Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

Megnyílt az SZVSZ X. tonátsbsása Világkongresszus Havannában Havannában tegnap meg­nyílt a X. szakszervezeti vi­lágkongresszus. Mintegy ezer küldött vesz részt a tanácsko­záson 373 szakszervezet kép­viselőjeként 150 országból. A kongresszust Fidel Castro ku­bai állam- és kormányfő üd­vözölte. A küldöttek — amelyeknek sorában ott van Pest megye képviseletében Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára is — szerdán megválasztották a X. szakszervezeti világkongresz- szus elnökségét, és Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének sze­mélyében a megnyitó ülés el­nökét. Gáspár Sándor megnyitó beszédét lapunk 2. oldalán is­mertetjük. Leonyid Brezsnyev üdvözlete Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Február 17-re m m Összehívták a Béketanácsct Tegnap ülést tartott az Or­szágos Béketanács elnöksége. Sebestyén Nándorné elnök be­számolója alapján megtárgyal­ta a magyar békemozgalom te­vékenységéről összeállított je­lentést és a mozgalom idei munkaprogram-javasla­tát. Boldizsár Iván elnökhe­lyettes elemezte a nemzetközi és a magyar békemozgalom új feladatait a jelenlegi nemzet­közi helyzetben. Előterjesztése alapján az ülés úgy határo­zott, hogy február 17-re a Parlament Vadásztenmébe ösz- szehívja az. Országos Béketa- nacs ülését, amelynek napi­rendjére az elmúlt évi munka értékelését és az ez évi prog­ram megvitatását ajánlja. Sebestyén Nándorné, a magyar békemozgalom kitün­tető jelvényét adta át a moz­galomban kifejtett eredmé­nyes munkája elismeréseként, Kovács Béla főtitkárnak és Sütő Gyula titkárnak. GÉPESGAZDA M egsüvegelte illő tiszte­lettel a gépész, a fű­tő, az etető, a kéve­hányó, a szalmahordó, a kévevágó, a zsákoló, a tö- rekes a gépesgazdát, azaz a cséplőgép tulajdonosát, hiszen ő volt az, aki fölfo­gadta őket, megszabta a részt, tehát a járandóságot a munka fejében. Huszonr két, huszonnégy ember szorgoskodott kegyetlenül nehéz munkakörülmények közepette egy-egy gépnél, de ez már a cséplés volt, aminek előtte természete­sen le kellett vágni a gabo­nát, kévébe kötni, keresztbe rakni. Ha még mindig ezek­nél az eszközöknél, mód­szereknél tartanánk, aligha lehetne reális célnak tar­tani, hogy a hatodik ötéves tervben kétmillió tonnával növekedjék a gabonaterme­lés, elérvén a 15,4 millió tonnát. Múlt és jelen ilyen össze­függéseiről nem sokat töp­rengenek azok az ifjak, akik a holnap gépészei^ lesznek, hiszen van gond­juk éppen elég a tudni-, megismerni valókkal. Mert ha csupán a mai cséplőgép, a gabonakombájn szerkeze­ti, működési rejtelmei ad­nák az elméleti és a gya­korlati leckeanyagot, nos, akkor egyszerűnek bizo­nyulna a birkózás. A bia- torbágyi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet­ben tanuló legénykéknek azonban — a jövendő jio- vényíermesztö gépészeinek — nem kevesebbet kell el­sajátítaniuk, mint a talaj­művelés, a vetés, az ülte­tés, a növényápolás, a be­takarítás, a rakodás, a szál­lítás berendezéseinek keze­lését, karbantartását, üzem­zavar jellegű hibáinak föl­ismerését és megszünteté­sét, Tisztességesen betartott együttműködési szerződés köti össze az említett okta­tási intézményt és a Zsám- béki-medence sok falu ha­tárát átfogó közös gazdasá­gát, a gyerekek számára — túl az iskolai gyakorlato­kon — a termelőszövetkezet a tanüzem, itt kerülnek szembe mindazzal, ami a későbbiekben napi mun­kájuk, kenyérkeresetük lesz. Nyoma sincs maga­tartásukban a megillető- döttségnek. Olyan termé­szetességgel nyúlnak a gyakran félmilliós, annál is drágább gépekhez, beren­dezésekhez, mint valami­kor elődjük a kasza, a ka­pa után, s hiszen igazuk van: ma ez a kapa, a ka­sza. Mivel még kóstolni szakmájuknak, tevékenysé­gükre oktató felügyel, ám mert már második évfolya­mosok, sok mindennel el­boldogulnak kérdezősködé« nélkül is. ők úgy nőttek fel, hogv számukra mindennapos lát­v __________________._____________ vá ny volt a földeken a gép, akár lakóhelyükön, akár a képernyőt nézve, a megszo- kottság pedig a legjobb el­lenszere a cselekedeteket bénító gátlásoknak, félel­meknek. Nincsenek olyan álmaik, hogy megsüvegelt személyei lesznek falujuk, városuk állami gazdaságá­nak, termelőszövetkezeté­nek, mert. ami valamikor mások fölé emelte a gépes­gazdát — a tulajdon és a hozzáértés —, az ma szok­vány, mindennaposán kö­zönséges. Ez az erkölcsi, anyagi kiegyenlítődés azon­ban gyakran annak is for­rása, aminek nem kellene, hogy az legyen: az átlagos mércévé tételének, a szak­mai szürkeségnek. Az ebből az iskolából kikerülő gye­rekeket szívesen fogadják a mezőgazdasági üzemek — amit felügyelet' vizsgálatok éppúgy bizonyítanak, mint gyakorlati tapasztalatok —, mivel értik szakmájukat, kellően képzettek, jól isme­rik a szakmájuk területén alkalmazott anyagokat, szerszámokat, jártasak azok megválasztásában, alkalma­zásában. A bökkenő nem itt van, hanem ott, amikor kezdődik a szembenézés a nagybetűs Élettel; hamaro­san elválik, ki az, aki köny- nyen megalkuszik a közép­szerrel és ki az, aki ad ma­gára, szakmája rangjára, folytonosan kiérdemeltetett tiszteltetésére. Sajnos, a töredékre mondhatjuk csak, a szó mai értelmében gé­pesgazda lett. T ársítható-e a kiemelke­dők számának gyara­pítását sürgető óhaj és például az olyan, elgon­dolkoztató tény, hogy míg 1976-ban a termelőszövet­kezetekben az erőgépeknek a 13 százaléka volt nullá­ra leírt, 1930-ra ez az arány 35 százalékra emelkedett? A vaskos realitások és a holnapot célzó óhajok kö­zött igenis szükséges a tár­sítás, mert — és ez is csak utalásnyi példa — 1985-re a Mezőgép Tröszt teljes ter­mékválasztékának a fele hároméves és annál fiata­labb konstrukció lesz. Ilyen bonyolult hálózatban mo­zognak, cselekszenek a mai és holnapi gépészek, azaz éppen a szűkösebb eszköz­fejlesztési lehetőségek, va­lamint az új műszaki meg­oldások Okos egyeztetése, józan kamatoztatása kíván­ja, sőt követeli meg, hogy egy-egy üzem tág teret nyisson a kiemelkedésnek, a szakmunkájukat szenve­délyesen szeretőknek. E re­ménybeli tágas tér metsző- pontjaiban ugyanis össze­találkozik az egyéni elége­dettség a képességek ki­bontakozása nyomán, s a közös haszon, a munka ma­gas színvonala, .fegyelme segítségével. Mészáros Ottó Elnökségének elnöke üdvözle­tét küldött a X. szakszervezeti világkongresszus résztvevői­nek. Üdvözletében a szovjet vezető méltatja a szakszerve­zetek szerepét a békéért, a leszerelésért, a dolgozók jo­gaiért vívott küzdelemben. A szakszervezetek fő fel­adata az, hogy védelmezzék a dolgozók jogait. A legfonto­sabb jog: a jog a békés életre. Ezt a jogot most fenyegetik — az agresszív imperialista kö­rök, a katonai-ipari komp­lexumok politikája az új vi­lágháború veszélyének foko­zódásához vezet A Szakszervezeti Világszö­vetség szerepéről szólva Leo­nyid Brezsnyev megállapítja: a háború felien, a dolgozóik lét­érdekeiért és jogaiért vívott küzdelem sikere sokban függ a különböző irányzatú szak- szervezetek imperialistaelle­nes, osztályalapon megvalósu­ló együttes akciójától. Meggyőződésem, hogy kong­resszusuk fontos szakasz lesz a nemzetközi szakszervezeti mozgalom küzdelmében, ame­lyet azért vív, hogy a béke, a demokrácia, a társadalmi ha­ladás kérdéseit — amelyek korunk alapvető kérdései —, a dolgozók érdekeinek meg­felelően oldják meg — han­goztatja a X. szakszervezeti világkongresszushoz intézett üzenetében Leonyid Brezs­nyev. (Folytatás a 2. o’dalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í XXVI. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM 1,40 forint 1932. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Látogatás Szentendrén és Tökön Befejeződött Budapesten az E^SZ-konferencia Ászéi György fogadta a főtitkárhelyetteseket Budapesten befejeződött az ENSZ szervezésében több na­pos programmal rendezett nemzetközi tömegtájékoztatási konferencia. Ilyen ENSZ-ren- dezvényre — amelyet a világ- szervezet titkárságának tájé­koztatási főosztálya kezdemé­nyezett — első ízben került sor szocialista országban. A találkozón a szocialista országok tömegtájékoztató esz­közeinek képviselői és az ENSZ magas beosztású tiszt­ségviselői, szakértői eszme­cserét folytattak az ENSZ sze­repéről a béke megőrzésében, a leszerdelésben, valamint más időszerű nemzetközi politikai és gazdasági problémák meg­oldásában. A kötetlen véle­ménycserének az volt a cél­ja, hogy elősegítse az ENSZ feladatainak, tevékenységének jobb megismerését, a világ- szervezet munkájáról szóló Vcdstt foglyok, dámszarvasok Mit rejt a vadásziszák? Még nem kerültek puskavégre ... Milyen volt a vadászsze­rencse tavaly Pest megyében? Hány vadat ejtettek el a nagykőrösi határtól az Ipoly völgyéig terjedő 580 ezer hek­táros vadászterületen? A vá­lasz megszületett: kész a vadásztársaságok múlt esztendei mérlege. Az eredménylista szerint 1981-ben a megyei nimródok 1073 szarvast, 3035 őzet és 1338 vaddisznót lőttek. A csigás fejdíszű muflonból 46 került puskavégre, igaz a korzikai származék nem túl régen, ti­zenöt-húsz éve él a Börzsöny fennsíkjain és lejtőin. Még kisebb volt a dámvadzsák­mány, a lapátagancsúakból mindössze tizenhatot ejtettek el. Az állomány növelése érde­kében hamarosan jelentős dámvad-utánpótlás érkezik a megyébe, Gyulajról 120 állatot telepítenek át a Monor és Nagykáta kqrnyéki erdőkbe. Kisvadak közül a fácán ke­rült leggyakrabban a vadászok iszákjába. A 84 társaság több száz tagja együttesen 55 ezer kakast és tojót vitt haza. Nyu­godt évük volt azonban a fog­lyoknak, a.rendkívül megcsap­pant állományra hároméves vadászati tilal­mat rendeltek el, s ez alól csak egyetlen társa­ság kapott felmentést 23 állat erejéig. Jó eredménnyel zá­rultak ugyanakkor a nyúlva- dászatok, a tapsifülesekből csaknem ötezret élve fogtak be, s ennél is több, 7287 lőve került az asztalokra. Vadréóé- ből több mint 7 ezret, balká­ni gerléből közel 10 ezret ej­tettek el a muskétások, erdei szalonkából pedig 147, vadli­bából 78 jött össze a végelszá­molásnál. A szarvasok, őzek, vaddisz­nók túlnyomórészt a MAVAD hűtőházaiba kerültek, lévén a nagyvad egyik jelentős exportcikkünk, de jutott a vadhúsból időn­ként a helyi éttermeknek, s nagyobb rendezvények esetén a közeli termelőszövetkezetek­nek is. Az apróvadaknak ezzel szemben csak kisebb hányada jutott kereskedelmi forgalom­ba, az 55 ezer fácánból 41 ezer, a 12 ezer mezei nyálból 7 ezer, vadászrész — kompetencia — címén a társasági tagoké ma­radt. , B. E. folyamatos híradást, illetve, hogy ennek érdekében szoro­sabban működjenek együtt a tömegtájékoztató eszközök is. ★ Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szerdán hivatalában fogadta a konfe­rencián részt vett Akasi Ja- szusit és Vjacseszlav Usztyi- novot, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárhelyetteseit. A szívélyes légkörű találko­zón szó volt arról, hogy a bé­ke megőrzésében, a nemzetkö­zi légkör alakulásában külö­nösen nagy felelősségük van az újságíróknak, a tömegtájé­koztató eszközöknek. ★ A konferencia résztvevői szerdán hazánk életével ismer­kedtek. Ellátogattak egyebek között Szentendrére, ahol megtekintették a Kovács Mar­git Múzeumot, Tök községben az Egyetértés Termelőszövet­kezetet keresték feli Lengyelországba istazik Púja Frigyes Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság Külügymi­nisztere Jozef Czyreknek, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívásá­ra február 11-én hivatalos, baráti látogatásra Lengyelor­szágba utazik. Ma 3. oldal: Még senki földje 4. oldal: A környezetről — gyerekszemmei Heti filmjegyzet 7. oldal; Adshead úr gondtalan... 8. oldal: Hsbpisztolyból lőtt szappan Fűt sosem, csak fát ígért Partizánok, ellenállók Bajtársak találkozója Bajtársi találkozót rendezett szerdán a Magyar Ellenállókj Antifasiszták Szövetsége Bu­dapest felszabadulásának kö­zelgő 37. évfordulója alkalmá­ból a Belügyminisztérium mű­velődési házában. A találkozón részt vettek hajdani akciócsoportok: az újpestiek, a kőbányai, a pest- erzsébeti, az Aszódi úti, az óbudai, a rákoshegyi, a cse­peli, a sashalmi, a dunavarsá- nyi, a MÉMOSZ, a bányászok és más fegyveres csoportok volt tagjai, lspánovits Már­ton, a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetségének főtit­kára köszöntötte a bajtársi ta­lálkozó résztvevőit, majd Sár­közi Sándor, a MEASZ aléinö- ke mondott ünnepi beszédet. Kát tsz tavalyi mérlege Milliomosok számvetése Pest megye két termelőszö­vetkezetében, a sződi Egye­sült Virágzó és a kisnémedi Aranykalász Tsz-ben rendez­ték meg tegnap a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést. Az említett mezőgazdasági • üze­mek nemcsak abban bizonyul­tak hasonlónak, hogy sikeres esztendőt hagytak maguk mö­gött, hanem tevékenységük­ben az is közös vonás, hogy az állattenyésztési ágazat­ban kiemelkedő eredmé­nyeket értek cl. A sződi termelőszövetkezet, a mérleg szerint 263 millió fo­MÉklsicsőrzi restaurálás a* rint termelési értéket és 40 milliós nyereséget meghaladó összeget könyvelhetett el ta­valyról. Az alaptevékenység­ben, s ezen belül az állattar­tásban már 1980-ban elhatá­rozták a termékszerkezet-vál­tást, a májhibrid libatenyész­tést. Jelenleg ötezer tojóval rendelkeznek, amelyek az idén kezdték meg tertnelésü- ket. Nagy reményeket fűznek a prémes állatok — a róka, a görény és. a csincsilla — te­nyésztéséhez is. Több mint 10 millió forint­tal nagyobb jövedelmet, 46 millió forint hasznot mondhat magáénak a kisnémedi tsz. A Magyar Nem­zeti Galéria régi művészeti gyűjte­ménye. az 1090— 1300-ig terjedő időszakból, mint­egy 1000 felbe­csülhetetlen érté­kű műtárggyal rendelkezik. Az Európában is je­lentősnek számító gyűjtemény hely­rehozása, megóvá­sa a restaurátorok feladata. Jelenleg az év végén meg­nyíló kiállításra készülnek, A képen: a szobrok fertőzött faanyagának kon­zerválását látjuk. Különösen a szarvasmar­haágazatban dolgozók le­hetnek büszkék, mert a fajlagos tejhozamok, az egy tehéntől évente fejt tej mennyisége 4100 literről 4700- ra emelkedett. A figyelemre méltó sikernek természetesen rendkívül fegyelmezett tech­nológia képezte alapját. Köz é let Az MSZMP küldöttsége, élén Ballai Lászlóval, a Köz­ponti Bizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetőjével, szerdán az Etiópiái Dolgozók Pártja szervező bizottságának meghívására Addisz Abebába utazott. A delegáció látogatást tesz a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Madagasz­kárt Demokratikus Köztársa- j Ságban és a Mozambiki Népi Köztársaságban i*.

Next

/
Thumbnails
Contents