Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
VÁCI A A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1982. FE3RUÄR 11., CSÜTÖRTÖK üresen áll a szolgálati lakás Ami hiányzik a gazdaságból K. Cs. Fehér falú tornácok Lénézőben Törökhegyen A járásban élnek Művészek baráti találkozója A lakosságnak több mint a fele falvakban él, ahol ritkábban kerül sor művészeti eseményekre, kevésbé nyílik lehetőség találkozni alkotókkal és alkotásokkal, nehezebb élesztgetni a művészet emberformáló hatását. Nem közömbös az sem, hogy a felnövekvő nemzedék hogyan tekint a világra, felismeri-e a környezetében fellelhető értékeket, miként válik a művészeteket értővé és befogadóvá. Az esztétikai, művészeti nevélőmun- ka eredményeiről, gondjairól és lehetőségeiről volt szó azon a baráti találkozón is, melyet az MSZMP járási bizottsága és a járási hivatal rendezett február 2-án a járásban élő és itt alkotó művészek részvételével: A baráti találkozón Kri- ma János, a pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelent művészeket, majd Szigeti Sándorné titkár adott rövid tájékoztatót a járás művészeti életéről, a közművelődés és a művészeti nevelőmunka kapcsolatáról. Többek között szólt arról, hogy jelenleg 32 művész tevékenykedik nagyon aktívan a községekben. Az elmúlt évek során szinte mindannyiuknak volt lehetősége saját, vagy csoportos kiállítás rendezésére a közművelődési intézményekben. örvendetesen megnőtt a képzőművészeti kiállítások §záma, évenként 70—75 kiállításra kerül sor, s a látogatottság emelkedését jelzi, hogy ezeket a kiállításokat több mint 30 ezren tekintették meg. Lényegesnek ítélte meg, hogy a művészek és a művészeti alkotásokat terjesztő intézmények sokat tesznek a művészet és a társadalom közötti kapcsolatok megteremtéséért. A tájékoztatót követő eszmecsere során Uhring Zsigmondi festőművész arról beszélt, milyen hasznos lenne eljuttatni a művészi alkotásokat a munkahelyekre, üzemekbe, gyárakba. Kierríelte az általános iskolai tanulókkal való közvetlen foglalkozás jelentőségét a látáskultúra kialakításában. Bakos Ildikó sződligeti művész a környezeti kultúra szerepéről, a népi értékek megtekintéséről, az esztéFöldi Lajosné gödi tanácselnöktől tájékoztatást kaptunk az ötnapos munkahét miatt megváltozott tanácsi félfogadás rendjéről. — Az idevonakozó központi rendelkezés értelmében napi munkaidőnk fél órával növekedett — mondta az elnöknő. Február 1-től ugyan maradt a heti három félfogadási nap, de a csoportok dolgozói hétfőn 1.30-tól 16.30-ig, szerdán 8-tól 16, 30-ig, pénteken 8-tól 12-ig fogadják ügyfeleiket. tikus falukép kialakításában rejlő lehetőségekről és feladatokról szólt. Nagy B. István, a Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége területi tanácsának titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy több lehetőséget kell biztosítani az ország más területein alkotók bemutatkozására is. Javítani kell a vándorkiállítási anyagok színvonalát. Szó esett a zebegényi Szőnyi István Múzeum Baráti Köre által évente megrendezésre kerülő képzőművészeti szabadiskoláról is. Dániel Kornél festőművész elmondta, hogy programjaikat a képzőművészeten túl kiszélesítik a zenei alkotások terjesztésére és a népitánc-hagyományok megőrzésére. Szinte valamennyi résztvevő hangsúlyozta a közművelődési intézmények, iskolák, és a művészek alkotó együttműködésének nagyobb lehetőségét. A sok konkrét, a gyakorlatban is alkalmazható javaslat igazolta művészeink elkötelezettségét, tenniakarását. Dudás László ftaimüsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): február 11-től 14-ig délután 4 órakor A vízesés fia című amerikai ifjúsági filmet játsszák. — Este 6 és 8 órakor az Ellopták Jupiter fenekét című színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjátékot vetítik, III-as helyáron, 14 éven felülieknek. A filmet Philippe de Broca rendezte. Főszereplői : Annie Girardot és Philippe Noiret. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): február 12-én a Minden eladó című lengyel filmdráma van műsoron. Rendezte: Andrzej Wajda. — Február 13-án felújítják a Feltámadás című, kétrészes szovjet filmdrámát. A filmet M. Svejcer rendezte. Csak 14 éven felülieknek! DCM Sásvári Klub (Deákvár) : február 15-én délután 4 órakor a Fekete István híres regényéből készült Vük című magyar rajzfilmet vetítik. — Este 6 órakor az Isten hozta, Mr. Marshall című amerikáí filmet játsszák. A vezetők fogadónapjai nem változtak? A gyakorlat azt bizonyítja, hogy azon is változtatni kell. A vb. titkára minden hétfőn 13.30-tól 16.30-ig, a tanácselnök szerdán 12-től 16 óráig fogad. A ki- és bejelentéseket, az állatkísérő lapok kiállítását, s más hasonló ügyeket a Rét minden napján elintézik. Az ügyfélszolgálat naponta 8— 17 óráig működik. Szombaton nincs félfogadás, csak egy-egy dolgozó tart ügyeletet. Vácrátóti küldöttgyűlés Kongresszus előtt A Vöröskereszt vácrátóti alapszervezete a közelmúltban tartotta meg a kongresz- szust megelőző, beszámoló, vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlését. A taggyűlésen a Vöröskereszt járási vezetősége részéről Remzsö Zoltánná járási titkár, a nagyköségi párt- bizottság részéről Horváth János PB-tag, KISZ-titkár vett részt. Az ülést levezető elnök, dr. Mácsik István körzeti főorvos üdvözölte a tagságot és a vendégeket. A vezetőség nevében Szerencsés Istvánná titkár számolt be a tagságnak az alapszervezet munkájáról. A beszámoló 1977-ben a járási küldöttértekezleten és a Vörös- kereszt V. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósítását értékelte. A taggyűlésen nyolc hozzászóló mondta el véleményét, javaslatát. A hozzászólásokra és a kérdésekre dr. Mácsik István válaszolt, aki az alapszervezet kilenctagú vezetőségének ismét az elnöke, titkára Szerencsés Istvánná óvónő, a járási küldött pedig Baksza Sándorné laboráns lett. Teljes értékű kompozíciók Ez azt est két meglepetéssel is szolgált. Az első a kiadott műsor teljes megváltoztatása volt: egy szám sem egyezett meg azzal, amit hirdettek. Tegyük sietve hozzá, hogy egyáltalán nem a hátrányára. Az egész este két nagy zeneszerző, Schubert és Kodály művészete jegyében zajlott le. A műsor első felében megszólaltatott gyönyörű Scnubert- dalok — köztük néhány ritkábban hallható — az első percben megteremtették azt a meghitt, bensőséges légkört, amely az est folyamán végig betöltötte a termet Feszült belső fegyelem Péczely Saroltának szép hangja van. Különösen a pianói szépek, finoman árnyaltak és tiszták. Sokat nyerne, ha középregisztere erősebb hangjainak enyhe nazalitásá- tól meg tudna szabadulni. Előadását a feszült belső fegyelem, mértéktartás, a külsőségeket mellőző igen jó ízlés és mély átélés jellemzi. Ez a fegyelmezettség egy művésznél igen fontos, még ha ezért nélkülöznünk is kellett például a Csillagom, révészem játékos drámaiságát és báját. Önfegyelme csak a két utolsó Ko- dály-dalban lazult meg kissé (fáradtság?), de mindjárt visz- szatért a ráadásul énekelt íauré-dalban. Azt est másik meglepetése egy fital zongorista: ifj. Fa- sang Árpád. Két minőségben is bemutatkozott, mint kísérő és mint szólista. Már az első hangoknál éreztük, hogy „valaki” ül a