Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁS! ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1983. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Hazai jkirtiiiMá$©k Várja ©kel az egész ©rszág Jerkék, toklyók, cangák Jé juhásznál pompázik a birka Aki bérbe vette a nyálat Meglehetősen „eldugott” helyen, a Gubád? utcában egy pincehelyiségben találtuk meg a két évvel ezelőtt létrehozott Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda ceglédi irodáját. Az irodához sok település tartozik: a dabasi, a monori, a nagykátai és a ceglédi járás, Nagykőrös és Cegléd, vagyis: az egész Dél-Pest megye. Az iroda munkájáról, az Idei utazási ajánlatokról, lehetőségekről beszélgettünk Mucska Vilmosnéval, az iroda vezetőjével. Utak,jegyek A tanévből még 5 hónap van hátra, ilyenkor az iskolák már javában szervezik a tanulmányi és osztálykirándulásókat. — Mennyire veszik igénybe az iroda segítségét? — Minden évben belföldi és külföldi utakra vonatkozó tájékoztatókat adunk ki. A belföldi utak túlnyomó többségét az iskolák veszik igénybe, főként tanulmányi kirándulásként. A szállás és étkezés biztosításán túl kívánságra országházi belépőket, színház- ős cirkusz jegyeket szerzünk be előre. A tanulmányi és osztálykirándulások jó része március és október között zajlik, de ez érthető is. Ajánlatainkkal ehhez alkalmazkodni kell. A •hozzánk tartozó területről nagyon sok iskola már novemberben jelentkezett az igényekkel. Diákokról lévén szó, ezeknél a kirándulásoknál lényeges szempont az ár is. Ahhoz pedig, hogy jó és olcsó szállást tudjunk szerezni — bizony, időben kell jelentkezni. Pompás tájakon — A tanulmányi kirándulások tájékoztató szerinti széles skáláját kihasználják az iskolák? — Sajnos, többnyire nem. Általában Sopron és Kőszeg környékére, Miskolcra és Pécsre szeretnének a legtöbben eljutni. Általános program a városnézés, múzeumlátogatás. Középiskolások színházba, Pécsre balettelőadásokra szoktak jegyet kérni, az általános iskolások pedig gyermekszínház- és bábszínházjegyeket. — Tudna-e a szokásosak mellett más kirándulást javasolni? — A felsorolt néhány helyen kívül nagyon szép vidék még például a Dunakanyar, a Bakony és környéke, Szeged, Debrecen, Békéscsaba. Szinte nincs olyan iskola, amely a diákjait az Őrségbe, Zala, Szabolcs vagy Hajdú-Bihar megyébe, Zemplénbe szeretné elvinni. Pedig ezek a kirándulások is látnivalókban, nevezetességekben gazdag, élménydús utak volnának, történelmi, néprajzi vidékeken, pompás tájakon. — A külföldi utakat, gondoljuk, inkfibb a dolgozó fiatalok veszik igénybe. — A dolgozó fiatalok nagyobb programigénnyel jönnek. A szállás és étkezés elintézése mellett nagy érdeklődést tanúsítanak a sport- és színházi rendezvények iránt is. Brigádok, KlSZ-alapszerveze- tek, csoportok veszik igénybe munkánkat, a külföldi utak szervezésénél is. Nyaralva tanulnak — Külföldre ajánl a prospektus 14—16 napos, nyelvtanulással egybekötött utakat is. Ezek iránt mekkora az érdeklődés? — Sajnos, nem mondhatnám, hogy sokan jelentkeznek. Egyrészt, ennyi ideig külföldön tartózkodni költséges, másrészt, igaz, hogy a nyelv- oktatás tolmács segítségével történik, de bizonyos alapnyelvtudást feltételez. Napi 4 órát vesznek igénybe ezek a foglalkozások. Ez alatt, igaz, elég sok mindent meg lehetne tanulni. Aki nyáron pihenni, kikapcsolódni szeretne, az viszont általában nem ilyenre takarékoskodik. — Az idén indítunk először belföldi nyelvtanfolyamokat, a velencei, a verőcei, és a Kilián- telepi nyelvi táborokban. Ezek üdülő-tanuló jellgű utak és a külföldi nyelvi- táboroknál lényegesen olcsóbbak. Ezekre is itt, az irodában várjuk a jelentkezőket — mondta Mucska Vilmosné. ____________O. B. El méleti konferencia Február 15-én, hétfőn délután három órakor — párt-, gazdasági és intézményvezetőknek —, elméleti konferenciát tartanak Cegléden, a városi pártszékházban. Dr. Földi Pál kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár tart előadást a nemzetközi ideológiai harc szerepéről, és az ellenséges propaganda elhárításával kapcsolatos feladatokról. Hazánkban a hárommilliós juhállomány kétharmadát a közös gazdaságokban tartják. So'k helyen veszteséges ez az ágazat. A szövetkezetek az érdekeltségi viszonyok megváltoztatására törekednek, mind több helyen a juhászoknak szerződéssel kiadják a nyájat, a legelőt. Ezt a megoldást választotta a ceglédi Lenin Tsz is. Azt látni kell Ahogy letérünk az M4-esről, már messziről mutatják a ho- dályok az utat. Közelebb érve pulik hada kíséri terepjárónkat vad csaholással, de a sátortetős ház ajtajában csak nem mutatkozik a gazda. Kísérőm, a tsz ágazatvezetője, indul keresésére. Végre az egyik zsupfedeles birkaistálló felől jön a pásztor, Vájná József. Kurjantva hívja vissza a kutyákat, szükség is van parancsszavára, tizenöt puli és két komondor őrzi éjjel-nappal hívatlan vendégtől a nyájat, a takarmányt. — Kerüljenek beljebb! — nyitja a konyhaajtót a fiatalos juhász. Arca kicsattanó egészségről, szeme jókedvről tanúskodik. Szavai rátermettségét, hozzáértését mutatják. — Nemrég ebédeltünk, aztán mentünk is az akolba — dobja le kucsmáját. Hajnali fél öttől késő estig van dolog mindig. Telel a birka, most vannak az ellesek. Két év alatt háromszor elletünk. Idén 1550 bárányt szeretnénk leadni. Most decemberben, januárban 130 százalékos volt a szaporulat, mivel szép számmal Voltak ikerellések. A kis- bárányok szépen fejlődnek, hathetes korukig. Akkor aztán a 17 kilogrammos jerkéket eladjuk a szövetkezeten keresztül. De így hiába mondok bármit a nyájról, azt látni kell! — Előbb beszéljen magáról, hol tanulta a juhpásztorko- dást? — Nem tanultuk mi azt! Beleszülettünk a testvéreimmel együtt, Juhász volt az apám meg a nagyapám is, a juhász szakmára mindig büszkék voltak a Vájnák. Tizennégy éves koromban — 1957 március 15-én kaptam az első falkát. — Eddig termelőszövetkezetben dolgozott, most félig- meddig önálló, szerződéssel vették ki az 1155 juhot. Miért jobb ez? — Amikor katona voltam, tiszteltem feljebbvalóm tudását, tisztelem a mérnököt, orvost, de ehhez én értek jobban. Nem tudott 25 év után a juhokról már nekem újat mondani senki. így aztán inkább én döntöm el, hogyan jobb a birkának. — Nagy vállalkozás. — Nem vagyok egyedül, közösen szerződtünk két társammal, akikkel már régóta jól .együtt dolgoztunk Gödön, ahol felelős juhász voltam. Feleségem,- nagyobbik fiam is segít. Ajánlottak máshol is nyájat, de úgy láttuk, itt jobbak a feltÄelek. Négyszáz hektár legelőt bérelünk, az alkalmi legelőkért nem kell fizetnünk. Tarlóra vihetjük a nyájat, s ha úgy hozza az időjárás, őszi árpán is járathatunk. Kapjuk a juhhodályt, szalmát, a trágya kihordását, elszállítását is a szövetkezet végzi. Az állatorvoslás ingyenes, de a gyógyszerekért fizetnünk kell. Térítés ellenében kapjuk a takarmányt, van amit állami felvásárlási áron, van amit önköltségi áron. — Hogyan számolnak el? — A szerződés öt évre szól. Amikor' lejár, ugyanennyi anyajuhot — ebből 74 toklyó —, úgyanígy kell visszaadnunk. Közben a bárányt, a gyapjút a szövetkezeten keresztül értékesítjük. Ennek az árából évente levonják a megelőlegezett juttatásokat. — Tehát érdeke minél több bárányt, gyapjút leadni, hogy a levonás után is megtalálja a számítását. — Nézzék meg, mennyire érdekem,! — vezet Vájná József a félhomályos akolba, s mutatja a párnapos bárányokat, melyek reszkető lábakkal, gyámoltalanul bégetve igyekeznek a canga után a tiszta szalmán. — Nap mint nap terítjük a friss almot, kétszer etetünk, szénát, répaszeletet. Gémes- kútból húzzuk a vizet, több mint ezer birkának. A másik hodályban anyajuhok vannak. Márciusban nyírják — Vemhesek? — Nem ezért ilyen gömbölyűek, hanem mert jói vannak tartva, egészségesek. Látja, hogy pompázik? így mondjuk, ha jól érzi magát a birka, aztán vállból előre-hátra ringatja magát. — Mikor lesz a nyírás? Hét eleje óta állják a rohamot Cegléden azok a boltok, amelyek a téli vásár alkalmából kecsegtető ajánlatokkal várták a közönséget. Várták — mentek is. Kedvező számok A Dél-Pest megyei Áfész áruházában, mintha varázslók dolgoznának mostanában az eladók helyett. — Igen nehéz a választás — mondta egy középkorú, törte- li asszony. — Csak bekukkantottam, egy ruhára való anyagért, s mi lett belőle? Viszem haza a gyereknek a pulóvert, magamnak csizmát, holnap küldöm a férjem, vegyen magának egy nadrágot. — Így van — bólint rá ceg- lédberceli, nagykendős vevőtársa. — Az ember megdolgozik a pénzéért, amit lehet, félreteszeget belőle. Aztán, ilyenkor leli örömét az áruban, árcédulákban. Abban, hogy a háromjegyű számoknál ami eddig 6-tal kezdődött, most 4-gyel kezdődik, a 2-es 1-gyel és így tovább. Harminc- negyven százalékos kedvezmény, akinek ez nem éri m eg... Az asszonyok szinte önkéntelenül is csinálják a jó reklámot. Kabát, nadrág A ceglédi áruházban egyébként 3 és fél millió forint értékű áruval készültek fel erre a februári rohamra. Sláger volt a kedvezményes áron kínált gyermek kötött holmi, ifiért ilyen most volt először. A vásárra szánt cipő, csizma majd’ mind elkelt. Megnőtt a konfekcióosztály forgalma is. főként a férfiruhák kelendők. Hasonló a helyzet a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat I — Arról is a szövetkezet gondoskodik — feleli a juhász, miközben az utolsó akol felé indulunk. Szél csap arcunkba, de már nyílik is a hatalmas ajtó. — Szeretném márciusban.' Régi tapasztalatom, hogy szebb a gyapjú, mintha májusban vágnák. Az áprilisi szél árt a gyapjúnak, no meg így több lesz ősszel a kisbá- rány — mondja, miközben megcsodáljuk a szopós jerkéket és a kecskegidákat. Nem léptek a hóba — Ilyen szép, egységes állományt még nem láttam — mondja kísérőm, miközben indítja a kocsit. Egyre távolodik a ház, előtte a pásztor személyautója, mellette levegőzik a nyáj. Mikor leülünk Csiszár Ernő főállattenyésztő szobájában, eszembe jutnak Vájná József szavai: — Majd szeptemberben meg tudom már mondani, megérte-e? — A Lenin Termelőszövetkezetnek megéri szerződéssel kiadni a juhokat? — kérdeztük a főállattenyésztőt. — 1978—80. között veszteséges volt a juhászat. Okát abban láttuk, hogy a juhászokat a bruttó termelési érték 15 százaléka illette, bármennyiért állították elő a bárányt, gyapjút. A felvásárlási árak emelkedtek — így a juhász jövedelme is —, de a takarmány- és egyéb költségek is növekedtek és ezzel a szövetkezet nyeresége egyre csökkent. Most a szerződés érdekeltté teszi a juhászt. Vájná József első kérése etetőrács volt, hogy ne pazarolódjon a takarmány. Náluk az itatás se marad el, naponta 400 vödörrel még be is visznek az elletőbe. Két akol közé szalmát hordtak — azon levegőztetik a nyájat mindennap. A birka nem lép le a hóba, ilyent még én sem láttam. Kiadtuk másik két, jóval kisebb, nyájunkat is. Most aztán tíz kilométerre is eljönnek tarlót legeltetni a juhászok, mert az ingyenes. így a szövetkezet mindenképpen jól jár — mondta Csiszár Ernő. Győrffy Annamária cipőboltjában és Szabadság téri konfekcióüzletében. Most, a vásár félidején a konfekciós boltvezető, Monori Tibor épp beszerző úton van, a tavaszi kínálathoz valót „terelgeti” a raktárba. — Az első három napon elfogyott a kedvezményes áruink fele — mondja Lévai Róbertné, a pénztár kisasztala mögül. — Főként a kabátokat vitték, minden méretben, fajtában. A férfinadrágok java elfogyott, kelendő a női pantalló is. Kétmillió fch rintnyi volt az árukészletünk és a vártnál jóval .nagyobb a vásárlók özöne. Mosolyok és végek A városi tanács épületének földszinti során minden reggel jóval a nyitás előtt népes csoport áll a méterárubolt ajtajában. Az ott dolgozók karja, válla igencsak izomlázat kaphatott ezen a héten. Végszámra fogyott a szép terliszter, zsorzsett, az ágyneműnek is megvarrható színes mosóanyag. Ennek a boltnak amúgy is igen célravezető a vevőcsalogató kereskedelempolitikája. Tudnak kínálni, kirakatuk állandóan változik, és mivel a hatalmas üvegtáblákon át az utcáról jól belátni a helyiségbe, így minden teret kihasználnak figyelemfelkeltésre. Ajtajuk előtt rendszerint ott a hírkeltő tábla, rajta felirat: mi a napi javaslatuk, frissen-gyorsan mi érkezett ? Itt is, mint a többi, nnostan- ság megrohamozott boltban, a kulisszák mögötti raktártérben is van mit tenni. Érkezik a friss, remélhetően az is mindenki kedvére. E. K. ISSN 0133—2SM- (Ceglédi Hírlap) Nyílhatja sokféle virág V alaha az apró házacskákon csupán akkora ablaknyílást hagytak, amelyben egy cserép muskátli pompázhatott. A szegényes körülményeket feledtette talán a virág, ápolta az egyébként oly sokszor okkal elboruló kedélyt. Érzelmeket hordozó jelképpé vált a nép dalaiban, s helyet kapott díszítő- művészetében is. Ahogy tíz- és százezrek távolodtak el a vályogfalú hajlékoktól, úgy hagyott alább a virágok kultusza is. Felbomlott a régi, szép kötődés, s a lakótelep másféle emberré formálta az ott élőket. Több ebben a jó, mint a rossz, bár az utóbbi szembetűnőbb és mindenképpen szót érdemel. A sokszor emlegetett sivárság nemcsak a tervezők, város- rendezők számlájára írható az emeletes negyedekben. Az elégedetlenkedők maguk sem veszik észre, hogy őíc is hibásak, ők is tehetnének a lélektelen egyhangúság, az unalmas szürkeség ellen. A loggiákon, erkélyeken, de még az ablakokban, is nyílhatna százféle virág. Sajnos, ennek egyelőre még kevés nyoma tapasztalható. Az a különc, akinek ilyen igénye van, holott ez lenne a természetes, oldódhatna ily módon is a panelvilág monotóniája. A városbeli népfrontmozgalom tavaszi terveiben a környezet szépítése, csinosítása is megfogalmazódott. A napokban a városi népfrontbizottság jóváhagyta az idei programot, vele együtt a munkabizottságokét is. Ezekben szerepel a többi között o környezet védelme, szebbé formálása. A márciusi tisztasági akció, amely átfogja az egész települést, a fásítás, a parkok rendbe tétele és felügyelete, a védelmet érdemlő fák jegyzékbe foglalása és megmentése, a városszél egyes jellegzetes részeinek érintetlen átmentése későbbi korokra, mind, mind nemes cél. A szervezők tudják, hogy nem elég csupán a közterületekre összpontosítani. Gondolni kell arra a közegre is, amelyet joggal nevezünk második otthonunknak; az óvodákra, iskolákra a munkahelyekre is. Nem kell ahhoz lélekbúvárnak lenni, hogy lássuk: az igényes környezet formálja a benne élőt, csiszolja viselkedését, ízlését, harmoniku- sabbá teszi kapcsolatát társaival is. Ahol rendezett, tiszta, csinos környezetben megy a munka, ott magától értetődő erény a fegyelem, az emberek jobban becsülik egymást, nyíltabb, őszintébb a légkör. A hosszabb hétvégék talán meghozzák a kirándulási kedvet. Gyakrabban benépesül majd a Putrisarki erdő. Hamarosan ott is eltüntetik a tél nyomait az önkéntes rendteremtők. Azt szeretnék, ha nemcsak a hagyományos májusi ma- jál;s vonzaná a városiakat, hanem akár családok, akár egy-egy társasház lakói, munkahelyi, baráti csoportok választanák közeli úticélul az erdőt. A népfront kezdeményezésére hamarosan elkezdődő tavaszi rendteremtés talán arra is alkalmas lesz, hogy újfajta igényeket keltsen az emberekben. Igényeljék a szépet, a rendezettet, a tisztát, mert ezáltal ők. maguk válnak többé, értékesebbé. Tamasi Tamás Férfiaknak varrnak papucsot Eredményes évet zárt a Dél-Pest megyei Lábbelikészítő Szövetkezet. Javítótevékenységükön kívül új cipőket, lábbeliket is gyártanak. Képünkön a Május 1. brigád tagjai férfi műbőr papucsokat készítenek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Must mindenki öltözködik Tavaszival töltik fel a raktárakat
