Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

Rekordforgalom Könyvtári mérleg 1981-ről Weisz Gábor könyvtárigaz­gató és munkatársai elkészí­tették a Vác város és a váci járás tanácsi fenntartású könyvtárainak 1981. évi hely­zetéről és tevékenységéről szóló statisztikai jelentést. Ezek több számadata nemcsak a szakemberek, de a nagykö­zönség számára is érdeklődés­re érdemesek. 1981. december 31-én Vác városban 5, a járásban!43 ta­nácsi fenntartású közművelő­dési könyvtár működött. Ezen­kívül hét külterületi lakott helyen (például Fót-Sikátor- puszta, Zebegény-Űjvölgy) a művelődési autó biztosította a könyvkölcsönzés lehetőségét. A tanáeskönyvtárakban Vácott 17 főfoglalkozású és 8 tiszteletdíjas, a járás­ban 15 főfoglalkozású, 8 részmunkaidős és 23 tisz­teletdíjas könyvtáros szol­gálta ki az olvasókat. Az érdekes jelentés beszá­mol arról is: hogyan alakult a múlt év végén a könyvtárak­ban őrzött könyvek és más do­kumentumok száma? A Városi-Járási Könyvtár­ban és a szervezetileg hozzá­tartozó Gyermekkönyvtárban, valamint három másik fiók- könyvtárban 96 680 kötet köny­vet, 1923 bekötött folyóirat év­folyamot, 1764 darab hangle­mezt, 58 tekercs mikrofilmet és 642 különféle más doku­mentumot (térképet, metszete­ket stb.) őriznek. A váci járás közművelődési • könyvtáraiban összesen 235,367 kötet könyv, 304 bekötött folyóirat évfo­lyam, 1075 darab hanglemez és 2015 egyéb kiadvány talál­ható. 1981-ben a Városi-Járási Könyvtár 11 273 kötet könyv­vel, 116 megőrzött folyó­irat évfolyammal, 624 darab hanglemezzel és 31 tekercs mikrofilmmel gazdagodott. A váci járás könyvtárai számá­ra 12 614 kötet új könyvet vá­sároltak a községi tanácsok. Ezenkívül 214 évfolyam folyó­irattal és 3661 darab hangle­mezzel gyarapodott a községi könyvtárak állománya. A gyűjtemények fejlesztésé­re Vácott 539 ezer forintot, a járásban pedig 616 ezer forin­tot fordítottak a könyvtárak fenntartói. A nagy anyagi áldozatok árán fejlesztett tanácsi könyvtárakat soha ilyen sokan még nem vették igénybe. A könyvtári ta­gok száma Vác városban 5937, a járás területén 10 441 volt. A beiratkozott olvasók a vá­rosban 95 046, a községekben 262 760 könyvet kölcsönöztek. A Mártírok útjai Városi-Já­rási Könyvtárat a 12 hónap alatt 57 238 látogató kereste fel. A könyvkölcsönzés mel­lett a sok száz folyóirat, a gazdag kézikönyvtár és a hangtár segítette a kutató­munkát, a sokirányú érdek­lődés kielégítését. A zenei részleg 1981-ben 3224 látoga tót fogadott s 269 igénylő szá­mára összesen 638 hanglemez­ről készítettek .másolatot. Ez műfajilag megoszlott a ko moly zene, a nyelvlecke, az irodalmi lemezek, valamint a jazz-könnyűzene között. ' Igen sok látogatója volt a könyvtár kisgalériájában ren­dezett 11 képzőművészeti és kulturális kiállításnak, mind többen érdeklődnek a könyv­tárépületben elhangzó előadá­sok iránt. P. R. Tanulmányi verseny Holnap, február 3-án .zárul hat váci általános iskolában a tanulmányi verseny. Az isko­lák tanulói társadalmi kutató, orosz nyelv, matematika, tech­nikus, természetkutató kate­góriában versenyeztek az el­sőségért. A legjobbak részt vesznek február 20-án a vá­rosi úttörőelnökség által ren­dezendő versenyen, ahol ma­tematikából egyénileg indul­nak. Márciusban pedig sor ke­rül a megyei versenyre, amit Dunakeszin rendeznek meg. Zenei est Vácott a Zeneiskolában hol­nap, február 3-án rendezik meg Varsányi László zongora- művész és Péczel Sarolta éne­kes zenei estjét. A műsorban Debussy- és Liszt-művek hangzanak el. « ----------------­Elmaro d a Hamlet A Madách Imre Művelődé­si Központ igazgatósága köz­li, hogy a szolnoki Szigligeti Színház február 3-ra hirde­tett Hamlet-előadása — tech­nikai okok miatt — elmarad. A már megváltott jegyeket a péíiztár visszaváltja. Új tánctanfolyam Társastánctanfolyam kezdő­dik februárban a váci Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban. Vezeti: Kissné Ké­kesi Ilona tanárnő. Beiratkoz­ni l-ehet megelőzően, vagy az első foglalkozás alkalmával: február 8-án, hétfőin 18.30- kor a 37-es teremben. VÁC| kJvMíi A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1982. FEBRUÁR 2., KEDD üunkáinkat támogatja a Másság Az ellenőrzés nyomán: eredmény A Váci Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság januári ülésén részt vett Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyetese és Császár Ferenc, a Pest megyei NEB elnöke is. Ott volt Rónai Árpád, Dunakeszi város és Krima János, a váci járás pártbizottságának első titkára, Pálmai' László, a Vác városi pártbizottság titkára, Weisz György, Vác városi tanácsel­nök, Metykó Gyuláné, Duna­keszi’ város tanácselnöke és dr. Török Antal, a váci járási hivatal elnöke. Császár Ferenc bejelentet­te, hogy Jenes József, a vá­rosi és járási NEB elnöke betegségére való tekintet­tel — nyu|díjba vonult. A Pest megyei Tanács Bán­falvi Jenőnét választotta meg meg utódjának. Ezután dr. Winternitz Arnold NEB-elnök- helyetes számolt be a Váci Járási-Városi Népi Ellenőrzé­si Bizottság munkájáról, és az ellenőrzési tapasztalatokról. Gondként említette, hogy több vizsgálatnál előzetesen ankétokat kellett szervezni, táblázatokat kitölteni, dolgozók sorát meghallgatni — ezért ke­vesebb idő jutott a vizsgálatok előkészítésére," szervezésére. Több esetben a kitöltendő táb­lázatokból, útmutatókból ke­vesebbet kaptak a szükséges­nél. ÁprUis-május hónapban három fontos téma elemzése egybeesett, ami nem szolgálta a színvonalas vizsgálatok iránti követelmények érvénye­sítését. Sokirányú volt a városi-já­rási népi ellenőrzés múlt évi tevékenysége. A termékszerkezet-váltást két nagy ipari üzemnél (Forte, HAGY) és a Ke­mencéi Vegyesipari Szövet­kezetnél vizsgálták. Az energiagazdálkodás vizsgá­latára harmadízben került sor ugyanazon egységeknél. Szé­leskörűen vizsgálták a lakos­sági áruellátást, és az volt a tapasztalat, hogy az ellátás ál­talában kielégítő volt, azonban tejtermékeknél, húskészítmé­nyeknél, sütőipari termékeknél és édességáruknál több volt a hiámjosság, mint az előző években. A fuvarigények kielégítése a két városban általában megol­dottnak tekinthető, jobb szer­vezéssel, több fuvareszköz be­állításával tovább javítható. Több a gond a vidéken, a kül­ső településeken; itt a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek vállalhatnak nagyobb sze­repet. Nagy visszhangot kel­tett a Pest megyei Temetke­zési Vállalat váci kirendeltsé­génél lefolytatott vizsgálat. A hibák valószínű fő oka, hogy ezt a tevékenységet csak egy szerv végzi, a megrendelők te­hát bizonyos értelemben ki­szolgáltatottak. Dr. Winternitz Arnold be­számolója szerint a NEB mun­káját támogatta a lakosság, a hivatalok, az üzemek. A vizsgálatokat nemcsak intézkedés követte a vizs­gált szervek részéről, de eredmények is születtek az ellenőrzés hatására. A feltárt jelenségeket — a társadalmi tulajdon laza keze­lése, a belső szabályzatok, el­lenőrzések hiánya — megfe­lelő intézkedés, szükség esetén felelősségre vonás követte. A lakossági bejelentések, panaszok tárgya munkaügyi, bérügyi vitákból, szövetkezeti tagsági viszonyból eredt. Szó- vá_ tették az ingatlankezelés hiányosságait, leírták magán- személyek egymás közötti vi­tás dolgait. Sok panasz volt az elektromos háztartási gépek, A lig hiszem, hogy akad olyan ember, akinek nincsenek művészi élmé­nyei, amelyek, ha nem is tudatosulnak / külön-külön, de hatást gyakorolnak a személyiségre. Ha megkér­deznénk az embereket, hogy volt-e benne részük, szin­te kivétel nélkül igennel válaszolnának, még azok is, akik beismerik, hogy nem értenek hozzá. Ha tüzetesen érdeklődünk az emlékekről, kiderül, hogy égy természeti kép, naplemente, valamely film, színházi esemény. A konk­rét műalkotás vagy művé­szi munka, csak második helyen szerepel azoknál, akik nem keresik tudato­san és rendszeresen a kap­csolatot vele. A szépség mégis művészeti élmény­ként él a tudatukban. A találkozások száma végtelen, a lehetőség adott általában. De adott-e azok- ■ nak a gyermekeknek is, akik ágyhoz, vagy tolóko­csihoz kötve élik le életü­ket egy nevelőotthon fa­lai között?! Ez a kérdés foglalkoztatott a göd-új- telepi gyermekotthon mű­sortervének készítésekor. Még azt sem tudtam konk­rétan, hogy milyen gyer­mekek élnek itt, amikor a műsort lekötöttem. Nyújt­hat-e élményt nekik egy előadás? Ilyen és hasonló gondolataimat azzal össze­geztem, hogy ha semmi más nem is, a látványos­ság — ha csak pillanatnyi élményként — már minden gyermeknél jelentkezik. Már ez is eredmény, ha adni akarunk. Szépség és öröm Az észleléstől a valóságig A z életet mindenütt át- szőheti az esztétikum­mal való találkozás. A mű­sort megelőző látogatásom mindinkább meggyőzött erről. A környezet, a köz­vetlen tárgyi világ, amely formáival, egymáshoz il­lő, de egymás mellett el­helyezett tárgyaival meg­határoz valamilyen rende­zettséget, vagy rendezet­lenséget a térben. A tár­gyi környezet ugyan egy­magában még nem a mű­vészeti alkotás megismer­tetése, mégis sokat jelent, különösen a vizuális kultú­ra tekintetében.. A tér ará­nyos rendezése, a vonalak és színek harmóniája, vagy ellentéte, érvényesek a környezetre. Ebben az épü­letben ez a harmónia ural­kodik; és bár művészeti élmények nem feltétlenül kötődnek közösségekhez*) de hatásuk, a tudatosság ten­denciája jelentősen fel­erősödik a közös élmény alapján. Itt szeretnék pár szót szólni ennek az in­tézménynek a kollektívájá­ról. Nem a gondozott gyer­mekek közösségéről — akikről azonnal láttam, hogy nem élményszegények, alkalmasak újabb és újabb örömök befogadására, sőt várják ezeket az esemé­nyeket — hanem a felnőt­tekéről. Gondozókról, pe­dagógusokról, orvosokról — akik ezt a harmóniát meg­teremtették. Amit ott lát­tam — a tér kiképzése, a falak színessége, a színek harmóniája, a pedagógusok szobáját körülölelő bábok és egyéb kézimunkák — találkozások a művészet­tel. Mégpedig sajátosan hangsúlyos találkozások. Olyan észrevétlen alkal­mak, amelyeket a nevelés szervezőinek kihasználatla­nul hagyni vétek, s ez a kollektívq. nem is hagyott kihasználatlanul. Amikor mi népművelők találkozásokat szervezünk emberek és művészek kö­zött, csupán megteremtjük ezt az. élmény kibontako­zásának lehetőségét. A művészet közvetítőinek pe­dagógiai feladata, hogy a feltárásával életközeibe hozzák a művet. Minden­nek megvalósításában szá­míthatnak a befogadó elő­ző művészi élményeire, azok hatásán csiszolódott érzelmi és gondolati rá­hangoltságára és arra az akarati magatartásra, amely biztosítja az új művészi él­mény megszerzéséhez szük­séges szellemi energiát a figyelem összpontosítására, az alkotó fantázia műkö­désbe hozására. Számít­hatott-e minderre Gönczy S. Tivadar és Bálega Mi­hály, amikor az „adni aka­rás” érzésétől vezérelve csupán, ingyen vállalkoz­tak az előadásra? A kör­nyezet, a körülményeket — bármenyire tükrözi is a kollektíva lelkes és odaadó munkáját, figyelmét, oda­figyelését — figyelembe véve, ilyen tisztán és ilyen fokon, azt kell mondanom: nem. Mégis, szinte az első pillanatban létrejött a kon­taktus a két fiatal — és a •„nagyközönség” által nem nagyon ismert — művész és a gyerekek; „Kajla ku­tya a bábú” (amit Gönczy S. Tivadar hasbeszélő szá­maihoz használ) és „Misi bohóc” között. A gyerekek ujjongva várták az. esemé­nyeket. Csoda történt? Nem. „Csak” egy a gyerme­kekkel gondosan, alapo­san, türelemmel foglalkozó kollektíva és két lélektani­lag, művészileg jól felké­szült, széles látókörű ember — akiknek nem ez volt az első ilyen körülmények kö­zött és feltételek mellett megtartott előadásuk — munkájának eredménye tükröződött az örömtől csillogó szemekben. Az észleléstől a valóság megalapozott és esztétikai útón történő felfedezésig az elméleti és gyakorlati meg­ismerés hosszú útja vezet. A szemlélet kitágulása kölcsönhatásban van azzal a ténnyel, hogy ki-ki a maga értelmével egyre több és több tudással gya­rapítsa azt, amit lát, vagy hall. Ügy érzem, Gönczy S. Tivadar és Bálega Mihály ezen az úton járnak. Kí­vánom, hogy ezen az úton járjanak még hosszú ideig, szerezzenek még sok örö­met a gyerekeknek. Bögyös Károiyné igazgató Göd, Művelődési Ház készülékek javításával, ennek határidejével kapcsolatban. Az ülés végén Jenes József­nek munkája elismeréséül át­nyújtották a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést, és a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság emlékplakett­jét. Papp Rezső A legjobbak között Milliárdos gazdaság A közelgő termelőszövetke­zeti közgyűlések időszakában sokasodó előzetes információk között figyelemre méltó ada­tokat közöl a fóti Béke Terme­lőszövetkezet híradója. A több mint 5 ezer embert fog­lalkoztató gazdaság, amely 6 ezer 649 hektáron gazdálko­dik, az ország 12 legnagyobb termelőszövetkezete közé tar­tozik. Fejlődési ütemére jel­lemző, hogy az öt évvel ez­előtti 360 millió forintról ta­valy 1 milliárd 75 millióra nőtt az évi termelési értéke. Az idén pedig másfél milliárd- ra számítanak. Mától Kórházi látogatás Mától, február 2-tól megvál­tozik a látogatási rend a vá­ci Szőnyi Tibor Kórházban. Eszerint kedden és pénteken délután 3-tól 5-ig lehet láto­gatni a betegeket; a vasárna­pi látogatási idő változatlan: délután 2-től 4 óráig. Mert az ember társaslény Virágot k | íz ünnepelt A lapostetejű ház falán fe­kete betűk hirdetik: Öregek napközi otthona, Várariosmiko- la. Belépek az épületbe, A társalgóban idős asszonyt pil­lantok meg. — A vezetőt keresem. — A Bella bevásárolni ment. Várja meg, addig üljön"le oda a fotelba. Maga az új műve­lődési ház igazgató? — mér végig kíváncsian tekintetével. — Nem — válaszolok meg­lepődve. — Mert tudja hónapok óta nincs ott igazgató, s diceg-dö- cög a kulturális élet... Miticsenek egyedül Közben megérkezik „Bel­la”, azaz Sebestyén Istvánná az intézmény vezetője. — 1981. november 6-án avatták az otthont — mond­ja. A régi labdarúgó-pálya öl­tözőjét mintegy félmillió fo­rintos beruházással újíttatta fel a vámosmikolai községi közös tanács. Jelenleg 25 gon­dozottunk van. Az átlagélet­kor úgy 70 év körüli. Célunk, hogy a munkában megfáradt idős emberek ne érezzék ma­gukat egyedül, társtalanul. — Mit tesznek ezért? — Ha szerény keretek kö­zött is, de igyekszünk az igé­nyeiket kielégíteni. Nálunk egy nap programja a reggeli étkezéssel kezdődik. Utána beszélgetünk, társasjátékot játszunk, kártyázunk, az asz- szonyok térítőkét hímeznek. Elolvassuk az újságokat, majd ebédelünk. A délután pihenő­vel kezdődik, aztán mindenki elmondja ügyes-bajos gond­jait. Aki akarja az otthonbi­zottság vezetőjének Fehérvá­ri Andrásnénak mondja el, ami a szívét nyomja. Mi igyekszünk a gondokon enyhí­teni, akár családi problémá­kat is megbeszélni. Sőt: csa­ládlátogatásokat szervezek, a minden hónapban 3—4 idős ember életkörülményeit is­merem meg. -s Miközben az étkezdében el­kezdődik a reggeli, arra ké­rem a házigazdát, hogy mu­tassa meg az intézmény he­lyiségeit. fepLár a falon — A bejárattól jobbra van a társalgó, a pihenő. Balra az ebédlő, a konyha és az iro­dám. Egyébként két fürdő is gondozottaink rendelkezésére áll, ott kimossuk ruháikat is. Van mosógépünk, centrifu­gánk és hajszárító gépünk. Visszatérünk az irodába. A „falra pillantok, ahol a névna­pok listája függ. — Mindenkiét megünnep- lik? — Természetesen. Krómest és virágot kap ilyenkor az ün­nepelt. El sem hiszi milyen derűs itt ilyenkor az élet. — Kik patronálják önöket? — A községi közös tanácson kívül a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet Arany János szocialista brigádja, és a Vá­ci Kötöttárugyár. Minden rendezvényünkről esemény­napló készül, így a felügyeleti szervek betekinthetnek mun­kánkba. Hadd említsem meg, hogy minden csütörtökön ki­jár a körzeti orvos is. — Mik a további terveik? — kérdezem búcsúzóul. — Szeretnénk megtartani jő kapcsolatunkat a kemencéi és a verőcemarosi öregek napkö­zi otthonával. Ezért felújít­juk a cserelátogatásokat. Tervbe vettünk egy kirándu­lást a tavasszal Esztergomba, ősszel pedig a vácrátóti Bota­nikus kertbe szeretnénk el­jutni. Nagy Péter LefM sarkak mesterei A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet sződ- ligeti cipészrcszlegében havonta átlagosan 200 pár cipőt ja­vítanak. A képen: Nagy József csizmásarkalás közben. Barcza Zsolt felvétele .ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents