Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
lám 3. oldal: Több lesz egy konzervgyárnál Start előtt a megyei PJT-k ' 4. oldal: A művészet világot tár elénk Méltó emlékmű a vértanúknak 7. oldal: Teremfoci műsorváltozással Pályaépítési akció 8. oldal: Megkezdődött a téli vásár Elmaradt a fakutyázás Tolvaj a vasúti büfében Jasszer Arafat Budapesten Megkezdődtek a tárgyalások Sarlós István (balról) megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke. A palesztin delegáció tagjai: Abdel Mohszin Abu Maj- zer, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, a szervezet szóvivője, Szahar Abu Nizar, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, az El Fatah forradalmi HENDIKEP A z idegen szavak szótára szerint hátrányt, a.vauályt jelent ez a sport- oerüekben használatos kifejezés. Kissé tágabban értelmezve a mögötte húzódó tartalmat, beláthatjuk, akadnak jó néhányan — ' személyek, vállalatok —, akik jókora hátránnyal indulnak a pályájukon, vagy a gazdálkodásban, esetleg felesleges akadályok hátráltatják őket a mindennapi alkotó munkában. Talán meglepőnek tűnik, ha most olyan foglalkozásokról, beosztásokról, talán túlzás leírni, hivatásokról ejtünk szót, amelyek bizonyos mértékig hátrányt szenvednek a termelésben. Míg a hasonlóan hendikeppel útjukra induló gyermekek sorsát társadalmi méretű aggódás, nem kevés tett kíséri, a hátrányos foglalkozást űzőkről megfeledkezünk, netán tudomást sem veszünk arról, léteznek, hatnak, idegeket rombolnak ezek a hátrányok. Sokszor nehéz pontosan kimutatni az akadályoztatás tényét, hiszen elméletben minden rendben van. Jogszabályok, rendeletek biztosítják, biztosítanák a feltételeket társadalmi méretekben is ezen foglalatosságot ellátók munkájához, de a gyakorlatban sorra-rendre a meg nem értés, a társtalanság, olykor a feleslegesség érzésével kell megbirkózniuk. De beszéljünk nyíltan, mely szakmákról is szól ez a cseppet sem kedvező kép. Ide kell sorolni a gyárakban, vállalatoknál, a termelőszövetkezeteknél azokat a munkaköröket, amelyek nélkülözhetetlenek — a szakemberek foglalkoztatása előírás —, mégis vannak olyan vezetők, akik legszívesebben azt lótnák, ha funkciók betöltői nem sok vizet zavarnának, magyarán „nem akadályoznák” feleslegesnek kikiáltott megjegyzéseikkel a termelést, nem szorgalmaznának látszólag „szükségtelen” beruházásokat, amikor amúgy is kevés a pénz... A megye széltében-hosz- szában találhatunk rá példát bőséggel, hogy a munkavédelmi vezetők, megbízottak, a tűzvédelmi felelősök, rendészek, belső ellenőrök, energetikusok nem mindig találják helyüket, kapják meg munkájuk erkölcsi elismerését. Annak a ritka esetnek lehetünk tanúi, amikor nem a forintokért, a magasabb fizetésért folyik a vita, hanem azért, hogy a kellő hangsúlyt, a jelentőségükhöz mért szerepet végre betölthessék ízek a foglalkozások. Ne legyünk borúlátóbbak a kelleténél, nagyon sok helyütt kezdenek rádöbbenni: érdemes odafigyelni a munka védelmisei, az energetikusok, a tűzrendészek szavára. Forinttal nem mérhető vágy nagyon is felbecsülhető hasznot hozhat ez a figyelem a nagyüzemek konyhájára. Egy gondosan, minden követelményt szem előtt tartva megvalósított beruházás nem vitás, költségesebb, mintha megtakarítunk egykét mellékesnek tartott, ám nagyon is fontos kelléket, olyan berendezéseket, eszközöket, amelyek a jobb, a biztonságosabb munka nélkülözhetetlen feltételei. Elméletben legalábbis. Ugyanígy kifizetődő lehet a valódi ellenőrzési feladattal megbízott belső ellenőr észrevételeit megfogadni, a feltárt bajokat még idejekorán orvosolni. Hangsúlyozom, ami a dolog elméleti részét illeti, nincs okunk panaszra. Pest megye üzemeiben, vállalatainál — a megjelent ágazati végrehajtási utasítások alapján — most készülnek például azok a szervezeti és működési szabályzatok, amelyekben végleg méltó helyére kerülhet a munkavédelem nem elhanyagolt, de ^mellékesnek tekintett, s csak úgynevezett tűzoltómunkában. képviselt ügye. Törvénnyel, rendelettel jogszabállyal alátámasztva sem szerezhetnek addig tekintélyt, tényleges elismerést a fent említett munkakörök, míg szemléletünk, a gazdasági vezetők hozzáállása nem idomul az elvárható mértékben. E mbere válogatja — sokan a hendikeppel indulók közül is felveszik a harcot, vállalják a nem éppen. hízelgő megkülönböztetést, kötözködők, nyugtalanok, a termelés ellen dolgoznak. A kérdés csak az, kinek jó ez a „puskaporos állapot”, s ha már úgyis együtt kell élniük a termelést irányítóknak kényszerű házasságban ezekkel a munkakörökkel, miért nem lehet úgy, hogy mindkét fél s végső soron a népgazdaság lássa hasznát? Az üzemi balesetek magas száma, az olykor bőséggel feltárt szabálytalanságok — a megyei népi ellenőrök a megmondhatói — az egy- egy felvetés, újítás nyomán megtakarított olaj, villainos áram a bizonyíték, hogy bár hendikeppel indulnak ezek a beosztások, a befutónál mégis számolni kell velük, ha nem akarunk a nyeretlenek közé tartozni. Gáspár Mária tanácsának titkára, Mohammad Dzsihad ezredes, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, katonai vezető a PFSZ-ben. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a palesztinai delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyaláson véleménycserére került sor a magyar és a palesz-, tinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ-szel kialakult együttműködéséről. Sarlós Istvn tájékoztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a palesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy-Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jász- szer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista körök törekvései, az izraeli vezetés agresszív politikája miatt, amelynek következtében változatlanul feszült a helyzet a Közel-Keleten. Ez nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. Gyenes András az MSZMP és a magyar nép szolidaritásáról biztosította a palesztinai arab népnek a PFSZ vezetésével folytatott harcát. Jasszer Arafat tájékoztatást adott a közel-keleti helyzetről, a palesztinai problémáról, és meleg szavakkal köszönetét mondott a palesztinai arab nép nehéz küzdelméhez nyújtott magyar támogatásért. Á megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mm XXVI. ÉVFOLYAM, 27, SZÄM Ára: 1,40 forint 1982. FEBRUÁR 2., KEDD Vágják a nádaf, metszik a gyümölcsfákat Jéi bírják a Síideg©! a vetések A hét végén ismét barnára vetkőzött a határ, eltűnt az őszi vetéseket eddig sikerrel védő hótakaró. A száraz hideg újra veszélyeztetheti a gabonaféléket. Ezért is érdeklődtünk tegnap a megye néhány nagy, búzatermesztő gazdaságában, tudakolva, vajon nem érte-e kár eddig az állományt, s hogy milyenek a további kilátások. A búzarekordjairól országszerte is jól ismert ceglédi Lenin Tsz-ben elmondták, mint sokfelé a njegyében náluk is időben és jó minőségben készítették elő a talajt, az ősszel a növények kiváló állapotban mentek a télbe. A némileg . megolvadt hótakaró alatt sem pállott ki az eljegesedés következtében a kalászos. Ilyen tünet csak itt-ott foltokban tapasztalható, s ezeken a helyeken sem komoly a baj. A kérdésre, hogy mi történik, ha megérkezik a csa- padéktalan újabb hideghullám, szintén bizakodó választ kaptunk. A vetések erősek, sok mindent kibírnak. A napokban esedékes munkákról azt a tájékoztatást kaptuk, vágják a nádat, amit saját épületeik fedésére használnak majd fel. Anyaghiány miatt ezidáig a gépjavítás csak lassú ütemben haladt, a tempó ezekben a napokban gyorsul fel. Főként az MTZ-trak- torok alkatrészellátása okozott és okoz gondot. A műtrágyaszórást más üzemektől eltérően csak februárban, az ezután következő hetekben kezdik meg, közvetlenül a növényzetre kijuttatva a tápanyagot. így ugyanis jobban hasznosul a cseppet sem olcsó nitrogén, foszfor és kálium. Lemaradástól már csupán azért sem kell tartaniuk, hiszen sártól, a talaj állapotától függetlenül igen rövid idő alatt elvégezhető a feladat a gazdaság rendelkezésére álló helikopterrel. Hasonlóan biztató a kép a tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz-ben is. A másfél» ezer hektárnyi őszi vetésű gabonájuknak megfelelő a tőszáma, szép az állománya. Hétfőn már a cukorrépa műtrágyázását is maguk mögött tudták, és megállás nélkül hordják az értékes Istállótrágyát is a földekre. A szövetkezet február eleji mindennapjaihoz hozzátartozik a kazalból való szalmabálák készítéÜ:: 1 wk J / > Az albertirsai Micsurin Tsz-ben, ahol a jelenleg folyó munkát nyolc sűrített levegővel működő metszőgép segíti, mindegyikkel nyolcán-nyolcán dolgoznak. Az ágak átvágásához szükséges erőt a, gép adja. se. Ezt a fontos mellékterméket folyamatosan szállítják a tagok és kistermelők udvarába. Ha a szántóföldi növényeket termesztők házatáján a szokottnál csendesebb is az élet, nem így a gyümölcsösökben. Most kell pótolni azt a munkát, amit a nagy hidegben elvégezni képtélenség volt. Az albertirsai Micsurin Tsz-ben is, ahol viszonylag korán vették kézbe a metszőollókat a kertészek, megálljt parancsolt a zord időjárás. Az enyhülést követően azonban — három hét után — végre hétfőn teljes erővel indulhatott meg a fák téli ápolása. A gazdaság kilenc pneumatikus metszőberendezése közül nyolccal vonultak ki a helyszínre, az almások végeláthatatlan sorai közé. A ragyogó műszaki feltételek ellenére úgy vélik, szükség lesz nyújtott, illetve hétvégi műszakok bevezetésére. Egy bizonyos, a metszőbrigádok jó ideig nem gondolhatnak az ötnapos munkahét helyi megvalósítására. A Micsurin Tsz-ben egyébként e jelentős feladatnak eddig 25—30 százalékát végezték el, és számításaik szerint március közepére már 90 százaléknál tartanak. A barack, cseresznye, szilva ültetvényekben dolgozók viszonylag nehezebb helyzetben vannak inár említett társaiknál, mert ők a hagyományos, kézi erővel működtethető ollót használják. Ezért valószínű, nekik még jobban esik a róluk való gondoskodás: a védőitalként kihozott forró tea. Ilyenkor, hosszan tartó fagyok után, joggal kérdezzük nem sérültek-e meg a rügyek, az idei termés zálogai. Nos, a válasz az albertirsai szövetkezetből: az almáé egyáltalán, a kajszi- és őszibaracké kis mértékben, A cseresznye, meggy és szilva szintéA megmenekült. Pontos adatok azonban csak két hét múlva állnak a gazdaság rendelkezésére. Magasabb felvásárlási ár Növekvő érdekeltség A korábbihoz képest módosultak az átvétel után kifizetett összegek: a meghatároDunakeszi is segít Erősíti az egészséges versenyt A Magyar Hűtőipar ez évtől nagyobb önállóságot ad tíz gyáregységének, hogy ezzel is elősegítse a belső tartalékok fokozott feltárását, az egészséges verseny kialakulását, s végső soron az itthon és külföldön egyaránt gazdaságosan értékesíthető, jó minőségű mirelitáru gyártásának növelését. Az új feltételek között a gyáregységek már a nagyvállalatokra érvényes szabályozók szerint gazdálkodnak. Önálló mérleget készítenek éves munkájukról, s ennek során pontosan követhető, milyen eredményt értek el, ami meghatározza a nyereség alakulását, sőt, a 'szociális juttatások mértékére is kihat. A központ a korábbiaknál nagyobb rendszerességgel tájékoztatja gyárait a világpiaci helyzetről, így annak ismeretében alakíthatják ki termelési szerkezetüket, fokozhatják azoknak a termékeknek az előállítását, amelyeknek éppen kedvez a piac. Ily módon bizonyos mértékig már az idén átalakul a termékszerkezet több gyáregységnél is. Természetesen a központ szükség szerint irányítja, koordinálja vállalati munkáját a termelés arányainak megőrzésére, a felesleges párhuzamosságok megelőzésére. A gyáregység pénzgazdálkodása is önállóbbá válik, hiteligényeiket a központnak nyújtják be, amely jóváhagyás után a Magyar Nemzeti Bankhoz továbbítja ezeket. Ugyanakkor a vállalat a központi fejlesztési alap egy részét belső versenytárgyalás útján adhatja oda gyáregységeinek, amelyek így még inkább rákényszerülnek új ötletek, fejlesztési- tervek kidolgozására, a tartalékok kiaknázására. Az is előfordul, hogy egyik-másik üzem nagyobb lélegzetű beruházásba kezd, de ehhez nincsenek meg teljesen az anyagi feltételek. Ilyenkor — az új megoldás szerint a többi erősebb vállalat besegít, s egy-két évre kölcsönt ad társának. Erre már van is példa; a zalaegerszegi és a bajai gyár korszerűsítéséhez a székesfehérvári, a győri, a miskolci és a dunakeszi üzem nyújt kölcsönt. A hűtőipar gyárai a mezőgazdasági partnereikkel is keresik a megoldást a közös érdekeltségi rendszer megteremtésére, hogy az ipar számára megfelelő nyersanyaghoz jussanak. G. M. zott feltételek teljesítése esetén a nagyüzemekben hizlalt vágómarha minden kilója után 6 forinttal többet adnak a felvásárlók. Ezt a többletárbevételt azonban nem valamiféle újabb központi forrásból biztosítják az üzemeknek; az összegeket a csökkentett mértékű tejprémium keretéből csoportosították át, ami ugyan némileg hátrányos helyzetbe hozhatja a speciálisan tejtermelésre szakosodott üzemek egy részét, ám a kiesett árbevételt a termelés fokozásával viszonylag gyorsán ellensúlyozhatják. Ugyanakkor egyértelműen kedvezőbb lett a marhahústermelés jövedelmezősége, a többletbevétel -várhatóan felkelti majd az üzemek érdeklődését, és tovább növekszenek a marhahústermelésben is a hozamok. Ezzel azonban nem merültek ki a kedvezmények. Az export vágómarha-értékesítés szerződéses rendszerét szintén módosították, mégpedig a mezőgazdasági nagyüzemek előnyére. Növekedett az exportárnyereségben való termelői részesedés.