zongoránál. Az énekes előadásának minden árnyalatát hajlékonyán követő, de önállóságát végig megőrző játéka pontosan illett Schubert dalművészetéhez, amelyben az énekes és a kíséret karakterisztikus vonásai olvadnak össze egy magasabb szintű tökéletes egységbe. Meg kell jegyezni Mint szólista, Kodály négy zongoradarabját adta elő. Erős kezű, bátor billentésű zongorista, árnyalatait híven követte az igen szép hangú zongora. Szubjektív — másokra egyáltalán nem kötelező — véleményünk szerint legjobb az „II pleut dans la vilié’’ (Esik a városban ...) és a Székely keserves előadása volt. Zongorista heve néhg elragadta kísérés közben is: a Nyugtalan szerelem túl gyors, tempója. és erőssége elmosta a finom részleteket és elfödte, az énekes dallamát. A kiadások tempó jelzéseit nem kell miniig szó szerint venni.. örül az ember, amikor hetven kilométeres utazás után együtt találja azokat, akiket egyenként is felkeresett volna. S mivel feltételezem, hogy Urbán Vilmos, a berneceba- ráti Börzsöny Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Volentér Tibor, az MSZMP Kemence és társközségei községi pártbizottságának titkára és Bárdi István főmérnök engem is érdeklő kérdéseket boncolgatott, halasztva a jövetelem céljára vonatkozó érdeklődést, azt kérdezem: Az előadott műveket Boros Attila vezette be néhány szóval. Szerény és rövid ismertetései nélkülözték a másoktól megszokott fölényességet és álbiztonságot. Mivel azonban ezeknek a bevezetőknek van bizonyos ismeretterjesztő, népművelő jellege, nem tehetjük meg, hogy néhány dolgot szóvá ne tegyünk. Ahogy ő a Schubert előtti dalköltészetet leértékelte, azzal nem érthetünk egyet. Különösen, ha például Beethoven dalaira gondolunk. A távoli kedveshez dalciklus, Adelai, In questa tómba obseura, satöbbi. Schubert költészetének gyökerei ide is nyúlnak. Azt sem értjük, hogy kiket értett a későbbi „utánzókon”. Reméljük, nem Schumannra, Wolfra, Brahmsra, Lisztre gondolt, ök legfeljebb abban utánozták Schubertét, hogy ők is írtak dalokat. Megjegyzéseink vannak Kodályhoz fűzött szavaihoz is. Az előadott dalok egyáltalán nem azért vannak ellátva kísérettel, hogy népszerűvé tegyék őket, hanem teljes értékű kompozíciók! Azonkívül kettő; a Magos kősziklának és az Ifjúság mint sólyommadár nem népdalszövegek, közülük az elsőnek majdnem teljes szövege a Vásárhelyi daloskönyvben (17. sz.), a második majdnem szóról- szórg a Szentsey daloskönyvben található (18. sz.), s már szövegük is elárulja műköltői eredetüket (Balassi-strófa, a második két utolsó sora). Hiszen ez a rövid műsor is jól tükrözte Kodály egyetemes jelentőségét és átfogó koncepcióját, amelyben a múlt-jelen- jövő vertikális tagozódását átszövi egy szintén több rétegű horizontalitás, s melyet ezzel a két szóval jellemezhetnénk: magyarság és Európa. Szerintijük Végül volna egy javaslatunk a művésznőnek. Mivel a dalokat úgyis eredeti szövegükkel énekli, műsorfüzeteiben felhasználhatná nagy költőink műfordításait, ha van ilyen. Gondolunk itt például Kosztolányi Dezső Nyugtalan szerelem és Szabó Lőrinc Ganü- medész (ez Ganymed magyar fordítása) műfordításaira, melyek — mondhatni — szinte ‘egyenrangúak az eredetiekkel. Igen lehangoló volt a műsorfüzetnek a kottákra nehézkesen applikált szövegeit olvasni, melyeknek legtöbbször az eredeti versek hangulatához, sőt sokszor a mondanivalójához is vajmi kevés közük van. Sólyom Károly — Miről beszélgettek? Ügy látszik, egyből a dolgok közepébe vágtunk, mert a vezetők egymásra •tekingetve hallgatnak. — Ipar kellene — mondja röviden Urbán Vilmos, mint később kiderül, a dolog lényegét fogva meg. Messze esik Bercenebaráti ugyanis még a lokálpatrióták szerint is az „isten háta mögött” van. A termelőszövetkezet a fiatal férfiaknak nem tud szakmát biztosítani. Ezek elmennek dolgozni. Hiába vannak női munkahelyek is, a családok előbb-utóbb a nagyobb helységbe, a férfi munkahelyéhez igazodva, elköltöznek. Az elmúlt öt évben ötszázzal csökkent a község létszáma. Bár a folyamat lassult, 1981-ben is hatvanan íratták ki a személyi igazolványukból Bernece- barátit, mint lakóhelyet. Pedig kemény összegeket invesztálnak be szolgálati lakások építésébe, most is üresen áll a művelődési házi igazgató és egy pedagógus házaspár összkomfortja. A község vezetői úgy érzik, hogy minden megvan náluk is, ami más falvakban létezik. Mióta a tv-átját- szó felépült, az adások minősege is jó. Mégsem jön senki. Á termelőszövetkezet a bogyósgyümölcs TR egyik alapítója, s a termesztés szakemberei is inkább kijárnak, semmint leköltözzenek egy szolgálati lakásba. Mindezek miatt volna nagyon fontos, hogy valamelyik gyár férfiaknak való munkalehetőséget teremtsen a faluban. Épületük van, 40—50 személyt össze is tudnának szedni, még anyagi áldozatra is hajlandók volnának. Tárgyaltak már fővárosi üzemekkel, de a távolság miatt — mely költségnövelő tényező — mindegyik fővárosi vállalat visszalépett. Talán több sikerrel lehetne kopogtatni a váci nagyüzemek ajtaján. Szamóca, málna Végig az Ipoly völgyében virágzik a bogyósok kultúrája. A Szobi Szörpgyárral karöltve egy hűtőláncot is kialakítottak az itteni termelőszövetkezetek, mert XX. századi módon akarják a gazdálkodásukat vezetni. — Hogyan állnak ezzel a dologgal Bernecebarátiban? — A málnatermesztés sikere vagy kudarca meghatározza a zárszámadás eredményességét. Tavaly a fekete és piros ribiszke, a szamóca- és a málnatermés 9 ezer 500 tonna volt. Csak a háztájiból 16—18 va- gonnvi jött be. A hűtőház építésébe is azért léptünk be, mert nem akarjuk 27 forintért a hűtőiparnak adni az árut, hogy majd ők 46-ért adják tovább. Maradjon azoknál a haszon, akik megtermelték a gyümölcsöt. Az egész 19 millióba került, a Börzsöny Termelőszövetkezet 8 millióval lépett be. Az egy évre visszavetített nyereség négymillió. Két év alatt tehát megtérül a költség — mondja Urbán Vilmos. — A háztáji gazdák nyeresége is növekedni fog? — Igen — vág közbe hirtelen Volentér Tibor. — Először is azért, mert a szüretelés után egy órával már a hűtőházban lesznek a bogyósok, így akár az utolsó szemig gurulós első osztályúak lehetnek. Az elmúlt években sokszor előfordult, hogy a hűtőipar késedelmes szállítása miatt iparivá romlott a gyümölcs. Aztán konkurrencia is- lesz, mert versenytársai lettünk a dunakeszieknek, mi is tudunk többet fizetni a termelőknek. — Lesz ehhez munkaerő? — A ribiszkét és az ipari málnát 1985-ben már géppel akarjuk szedni. Fokozzuk a háztáji gazdaságok támogatósát. Távolabbról jövő embereknek is adunk tartós használatra málnaföldet. Elképzelhető, hogy szobi, sőt váci családok is itt keresik meg a nem is kevés mellékesüket. Kiegészítő ágazatok — Miből csinál még pénzt a termelőszövetkezet? Hiszen az éves árbevételük 120 millió. — Termelünk búzát, árpát. Van egy fafeldolgozó üze-. műnk, 4Ó fős varrodánk a fő- yárosban. A szolgáltató főágazatunk szintén Budapesten található, takarítanak, műanyagot dolgoznak fel. — És a tehenészet? Azt hallottam, hogy a tejtermelést visszafejlesztették, mert gazdaságtalan volt. Egy kis ideig csend lesz, aztán Bárdi István mégiscsak belefog a magyarázatba. — 1970 körül szakosított telepet építettünk 212 tehén elhelyezésére. Az istálló technológiailag már akkor sem volt jó. Azóta toldottuk, toldoztuk, javítottuk. Mégsem felelt meg a mai gazdaságos- sági követelményeknek. Ráadásul jókora munkaerő- hiánnyal küszködtünk. A tej- hozam alacsony volt. Amikor a Vác Környéki Szarvasmarha GT. megalakult, kiderült, hogy az üszőborjú hizlalása megoldatlan. Mi vállaltuk ezt a feladatot, jelenleg ötszáz borjút hizlalunk. Megjegyzem, hogy a régi méregdrága istálló még erre sem vehető igénybe, a régiekben alakítottuk ki a férőhelyeket. A sza- badtartásos rendszert választottuk, öten végzik el a szükséges munkákat. Beépített rendszereket nem alkalmazunk, a gépesítés csak közepes. A régi istálló terménytároló lesz. Üszőnként 2 ezer forint a tiszta hasznunk. Vicsotka Mihály AZ ÖTNAPOS munkahét hatodik napján lónézőbe mentem Barnával a váci Törökhegyre. Barna az innét kétszáz kilométerre lévő, Bocskai hajdúi által telepített község utolsó házából, mint a fehér falú tornácok gyermekkövete indult el a hatalmas kollégiumba, hogy szaporítsa a néptanítók gyérülő seregét. Zengő, bariton hangjára tanárai hamar fölfigyeltek és mivel akkor slágerfesztiválra még nem küldhették, kántornak nevelje ki Nagykőrös és Sárospatak. Az új világ születésekor ő is rádöbbent elmaradásunkra és ismét kezébe vette a tankönyvet, hogy nevelje népét. Ma Vácott, a felnőttek általános iskolájában vezeti be tanítványait a biológia világába. — Kórtünet — mondta, miközben kapaszkodtunk a meredek utcán —, hogy az emberiség társaság nélküli életet él és kényelemszeretetében eltu- nyult. Az életnek pedig kérlelhetetlen törvényei vannak: Aki csak önmaga érdekeire gondol, nem kötődik, gyökereivel nem kapaszkodik semmihez, az minden közösség ártalmára van. Előbb-utóbb szembekerül mindenkivel, önmagával és az élettel is. Aki lakásának bezárt rabja, a kényelemszeretet szolgája lesz, az megpenészesedik, megkörnyékezi minden betegség és elkor- csosodik. Emberek közé és a levegőre kell menni! A szmog helyett hetente kétszer a természet illatát, erejét kell magunkba szívni. Biztos vagyok abban, hogy aki az ötnapos munkahetet kitalálta, elsősorban erre gondolt. FÖLÉRVE A DOMBRA, pi- hegni egy kicsit visszanéztünk Vácra. Aki innét még nem látta, nem is tudja, milyen szép a város. Barna folytatta: — Talán nekünk volt a legnehezebb, akik a régi és az új mezsgyéjén álltunk. Én még a falut is elvesztettem, ahová kötődtem. Anyám halála után házunkat lebontották, az egész falu kicserélődött. Nem várnak már vissza. Kapaszkodónak vettem ezt a lovat, meg Törökhegyen a maroknyi földet, hogy szántsak, vessek és örömet arassak. Még a szerszámokat is magam készítettem. Jó, hogy társra leltem tizenhat éves fiamban. Aztán jöttek a szomszédok és ma már tartozók valakikhez. Itt, Törökhegyen, otthon, Deákváron, most vasárnap pedig magam is lónézőben voltam Kis- vácon Kurdiéknál. 'Hallgattunk egy sort, majd lassan, meggondoltan mondta: — Látod, néked is lehetne szép hivatásod. Légy prófétája annak, hogy az emberek az ötnapos munkahét adta szabadsággal jól gazdálkodjanak, menjenek levegőre. köJ tödjenek társasághoz. Én mindennap kint vagyok. Megetetem az állatokat, faragcsálok, mászom a hóbuckákat és nem fáradok el. Sőt, frissen érek vissza Jázmin téri lakásomba, bár ugyanazt teszem a szabad időmben, mint amire tanítványaimat tanítom. MEGÉRKEZTÜNK. Barna tizenhat éves fia kihozta az istállóból Csillagot. Átjött a szomszéd is. Mészáros Gyula . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) B. M. Finoman a'rnyalí a tiszta hang Péczely Sarolta dalestje Gödi tájékoztató Félfogadás a tanácskázán
