Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
1982. FEBRUAR 13., SZOMBAT ZófszGisidási közgyűléseken Ezer szállal kötődnek egymáshoz A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek az utóbbi években egyre nagyobb szerepet vállalnak a lakosság ellátásában, ezer szállal kötődnek az őket körülvevő községek, városok mindennapi életéhez. A szentendrei Óbuda Termelőszövetkezet azon közös gazdaságok egyike, amely tizenkilenc élelmiszerboltot, kilenc vendéglőt, kilenc barkács- és tizennyolc virágüzletet — ösz- szesen hatvanöt kereskedelmi egységet működtet. Az elmúlt esztendőben nem kevesebb, mint 116 vagon húst, illetve hentesárut, 110 vagon zöldségfélét, gyümölcsöt 2 és fél millió tojást és 100 ezer gyümölcsfát, díszcserjét értékesítettek. Képletes ugyan a számítás, az Óbuda Tsz üvegházai alatt annyi virág nőtt, hogy minden magyar állampolgárra jutna belőle másfél szál. Biztos alapokon A környezethez való kötődés természetesen más formában is érvényre jut. Tavaly fejezték be a pomázi és szentendrei iskola építését, az idén kerül sor a csobánkai gyógypedagógiai intézetre. Jó ütemben halad a szentendrei kenyérgyár, posta és Közért építése. Szerteágazó tevékenységük biztos alapokon nyugszik, erről tanúskodik az 1981-es év zár- számadási mérlege is. Árbevételi tervüket 34 millió forinttal teljesítették túl, meghaladva a másfél milliárd forintot és 125 millió forintos nyereségük 5. millió forinttal több az előző évinél. Érdekeltté tették az embereket a jobb és a töbl? munkában. A gazdasági létfeltételek azonban szinte óráról órára változnak és még az olyan elismert gazdaság, mint az Óbuda Tsz, sem pihenhet a babérjain. Nem voltak restek, s tanulmányozták az ország 8 nagy szövetkezetének vezetési, termelésirányítási szisztémáját, az információáramlás módját. Ezt mélyreható átszervezés követte, de úgy, hogy megmaradjon a szövetkezeti jelleg, ugyanakkor erőteljesebben érvényesüljön a vállalati gazdálkodás elve. Önkritikusan elemezve Pest megye zárszámadó közgyűlésein a szövetkezetek nagy többségében jó eredményekről számolhatnak be az elnökök. Akad azonban olyan is, ahol gondokról, nehézségekről, a nyereség csökkenéséről kell tájékoztatni a tagságot. ,A túrái Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben a tavalyi munkát értékelő tanácskozás reálisan elemezte az 1981-es esztendő egyes kudarcainak okait. Mert igaz, hogy a szántóföldi növények valóra váltották a hozzájuk fűzött reményeket, de veszteséges lett az állattenyésztés és a kertészet is. A költségek növekedése, a szigorúbb szabályozók ugyan magyarázatot adnak a fiaskóra, de mint a nagyüzem vezetői is megállapították, az idén rugalmasabban, bátrabban kell feltárni a meglevő tartalékot. Visszafogják a beruházásokat, előre kívánnak lépni a melléküzem- ágak fejlesztésével, és egy reálisabb, alacsonyabb vetésterületet terveznek a zöldségtermesztési ágazatban. A lakosság ellátásáról azonban a jövőben sem akarnak lemondani. Túra hét kiskereskedelmi egységében és tizenhat budapesti üzletükben változatlanul jó minőségű zöldséget, húst, kenyeret és tejet forgalmaznak 1982-ben is. Ügy tűnik, kiállta az együttélés nehéz próbáját az albertirsai Dimitrov és a dán- szentmiklósi Micsurin tsz tavaly kötött házassága. Az egyesült gazdaság ugyanis eredeti tervét túlteljesítve 51 millió forint nyereséget könyvelhet el magának, a különböző ágazatokban produkált termelési érték 539 millió 287 ezer forint lett. Aligha kell