Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1983. FEBRUÁR 10., SZERDA Csők éli, meg nem szófal Drága kincsünk anyanyelve A csecsemővel is beszélgetni kell A gyermekgondozási szabad­ságon töltött hónapokra, évek­re, az azt igénybe vevő nőkre ismét figyelemre érdemes, ta­nulságos adat hívja fel a fi­gyelmet. A három, otthoni évet, bár igénybe veszi, mégis nehezen tűri a legtöbb fiatal anya és a gyermek szellemi fejlődése sem éri el a kívánt szintet. Furcsán hangzik, de előnyö­sebb helyzetben vannak a böl- csődés gyerekek: országos ada­tok is mutatják, hogy az óvo­dába kerülők közül az előző­leg hosszabb-rövidebb ideig bölcsődébe járók szókincse, be­szédkészsége magasabb szin­ten van, mint azoké, kiket édesanyjuk három évig otthon nevelt. Nézi a tv-mesét A jól fejlődő, hároméves gyermek már el tudja monda­ni kívánságait, elmeséli, mi történt vele. Egyre többször kezdeményez beszélgetést a felnőttel, meg akarja mutatni, mit csinált, elmeséli, mit lá­tott, kéri, magyarázzák meg, amit nem ért. — Valóban így kerülnek óvo­dába a gyerekek? — kérdez­tük Temesvári Mihályné óvo­dai szakfelügyelőt. — Három évvel ezelőtt a minisztérium kiemelt feladat­ként jelölte meg az óvodákban az anyanyelvi nevelést. Me­gyei megbízásra Cegléden a 3 —6 éves gyermekek körében minden óvodában felmérést végeztünk az anyanyelvi neve­lés helyzetéről. Egyik terület az óvodába kerülő gyerekek anyanyelvi szintjének felmé­rése volt. Az eredmény — szaklapunk is alátámasztja, hogy nemcsak ceglédi jelen­ségről van szó — a bölcsődé­ből jövő gyerekek szókincse nagyobb, jobban megértetik magukat, bátrabban nyilat­koznak, könnyebben teremte­nek kapcsolatot, mint „gyeses” társaik. — Keresték az okokat? — Csak az a kisgyermek ta­nul meg szépen, helyesen be­szélni, az lesz érdeklődő, aki­vel csecsemő kora óta beszél­nek. Akik körül nem némán tesz-vesz az édesanyjuk, gon­dozójuk. Akinek kérdéseire mindig válaszolnak, akivel nemcsak elmennek valahová a szülők — akár az üzletbe —, de láttatnak is. Felmérésünk másik módszere a szülőknek kiadott kérdőív. Ez azt mutat­ta, hogy nagyon kevés szülő tartja fontosnak az óvodásko­rú gyermek beszédkészségének fejlesztését, s talán ez lehet az ok a gyes alatt is. Beszédfejlesztés — Megkérdeztük, szoktak-e mesélni gyermeküknek, jár­nak-e együtt vásárolni? Több­ségükben az volt a válasz, hogy a kisgyerek a tv-mesét nézi egyedül, s ha csak tehe­tik, nem viszik vásárolni, mert az időveszteség. Pedig, ha nem élnek ezekkel a lehetőségek­kel, nagy mulasztást követnek el gyermekük beszédfejlesz­tésében. — Vizsgálódásaink természe­tesen nem álltak meg ezen a szinten. Megnéztük, vajon mi, óvónők megtettünk-e min­dent? Be kell vallani, voltak területek, ahol nem voltunk elég körültekintőek, céltuda­tosak. Az iskolák jelezték, hogy nem tudnak mindig épí­teni az óvodai anyanyelvi ne­velésre. Egyik oka ennek a de­mográfiai csúcs volt, a nagy létszám nem teremtett kedve­ző légkört az anyanyelvi ne­veléshez. A másik ok, hogy az egész napos jelenlét nem tu­datosult minden óvónőben. Ráadásul, nekik is sokat kell olvasni, beszélni, szókincsü­ket frissen tartani, kamatoz­tatni. — Mit jelent az anyanyelvi nevelésben az egész napos je­lenlét? — Az 1971-től érvényben lé­vő új óvodai nevelési prog­ram értelmében nem foglalko­zásokra korlátozódik az anya­nyelvi nevelés, hanem az óvó­nők kihasználják és ki is kell használniuk a várakozási idő­ket, a gondozási feladatok, ét­kezések közben is figyelniük kell a gyermekek beszédfej­lesztésére. Felmérésünk során odajutottunk, hogy majd’ min­den ß. pedagógus személyisé­gétől függ. Ahol az óvónő nyi­tott, beszédes és kifogástalan nyelvtani helyességgel beszél, ott még a lemaradt ismeretű gyerekek is sokkal gyorsabban felzárkóznak. — Milyen feladatokat hatá­roztak