Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

/ 6 w&n -éj/P^r -m sbamap 1982. (FERRUÁR 10., SZERDA bHeti jogi TANÁCS OK ■ A feleségnek járó özvegyi nyugdíjról A folyósítás mértéke és összege Az újabb, január 1-ével ha­tályba lépett kiegészítő, illetve módosító nyugdíjrendelkezé­sek felől érdeklődött több ol­vasónk. Múlt heti lapszá­munkban olvasóinknak arra a kérdésére adtunk választ, hogy a férj kaphat-e özvegyi nyug­díjat. Most ehhez a kérdéshez többen hozzászóltak, és kérde­zik, mikor kaphat a feleség, az élettárs, illetve, ha a nő 60. évét betöltött férfivel köt há­zasságot. Nézzük tehát ezeket a kérdéseket sorjában. • Mikor Jogosult. a feleség az özvegyi nyugdíjra. Az ideiglenes özvegyi nyug­díjra a feleség akkor jogosult, ha a férjével haláláig együtt élt. Megilleti az egy évnél nem hosszabb ideje külön élő fele­séget is. Ebben az ellátásban azonban csak akkor részesül­het, ha igényét a halált köve­tő hat hónapon belül bejelenti a nyugdíjat megállapító szerv­nél. Hat hónap után történő igénybejelentés esetén, az el­mulasztott hónapokra nem jár özvegyi nyugdíj. Példái: azt az özvegyet, akinek a férje 1981. júniusában halt meg, az ideig­lenes özvegyi nyugdíj 1981. jú­nius 1-étől 1982. május 31-ig megilleti, ha az özvegy az igé­nyét legkésőbb 1981. december végéig bejelentette. Ha azon­ban az özvegy az igényt — mondjuk csak 1982. februárjá­ban jelenti be, az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak 1981, au­gusztus 1 1-étől 1982. május 31-ig jár. Az állandó özvegyi nyugdíj annak az özvegy nőnek jár, aki férjének halálakor az 55. életévét betöltötte, vagy rok­kant vagy férje után árvaellá­tásra jogosult két vagy több gyermek eltartásáról gondos­kodik. Ha az özvegynél ezek a feltételek hiányoznak, illetve ezek közül egyik sem áll fenn, állandó özvegyi nyugdíjra ak­kor jogosult, ha férjének ha­lálától számított 15 éven be­lül megrokkan vagy eléri az 55. életévét, illetve férje után legalább két árvaellátásra jo­gosult gyermekről kell gon­doskodnia. (i Jár-e özvegyi nyugdíj a 60 évesnél idősebb férfival kö­tött házasság esetén. Igen. Jár, az alábbi feltéte­lek esetén: Ha a házasságból gyermek született, vagy a házasíársak a házasság megkötése után leg­alább 5 évig együtt éltek. Az előírt 5 év házastársi együtt­élés hiányában is jár az özve­gyi nyugdíj annak az özvegy­nek, aki férjével a házasságuk megkötése előtt, mint élettárs együtt élt, és együttélésük a férj haláláig megszakítás nél­kül legalább 10 éven át fenn­állott. Egyik olvasónk 55 éves fér­fival kötött házasságot, de ezt a házasságát a 60. életévének a betöltése előtt felbontották. Ezt követően azonban a volt házastársak a férj 60. életévé­nek a betöltése után ismét há­zasságot kötöttek. Olvasónk azt sérelmezi, hogy nem kap özvegyi nyugdíjat, holott az előbbiekben ismertetettek sze­rint — véleménye szerint —, őt megilletné. Sajnos részére nem tudunk kedvező választ adni, mert mindössze négy évi házastársi együttélés bizonyított, és a fér­je haláláig megszakítás nélkül nem éltek együtt tíz éven át. Ennélfogva olvasónkat nem il­leti meg az özvegyi nyugdíj. • Mikor jogosult az élettárs özvegyi nyugdíjra. Élettársi kapcsolat címén az a nő kaphat özvegyi nyugdíjat, aki élettársával ennek haláláig legalább egy év óta megszakí­tás nélkül együtt élt és az együttélésből gyermek szüle­tett, vagy — ha gyermek nem született — 10 év óta megsza­kítás nélkül együtt élt. Nem illeti meg élettársa után özvegyi nyugdíj azt a nőt, aki az említett egy évi, illető­leg tíz évi együttélési idő vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjat kapott. • Mennyi az özvegyi nyug­díj. Az özvegyi nyugdíj összege ahhoz a nyugdíjhoz igazodik, amely a házastársat a halála­kor megillette volna. így pél­dául, ha a házastárs még nem nyugdíjas amikor meghal, az özvegyi nyugdíj annak a nyug­díjnak a fele, amely a meg- haltat öregségi nyugdíjként, illetőleg a III. rokkantsági cso­port szerint járó rokkantsági nyugdíjként halála időpontjá­ban — az évi 2 százalékos, de 1982-ben legalább havi 100 fo­rint és az egyéb külön emelés nélkül — megillette volna. Az előbbiek szerint kiszámí­tott összeget kiegészítik ennek két százalékával, de legalább havi 100 forinttal, és az özve­gyi nyugdíjhoz járó egyéb emelési összegekkel. Az özvegyi nyugdíj legki­sebb összege 1982-ben általá­ban havi 1560 forint. Havi 1470 forint azonban a legki­sebb összeg annál az özvegy­nél, akinek a házastársa az öregségi, illetőleg a rokkantsá­gi nyugdíjhoz szükséges szol­gálati időt mezőgazdasági szö­vetkezeti tagsági idő beszámí­tásával szerezte meg. Annál az özvegynél' pedig, akinek a há­zastársa a nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati időt kisiparos­ként vagy magánkereskedő­ként szerzett idő beszámításá­val, de mezőgazdasági szövet­kezeti tagsági idő figyelembe­vétele nélkül szerezte meg, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 1420 forint 1982- ben. Ezeknél az összegeknél az özvegyi nyugdíj csak akkor le­het kevesebb, ha a házastárs keresete nem érte el az öreg­ségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegét. Dr. M. J. Ki a gyanúsított és ki a vád­lott? Elég-e az elítéléshez a beismerő vallomás? Mi a ja­vító-nevelő munka? — ilyen és hasonló érdekes kérdések­re ad választ a Házi Jogtanács­adó januári száma. A népszerű kiadvány végig­követi a büntetőeljárást a nyo­mozástól az ítélet kihirdeté­séig, sőt a büntetés végrehaj I tásáig. A szerzők részletesen Tíz nap rendeletéiből Az államigazgatási eljárás­sal összefüggő egyes rendelke­zések hatályon kívül helyezé­séről és módosításáról a 2/1982. (II. 3.) Eü. M. sz. rendelet ren­delkezik (Magyar Közlöny 5. száma). Az építőipari kivitelezési te­vékenység gyakorlásáról szóló 9/1980. (III. 25.) MT. számú rendelet végrehajtására ki­adott 13/1980. (III. 25.) ÉVM. sz. rendelet módosítását a 6/1S82. (II. 3.) ÉVM. rendelet tartalmazza (Magyar Közlöny 5. száma). A számvitel bizonylati rend­jéről szóló 29/1978. (XI. 14.) PM. számú rendelet módosítá­sáról kiadott 4/1982. (II. 3.) PM. számú rendeletet is a fentiekben említett Magyar Közlöny tartalmazza. Az egyes lakásépítési for­mák pénzügyi feltételei szem­pontjából'kiemelt települések­ről az Építésügyi Értesítő 1. számában közlemény jelent meg. A saját előállítású építőnya- goknak közvetlenül a lakosság részére történő értékesítéséről a Kereskedelmi Értesítő 35. száma irányelveket tartalmaz. A szocialista munkaverseny­ről az Árszabályozás és Ter­mékforgalmazás 2. számában jelent meg az 1/1982. ÁH. szá­mú utasítás. tárgyalják a fogház, a börtön, a fegyház közötti különbséget, és külön szólnak arról, mikor mehet haza szabadságra a fegy­intézetből az elítélt? Az egy­kor önügyvédnek nevezett lap­ban jelentkeznek az állandó rovatok, szó esik a jogszabály­változásokról és a magánépít­kezésekre vonatkozó rendelke­zésekről. Házi Jogtanácsadó Büntetőeljárás Magánerőből építkezők számára Telekalakítás és rendezés ha a kérelmező két évig nem kéri az engedélyben foglal­taknak a földnyilvántartáson történő átvezetését, úgy az engedély hatályát veszti. Indoklás A közelmúltban a megyei főügyészségen kívül 8 aláren­deltségébe tartozó ügyészség vizsgálta a telekalakítási el­járások törvényességét. Ennek célja, többek között, annak megállapítása volt, hogy a te­lekalakítással kapcsolatos ügyek intézése mennyiben fe­lel meg a jogszabályi előírá­soknak, valamint az eljárások mennyiben szolgálják a la­kásépítkezésekhez szükséges telekellátást. Elvi engedély Megjegyzendő, hogy a telek- alakítás több eljárás közös el­nevezéséül szolgál, vagyis gyűjtőfogalom. Az állami te- lekértékesítés, illetőleg annak műszaki munkálataira vonat­kozó előírások sajátos fajtái elsősorban az arra illetékes szervekre vonatkoznak. Az ál­lampolgárokat a telekrende­zés szabályaival kapcsolatos vizsgálati tapasztalatok ér­deklik, közreadni tehát ezeket kell. Telekrendezés a nem álla­mi tulajdonban álló földrész­letekből, magánerőből történő beépítés céljára új telkek ki­alakítása. továbbá a tulajdon­jogra tekintet nélkül már meglevő telkek alakjának vagy terjedelmének megvál­toztatása. A telekrendezés le­het telekfelosztás, telekegyesí­tés, telekhatárrendezés és te­lekátalakítás. A felsorolt ka­tegóriába tartozó ügyekkel kapcsolatban azt állapították meg, hogy azok száma vi­szonylag csekély. Kivételt ké­pez Gödöllő, ahol csupán a Thököly út környékének ren­dezése során több mint 600 határozat keletkezett. Nem je­lentős az első fokon hozott határozatok elleni fellebbezé­sek száma sem, összesen 53 fellebbezés benyújtására ke­rült sor. Ebből 51 elbírálására megyei szinten került sor, te­hát a fellebbezéssel megtáma­dott határozatokat városok­ban működő műszaki osztá­lyok hozták. A jogszabályi rendelkezések értelmében a telekrendezés engedélyezésére vonatkozó ké­relem előterjesztése előtt, elvi telekrendezési engedélyt kell kérni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hatóság a te­lekrendezésre csak akkor ad engedélyt, ha a kérelmező el­vi engedéllyel már rendelke­zik. A vizsgálati megállapítá­sok szerint az engedélyezés­nek ezt a kettősségét a ható­ságok nem minden esetben veszik figyelembe. A helyte­len gyakorlat abban nyilvánul meg, hogy egyes helyeken a hatóságok akkor is adnak en­gedélyt, amikor a kérelmező elvi engedéllyel nem rendel­kezik. Előfordult, hogy a ha­tóságok lejárt elvi engedély alapján adtak a kérelmező­nek engedélyt. Hatályát veszti Az elvi engedély birtokában ha az érdekeltek kérik a ha­tóságtól a telekrendezés enge­délyezését, akkor a kérelem­hez tulajdoni lapot is kell csatolni. Az ügyészségi vizs­gálatok észlelték, hogy a ha­tóságok néhány esetben lejárt érvényű tulajdoni lap alapján adtak engedélyt, ami helyte­len. Valamennyi érdekelt fi­gyelmébe kell tehát ajánlani azt a körülményt, hogy a te­lekrendezési engedély iránti kérelemhez érvényes tulajdoni lapra van szükség. Lényeges, hogy a telekrendezés ügyében hozott határozatot a föld­nyilvántartáshoz is el kell juttatni, hogy ott a telkek alakjának megváltoztatására vonatkozó adatokat át tudják vezetni Kiderült az is, hogy a hatóságok által kiadott en­gedély nem tartalmazza min­den esetben azt a figyelmez­tetést, hogy az engedély ha­tálya két évig tart. Ezért jó ha tudják az érdekeltek, hogy Az ügyészségi határidőket tekintve kedvező változásokat észleltek. Túllépés mindössze 11 esetben volt észlelhető és ez komoly eredményt jelent a korábbi helyzethez képest. Az ügyészségek ugyanis az építésügyi szakigazgatási szer­veknél az utóbbi években többször folytattak vizsgálatot és az ügyintézési határidőre vonatkozó megállapítások ko­rábban nem voltak a mosta­nihoz hasonlóan kedvezőek. Telekrendezési ügyekben a kérelmek elutasítására általá­ban ritkán került sor. Ezzel kapcsolatban meg kell emlí­teni azt a helyenként észlel­hető téves gyakorlatot, amely szerint a kérelmet elutasító határozat nem tartalmaz meg­felelő indokolást. Ez a gya­korlat nem helyeselhető, nem­csak az állampolgárok nem megfelelő tájékoztatása miatt, hanem azért is, mert a he­lyes és meggyőző indokolás­sal elkerülhetők az. esetleges fellebbezések is. Az érdekel­teknek azonban figyelmébe ajánlható az, hogy a hatóság telekrendezésre akkor ad en­gedélyt, ha az erre irányuló kérelem teljesítése jogszabályi előírásba, vagy a rendezési terv előírásaiba nem ütközik. Dr. Varga Emil ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Még mindig nem csobban... Még mindig nagy a csönd kint a vizek partján: csak a zajló folyókon reccsen meg néha-néha a jég. Pedig ilyenkor, február kö­zepe táján már egyre élesedik a horgászok hallása: a legap­róbb biztató hír sem kerüli el a fülüket. Szinte a szerencse­játékosok szenvedélyével fi­gyeljük a Meteorológiai Inté­zet és a vízjelző szolgálat elő­rejelzéseit. Jön-e már a lan­gyos szél, az olvadás? Mert mi nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint Huang Tu­sán, az egyik XV111. századbe­li kínai költő volt, aki hóesés­ben is horgászhatott: Fahídról horgászok, Keleten; meggyűlik / pálmakéreg-köpe- nyemen a hó. / Lassul, hideg a víz. A halak mohó / szájjal szilvafa-szirmok árnyékait nyelik. Ügyeletben Szó, mi szó, nincs lehango­lóbb. mint közvetlenül a víz­parton az ablaküvegen keresz­tül tétlenül figyelni a jég alá bújt folyót. Tóth László, a szi- getszentmiklósi halőr még te­lefonügyeletet is vállalhat al­kalmanként az intézőbizottság irodájában, hiszen ebben az időiben már az orvhorgászok sem merészkednek elő. Minek is? Tóth László ke­serűen felnevet: — Hal?! Nem, nem is hal­lottam felőlük. De ebben azért van jó is, mert pusztulás sem történt, legalábbis nincs jele... Hogy miilyen a víz? Ráckevén naigyon megy. A Nagy-Dunánál vagy két mé­tert emelkedett. Horgászni senkit sem láttam. Hiába: még mindig nem csobban, csak koppan az ólom... Ólomöntés Apropó: ólom! Hát bizony a horgászboltok választéka nem mondható hiánytalannak, vi­szont az árak sem alacsonyak. Ha már úgyis hozzáfogtunk botjaink, orsóink karbantartá­sához, sőt akad aki végzett ve­le, s már startra készen vára­kozik, nézzük meg milyen a mi ólom,készletünk. Ha harangot nem is, de ól­mot mi magunk is önthetünk. Nem kell hozzá csak az alap­anyag, az olvasztótégely, egy kis kézügyesség, s pár szem nyers krumpli. Az utóbbit ket­tévágjuk, egy minta felhaszná­lásával, kis,kanállal, vagy kés­sel mindkét nyers felületbe belefaragjuk a használni kí­vánt ólom negatívját, vala­mint a majdani beöntőnyílást. Utána a krumplit ismét össze­borítjuk, szorosan összekötöz­zük. s kész az ólomöntő „ké­szülék”. A beöntőnyíláson ke­resztül nemcsak a folyékony ólmot tölthetjük bele, hanem itt helyezhető be a drótfül, vagy, ha csúszóólmot szeret­nénk, egy bezsírozott kellő vastagságú varrótű. Észrevételek Az ólomöntés nem veszély­telen foglalatoskodás, ezért jobb, ha minél inkább elzár­kózunk a családtagok, főleg a gyerekek elől. Igaz, akinek a csemetéjében horgászvér fo­lyik, ezt nehezen! tudja meg­tenni ... A közös barkácsolás, az együtt elvégzett karbantartás még jó alkalom is a gyerek kézügyességének ismereteinek és önfegyelmének fejlesztésé­re. Erre szükség is van, hi­szen mint közismert, a tíz éven felüli fiúknak-lányoknak már csak ifjúsági horgászengedélyi kell hogy váltsanak. Közös ér­dekünk. hogy minél felkészül­tebb utódokat tudhassunk ma­gunk mellett a parton. Ezzel kapcsolatban még egy adalék a múlt számunkban már érintett, új belépőkké’ kapcsolatos állásfoglaláshoz. A megyei intézőbizottság véle­ménye az. hogy., ha az ifjúsági horgász felnőtté érik, akkor neki nem kell halasítási hoz­zájárulást fizetnie, mivel nem új belépő. Ez egyébként nem­csak az IB, a józan ész érve is! Ifivetélkedő Az egyesületi horgászvetél­kedő versenyeit április 15-ig kell lebonyolítani két korcso­portban. Az első korcsoportban az 1969—1972. évben, a második korcsoportban az 1986—1968. évben születettek versenyez­hetnek. Az egyesületek már megkapták azokat a tesztlapo­kat, amelyek kitöltése neun je­lenthet nagy gondot azoknak a fiúknak, lányoknak, akik si­keres horgászvizsgát tettek. Lesz természetesen bahkács- verseny is. Az egyesületeik korcsopor­tonként 2—2 versenyzőt java­solhatnak a megyei vetélkedő­re, amelyek kétfordulósak. Ott már lesznek halfogó, céldolbó és evezősversenyek is. Az idén remélhetőleg a lányok aktivi­tása sem marad el a fiúké miögöt... Közgyűlések Az egyesületi élet élénkülé­sét jelzi, hogy két helyről is kaptunk meghívót a közgyű­lésre. A »gyomról Dolgozók HE tagjai szombaton 17 órakor a helyi KIOSZ tanácstermében gyülekeznek, hogy értékeljék a múlt szezon tapasztalatait. A Monor és Vidéke Horgász­egyesület ünnepi közgyűlést tart vasárnap délelőtt a mo- nori filmszínházban Épp ti­zenöt éve ugyanis annak, hogy a jogelőd kimondta megalaku­lását. Az ünnepi közgyűlésen több alapító tag, vezető kap jutal­mat, s ezúttal filmvetítéssel zárul az összejövetel. Keressük! A nem túl biztató bevezető ellenére azért elkeseredésre még sincs ok, foghatunk halat télen is. De hol? A melegvízű tavakon a rab­lóhalakra egész hónapban ti­lalom van. A Dunán, a Tiszán, a na­gyobb folyókon mindenütt el­sősorban a legmélyebb vize­ken gilisztával fenekezve, vagy úsztatva 3-4 méteres ereszték­kel gyakran kerülnek horogra szép dévérek, sőt a rácalmási kőzárásoknál még a paduc is fogható. Budapesten az Erzsé- bet-hídnál, a Dunán a kulcs! gátnál, a nagytétényi mólónál, valamint Bajánál érdemes próbálkozni, ha az időjárás en­gedi. Ha valamelyest enyhül a tél, akkor a partszéli, gyor­sabban melegedő vizekben elő­tűnnek a bodorkák, dévérek és vörösszárnyúak nagyobb pél­dányai is. A tassi alsóvizeken a karika, illetve lapos keszeg is fogható 3 méter alatti bu­dapesti vízállásnál. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a ráckevei híd tövében is érde­mes már februárban is kesze- g ezni. A zárt horgászkezelésű vize­ken csukára február 1-től már tilalom van. de ahol ez nem érvényes, ott érdemes mindig nyitott szemmel és füllel jár­ni. Az egyetlen kifejezetten té­li hal a menyhal horgászatában a február már utószezonnak számít de azért érdemes meg- megkísérteni. Beavalás A Nagybudapesti Horgász Egyesület téli horgásziskoláján szombaton délután 5 órakor ÍVII. kér, Wesselényi út 16. I. em.) Seregélyes Tibor, a balin horgászatáról tart előadást. Egy hét múlva, ugyanő a sül- ’őfogás titkaiba avatja be na id az érdeklődőket. Reméljük tanácsait tapasz­talatait hamarosan a gyakor- 'atban is kipróbálhatjuk, Vereszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents