Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1983. FEBRUÁR 10., SZERDA Csők éli, meg nem szófal Drága kincsünk anyanyelve A csecsemővel is beszélgetni kell A gyermekgondozási szabadságon töltött hónapokra, évekre, az azt igénybe vevő nőkre ismét figyelemre érdemes, tanulságos adat hívja fel a figyelmet. A három, otthoni évet, bár igénybe veszi, mégis nehezen tűri a legtöbb fiatal anya és a gyermek szellemi fejlődése sem éri el a kívánt szintet. Furcsán hangzik, de előnyösebb helyzetben vannak a böl- csődés gyerekek: országos adatok is mutatják, hogy az óvodába kerülők közül az előzőleg hosszabb-rövidebb ideig bölcsődébe járók szókincse, beszédkészsége magasabb szinten van, mint azoké, kiket édesanyjuk három évig otthon nevelt. Nézi a tv-mesét A jól fejlődő, hároméves gyermek már el tudja mondani kívánságait, elmeséli, mi történt vele. Egyre többször kezdeményez beszélgetést a felnőttel, meg akarja mutatni, mit csinált, elmeséli, mit látott, kéri, magyarázzák meg, amit nem ért. — Valóban így kerülnek óvodába a gyerekek? — kérdeztük Temesvári Mihályné óvodai szakfelügyelőt. — Három évvel ezelőtt a minisztérium kiemelt feladatként jelölte meg az óvodákban az anyanyelvi nevelést. Megyei megbízásra Cegléden a 3 —6 éves gyermekek körében minden óvodában felmérést végeztünk az anyanyelvi nevelés helyzetéről. Egyik terület az óvodába kerülő gyerekek anyanyelvi szintjének felmérése volt. Az eredmény — szaklapunk is alátámasztja, hogy nemcsak ceglédi jelenségről van szó — a bölcsődéből jövő gyerekek szókincse nagyobb, jobban megértetik magukat, bátrabban nyilatkoznak, könnyebben teremtenek kapcsolatot, mint „gyeses” társaik. — Keresték az okokat? — Csak az a kisgyermek tanul meg szépen, helyesen beszélni, az lesz érdeklődő, akivel csecsemő kora óta beszélnek. Akik körül nem némán tesz-vesz az édesanyjuk, gondozójuk. Akinek kérdéseire mindig válaszolnak, akivel nemcsak elmennek valahová a szülők — akár az üzletbe —, de láttatnak is. Felmérésünk másik módszere a szülőknek kiadott kérdőív. Ez azt mutatta, hogy nagyon kevés szülő tartja fontosnak az óvodáskorú gyermek beszédkészségének fejlesztését, s talán ez lehet az ok a gyes alatt is. Beszédfejlesztés — Megkérdeztük, szoktak-e mesélni gyermeküknek, járnak-e együtt vásárolni? Többségükben az volt a válasz, hogy a kisgyerek a tv-mesét nézi egyedül, s ha csak tehetik, nem viszik vásárolni, mert az időveszteség. Pedig, ha nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, nagy mulasztást követnek el gyermekük beszédfejlesztésében. — Vizsgálódásaink természetesen nem álltak meg ezen a szinten. Megnéztük, vajon mi, óvónők megtettünk-e mindent? Be kell vallani, voltak területek, ahol nem voltunk elég körültekintőek, céltudatosak. Az iskolák jelezték, hogy nem tudnak mindig építeni az óvodai anyanyelvi nevelésre. Egyik oka ennek a demográfiai csúcs volt, a nagy létszám nem teremtett kedvező légkört az anyanyelvi neveléshez. A másik ok, hogy az egész napos jelenlét nem tudatosult minden óvónőben. Ráadásul, nekik is sokat kell olvasni, beszélni, szókincsüket frissen tartani, kamatoztatni. — Mit jelent az anyanyelvi nevelésben az egész napos jelenlét? — Az 1971-től érvényben lévő új óvodai nevelési program értelmében nem foglalkozásokra korlátozódik az anyanyelvi nevelés, hanem az óvónők kihasználják és ki is kell használniuk a várakozási időket, a gondozási feladatok, étkezések közben is figyelniük kell a gyermekek beszédfejlesztésére. Felmérésünk során odajutottunk, hogy majd’ minden ß. pedagógus személyiségétől függ. Ahol az óvónő nyitott, beszédes és kifogástalan nyelvtani helyességgel beszél, ott még a lemaradt ismeretű gyerekek is sokkal gyorsabban felzárkóznak. — Milyen feladatokat határoztak meg? — Például, hogy nekünk is nagyobb figyelmet kell fordítani a programban megadott anyanyelvi feladatokra. Ezeknek az eredménye remélhetőleg már az iskolákban is jelentkezik. Lehetőséget teremtettünk, hogy hétfőnként a gyerekek elmondhassák hét végi élményeiket az óvodában. Sajnos, gyakran elszomo- rítóan sivár beszámolókat hallunk. Van olyan kisgyerek, aki egyetlen élményként a tv-né- zést említi. Reméljük, hogy a szülők szabad idejének növekedésével egyre több lesz az olyan óvodás, aki nem győzi mesélni, mi mindent látott, mi minden történt vele, mit tanult anyjától, apjától, testvérétől, hogyan játszottak, kirándultak, dolgoztak — együtt. — Minden óvodába kerülő gyermekről személyiséglapot állítunk ki, amelyen az első rész a beszédkészséggel foglalkozik: hogyan teremt kapcsolatot társaival, milyen kérdéseket tesz fel a gyerek? Több türelemmel — Hogyan segítik a szülőket? — Megszerveztük minden óvodában a gyermekkönyv- árusítást. Szülői értekezleteken ismertetjük az óvodai követelményeket, tanácsokat adunk, hogyan' foglalkozhatnak csemetéikkel ők is, hogy a kívánt szintet elérjék. Beszéljenek a gyermeknek, hallgassák meg, kérdezzék őket. Legfontosabb, hogy nagyobb türelemmel neveljék, feleljenek minden kérdésére. Persze, ehhez az is kell, hogy maga a szülő is szépen beszéljen anyanyelvén. Ha harmonikus a szülő és a gyermek kapcsolata, még a lassú beszédfejlődésű gyereknél is nagyon jó eredményt lehet elérni. — Ügy tudom, a gyesen lévő anyákkal is kapcsolatot teremtettek. Na otthon vannak — Az egészségügyi osztály közreműködésével, a művelődési központban Cegléden is van kismamaklub. Ott az óvodai életről előadást tartottunk. Sor került hasonló, gyári találkozóra. Beszélgetést szerveztünk lakótelepen élő kismamákkal is arról, hogy hogyan készítsék fel gyermeküket az óvodára. — Minden alkalommal meglepte a szülőket, mi mindent kell egy óvodásnak tudni. Keresni kellene az alkalmat arra, hogy a gyermekgondozási időt otthon töltő nők épp azért, amiért otthon vannak: a gyermekükért, még jobban, ügyesebben kihasználhassák az időt. / Ne csak etessék-itassák, öltöztessék a kicsinyeket, a szeretet ne csak a cirógatásban nyilvánuljon meg, hanem épp a gyerek tanítgatásában, nevelésében. Akkor talán, ha csemetéjük óvodás lesz, nem indul hátránnyal a bölcsődéből óvodába kerülőkhöz, hasonlítva. Győrffy Annamária A csonthéjasokról Kertészeti előadás Február 15-én, hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel Cegléden, a városháza nagytermében dr. Surányi Dezső tudományos kutató A csonthéjasok kemizálása, különös tekintettel a nagyüzemi és házikerti igényekre címmel tart előadást. Ezt követően Lelkes Lajos, a Mezőgazdasági Kiadó főszerkesztője ismerteti az agrártermelés szolgálátában álló kertészeti szakkönyveket. Helytálltuk ez alapítók Az életem köt ehhez a csapathoz T? letem tizenkilencedik évé*-J ben jártam annak az októberi viharnak az idején. 1955-ben az iskolából a gépállomásra kerültem dolgozni, a mai Mezőgép elődjéhez. Először brigádelszámoló voltam, majd az egyik traktorosbrigád vezetését bízták rám. 1956 őszén már tagja voltam a pártnak. Az októberi események elején nem voltak pontos hírek a dolgokról, s mi néhányan önszántunkból elhatároztuk, hogy megszervezzük a gyári őrséget. Benn voltunk éjjel- nappal. Valamivel később kezdtek érkezni a hírek a történtekről, néhány hangadó megalakította a munkástanácsot. Mi nem avatkoztunk bele ezekbe a dolgokba, bejártunk továbbra is a munkahelyünkre. A traktorosokkal együtt azt tartottuk, hogy jövőre is kell a kenyér, s hogy megteremjen, ahhoz szántani, vetni kell. Nem állt le a brigád, mindenki tette a dolgát. November -4. után ismét a rendes kerékvágásban mentek a dolgok. Eljött a március, amikor Joó Ágoston, az akkori igazgató bejelentette, hogy egy munkásőr szakasz alakul a városban. Elbeszélgetett velem, s azt mondta, hogy többek között rám gondolt. A szüleimmel meghánytuk-vetettük a dolgot, s ők azt tanácsolták: menjek, ha úgy érzem, hogy ott a helyem, csak szégyent ne hozzak rájuk. Jelentkeztem a parancsnoknál, felvettek, esküt tettem. Idővel szakaszparancsnok lettem, később szá- zadparancsnok-helyettes. A munkámat és a fegyveres szolgálatomat megzavarta egy kellemetlen esemény. 1969- ben megbetegedtem, hosszabb szanatóriumi kezelésre szorultam. Akkor megkérdezték, leszerelek-e? Gondolkodási időt kaptam, a feleségemmel megtárgyaltuk a dolgot, s ő ekkor 'is nagy megértést tanúsított, mondván, hogy — ha egyébként győzöm, vállaljam továbbra is ezt a pártmegbízatást. így nem szereltem le, hanem századírnoki beosztásban folytattam a szolgálatot. Cegléd legnagyobb AÜSC-áraháza Megnyílt, minden jóval A Károlyi lakótelepen működik Cegléd legnagyobb ABC-áruháza. A tetszetős, tágas épületben szellő- sen elrendezett polcsorok, nagy hűtőpultok várják a vevőket. Az oktatási kabinet is ott működik, mely a szakmunkásképzést segíti. Felső képünkön: korszerű TEYLER hűtőpultokban tárolják a tejtermékeket, mirelit árukat. Alső kénünkön: az áruház Kossuth Ferenc utcára néző homlokzata. Ahogy teltek az évek, az én életem is változott. 1965- ben, majd 1976-ban született egy-egy kislányunk. Munkahelyemen munkagéptechnikus, művezető lettem. Jelenleg szállítási csoportvezető vagyok és a készáruraktár gazdája. Kezdettől fogva hűséges vagyok a munkámhoz és az egyenruhámhoz, s jelenleg a zászlóalj-törzs személyi állományába tartozom. Horváth Géza, a volt századparancsnokom tréfás nehezteléssel szememre is vetette, hogy hűtlen lettem hozzájuk, de nyomban hozzátette, hogy természetesen ezentúl is szívesen látnak az alegységgyűléseken. Ha végiggondolom az egyenruhában töltött negyedszázadot, sok emlék megelevenedik bennem. Amikor Cegléd az ár- és belvíz fojtogató szorításában volt, a Pesti út környékén védtük a gátat. Viaskodtunk a vízzel, homokzsákokkal erősítettük a gátat, hidegben, éjszakában biztosítottuk a ránk bízott részt, Zakar Jánossal egy csónakban. Jó érzés volt, hogy sikerült helytállnunk. Egy másik alkalommal az albertirsai kender- áztató-tónál kisiklott egy személyvonat. Azt a parancsot kaptam, hogy a munkásőrség autójával azonnal induljak, szedjem össze nyolc társamat, kit hol találok, s nyomban jelentkezzem a helyszínen intézkedő parancsnoknál. Végig dudálva robogtunk a régi 4- esen. Odaérve — szerencsére — nem volt szükség ránk, de megköszönték a gyors segítségnyújtást. Arra még emlékszem, hogy Sági Lacit, a téglagyári fűtőt, a kemence mellől szólítottam el. Jött is azonmód kormosán, addig a felesége állt a helyére. Megragadt bennem az első május elsejei felvonulás is. Előtte azt vitattuk, bemutassuk-e a városnak, milyen új fegyverek növelik ütőképességünket? Végül nekünk jutott a feladat, hogy a Rákóczi út hepehupás macskaköVein végighúzzuk a géppuskát. Andó elvtárs volt a társam, a sütőipar mostani igazgatója. Ha már neveket említek, az első helyen a Horváth Géza bácsiét kell mondanom. Ő volt a századparancsnokom, s mellette, helyettesként nagyon sokat tanultam, becsülöm, szeretem mind a mai napig. Felvillan bennem egy nem túl régi epizód is. Amikor a múlt ősszel alegységgyűlést tartottunk a gyárban, ott volt Joó Ágoston is, aki most ismét az igazgatónk lett. Amint meglátott, átölelt és megcsókolt. Azt mondta: nem csalódtam benned! Ez nagyon jólesett. A míg az egészségem engedi, és szükség van rám, szívesen folytatom a szolgálatot. Heten vagyunk már csak alapítók a századból, de egyikünk sem gondolt arra, hogy leszereljen. S ahogy teltek az évek, úgy szaporodtak acélszürke zubbonyomon a kitüntetések. A többi között megkaptam a Haza Szolgálatáért ezüst érdemérmet, a Kiváló parancsnok kitüntetést, többször országos parancsnoki dicséretet, a szolgálati érdemérmeket. A törzslapomon szépen telik a jutalmak, dicséretek, kitüntetések rubrikája. Azért sem esne jól a búcsú huszonöt év után, mert itt nagyszerű társakra tettem szert, akiket megszerettem, kölcsönösen ismerjük, becsüljük egymást. Az életem köt ehhez a csapathoz. v Elmondotta: Gyarmati Mihály. Lejegyézte: T. T, Ä Táncsics iskolában Felvétel, zenei tagozatra A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola zenei tagozatú iskola. Évente indítanak olyan osztályt, amelyben külön és többet foglalkoznak a jó hallású, ritmusérzékű, zenetanulásra biztosan kedvet, kapó gyerekekkel. Az első osztályba, zenei tagozatra mindig képességvizsgálatot tartanak. Harmincszemélyes osztály indítását tervezik most, a szeptemberben kezdődő új tanévre is. Az iskolában a zenei tagozatú osztályba jelentkezőknek képességvizsgálaton kell részt venniük. Erre most február 15-én, 16-án és 17-én kerül sor, délután 14—17 óráig, az iskola 23. számú tantermében. Azok a szülők, akiknek gyermeke 1975. szeptember 1. és 1976. augusztus 31. közt született, elvihetik a jelzett időpontban csemetéiket a képességvizsgálatra. Feltétel eleve a tiszta, szép énekhang, a biztos zenei hallás és a jó ritmusérzék. A legjobbak szep- temberben a zenei tagozatú első osztályban kezdhetik meg majd a tanulást. Jól szerepelt a Szily-Türei páros Megyebajnok1 irkózómk Apáti-Tóth Sándor felvételei Asztalitenisz: Budapesten rendezték meg Budapest újonc, serdülő és ifjúsági egyéni bajnokságát, amelyen — a versenykiírás szerint — vidékiek is elindulhattak. A CVSE fiataljainak teljesítménye elmaradt a várttól. A jobb helyezésre is esélyes Harczi— Imre (BVSC) ifjúsági páros hamar kiesett, csak a legjobb tizenhat közé jutottak be. Ebben a számban a Szily Gy.— Türei kettős ugyanakkor kellemes meglepetést szerzett, az elődöntőbe jutásért mérkőzhettek. A február 12—14 között sorra kerülő országos bajnokságon a Ceglédi VSE-t heten képviselhetik: az újoncok közül Szálkái és Orosz (ők az első tizenhat között voltak) és Halmai, aki egy fordulóval hamarabb kapott ki. A serdülők között csupán Palásti lehet ott. Az ifjúságiak mezőnyében Harczi a legjobb tizenhat között válogatott társától, Káposztástól (Bp. Spartacus) szenvedett vereséget. A főtáblára Szilynek is sikerült felkerülnie, de ott az első fordulóban nem bírt a szegedi Szosznyákkal. A legjobbak csatározásában még Nagy M. vehet majd részt, aki két mérkőzés megnyerésével érte azt el. ★ Teke: Az NB II-ben megkezdődött a félidényes bajnokság. A ceglédiek rajtja jól sikerült, biztosan győzték le a tavalyi ezüstérmes ellenfelüket. A KÖZGÉP fiatal csapata jó átlageredményt ért el, valamennyien 425 fa fölött ütöttek. így szerezhették meg ezt az értékes győzelmet. KÖZGÉP SE—Bp. Postás 6-2 (2637-2504) Pontszerzők: Nyíri (469), Rónakészi (445), Szakter (435), Hollósi (431). Birkózás: a Ceglédi VSE birkózói jól szerepeltek Szi- getszentmiklóson, Pest megye ifjúsági bajnokságán, szabadfogásban. A vasutas fiataljai egy héttel korábban a kötött- fogásúak között is szerepeltek. Az ott első helyezést szerzők közül Galambos Józsefnek és Almási Attilának sikerült a duplázás, vagyis mindkét fogásnemben megyebajhokok lettek. A CVSE nyolc éremmel, négy arannyal és négy ezüsttel gazdagította gyűjteményét. Első helyezett a már említett Galamboson és Almásin kívül Mészáros Imre és Tóth László is. A dobogó második fokára állhatott Nagy László, Alföldi Ferenc, Szikra János és Popp György. U. L. IS.SN 0133—2500- (Ceglédi Hírlap)