meg? — Például, hogy nekünk is nagyobb figyelmet kell fordí­tani a programban megadott anyanyelvi feladatokra. Ezek­nek az eredménye remélhető­leg már az iskolákban is je­lentkezik. Lehetőséget terem­tettünk, hogy hétfőnként a gyerekek elmondhassák hét végi élményeiket az óvodá­ban. Sajnos, gyakran elszomo- rítóan sivár beszámolókat hal­lunk. Van olyan kisgyerek, aki egyetlen élményként a tv-né- zést említi. Reméljük, hogy a szülők szabad idejének növe­kedésével egyre több lesz az olyan óvodás, aki nem győzi mesélni, mi mindent látott, mi minden történt vele, mit tanult anyjától, apjától, testvé­rétől, hogyan játszottak, ki­rándultak, dolgoztak — együtt. — Minden óvodába kerülő gyermekről személyiséglapot állítunk ki, amelyen az első rész a beszédkészséggel foglal­kozik: hogyan teremt kapcso­latot társaival, milyen kérdé­seket tesz fel a gyerek? Több türelemmel — Hogyan segítik a szülő­ket? — Megszerveztük minden óvodában a gyermekkönyv- árusítást. Szülői értekezlete­ken ismertetjük az óvodai kö­vetelményeket, tanácsokat adunk, hogyan' foglalkozhat­nak csemetéikkel ők is, hogy a kívánt szintet elérjék. Beszél­jenek a gyermeknek, hallgas­sák meg, kérdezzék őket. Leg­fontosabb, hogy nagyobb türe­lemmel neveljék, feleljenek minden kérdésére. Persze, eh­hez az is kell, hogy maga a szülő is szépen beszéljen anya­nyelvén. Ha harmonikus a szü­lő és a gyermek kapcsolata, még a lassú beszédfejlődésű gyereknél is nagyon jó ered­ményt lehet elérni. — Ügy tudom, a gyesen lé­vő anyákkal is kapcsolatot te­remtettek. Na otthon vannak — Az egészségügyi osztály közreműködésével, a művelő­dési központban Cegléden is van kismamaklub. Ott az óvo­dai életről előadást tartottunk. Sor került hasonló, gyári ta­lálkozóra. Beszélgetést szer­veztünk lakótelepen élő kisma­mákkal is arról, hogy hogyan készítsék fel gyermeküket az óvodára. — Minden alkalommal meg­lepte a szülőket, mi mindent kell egy óvodásnak tudni. Ke­resni kellene az alkalmat ar­ra, hogy a gyermekgondozási időt otthon töltő nők épp azért, amiért otthon vannak: a gyermekükért, még jobban, ügyesebben kihasználhassák az időt. / Ne csak etessék-itassák, öl­töztessék a kicsinyeket, a sze­retet ne csak a cirógatásban nyilvánuljon meg, hanem épp a gyerek tanítgatásában, neve­lésében. Akkor talán, ha cse­metéjük óvodás lesz, nem in­dul hátránnyal a bölcsődéből óvodába kerülőkhöz, hasonlít­va. Győrffy Annamária A csonthéjasokról Kertészeti előadás Február 15-én, hétfőn dél­előtt 10 órai kezdettel Ceglé­den, a városháza nagytermé­ben dr. Surányi Dezső tudo­mányos kutató A csonthéjasok kemizálása, különös tekintet­tel a nagyüzemi és házikerti igényekre címmel tart elő­adást. Ezt követően Lelkes Lajos, a Mezőgazdasági Kiadó főszerkesztője ismerteti az ag­rártermelés szolgálátában ál­ló kertészeti szakkönyveket. Helytálltuk ez alapítók Az életem köt ehhez a csapathoz T? letem tizenkilencedik évé­*-J ben jártam annak az ok­tóberi viharnak az idején. 1955-ben az iskolából a gép­állomásra kerültem dolgozni, a mai Mezőgép elődjéhez. Elő­ször brigádelszámoló voltam, majd az egyik traktorosbrigád vezetését bízták rám. 1956 őszén már tagja voltam a pártnak. Az októberi események ele­jén nem voltak pontos hírek a dolgokról, s mi néhányan ön­szántunkból elhatároztuk, hogy megszervezzük a gyári őrséget. Benn voltunk éjjel- nappal. Valamivel később kezdtek érkezni a hírek a tör­téntekről, néhány hangadó megalakította a munkástaná­csot. Mi nem avatkoztunk be­le ezekbe a dolgokba, bejár­tunk továbbra is a munkahe­lyünkre. A traktorosokkal együtt azt tartottuk, hogy jövőre is kell a kenyér, s hogy megteremjen, ahhoz szántani, vetni kell. Nem állt le a brigád, min­denki tette a dolgát. Novem­ber -4. után ismét a rendes ke­rékvágásban mentek a dolgok. Eljött a március, amikor Joó Ágoston, az akkori igazgató bejelentette, hogy egy mun­kásőr szakasz alakul a város­ban. Elbeszélgetett velem, s azt mondta, hogy többek között rám gondolt. A szüleimmel meghánytuk-vetettük a dolgot, s ők azt tanácsolták: men­jek, ha úgy érzem, hogy ott a helyem, csak szégyent ne hozzak rájuk. Jelentkeztem a parancsnoknál, felvettek, es­küt tettem. Idővel szakaszpa­rancsnok lettem, később szá- zadparancsnok-helyettes. A munkámat és a fegyveres szolgálatomat megzavarta egy kellemetlen esemény. 1969- ben megbetegedtem, hosszabb szanatóriumi kezelésre szorul­tam. Akkor megkérdezték, le­szerelek-e? Gondolkodási időt kaptam, a feleségemmel meg­tárgyaltuk a dolgot, s ő ekkor 'is nagy megértést tanúsított, mondván, hogy — ha egyéb­ként győzöm, vállaljam to­vábbra is ezt a pártmegbíza­tást. így nem szereltem le, ha­nem századírnoki beosztásban folytattam a szolgálatot. Cegléd legnagyobb AÜSC-áraháza Megnyílt, minden jóval A Károlyi lakó­telepen működik Cegléd legnagyobb ABC-áruháza. A tetszetős, tágas épületben szellő- sen elrendezett polcsorok, nagy hűtőpultok várják a vevőket. Az ok­tatási kabinet is ott működik, mely a szakmunkáskép­zést segíti. Felső képünkön: korszerű TEYLER hűtőpultokban tá­rolják a tejtermé­keket, mirelit áru­kat. Alső kénünkön: az áruház Kossuth Ferenc utcára né­ző homlokzata. Ahogy teltek az évek, az én életem is változott. 1965- ben, majd 1976-ban született egy-egy kislányunk. Munkahe­lyemen munkagéptechnikus, művezető lettem. Jelenleg szállítási csoportvezető va­gyok és a készáruraktár gaz­dája. Kezdettől fogva hűséges vagyok a munkámhoz és az egyenruhámhoz, s jelenleg a zászlóalj-törzs személyi állo­mányába tartozom. Horváth Géza, a volt szá­zadparancsnokom tréfás ne­hezteléssel szememre is vetet­te, hogy hűtlen lettem hozzá­juk, de nyomban hozzátette, hogy természetesen ezentúl is szívesen látnak az alegység­gyűléseken. Ha végiggondolom az egyen­ruhában töltött negyedszáza­dot, sok emlék megelevenedik bennem. Amikor Cegléd az ár- és belvíz fojtogató szorításá­ban volt, a Pesti út környé­kén védtük a gátat. Viaskod­tunk a vízzel, homokzsákok­kal erősítettük a gátat, hideg­ben, éjszakában biztosítottuk a ránk bízott részt, Zakar Já­nossal egy csónakban. Jó érzés volt, hogy sikerült helytállnunk. Egy másik alka­lommal az albertirsai kender- áztató-tónál kisiklott egy sze­mélyvonat. Azt a parancsot kaptam, hogy a munkásőrség autójával azonnal induljak, szedjem össze nyolc társamat, kit hol találok, s nyomban je­lentkezzem a helyszínen intéz­kedő parancsnoknál. Végig dudálva robogtunk a régi 4- esen. Odaérve — szerencsére — nem volt szükség ránk, de megköszönték a gyors segít­ségnyújtást. Arra még em­lékszem, hogy Sági Lacit, a téglagyári fűtőt, a kemence mellől szólítottam el. Jött is azonmód kormosán, addig a felesége állt a helyére. Megragadt bennem az első május elsejei felvonulás is. Előtte azt vitattuk, bemutas­suk-e a városnak, milyen új fegyverek növelik ütőképessé­günket? Végül nekünk jutott a feladat, hogy a Rákóczi út hepehupás macskaköVein vé­gighúzzuk a géppuskát. Andó elvtárs volt a társam, a sütő­ipar mostani igazgatója. Ha már neveket említek, az első helyen a Horváth Géza bácsiét kell mondanom. Ő volt a századparancsnokom, s mellette, helyettesként nagyon sokat tanultam, becsülöm, sze­retem mind a mai napig. Fel­villan bennem egy nem túl régi epizód is. Amikor a múlt ősszel alegységgyűlést tartot­tunk a gyárban, ott volt Joó Ágoston is, aki most ismét az igazgatónk lett. Amint meg­látott, átölelt és megcsókolt. Azt mondta: nem csalódtam benned! Ez nagyon jólesett. A míg az egészségem engedi, és szükség van rám, szí­vesen folytatom a szolgálatot. Heten vagyunk már csak ala­pítók a századból, de egyikünk sem gondolt arra, hogy lesze­reljen. S ahogy teltek az évek, úgy szaporodtak acélszürke zubbonyomon a kitüntetések. A többi között megkaptam a Haza Szolgálatáért ezüst érdemérmet, a Kiváló parancs­nok kitüntetést, többször or­szágos parancsnoki dicséretet, a szolgálati érdemérmeket. A törzslapomon szépen telik a jutalmak, dicséretek, kitünte­tések rubrikája. Azért sem esne jól a búcsú huszonöt év után, mert itt nagyszerű társakra tettem szert, akiket megszerettem, kölcsönösen ismerjük, becsül­jük egymást. Az életem köt ehhez a csapathoz. v Elmondotta: Gyarmati Mi­hály. Lejegyézte: T. T, Ä Táncsics iskolában Felvétel, zenei tagozatra A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola zenei tagoza­tú iskola. Évente indítanak olyan osztályt, amelyben kü­lön és többet foglalkoznak a jó hallású, ritmusérzékű, ze­netanulásra biztosan kedvet, kapó gyerekekkel. Az első osztályba, zenei tagozatra mindig képességvizsgálatot tartanak. Harmincszemélyes osztály indítását tervezik most, a szeptemberben kezdő­dő új tanévre is. Az iskolában a zenei tago­zatú osztályba jelentkezőknek képességvizsgálaton kell részt venniük. Erre most február 15-én, 16-án és 17-én kerül sor, délután 14—17 óráig, az iskola 23. számú tantermében. Azok a szülők, akiknek gyermeke 1975. szeptember 1. és 1976. augusztus 31. közt született, elvihetik a jelzett időpontban csemetéiket a ké­pességvizsgálatra. Feltétel ele­ve a tiszta, szép énekhang, a biztos zenei hallás és a jó rit­musérzék. A legjobbak szep- temberben a zenei tagozatú első osztályban kezdhetik meg majd a tanulást. Jól szerepelt a Szily-Türei páros Megyebajnok1 irkózómk Apáti-Tóth Sándor felvételei Asztalitenisz: Budapesten rendezték meg Budapest újonc, serdülő és ifjúsági egyéni bajnokságát, amelyen — a versenykiírás szerint — vidékiek is elindulhattak. A CVSE fiataljainak teljesítmé­nye elmaradt a várttól. A jobb helyezésre is esélyes Harczi— Imre (BVSC) ifjúsági páros hamar kiesett, csak a legjobb tizenhat közé jutottak be. Eb­ben a számban a Szily Gy.— Türei kettős ugyanakkor kel­lemes meglepetést szerzett, az elődöntőbe jutásért mérkőz­hettek. A február 12—14 között sor­ra kerülő országos bajnoksá­gon a Ceglédi VSE-t heten képviselhetik: az újoncok kö­zül Szálkái és Orosz (ők az el­ső tizenhat között voltak) és Halmai, aki egy fordulóval hamarabb kapott ki. A serdü­lők között csupán Palásti le­het ott. Az ifjúságiak mező­nyében Harczi a legjobb ti­zenhat között válogatott tár­sától, Káposztástól (Bp. Spar­tacus) szenvedett vereséget. A főtáblára Szilynek is si­került felkerülnie, de ott az első fordulóban nem bírt a szegedi Szosznyákkal. A leg­jobbak csatározásában még Nagy M. vehet majd részt, aki két mérkőzés megnyerésé­vel érte azt el. ★ Teke: Az NB II-ben meg­kezdődött a félidényes bajnok­ság. A ceglédiek rajtja jól si­került, biztosan győzték le a tavalyi ezüstérmes ellenfelü­ket. A KÖZGÉP fiatal csapa­ta jó átlageredményt ért el, valamennyien 425 fa fölött ütöttek. így szerezhették meg ezt az értékes győzelmet. KÖZGÉP SE—Bp. Postás 6-2 (2637-2504) Pontszerzők: Nyíri (469), Rónakészi (445), Szakter (435), Hollósi (431). Birkózás: a Ceglédi VSE birkózói jól szerepeltek Szi- getszentmiklóson, Pest megye ifjúsági bajnokságán, szabad­fogásban. A vasutas fiataljai egy héttel korábban a kötött- fogásúak között is szerepeltek. Az ott első helyezést szerzők közül Galambos Józsefnek és Almási Attilának sikerült a duplázás, vagyis mindkét fo­gásnemben megyebajhokok lettek. A CVSE nyolc éremmel, négy arannyal és négy ezüst­tel gazdagította gyűjtemé­nyét. Első helyezett a már említett Galamboson és Almá­sin kívül Mészáros Imre és Tóth László is. A dobogó második fokára állhatott Nagy László, Alföldi Ferenc, Szikra János és Popp György. U. L. IS.SN 0133—2500- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents