Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

_UŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1932. JANUÁR 8., PÉNTEK Jelelő gyűlések & Utravaló a tanácstagnak A lakók gondjai, kérései Mint hírül adtuk: különféle okokból megüresedett a vá­rosban öt tanácstagi hely, így új tanácstagokat kell jelölni, illetve megválasztani ebben a hónapban. Szerdán este három helyen zajlott le jelölő gyűlés. Az ötös választókerület lakossá­gának képviselői a Damja­nich iskolában gyülekeztek. Ehhez a körzethez tartozik egyebek között az Antalhegyi, az Ibolya, a Mókus, a Szarvas utca, a Virág köz, Babatpusz- ta és az úgynevezett Zöldház. Lakásigénylők A megjelenteket Szávai Ti­bor, a városi tanács végrehaj­tó bizottságának tagja, a gö­döllői Vegyesipari Szövetke­zet elnöke tájékoztatta a vá­rosfejlesztés időszerű kérdé­seiről, a tervekről, és az elért eredményekről. Egyebek közt elmondotta, hogy Gödöllőn az egyik legfontosabbnak a gyer­mekintézmények fejlesztését tartották: iskolai tantermek épültek, a Karikás Frigyes iskola tornateremmel, az Er­kel Ferenc iskola tizenkét tanteremmel bővült. A lakásépítés is nagy hang­súlyt kapott, ennek ellenére jócskán akadnak gondok. Je­lenleg mintegy ezer lakás­igénylőt tartanak nyilván a tanácsnál, ám jó, ha ennek megközelítően a felével gya­rapszik a lakásszám ebben a tervciklusban. Tovább kell szorgalmazni a magánerős építkezést ahhoz, hogy a terv valóra váljon, ehhez viszont telkesítésre van szükség. Az ajánlás Szólt továbbá az általános­ságban jónak ítélhető keres­kedelmi ellátásról, a jelenleg még legföljebb csak elégséges­nek mondható vendéglátásról, és az egyre fejlődő gázszol­gáltatásról, valaminft arról az összefogásról, amely várha­tóan megnyilvánul a Blaha- strand régóta óhajtott újjá­építésével. x Ezután Héthy István, a Ha­zafias Népfront körzeti elnö­ke, a Gödöllő és Vidéke Áfész üzletvezetője tett ajánlást a résztvevőknek a körzet ta­nácstag-jelöltjének személyé­re. Bemutatta a jelöltet, Pin­tér Józsefet, aki a Volán 1-es Vállalat gödöllői, 12-es főnök­ségének anyagbeszerzője. Majd a hozzászólásokra ke­rült sor. Scheiden Istvánná, Pintér Mihály, Zséli László, Kocsándi Lajos, Makra Gyu- láné és mások szóvá tették, hogy az Antalhegyi út és kör­nyéke, különösen esős időben körülményesen járható. Min­denekelőtt a vízelvezető rend­szert kellene megoldani. Jó lenne, mondták: az Antalhegyi és a Gellért utcákat össze­kötni, ami közvetlenebb Icap- csolatot teremtene a várossal, mint a többi keresztutca. Leg­alább a gyalogjárót kellene kialakítani. Tizenkét család A közlekedéssel kapcsolat­ban elhangzott a kívánalom: szeretnék, ha autóbuszjárat az Illés István utcában is lenne. Panaszkodtak arra, hogy a Dárdai utcai megálló­ban sokszor nem állnak meg a buszok, s azt is megfigyel­ték a lakók, hogy bizonyos időszakban egymás után há­rom-négy autóbusz érkezik & megállóba, mintha egyszerre indítanák azokat, azután so­káig egy sem jön. Babatpusz- tán tizenkét család lakik, képviselőjük ugyancsak azt kérte, hogy kössék be ezt a kis telepet is a forgalomba. ­A gyűlésen végül egyhan­gúlag elfogadták tanácstagje­löltnek Pintér Józsefet. y F. I. Leíiérczás után Nem kell serba állni A leltározó? utolsó napján jártunk a gödöllői TÜZEP- telepen, hogy érdeklődjünk az ellátás felől. Előtte négy napig mérőeszközökkel felsze­relve' járták a telepet'" Bíró Zoltán, a TÜZÉP itteni veze­tője, helyettese, Kovácsi Fe­renc, Nagy Ferenc tórmester és két ellenőr, Bízik Ferenc és Gila Mihályné. Ez idő alatt minden tüzelőt és építőanya­got felmértek. A leltári adatok, de a