Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

Helyreállítják a 30-as A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1982. FEBRUÁR 12., PÉNTEK Vérkészítmények, infúziós oldotok Új utakon a Humán Intézet Abban mindenki egyetértett a városi párt-végrehajtóbizott­ság ülésén, hogy a napiren­den szereplő Humán Oltó­anyagtermelő és Kutató Inté­zetre rá sem lehet ismerni egy-két évvel ezelőtti önma­gához képest. A változások­ról, a fejlődésről, a megúju­lásról a testület tagjai is meggyőződhettek, azon az üzemlátogatáson, amely meg­előzte az igazgató, dr Aradi Lajos beszámolóját. Neki is könnyebb dolga volt így, hi­szen a jelentés, amely első­sorban a gyártmány- és gyár­tásfejlesztés eredményeiről szólt megalapozást nyert az üzemben. Megváltozott helyzet Nem mintha könnyű lenne mellébeszélni ebben a témá­ban: ma már egyre világo­sabb, hogy a szavak, az unos- untig isimert célok ismételése önmagában kevés. A vállala­tok, az intézetek —, s a Hu­mán tulajdonképpen mindket­tő — nem a beszámolókkal méretnek meg, hanem a való­di teljesítménnyel, amire pe­dig a kül- és belföldi piac, a termékekért kapott ár, s az ebből adódó nyereség ütik rá a jóváhagyás pecsétjét. Néhány éve a Humánban tapasztalható hangulat is je­lezte: váltásra, az új helyzet­hez jobban igazodó tevékeny­ségre van szükség. De vajon mi_ okozta a megtorpanást? Amint a beszámolóban olvas­hattuk az, hogy korábban ter­mékeik döntő részét kitevő, az oltóanyagok, vagyis a vakci­nák, állati immunszérumok, szerobakteriológiai diagnoszti- kumok területén nem marad­tak a kutatással-fejlesztéssel lényegesen jobban kiaknázha­tó lehetőségek. Az 1980-ban kinevezett új vezetőség ezért úgy döntött, hogy a meglevő temékek mi­nőségének javítása mellett az emberi vérkészítmények és az infúziós oldatok fejlesztésével kell kiemelten foglalkozni, amely megfelel az egészség- ügyi ellátás és az intézet gaz­dasági érdekeinek is. Ez tehát a változások gyö­kere, s az elmúlt két évben de különösen tavaly már je­lentkeztek is azok a várt eredmények, amelyek részint igazolták az elhatározás he­lyességét, részint pedig meg­teremtik annak a további fej­lesztésnek a lehetőségét, ami­ről még szót ejtünk. Az emberi vérkészítmények előállításával foglalkozó bio­kémia részleg az egyik csomó­pontja a Humán megújúlásá- nak. Ennek rekonstrukciója tavaly kezdődött részben az Egészségügyi Minisztérium se­gítségével, részben saját erő­ből. A korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a korábbinál ta­karékosabban dolgozzanak, vagyis ugyanannyi alapanyag­ból több végterméket nyerje­nek, s hogy több alapanyagot dolgozhassanak fel. Ebben a részlegben is újjá­szervezték a vezetést, megerő­sítették a kutatógárdát, akik­nek a többi között most az a feladata, hogy kifejlessze az intravénás gamma-globulint, s olyan vérkészítményeket, amelyeket ma még importból szerzünk be. Az oldattermelő üzem is ki­tett magáért 1981-ben: főként a jobb munkaszervezés ered­ményeképpen harminc száza­lékkal megnövekedett a ter­melés, de még ez is kevés ah­hoz, hogy a teljes belföldi ke­resletet kielégítsék. Ezért itt is fejlesztést terveznek. Első­sorban a régi, elavult gépek újakra cserélésétől várják azt. hogy újabb nagyarányú ter­melésbővülést érjenek el, s hogy a továbbiakban is szava­tolni tudják a készítmények jó minőségét. Lépést kell tar­tani az intézetnek a csomago­lás területén bevezetett újítá­sokkal is: ma már a műanyag flakonba, zsákba való csoma­golás számít korszerűnek. Több hatóanyag Ahhoz, hogy a Humán elér­je a következő évekre maga elé tűzött célokat, például azt, hogy fejlesztési alapját az el­múlt ötéves tervéhez képest a következő végére majdnem megduplázza, új, elsősorban gyógyszeripari termékek ki­dolgozására, bevezetésére is szükség van. Ilyen például a már ismert Irix nevű kozme­tikum, amelyet a gödöllői székhelyű cég gyárt, s amely az égés következményeit mér­séklő hatóanyagot tartalmaz. Ha pedig a gyógyszernek szánt, ugyanilyen, csak több hatóanyagot tartalmazó Naxol is szabad utat kap évek múl­tán, akkor ez jelentős export- terméke lehet a Humánnak. De nem csak az export hasznos, hanem azoknak a termékeknek a gyártása is, amellyel drága import anya­gokat pótolhatunk. Ilyen pél­dául a szemcsepp, amelyből 1983-ra szeretnének kijönni olyan készítményekkel, ame­lyekhez sokkal kevesebb im­portalapanyag szükséges. Eh­hez azonban további fejlesz­tés szükséges: a szamcsepp- célüzemé. Az is előbbrelépést jelent, hogy hamarosan elkészülnek az oly régóta hiányzó raktá­rak. Megszűnik végre az a tarthatatlan helyzet, hogy ed­dig tulajdonképpen az egész intézet egy nagy raktár volt, a folyosóktól kezdve az udva­rig. Jobb munkakörülmények De sorolhatnánk tovább: a központi támogatással elké­szült gázkazánoktól, hűtőgép­háztól, a tervezett állatház- bővítésen át a gyógyszertech­nológiai laboratórium létreho­zásáig: mind azt jelzik, hogy a Humánban van mire alapoz­ni. S azt sem szabad elfelej­tenünk, hogy a gazdasági ha- szo.. mellett a változások egy- től-egyig a dolgozók munka- körülményeinek javítását is jelentik. Gáti Zoltán Aszódi anyakönyvi hírek Született: Romhányi Károly és Magó Zsuzsanna: Károly, Benkó István és Remenár Borbála: Beáta Judit; Varga József és Kaszás Teréz: Anikó; Blaubacher János és Ecker Katalin: Anikó; Gyenes László és Pásztor Katalin: Katalin; Ungi József és Valkó Erzsé­bet: József Csaba; Soós Imre és Tóth Éva: László; Koca Rudolf és Lukács Judit: Niko­letta; Micskó László és Pász­tor Ilona: Hajnalka nevű gyermeke. Házasságot kötött: Molnár Csaba és Lados Anna Mária; Ondrik István és Grúz Beatrix Lídia. Elhunyt: Rácz Pálné Aszód, Öéke üt 3.; Hackérsmídt Fe- rencné Aszód, Benedek út 2.; Batta Pálné Aszód, Rákóczi út 56.; Kiss Sándorné Aszód, Rá­kóczi út 45.; Sallai József Aszód, Hajnóczi út 2/b.; Ra­dies Sándor Aszód, Városi rét 14.; Pircha Károlyné Aszód, Falu járók útja 5/7.; Mihály Pálné Iklad, Szabadság út 10/a.; Sebián József Iklad, Szabadság út 1/b.; Braun Já- nosné Iklad, Szabadság út 69.; id. Ecker Dániel Iklad, Sza­badság út 123.; Hajdú Gábor Domony, Fő út 37.; Hruska Já- nosné Domony, Fő út 134.; Nagy István Domonyvölgy 14.; Ragó György, Domonyvölgy 20. A Közép-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat gödöllői dolgozói megkezdték a 30-as főútvonal művelődési központ előtti szakaszának helyreállítási munkáit. Ennek so­rán felbontják a még meglevő régi aszfaltréte get, az új útalapot, majd a záróaszfaltréteget készítik el. Képünkön: kotrógépek segítségével bontják a fölösleges földet. Barcza Zsolt felvétele Jelmezverseny Jól zárult az első félév a gödöllői Petőfi Sándor Álta­lános Iskolában, s ennek örö­mére egy kis szórakozásban lesz részük a gyerekeknek, a pedagógusoknak és a szülők­nek. Szombaton délután 3 órá­tól a felső tagozatosoknak, va- f írnap pedig az alsósoknak szin­tén délután 3 órától tartanak farsangi bált. amelyen jelmez- verseny is lesz. Először az utóbbira kerítenek sort. majd ki-ki kedve szerint töltheti el az időt. A táncos kedvűek tán­colhatnak, a többiek a külön­teremben farsangi témákról ké­szíthetnek rajzokat, illetve filmet nézhetnek. A szülői munkaközösség enni-inniva- lóról is gondoskodik, a büfé­ben mindenki pótolhatja az eltáncolt, -rajzolt energiát. Efivezefok sikere Járásunk iskoláiban az úttö­rőmozgalmi munkát a nevelő­kön és a szülőkön kívül az ál­talános iskolából már kima­radt középiskolások, szakmun- kástanulók is segítik, akikkel a csapatvezetők külön rend­szeresen foglalkoznak az ifi­klubokban. Segítségük nem szűkül le egy-egy nagyobb szabású akció előkészítésére, szervezésére, foglalkozásaikon elméleti jellegű kérdésekkel is foglalkoznak. Az ifik képzésében a leg­eredményesebb munka talán Versegen folyik, amit alátá­maszt a legutóbbi ifiklubok közötti verseny is, amely Vác- szentlászlón zajlott le. A vér­ségiek két csapatot indítottak, s az egyik első helyezést ért el, a második helyen a turaialc végeztek, a harmadik helyet pedig a másik vérségi csapat érdemelte ki. Olvasóink fóruma Elzárt park és erdő Gödöllőt csodálatos termé­szeti adottságai miatt szeret­tem meg. Gyönyörű szép park­jaiban, turistaútjain, erdeiben sokat barangoltam, órákat töl­töttem el és élveztem a csön­det, a tiszta eredei levegőt. Ma már itt lakom a városban, de nem véletlenül fogalmaz­tam következetesen múlt idő­ben. Sajnos, úgy érzem, a ré­gi szép időknek vége. Erre egyik vasárnap jöt­tem rá, amikor gyanútlanul, mint régen sétára indultam. Az Erzsébet-park hangos volt a szánkózóktól. Én azonban csöndre vágytam, tovább mentem a MAFILM-telep felé. Kiérve a parkból, megdöb­benve vettem észre, hogy az erdő bal oldala végig kerítés­sel van elzárva a kirándulók elől. Két megoldás kínálkozott, vagy visszafordulok, vagy a kerítés mellett heverő ágak között botorkálok tovább. Az utóbbit választottam. Elértem a telepig, de ott már előttem is kerítés magasadott. Mit tegyek? Visszaforduljak? Az ágak között ugrálva törjek ke­resztül az erdőn, föl a La­tiig? — más út nem kínál­kozott. Nem fordultam vissza, elindultam a Lati felé. Nem volt könnyű. A kidőlt fák, le­tört ágak között nehezen ér­tem el az utat. Dj még mindig nem adtam föl a reményt. Újra nekivág­tam, most már a Táncsics Mihály út végén, az erdő- nek. Ismét csalódás ért. Sem balra, sem egyenesen nem mehettem tovább, minden el van kerítve, sőt még behajta­ni tilos táblát is kitettek. Az egyetlen még le nem zárt sza­kaszon mentem tovább. Az er­dőbe érve újabb meglepetés ért. Az oszlopok. Már le van­nak állítva, tehát nyilván ott is kerítés lesz. Hát így jártam. Akkor, ami­kor mindenkit mozgásra, test­edzésre, sportolásra ösztönöz­nek. Gödöllőn, ahol legalább is így hittem eddig, nagysze­rű lehetőség kínálkozik a leg­egyszerűbb mozgásra, a sétá­ra, a gyaloglásra, tiszta erdei levegőben. Hogyan menjünk így a ter­mészetbe, hogyan kirándul­junk, ha nincs hová? H. G. Gödöllő Elmélet és gyakorlat Munkástanulók vetélkedője Ezen a héten zajlanak a Pest megyei szakmunkásképző is­kolások szakma kiváló tanu­lója és tantárgyi versenyei, amelyekből néhánynak a gö­imíékek és tanulságok A falu lakáshasználati rendje Az egyik hosszúra nyúlt munkanapom után gyalog tet­tem meg a Bag és Hévízgyörk közötti utat. A korán feljött holdvilágnál láttam, hogy egy idős asszony áll szemben a falu főutcájában most épült modern lakóházzal. A ház alagsorából fény hullott az út­ra. Ez a fénycsóva volt tanú­ja a találkozásunknak. — Gyönyörködöm az uno­káim házában — mondta za­vart büszkeséggel az idős asz- szony és anélkül, hogy én bár­mit szólhattam volna, elsie­tett. Volt oka a gyönyörködésre a nagymamának, hiszen az új épület valóban a falu egyik legszebb lakóháza. A régit a múlt év kora tavaszán lökték szét. Sivárnak hat Ezek az egykori falusi épü­letek elnyújtott téglalap alakú, különböző homlokzatokkal le­zárt, nyeregtetős, fehérre me­szelt házak voltak, legtöbb­ször szigeteletlenek, emiatt nedvesek, földes padlójúak, a légterük szűk. ablakaik kicsi­nyek — egészében véve egész­ségtelenek. Jogos volt a nagymama rej­tegetett büszkesége. Az uno­kája háza — mint az utóbbi évtizedekben * építettek zöme — szigetelt falú, melegpadlós, nagy légterű, világos, vagyis egészséges. De valóban a kulturált élet­módot szolgálja-e a hatalmas erőfeszítéssel felépített, sok­szor bizony rikító színezése ellenére is sivárnak ható la­kóház, amely 1 méreteiben tu­lajdonosainak igazán minden kényelmét képes lenne kielé­gíteni. Rendeltetésüknek meg­felelően használjuk-e a nagy házakat Hévízgyörkön, Bagón, Túrán vagy Galgahévízen. Főzés, alvás A hagyományos magyar pa­rasztházban külön helyiségben laktak és külön főztek. A pit­varban volt a tűzhely, itt főz­tek és innen fűtötték a szobát melegítő kemencét. Az első világháború után, amikor a divat miatt el kellett helyez­ni a ruhásszekrényt, a pa­raszti lakáshasználat rendje gyökeresen átalakult. Kialakult a fűthetetlen tisz­taszoba, így a család életének színtere kikerült a pitvarba. Ahol hátsó szoba is volt, ott általában az volt a gyakorlat, hogy vagy a szobában főztek é; laktak, vagy a konyhában főztek és tartózkodtak, leg­feljebb aludni járt be a csa­lád egy része a szobába. Vizsgálva a napjainkban épülő falusi házakban kiala­kult lakásrendet, megdöbben­ve kell tapasztalnunk, hogy az egészségtelen életforma, ami a tisztaszoba létrejötte­kor kialakult, tulajdonképpen lakáshasználati renddé vált a legtöbb falusi családban. Az új házak három-négy, néha több szobásak: konyhával, kamrával, fürdőszobával el­látva. A leggyakoribb rend az, hogy két-három, olykor több szobát is tisztaszobának te­kintenek. Megnövekedett anya­gi lehetőségüknek megfelelően gazdagon berendezik, a külön­böző garnitúrák, függönyök, szőnyegek, csillárok nem hiá­nyoznak, újabban tapéta és poszter is kerül a falra, de a család a konyhában él, alszik és főz. Fűtetlen kamra Vannak házak, melyeket eleve úgy építettek, hogy a la­kókonyhát a kiemelt pincének vagy süllyesztett földszintnek nevezhető helyiségben rendez­hessék be. Ezekben a lakó­konyhákban és lakópincékben természetesen igen kedvezőek a körülmények a régi pitva­rokhoz, de még szobákhoz vi­szonyítva is. Általában tága­sak, szigeteltek, nagy abla­kaik vannak, kövezettek. Ezt a képet látta azon az estén a boldog nagymama, amikor unokája kétszintes la­kóházát nem kis büszkeség­gel nézegette. Senki nem vi­tathatja büszkeségének és elé­gedettségének jogosságát, még akkor sem, ha a lakópincéből áradt a fény. Ö ugyanis akkor volt fiatal, amikor a hátsó szobában is csak az öregek és a gyerekek aludtak, a le­gények az istállóban, a fiatal házasok fűtetlen kamrában kemény szalmazsákos ágyon, vagy . pokróccal letakart diki- csen töltötték az éjszakát. Ma modern bútorokat, heverőket látunk a lakókonyhákban is. Sár, por De miért csak egy szobát használnak, kérdezte az élet­módot kutató kérdőív össze­állítója? A kérdésre, tapaszta­lataim alapján, így összegző­dött a válasz: a jelenlegi életforma miatt. Egész nap csak valamelyik asszony van otthon, akit a munkája a konyhához köt. A férfiak tá­vol vannak. Üzemben, a ha­tárban, esetleg a házikertek­ben matatnak. Ha bemennek a házba, sáro­sak, porosak. Ha pedig lefek­vésre kerül sor. a meleg kony­hában alszanak télen, mert éjszakára befűteni egy szobát nehéz, felesleges fáradság és kiadás. Ahol fiatal házasok is vannak, azok már valamelyik tisztaszobában alszanak. De van külön szobája a nagylány­nak és a legénynek is. Fercsik Mihály döllői 202-es Madách Imre Szakmunkásképző Intézet ad otthont. A megye legjobb ti­zenöt szobafestő-mázoló és ta­pétázó tanulója szerdán kezdte a versenyt és tegnap fejezte be. A fodrászok — öten van­nak —. tegnap elméleti tudá­sukból adtak számot, vasárnap gyakorlati készségüket mutat­hatják be. Ma. pénteken huszonhárom matematikus és huszonnégy fiz ileus verseng a helyezésekért. Marad még verseny a jövő hétre is. Szombaton a szak­munkások szakközépiskolái ta­nulóinak megyei tanulmányi versenyére kerül sor váro­sunkban. Matematikából, fizi­kából. maavarból és történe­lemből mérik össze tudásukat. Ezután rendezik meg a Ki tud többet a Szovjetunióról cí­mű vetélkedőt. A legjobbak be­kerülnek a Békéscsabán ren­dezendő területi döntőbe. Veresegyházi fodsiker A veresegyházi labdarúgók hagyományaiknak megfelelően az idén is közös alapozáson vesznek részt, ezúttal Gyulán. Onnan kaptuk az értesítést, hogy sikeres edzőmérkőzést tartottak: Kövesdi Vince két, illetve Goszd József góljaival 3-0-ra legyőzték a Békés me- avei bajnokságban szereplő Gyulavári Medosz csapatát. Városi moziműsor . A birodalom visszavág. Szí­nes amerikai fantasztikus ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 4. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents