Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

LLjÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1982. FEBRUÁR 2., KEDD Tangazdaság •» Három helyen tart a gép­javítás a gödöllői Tangazda­ságban. A nagygombosi, a fe­nyőharaszti és a gödöllői ke­rületben több mint negyven MTZ—50-es, kilenc MTZ—80- as, hat Rába Steiger ás öt T— 150K traktor, továbbá számos magajáró- és talajművelő, műtrágyaszóró gép várt javí­tásra. Az említetteken kívül tizenhat tehergépkocsi, zöm­mel IFA, és mintegy harminc közúti pótkocsi felújítása is beletartozik a téli gépjavítási tennivalókba. Március közepéig — November 15-én kezdtük el a javításokat, és a tervünk szerint március 15-ig be kell fejezni — tájékoztatott Hor­váth Ferenc, a tangazdaság gépesítési osztályának vezető­je. — Ügy ütemeztük, hogy a traktorokat, a tehergépkocsi­kat és a kora tavasszal kez­dődő munkák gépeit javítjuk ki először, hiszen ez utóbbiak­kal kezdődik meg az idei év a szántóföldeken. Van még másik három ja­vítóműhelye is a tangazdaság­nak. A tejtermelő, a fenyőha­raszti és az építési kerületek szerelői számára nincs igazi téli nagyjavítási kampány, te­kintettel arra, hogy például a tehenészeti telepen, ahol mint­egy háromezer állat van, éven át megfelelő munkát ad a karbantartás. Különben ezen a telepen nyolc traktor segíti a takarmány kezelését, a be- hordást, a kiosztást, s mint­hogy ezek gépei nem kam­pányszerűen használatosak, nagyjavításuk egyenként is ütemezhető az év bármely időszakában. Alkatrészhiány Szinte hasonló a helyzet az építési kerület gépeivel is. S persze az is napi feladat, hogy ha valahol hiba keletkezik a vízellátásban, az elektromos rendszerben a kerületi szere­lők ezeket soron kívül javít­ják. Máskor a karámok, és az egyszerűbb berendezések kar­bantartásán dolgoznak. Ami pedig a téli gépjavítást illeti: ahogy Horváth Ferenc elmondotta, a tervezettnél jobban állnak, a gépek, mint­egy nyolcvan százalékát kija­vították. Nem volt egyszerű eddig eljutni, hiszen az MTZ— 50-esek egy részéhez egyebek közt hiányzik a hűtő, valamint a hátsó hidraulikus függesztő­rendszer sok alkarésze. A Rábákhoz is alig van al­katrészük, a T—150-esek ese­tében pedig arra kényszerül­nek, hogy vagy maguk gyár­tanak, illetve gyártatnak hoz­zájuk alkatrészeket, vagy bon­tanak, hogy néhányat komp­letten kijavíthassanak. Többe kerül Pedig az anyag- és alkat­rész-beszerzésben pénzbeli gondok nincsenek: erre mint­egy 13 millió forintot irányoz­tak elő. Többet, mint tavaly, hiszen az alkatrészek árának emelkedése hozzávetőleg 8— 10 százalékos volt. F. I. Központfúró Gödöllőről A Kőbányai Szerszámkészítő Ipari Szövetkezet gödöllői üzemében az év elején megkezdték a központfúró szerszámok kísérleti gyárását. A különböző méretekben készülő központ­fúrókból az első félév közepétől már vásárolhatnak az érdek­lődők. A képen: Tóth Yendelné köszörűgépen élezi a központ­fúrót. Barcza Zsolt felvétele Beváltották a lányokat Három napig farsangfarka Meleg, kellemesen fűtött szobában beszélgetünk Karta­lon XJrbán János Fő utcai há­zában. A házigazdán kívül itt vendégeskedik Konkoly Ist­ván és felesége is. Az aszta­lon sárgán csillogó bort kínál az üvegkancsó és krémes pis­kótát a gazdagon megrakott tálca. Miről is eshet szó ezen a szeles, hózáporos vasárnap délutánon, mint a régi farsan­gokról. Vendéglátóim nem fu­karkodtak a szóval, szívesen idézik a régi, jeles napok han­gulatát, már csak azért is, mert az egykori szokásokra emlékezve fiatalságukra is emlékezhetnek. Első legények — Az idő mindent megeszik. Kikezdi a vasat, a ház falát, meg az embert, de nem tudja megrágni az emlékeket — mondja a házigazda. — A far­sang régen is, most is a víz­kereszttel kezdődött és ham­vazószerdáig tartott, de külö­nösen ünnepélyes volt vala­mikor az előtte való vasárnap­tól kedd estig, amit általában farsangfarkának mondanak. Persze, a mi fiatalságunk ide­jén nagyobb értéke volt en­nek az időszaknak, mint most, amikor a jóléttől, meg az ál­landó bálozásoktól úgy érez­hetik a fiatalok, hogy egész évben farsang van. — Mi valamikor, ezelőtt ötven évvel, azzal kezdtük a farsangot — veszi át a szót Konkoly István —, hogy újév után pró- bamulatságot rendeztünk, majd összeálltunk néhányan legények és felkerestük a községi bírót. Elmondtuk, hogy mi szeretnénk megren­dezni a farsangi háromnapos vigalmat. De a bíró biztosíté­kot kért. — Ez arra volt jó — szól közbe a háziasszony —, hogy csak azok lehettek a bál ren­dezői, akkor úgy neveztük őket, hogy első legények, akik vállalni tudták, ha ráfizetés lesz a három napig tartó bá­lon, kifizetik a zenekar díját és biztosítják a zenészek étke­zését is. — Bizony, a szüléinknek kellett kezességet vállalni — mondja Urbán János. — Ha a kezességet a bíró előtt a szü­lők vállalták, .mehettünk Aszódra, a főszolgabíróhoz, akitől megkaptuk az enge­délyt. Gyorsan híre ment a faluban, hogy kik lesznek a farsangi bál első legényei, vagyis kik rendezik a farsan­gi mulatságot. Vidám tánccal — Farsang vasárnapjának délutánján, amikor jöttek a népek a templomból kifelé — meséli Konkolyáé —, az utcán megszólalt a rezesbanda, így adta hírül, hogy kezdetét ve­szi a háromnapos mulatság. Az első legények egymásba kapaszkodva vidáman táncol­tak a zenekar előtt, mi lányok pedig anyáink kezébe nyom­tuk az olvasót, meg az ima­könyvet, és szaladtunk a kocs­mához, ahol a bált rendezték. — Csakhogy a mulatságba se úgy mehettünk be, akár a mai fiatalok — emlékezik Ur- bánné. — Azt kívánta a szo­kás, hogy kell lenni egy le­génynek, aki bevált bennün­ket. Megyvennapos böjt Férje rábólint felesége sza­vaira: — Nagy szégyen lett volna, ha a lánynak kell a belépőt fizetni, ezért amelyik eladó­nak nem volt udvarlója, az a rokonával, vagy az ismerősé­vel beváltatta magát, de ez nem derülhetett ki. A pénz­tárnál csak legény fizethetett, lány nem. A gavallér fizetett, aztán megmondta, hogy kit váltott be. Az ajtóban álló el­ső legény kikiáltotta a lány nevét, s az az udvaron álló lányok karéjából besietett a terembe. Amikor a lányok nagyobb része már a táncteremben volt, körbe álltunk, énekeltünk, ka- rikáztunk. Kezdődött a zene és ezzel együtt a tánc. A lá­nyok a falhoz húzódtak. A le­gények, akik eddig az ivóban tartózkodtak, a muzsikára si­ettek a terembe. Szemükkel kacsintottak, vagy a kezükkel intettek, ezzel a jelzéssel hív­ták táncba a lányt. Siettünk a választottunk felé, jártuk a csárdást, a lassút, meg a fris­set. — Vasárnap éjfélig mulat­tunk — veszi át a szót ismét Fogápolás Hasznos tájékoztató Botorság lenne azt gondol­ni, hogy akinek jól, szaksze­rűen elkészítik a fogát az or­vosok, illetve a fogtechnikai laboratóriumok, annak nincs szüksége rendszeres fogápolás­ra. Sajnos, hallottuk a hely­beli orvosok legutóbbi konfe­renciáján, sokan élnek ebben a tévhitben. Mit is kell tenni? Ezzel fog­lalkozik az a kiadvány, ame­lyet — legalábbis a gödöllői rendelőintézetben — minden olyan pánciensnek átadnak, akinek fogpótlási munkát vé­geztek. A dr. Makra Csaba fő­orvos ötlete alapján elkészített kis tájékoztató füzet megjelen­tetéséért dicséret illeti a Pest megyei Köjáí-t is, amely föl­karolta ezt a kezdeményezést, s kiadásához anyagilag is hoz­zájárult. Szombati óvoda Ha elegendő a jelentkező A Minisztertanács határoza­ta és a Pest megyed művelődés- ügyi osztály által kiadott irány­elv alapján a városi tanács művelődésügyi osztálya feb­ruár 1-től engedélyezte az óvodák 5 napos munkahétre való átállását. A folyamatos munkarend­ben dolgozó szülők gyermekei­nek óvodai elhelyezését szom­baton is biztosítják azonban, ha a jelentkezők száma meg­haladja a tíz főt. Az ilyenkor ügyeletes óvoda a Stromfeld sétqnyi lesz. Szombati óvodai elhelyezést csak akkor kérhet­nek a szülők, ha mindketten szombaton is dolgoznak, ezt a munkahelyük igazolja, s ha a gyermekek egyébként is óvo­dások, s a hét többi napján is ellátásban részesülnek. Galgavidéke Áfész Megveszik a bagi malmot A több mint negyvenezer ember ellátásáról gondoskodó Galgavidéke Áfész folyamato­san igyeszik az ellátási körze­tébe tartozó tizenhat község lakosságának igényeit egyre színvonalasabban, korszerűbb körülmények között kielégíte­ni. A vásárlók részéről felme­rülő, olykor türelmetlen, so­kadszor elhangzó kívánságok­nak egyidejűleg nem lehet eleget tenni, a szűkre szabott anyagi lehetőségek viszonylag kevés, csak a legégetőbb gon­dok megoldását teszik lehető­vé. A színvonalasabb munka megköveteli a hálózatbővítést, ami az idén is szerény mérté­kű lesz. Valkón már a múlt év végére tervezték az új ven­déglátóipari egység átadását, a határidő azonban átcsúszott erre az évre, a megnyitásra azonban már nem kell hóna­pokat várni. A Szabadság út felső részén lakók nagy vára­kozással tekintenek az átadás elébe, mert az új egység mel­lett élelmiszerbolt nyílik, s a naponta szükséges élelemfélék megvásárlása végett nem kell egy-két kilométert gyalogol­niuk, utazniuk, a község e ré­szén lakóknak. Dányon étterem és italbolt épül, költségük eléri a négy­millió forintot. Az építkezést már tavaly • megkezdték, s a tervek szerint 1982 utolsó ne­gyedévében helyezik őket üzembe. A VI. ötéves terv egyik legnagyobb szabású be­ruházására Túrán kerül sor. Vendéglátó komplexumnak ne­vezhető egységet hoznak' lét­re, amely éttermet, eszpresszót és italboltot foglal magába. Építéséhez a tavasszal fognak hozzá. A tizenhatmillió fo­rintot igénylő túrái komplexum mellett egy másik, hasonló nagyságrendű tervet Is dédel­getnek: a bagi malom megvé­telét a körülötte elterülő fes­tői szépségű, mintegy két hek­tárnyi kiterjedésű földterület­tel. Kismamák figyelmébe Káros a cukros cumi! Mi magunk is félve írjuk le, de talán nagyobb lesz a haszna, mint a kára, hogy a fogorvosok véleménye sze­rint a csecsemők, s a kisebb gyerekek nyugtatásáhan, elal- tatásában még napjainkban is dívik a cukros cumik adása. Pedig, ha a kismamák előre I Urbán János. — Hétfőn reggel nyolc órakor már húzta a ze­nekar a hajnalt. Ezt a táncot mindenki ingyen járta. A má­sodik táncért már fizetni kel­lett. Napközben addig volt szünet a táncban, amíg a ze­nekar étkezett. Reggelire, ebédre, vacsorára mindig az első legények házaihoz men­tek. — Bizony, nem volt olcsó dolog a zenekar megvendége- lése — bizonygatják az asz- szonyok. — Hús, bor, farsangi fánk mindenütt került az asz­talra. — Kedden éjjel 11 órakor megszólalt a harang — mond­ja a házigazda —, a községi bíró megverte az ajtófélfát. A zenekar elkezdte a nótát, amit mindenki énekelt: Elmúlt far­sang, itt hagyott / a lányokra bút hagyott, / de még én rám nem hagyott, / mert még én kicsi vagyok. És ezzel elkez­dődött a negyven napos böjt. Konkolyné nevetve idézi a régi mondást. Tetején hangfalak — Ügy volt, hogy vasárnap azt mondtuk: sicc innen macs­ka, mert átugorlak! De szer­dán reggel már módosítottuk a szavainkat: sicc, macska, mert elesek benned! Hiába voltunk fiatalok, csak elfárad­tunk a háromnapos táncban. — Szerdán megejtettük az elszámolást. Ha maradt a pénzből, megtartottuk a ne­gyedik napot. Ha nem maradt, apáink a zsebbe nyúltak — fe­jezi be az emlékezést Urbán János. Az utcán mikrobusz szalad. Tetején hangfalak. Kezdődik a diszkó a művelő­dési házban. A mai fiatalok farsangi mulatsága. F. M. tudnák, milyen kárt okoznak vele a későbbiekben, akkor nem tennék, mondta egyik beszélgetésünkkor a gödöllői egyesített egészségügyi intéz­mény fogászatának vezető fő­orvosa, dr. Makva Csaba. Tényleg, kedves szülők, ma­mák, papák! — felejtsék már el ezt a rossz ősi módszert. Mert lehet, hogy egyfelől, pil­lanatnyilag hatásos, de nem éri meg. Amelyik gyerek a csupasz cumival nem alszik el, ha itt az ideje pihenésének, annak előbb-utóbb a cukros cumi sem használ, ha már hozzászokott. %. A vásárlásban a legfonto­sabb motiváló tényező az új M3-as út közelsége, amelynek forgalma révén az itt kiala­kítandó vendéglő az átlagos­nál jóval nagyobb látogatott­ságra számíthat. A vendéglő­vel egyidejűleg egy négyszo­bás motelt is szeretnének megnyitni, s ha a látogatók igénye szükségessé teszi, a későbbiekben faházakat állí­tanak fel a megszállni vÁ'\ gyök részére. A bagi malommal kapcso­latos tervet önerőből nem tudják megvalósítani, ezért a megyei tanácshoz fordultak segítségért; kilenc főre szóló bérpreferenciát kértek. Ha a megyének módjában áll a kezdeményezést támogatni, egy vonzó pihenőhellyel gaz­dagodik a hármas út mente. B. M. Tanácskozás Tudományos eredmények Kétnapos tudományos ta­nácskozás kezdődik ma 9 óra­kor az Agrártudományi Egye­tem aulájában. A reggfeli ple­náris ülés után szekciókban folytatódik a tanácskozás, amelyen a mező-, illetve erdő- gazdasági gépek, géprendsze­rek, új termelési eljárások­ról, a legfrissebb kutatási eredményekről adnak számot az egyetem gépészmérnöki ka­ra, a MÉM Műszaki Intézet, a Mezőgépfejlesztő Intézet és az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai. Elhunyt Bulim József Munkás ember 'volt, és fia-' talon kapcsolatba került a mozgalommal Dallos József. A felszabadulást követő napok­ban jelentkezett pártmunkára. Ott volt a kommunista párt gödöllői bölcsőjénél: harcos pártmunkás, párttitkár, válasz­tások idején meggyőződéses agitátor. Cipésznek tanult, és sokáig dolgozott ebben a szak­mában. 1951-ben a gödöllői Vegyesipari Szövetkezet dolgo­zója lett, és 21 éven át egészen nyugdíjba vonulásáig szolgál­ta a szövetkezetei. A közelmúltban Zágrábban járt, ahol egy gépkocsi elütötte, s a kórházi ápolás már nem tudott rajta segíteni. A 70 éves korában elhunyt Dallos Józse­fet a gödöllői Vegyesipari Szö­vetkezet saját halottjának te­kinti, temetése február 4-én, csütörtökön délután egy órakor lesz a gödöllői temetőben, a Dózsa György úton. Verseg Tanulmányi versenyek Az általános iskolákban ezekben a napokban folynak, legtöbb helyütt pedig már be is fejeződtek a tanulmányi versenyek. Versegen hat kü­lönböző csoportban folyt a tu­dáspróba. A társadalomkuta­tóknak irodalmi, történelmi, képzőművészeti kérdésekre kellett válaszolniuk, s az öt ne­vező csoport közül kettő 64— 64 pontot szerzett: Tasy Jó­zsef, Kalmár Attila és Szénási Imre, illetve Fülöp Tünde, He­gedűs Mária és Tasnádi Má­ria által alkotott csoportok. A természetkutatók felada­tai fizikai, kémiai, földrajzi, biológiai jellegű feladványok­ból tevődtek össze, s a leg­jobbnak Tasy József és két társa, Tóth Zoltán és Viczián László bizonyult. Az orosz nyelvi vetélkedőn négyfős csoportok vetélked­tek. Közülük az első Tasy Jó­zsef, Tóth Zoltán, Kalmár At­tila és Szénási Imre lett. Ma­tematikából és rajzból egyé­nenként folyt a verseny. Az előbbiből a nyolcadik osztá­lyos Tóth Zoltán oldotta meg hibátlanul a példákat, míg a legötletesebb és legszebb raj­zot Berze Márta készítette. Az alsó tagozatosoknak komplex vetélkedőt rendeztek. Közülük a legtöbb pontot Hrkaj Zoltán, Kalmár Zoltán és Kapuszta Krisztina cso­portja szerezte. A csoportver­senyeken öt-nyolc-három és négyfős csoport indult, az egyénikben pedig tíz-tizen- négy fő vett részt. Zánkai tábor Endulás csütörtökön Legutóbbi, vasárnapi szá­munkban elírás miatt tévesen jelent meg egy dátum. Az egy hónapig táborban című írá­sunkban arról számoltunk be, hogy egy hónapos őrsvezető­képzésre indul több járásbeli pajtás. Az indulás ideje helye­sen február 4-e, csütörtök; gyülekezés déli fél egyig Bu­dapesten a Déli pályaudvaron. \fáros3 moziműsor Tobi. Színes, spanyol film­szatíra. Kísérőműsor: Jéghegy­mászók. Csak 4 órakor. Solo Sunny. Színes, szinkro­nizált NDK film. Csak 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap»

Next

/
Thumbnails
Contents