bárki előtt is bizonyítani, hogy tevékenységével az albertirsai szövetkezet alaposan kiveszi részét az ország lakosságának ellátásából. Az elmúlt évben fejezték be a hat gazdaság közös elhatározásából négy esztendeje megkezdett csonthéjas gyümölcsös telepítését. A 815 hektáron cseresznyét, meggyet, kajszit, őszibarackot, szilvát termesztenek. A nagy feladat 1981 j az állattenyésztés és a fejlesztés éve az érdi Benta- völgye Tsz-ben. Ami az utóbbit illeti, igazán nem lehet okuk panaszra, hiszen a tervezett fejlesztési programot mintegy ötmillió forinttal túlteljesítették. Bővítették az üvegmosó, a gyógyszercsomagoló üzemet, de az igazán nagy feladatot a húsüzem megkezdett felújításának, teljesítőképessége emelésének befejezése jelentette. A 10 milliós munka alaposan megdolgoztatta az építőipari ágazat és a húsüzem szakembereit, de megérte — hiszen augusztus végén immár kétszeresére nőtt kapacitással — 30 ezer sertés feldolgozására vált alkalmassá az üzem. Hogy ez mit jelent a környék lakosságának hús- és húskészítményekkel való ellátásában — azt az itt élők már maguk is érzékelhették. 1 Uiío» Valkő—Gáspár Nemzetközi eszmecsere Hidrológia A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban pénteken tartották a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam tanévnyitó ünnepségét, amelyen Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, valamint aTes- co és az Unesco képviselői köszöntötték a tizenhárom fejlődő országból érkezett hallgatókat, hidrológus szakembereket. Ez a tizenharmadik továbbképző tanfolyam, amelyet Magyarország rendez az Unesco fölkérésére és támogatásával. A továbbképzés szorosan kapcsolódik a nemzetközi hidrológiai világprogramhoz, amelynek egyebek között fontos célja, hogy felmérjék a föld ivóvízkészleteit, gondoskodjanak azok ésszerű hasznosításáról és a szennyezések elleni védelméről. Meghalt Ortutay Zsuzsa Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Ortutay Gyuláné (Ortutay Zsuzsái, a Magyar Nők Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára, a Magyar Vöröskereszt alelnö- ke, Budapest főváros tanácsának tagja február 12-én, pénteken hosszan tartó, súlyos betegség után, 69 éves korában elhunyt. Búcsúztatása a Mező Imre úti temető ravatalozójában, február 23-án, kedden 13 órakor lesz. Az elhunyt harcostársai, barátai, munkatársai 12.30 órától róhatják le kegyeletüket. Magyar Nők Országos Tanácsa, Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége, Budapest Főváros Tanácsa Ortutay Gyuláné 1913. február 13-án született Budapesten. 1945 óta vett részt a magyar nőmozgalom szervezésében, tevékenységi körének kialakításában. 1957-től 1970ig volt a Magyar Nők Országos Tanácsának főtitkára; később sem szakadt meg kapcsolata a nőmozgalommal, haláláig tevékenykedett a nőtanács elnökségében. Számos más társadalmi tisztséget is betöltött: tagja volt'a Magyar Pedagógiai Társaság elnökségének és a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának. A szülők nevelésével foglalkozó nemzetközi szövetségben az alelnöki posztot töltötte be. Különösen a nők családon belüli helyzetével, a családon belüli nevelés kultúrájának emelésével,, a család és az iskola kapcsolatának fejlesztésével foglalkozott. Mozgalmai és elméleti munkásságát több magas kitüntetéssel jutalmazták. A külonbusz utasai Nem mindegy, mikor érnek haza A lakás és a munkahely közötti távolság sokat számít. és ezt nemcsak kilométerekben, hanem órákban is lehet mérni. Nevezetesen, ha egy vállalat autóbuszt bélel a vidéki munkások szállítására, akkor szabad időt vásárol a dolgozóinak, , Régi ingázók A Budapesti Harisnyagyárban múlt évben több mint 20 millió pár harisnyát és zoknit készítettek. Felújították a gépparkot, és ezáltal megteremtették a lehetőséget a termelékenység további növelésére. Egy munkásnő 25—30 kötőgépet kezel, ami naponta 150 tucat zokni gyártását jelenti. Érdemes tehát a vállailát vezetésének erőfeszítéseket tenni azért, hogy az emFővárosunk felszabadulásának ünnepén Ötvennapos, kemény csata Budapesti utcakép 1945-ből Csaknem négy évtizeddel ezelőtt, 1945. február 13-án, amikor a győzelmes szovjet seregek hatalmas véráldozatokkal, s a Budai önkéntes Ezred magyar katonáinak együttműködésével megtisztították a háború által annyira megviselt magyar fővárost a német náci seregektől, s magyar fasiszta csatlósaiktól — még nem szabadult fel az egész ország. Még csaknem két hónap telt el az egész haza felszabadulásáig, mégis azáltal, hogy az ország szíve (s földrajzilag is csaknem közepe) új életre kelt, egy kicsit már fellélegA főváros romokban Ma szebb, mint valaha zett a második világháborúban — és az előtte két és fél évtizeden át tartott félfeudális- kapitalista rendszerben — meggyötört Magyarország. ötvennapos, kemény csata folyt Budapestért, számtalan élet áldoztatott a városért. A halálosztó fasizmus a legaljasabb eszközöktől sem riadt vissza: amint ezt a szovjet parlamenterek legyilkolása örökké emlékezetesen példázza. De azután hamar és a szabadságára ébredt nép hegyek mozgatására is kész erejével, lendületével született meg a felszabadult ország első csodája: az a tempó, amellyel a romokat eltakarították, a közlekedést, a közélelmezést, az oktatást újra indították/ A mai évfordulón indokolt büszkeséggel, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánk fővárosa még sohasem volt a történelme folyamán olyan szép, olyan gazdag, olyan sokoldalúan vonzó, mint most. És e folyamattal együtt fejlődtek, változtak azok is, akik által és akikért olyan lett a főváros, amilyen ma. A lokálpatriotizmus legtettrekészebb, legközösségibb vonásai erősödtek meg Budapest lakosságában, amelyet már mind kevésbé választanak el előítéletek, rossz hagyományok a haza bármely más vidékén élőktől. Budapest nyitott város lett olyan értelemben is, hogy készséggel fogad be mindent, ami a haladás, a szocializmus, a nép érdekét szolgálja; nyitott abban az értelemben is, hogy szíves házigazdája, sőt otthont adója minden jószándékú vendégnek és mindén segítőkész akaratnak. Cs. L berek műszakkezdéskor pihenten álljanak munkába. Jól bevált dolog már évek óta, hogy autóbuszt bérelnek a Volántól, a Piliscsabáról és Piliscsévről bejáró munkások számára. És hogy ez mit jelent időben? Azok tudják legjobban értékelni, akik már korábban is ingázók voltak. Mint például Berdo Járíosné, aki csaknem két évtizede jár Piliscsabáról dolgozni a fővárosba. — Bizony nagyon sokat vonatoztam azelőtt. Délelőttös héten, fél négykor keltem hajnalban, amikor meg dél- utános voltam, éjjel fél egyre értem haza. De sokat fa- gyoskodtam télen, amíg vártam a vonatot! — Helyben nincs munkale- hetőség? — Ezt már Győri Imrénétől kérdezem, aki három műszakban 25 kötőgépet kezel. Húsz évig volt szövőnő Újpesten a Kender Jutában — ötéves nyugdíjkorkedvezményt kapott utána —, és akkor is Piliscsabáról járt dolgozni. — Amikor már meguntam a vonatozást, elmentem Pilisvö- rösyárra a kötődébe. Ott voltam öt évig, de azután átszervezés történt, megszüntették a szövetkezetnek azt a részlegét. Piliscsabán műszerészmunka kínálkozott volna, és próbáltam is, de valahogy nem jól állt a kezemhez. Azt mondtam akkor magamnak, aki textiles munkát csinál 15 éves kora óta, az ‘már ennyi idő után ne akarjon máshoz kezdeni. Hát végi bevásárlás Midiing Károlyné áruátvevő a gépkocsivezetőt dicséri, amiért pénteken délután három órakor — közkívánatra —, az óbudai piactérről indítja a járatot. — Majdnem mind asszonyok utazunk, így kényelmesen megoldjuk a hétvégi bevásárlást. Én ilyenkor két tele szatyorral jövök, hát leszakadna a kezem, ha azt mind gyalog kellene cipelni. Egyébként sem mindegy, hogy mikor ér haza az ember, ha két iskolás gyerek várja. — Jó pénz — mondja Du- binszky Rezső, a fiatal gépmester, 29 forintos órabérét említve —, de azért meggondolnám, hogy szerződnék-e még egyszer a textiliparba? űt évvel ezelőtt, amikor leszereltem a katonaságtól, még hat mester volt egy műszakban, és 20—25 gépet kellett egy embernek karbantartani Most, ketten vagyunk (a társam fél éve betegállományban), és 150 gép jut rám. Hát tessék számolni, mit jelent ez munkában, meg felelősségben! Kulcsember a kötődében — Gondolom, ez azt is jelenti, hogy a gépmester kulcs-; ember itt a kötődében? — Hát persze! Ha felvesznek egy új géplakatost, nem mondhatják neki, hogy itt ez a gépsor a tied, csináld vele, amit kell. Harisnyagyár csak egy van az országban. A kötőgépek karbantartása speciális szakmunka. Legalább egy év kell itt, amíg az új embert betanítjuk. Dubinszky Rezső is a kü- lönbusz utasai közé tartozik. Piliscséven építkezett, 38 kilométerre a fővárostól. A felesége (kötőnő volt a Haris- nyagyárban), most otthon van a két kis gyerekkel. A szép, új házzal nagyon elégedettek, a három szoba összkomfortban megteremtettek minden kényelmet: a központi fűtéstől a meleg vízig. ^ Beszélgetés közben azt Is ^ emlegették, hogy az utóbbi ;$ időben többször elromlott a iv kUlönbusz. Bejegyezték a műszaknaplóba, ahová § egyébként az anyaghiányt, S géphibát és egyéb megol- $ dásra váró gondot szokták ^ beírni. Lapozgattam a nap- ^ lóban. Ilyen bejegyzéseket találtam: „január 20-án az § éjjeli műszak után, nem $ volt busz... 22-én reggel $ megint elromlott és fél ki- lencre értünk haza.” ^ A vállalat munkaügyi osztálya tárgyalt a Volán- íj nal, és néhány napja új pa- % norámás busz szállítja az ^ utasokat. Gál Judit Ifjúsági parlament a KISZÖV-ben A bűvös szó: lakásunk A Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségéhez tartozó 5225 fiatalt 89 fiú és lány képviselte tegnap délután Bu- dakalászon, a BUDA-FLAX kultúrházában megtartott ifjúsági parlamenten. Az egybegyűlteket: a küldötteket, a vendégeket és az elnökség tagjait, Bemáth Tibor, a KISZÖV elnöke köszöntötte, s szóban ugyancsak ő egészítette ki — az egyébként rendkívül alapos — írásos beszámolót. Ezután javasolta, hogy a parlament Lakasz Magdolna elnökletével — aki nemcsak szövetkezeti dolgozó, de a megyei Ifjúsági Bizottság élén is ő áll — folytatódjék. A szavazás után Lakasz Magdolna javaslataik, észrevételeik közzétételére kérte fel a jelenlevőket. A hozzászólásokban — mint az országban mindenütt — itt Is a legtöbbször ez a szó hangzott el: lakás. A fiatalok lakásgondjaik enyhítésére kértek segítséget a KISZÖV illetékeseitől. S örömmel vették tudomásul, hogy a jövőben az eddigieknél többen kapnak majd építési kölcsönt.
