdaság bedei központjában az energiatakarékos talajművelési módszerekről Bánházi János tanszék- vezető egyetemi tanár tart előadást, február 16-án, kedden, 14 órai kezdettel. A helyszínen szakirodalomból könyvvásárt is rendeznek. A zeneiskolában Főiskolások hangversenye Hétfőn, február 15-én délután fél hat órai kezdettel a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola nagytermében a budapesti Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola tanárképző tagozatának hallgatói tartanak hangversenyt. A bordásfallal ismerkednek Nyolc éve működik testnevelés-tagozatos osztály a ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskolában. Azóta a legügyesebb kisgyerekek ott kezdik meg tanulmányaikat. A jövő tanévre a felvételit február 23—25. között tartják. Képünkön óvodások egy csoportja ismerkedik a tornateremben a bordásfallal. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Aranykezű mester Kedvencei a szép cserépkálflák Kisujjában minden fortély Régen volt ilyen hosszan hideg, fagyos tél — mondják az öregek. Gyakorta hosszú sor áll a gázpalackért, a TÜZÉP-nél szénért, fáért. A pincékből gyorsan fogy a tüzelő, így gondoskodni kell az utánpótlásról. Van dolga a kályhásmesternek, Bunkóczy Sándornak is. Csempe, gipszben — Aránylag sok még a cserépkályha — mondja —, nemcsak itt, Cegléden, hanem a környező falvakban is. Mivel nemcsak cserépkályhát és vaskályha-belsőt rakok, hanem készítek cukrászkemencét is, így az ország minden megyéjébe járok. Régen, 1937-ben Bicskén kezdtem a mesterséget. Nálunk egyébként ez családi hagyomány. A nagybátyám, aki bejárta a fél világot, alapított egy kályhagyárat és odavett engem tanulónak. Végigjártam a szamárlétrát, voltam mindenes, azután később formázó és üzletvezető. — Formázó? — A csempéket gipszben magunk formáztuk és szárítottuk, majd égettük. 1947-ben tettem mestervizsgát. Jötték a levelek, a meghívók szerte az országból. Hogy lakhelyül miért ezt a várost választottam? Magam se tudom. Eltelt 35 év, és azóta itt tevékenykedem. — Bonyolult a cserépkályha felépítése? — A jól megépített tűzhelynek 8—10 évig hibátlanul kell működnie. Először is a lakás légköbméterét kell felmérni, és aszerint a kályhát felépíteni. Mint a házhoz, úgy kell hozzáfogni. Erős talpazat kell és jól összekapcsolt csempék. A samottal sem szabad fukarkodni. Tartja a meleget — Mennyi időt vesz igénybe a kályhaépítés? — A kisebb méretűek egykét, a nagyobbak 2—3 napot. Bunkóczy Sándor elmondta, hogy az utánpótlás gondja csak részben megoldott. Ö maga is kitanított néhány mestert. A tanulási idő körülbelül 3 év. — Melyik a legjobb begyújtást módszer a cserépkályhánál? — Kimondottan a felülről való begyújtás. Az 1 kanna szén fölött néhány szál fát elégetünk, mikor az egész leégett, elzárjuk a nyílászáróNeve fogalom a szakmában Akiktől nem kérnek panaszkönyvet Hitetlenkedve bámultam rá. Sóhaj nyival az oly szigorúan vett záróra után — keze már a csöppnyi boltot őrző kallan- tyún — meghökkentő természetességgel vásárolni invitált. Megkapó, ám szokatlan vendéglátás ez, hiszen nap mint nap árkus papírok telnek meg lidérces, vevőriogató -történetekkel. De Zakar Józsefnél senki sem kéri a panaszkönyvet. A városból kifelé bukdácsolva szinte megkönnyebbülést jelent beleóvakodni a Szolnoki úti ijesztő kanyarba. Hogyisne, hisz a megkopott, baljós úthajlat — mintegy varázsszóra — sima betonfolyamként hömpölyög tovább. Rágördülve már érdemes nagy levegőt vennünk, s bízvást serkentjük a gázpedált. De megállnunk sem • haszontalan a rácsszerű kereskedés előtt. Mélyen támaszkodó, nagy sárga kapu mellett, külsőségeiben már-már jelentéktelenül húzódik meg Zakar József autóalkatrészboltja. Amíg a bolt beindult Vajon mi titkot rejt a temérdek apró holmival bélelt, szűk helyiség? Vagy tán született kereskedő a gazda, hogy a gyakori ajtónyitásba még a kilincs is belefárad? — Szó sincs róla — hangzik a válasz. Az én élettörténetem is szabályosan kezdődik. A helybéli állomások: iskolák és az érettségi, majd fölvételi a budapesti jogi karra. Az első évet nappali tagozaton jártam, de mindennap elmenni az iskolába, az állandó utazás nehézségeket okozott, ezért átváltottam levelezőre. A végbizonyítványt meg is kaptam, de az államvizsgára már nem mentem el, ezért nincs doktori címem. Beláttam, mivel helyhez vagyok kötve, hogy nem vállalhatom a jogászi pályát. Orgona és műhely — Közben persze nem ültem tétlen, a legkülönfélébb foglalatosságokba ízleltem bele. Például szerte a fővárosban orgonán, zongorán játszottam'bemutatkoztam, mint vendéglői zenész, s tagja voltam a valamikori Kék Csillag együttes elődjének. — De az autók mindennél jobban érdekeltek. Sokáig én javítgattam a városban futó Velorexeket. 1967-ben nyitottam egy műszerészműhelyt, ám három év múltán visszakoztam, mert a műhely kezdett már átalakulni szervizzé, ez pedig túl nagy falat lelt volna. Végül is 1970-ben alkatrészkereskedői engedélyt kértem. Furcsán néztek rám a tanácsnál, mert ilyesmiről nem is hallottak akkoriban még, de azért megadták. Rugalmas beszerzés — Nem túlzók, ha azt mondom, neve márka lett az autósok körében. Minek köszönhető ez? — Talán annak, hogy jómagam is nagyon szeretem, s jórészt ismerem a masinákat. Így könnyebben tudok segíteni. Nem mindegy, képes-e a kereskedő valamilyen helyettesítő alkatrészt ajánlani az éppen hiányzó pótlására, vagy tájékoztatást adni arról, melyik üzletben lehet megvásárolni a kívánt árut. De az sem közömbös, tudok-e szót váltani vevőimmel az alkatrészek beszerelésének mozzanatairól, nehézségeiről. A folyamatos szakmai kapcsolat a legjobb módszer. Az is fontos, hogy az állami boltoknál valamivel rugalmasabban tudok eleget tenni a pillanatnyi igényeknek. Ezt pedig gyors, mozgékony beszerzőmunkával lehet elérni. Nem dicsekvésként, csak a teljes kép érdekében említem meg, hogy jó néhány forgalomban levő autóhoz csak itt lehet tartozékokat kapni. — Milyen szempontok szerint alakítja ki az árukészletet. hogyan tölti fel a raktárai? — Mindenkori törzsvá- sálóim kívánalma a meghatározó. Természetesen figyelemmel kísérem a hiánycikkek — sajnos, igen hosszú — listáját is. Az évszakok változása szintén befolyásolhatja a beszerzendő holmik körét. Tél- időben például a fűtőberendezéssel van a legtöbb baj. Emellett számításba veszem azt is, hogy a ceglédi autószerelők milyen típusú szerkezetekkel dolgoznak a legszívesebben. Elsősorban a Mobiltól és az Autókertől, valamint kisiparosoktól vásárolok. De mindig magam megyek az anyagokért. Csődbe jutnék, ha megvárnám, míg a vállalat ideszállítja a rendelt tételeket. Sikeres versenyző volt — Ügy tudom, hosszabb ideig autóversenyzéssel is foglalkozott. — Igen, bár a sportolást nem autóval kezdtem. 1962- ben az oldalkocsis túramoto- rok versenyén országos bajnok lettem. Később, 1970-től Trabanttal indultam útnak, s nem kevés értékes helyezést szereztem. Még ma is örömmel állnék rajthoz, ha időközben nem vívtam volna ki az illetékes sportszövetség nagyfokú rosszindulatát. így nemrég befejeztem. — Megvált az intenzív sportélettől. Ezzel nyilván átalakultak szabad idős programjai is... — Igyekszem pótolni a veszteséget. Pár száz a Ima fa áll kinn a kertben, ez nem kevés elfoglaltságot ad. Gyakorta olvasok, zenélek. S itt van a család, feleségem és két gyermekünk. Varga Sándor kát. A csempék képesek 12— 14 óráig tartani a meleget. — Honnan szerzi most az alapanyagot? — Hallottam épp, hogy talán újból elkezdik a kályhacsempe gyártását. Rendkívül nagy a hiány belőle. Az országot járva itt-ott találok néhány igazán jó minőségű, banki agyagból készült csempére. Sók kályha készült öreg, de jó bontásanyagból. Csak erő legyen A mester 1974-ben megkapta a Jó minőségért! jelvényt. Az idén azonban nyugdíjba vonul, és szeretne egy kicsit pihenni. — Ez azt jelenti, hogy nem dolgozik tovább? — Valósággal szeretem a kályhákat és mindig úgy fogok hozzá, mintha az enyémet csinálnám. Gyönyörködök benne. Ha lesz erőm és egészségem, mert munka az volna, akkor... Majd az idő eldönti. Nemrégen hallottam egy anekdotát. Bunkóczy mestert egy cserépkályha javításához hívták. A tűzhely belső része, a samott hatalmas része leszakadt. — Ez aztán rettentő nagy munka lesz — mondta a mester, jelentőségteljesen. A háziak már-már úgy gondolták, hogy az egész kályhát le kell bontani. Lelki szemeik előtt felrémlett a csatatérré váló lakás ... A mester azonban a tűztéri ajtónyíláson keresztül néhány órán belül orvosolta á hibát. Gál György Eligiénikusabb* egyszerűbb Húsz év alatt ötvenszeresére nőtt a hazai mezőgazdaság műanyag-felhasználása, s ennek egyik eredményeként teljesen átalakult a korai zöldségtermesztés. Jelenleg az ország minden lakosára négy négyzetméter fóliával borított terület jut, s ez alatt — 20—25 kiló primőráru terem. A fólia alatti primőrtermelés együttes értéke ma már meghaladja az évi ötmilliárd forintot. A fóliák kertészeti hasznosítása a következő években még inkább előtérbe kerül. Az előjelek szerint hamarosan meghódítja a dísznövény-, a szamóca-, a spárgatök-, a kínai kel- és levélzöldségfélék termelését is. Arra természetesen ügvelni kell, mert hiszen ezen múlik a fólia felhasználásának további terjedése, hogy az ára ne borítsa fel a termelési költségek egyensúlyát. Az újabban megjelent, úgynevezett vízfüggönyös, egyéb kettős borítású, tartósabb használatú fóliák ára ugyanis már ilyen veszéllyel fenyeget. i ISSN 0133—asflo (Ceglédi Hírlap)