hely­színen látottak is bizonyítják, hogy a telepen felhalmozott készletek elegendők Gödöllő lakosságának, bármilyen ke­mény is lesz a tél esetleg a további hetekben.. Bőven van olyan tüzelőkből is, amiért ko­rábban sorba kellett állniuk a vásárlóknak, például a be- rentai darabos szénből, vagy éppen az NDK-ból érkező brikettből. Nézzük egy kicsit részlete­sebben, mit mutatnak a mé­rések. Magyar szenekből het­venegy vagonnyi található pil­lanatnyilag a gödöllői TÜZÉP- telepen. Dorogi brikettből negyvenhat, NDK-brikettből húsz, oroszlányi kazánszénből és kokszból három, fából öt vagonnal tárolnak. A jelzések szerint az elkö­vetkező hetekben újabb meny- nyiség érkezik. Azt is elmond­ták a telepen, hogy a bányák­ból ütemesen szállították ed­dig a szenet, és ha csak nem romlik el nagyon az időjárás, továbbra is így lesz. Ezzel persze, a vasutasok pontossá­gát is dicsértük. Cs. J. Immzm készülnek a KESZ-esek Önállóbbak az alapszervezetek A tavaszi szervezeti esemé­nyekre készülnek a város KISZ-esei. Az év első alap­szervezeti taggyűlésein, mint korábban is, a tavalyi tevé­kenység értékelése, az idei tervek összeállítása szerepel. Hogy most mégis bővebben adunk hírt az előkészületek­ről, annak az az oka, hogy a tavalyi és a korábbi évek gyakorlatához képest több a változás. Erről kérdeztük Hentz Ká­rolyt, a KISZ városi bizottsá­gának titkárát, aki részletesen ismertette azokat a módosítá­sokat, amelyeket a KISZ ta­valy megtartott kongresszusa határozott eL Egy vagy több — Formai és tartalmi vál­tozásokról van szó — kezdte Hentz Károly. — Az első tud­nivaló, hogy amíg korábbárí az első és a második taggyű­lések kötött napirenddel ré­szint a beszámolóval, részint pedig a tervezéssel foglalkoz­tak, addig az idén először kö­tetlen a program. Ebben a vonatkozásban a tartalom nem változik, továbbra is ér­tékelniük kell az alapszerve­zeteknek a tavalyi munkát s össze kell állítani az esedékes programot. De hogy ezt egy vagy több taggyűlésen teszik, az a helyi viszonyoktól függ. Amint megtudtuk, eddig minden évben az első taggyű­léseken kötelezően megválasz­tották az alapszervezetek új vezetőségét. Most ez a szabály is érvényét vesztette: csak ak­kor tartanak választásokat, ha azt valamelyik erre hivatott fórum javasolja: — Választást kérhetnek ter­mészetesen maguk az alap­szervezet tagjai, ha elégedet­lenek egy-egy vezetőségi tag, a_ titkár, vagy az egész veze­tőség munkájával. Maga a ve­zetőség is javasolhatja új ta­gok, vagy az egész irányító testület újjáválasztását, ha év közben sok tag cserélődött, ha szervezni módosítások ezt kí­vánják vagy ha egyik-másik ta.f működésével nincsen meg­elégedve az alapszervezet, il­letve a vezetőség. Választást kérhet a felsőbb, irányító KISZ-szervezet is, ha úgy lát­ja a testület, vagy egyik-má­sik tagja nem alkalmas fel­adata ellátására. Lehetőség van tehát arra, hogy csak a tagok egy részét, vagy csak egyet válasszanak újjá. Küldöttértekezlet A következő módosítás vi­szont kötelezi az alapszerve­zeteket. Amint a KISZ-titkár elmondta, az idéntől évente kell küldöttértekezleteket tar­tani, amelyeken értékelni kell kllvMIinll a 3 fiSdVuáilck Tömegsport — vállalkozásisii? Nincsenek Irigylésre méltó helyzetben a sportvezetők, fő­ként a kisebb klubokban: amióta a gazdasági helyzet nehezebb, kisebb összegek jut­nak sportcélokra is. Márpedig az olyan egyesületek, mint akár a GSC, akár a községek, a termelőszövetkezetek sport­körei, alig-alig tudnak saját bevételeket szerezni, gazdálko­dásukat így csak azokra a tá­mogatásokra alapozhatják, amelyeket a költségvetésből vagy egy-egy gazdasági egy­ségtől kapnak. Márpedig manapság mind a tanácsok, mind a vállalatok, szövetkezetek alaposan meg­fontolják, mire adjanak, mire adhatnak ki pénzt. A sport pedig legalábbis olyan terület, amely, lehet, hogy nem kap kevesebbet, mint korábban, de hogy többet nem, az biztos. S ez alighanem így lesz még évekig, ha ugyan nem rosz- szabbodik a helyzet. ★ De nem csak a verseny- sportról mondhatjuk el ezt, hanem a tömegsportról is, amely — ne tagadjuk — min­dig is hátrébb kullogott, tisz­telet a kivételes helyeknek. Mert meghirdették ugyan mindenfelé a nyitott pályák akciókat, egy-két évig lendü­letet adott az Edzett ifjúsá­gért mozgalom is, de ma job­bára csak a kispályás labda­rúgó-bajnokságok és a város­ban például a kondicionáló­torna jelenti a tömegsportot. A terület felelősei lehet, hogy felkapják a fejüket: és hol maradnak a felsorolásból az ünnepi tornák, a futóverse­nyek, az üzemi, szövetkezeti házibajnokságok és a többi. Való igaz, ha mindent össze­vetünk, talán nem is olyan fe­kete a kép. Nézhetjük így is, úgy is: csak ennyi, vagy már ennyi a tömegsport. De azt még a legelfogultabb sportvezetők sem tagadhatják, hogy a tömegmozgalomban ál­talában ugyanazok az embe­rek szerepelnek a különféle megmozdulásokon, még ha a statisztikában mindannyiszor külön-külön vesszük is őket. S az sem lehet vita tárgya, hogy még mindig nagyon ke­vés a lehetőség. Ezért is ol­vassa szomorúan az ember a főként külföldről érkező híre­ket a sportkombinátokról, a tenisz- és kondicionáló-para­dicsomokról meg a többiről. Ám ha alaposabban odafi­gyelünk, kitűnnek a különbsé­gek is. Például az, hogy amíg külföldön a legtöbb országban pénzért sportolhatnak az em­berek, addig nálunk a tömeg­sport ingyenes, valamiféle szociális juttatás. S még ezt sem veszik igénybe elegen. Mások viszont panaszkodnak: például Gödöllőn nincs egy teniszpálya, ahová lemehetne az ember, hiába is áldozna pénzt rá. Olyan erősítőterem sincs, amiről már sok ifjú és erőnlétét megőrizni kívánó idősebb is álmodik. •k Manapság divatos téma a vállalkozásé. A város sportve­zetőivel beszélgetve felbuk­kant ez a lehetőség is: vajon — eltekintve most a jogsza­bály adta lehetőségtől és tilal­maktól — elképzelhető len­ne-e egyik-másik sportegyesü­let vállalkozásban való fenn­tartása? A válasz egyértel­műen nem volt, s ezzel min­den bizonnyal egyetérthetünk. De korántsem ilyen egyértel­mű a válasz, ha kisebb, tö­megsportszerű vállalkozásról van szó. S főként, ha nem magánvállalkozókra gondo­lunk. Mert itt a városban is akad egy-két olyan lehetőség, amit az illetékesek amolyan vállal­kozásformában kihasználhat­nának. A GSC és a sporthi­vatal például régóta kéri azt a régi felvonulási épületet, amely a Stromfeld sétányon található, s amelyből egy kon­dicionálóterem is kialakítható lenne. A tízemeletes házak földszintjén ugyanitt, több olyan, csak félig-meddig ki­használt helyiség is van, amely kis költséggel sportszo­bává léphetne elő. A városi pénzügyek gazdái persze joggal hivatkozhatnak arra. amit az elején emleget­tünk: erre ma nincs pénz. Ezért is jutott eszembe a vál­lalkozás. Miért is ne lehetne ezeket a kondiszobákat, ping­pongtermeket, netán teniszpá­lyákat néhány forintért adni bérbe? ★ Mindenesetre ki lehetne próbálni. S ha beválik, újab­bakkal bővíthetnénk a kínála­tot. Van, ahol már akkora di­vat a sport, a testedzés, hogy ebből sokan megélnek. S ahogy a divat terjedését is­merjük, nem kell hozzá tu­dósnak lenni, hogy kikövet­keztessük, egy-két év s hoz­zánk is elér a fittség mozgal- fna, amikor nem kell majd lasszóval fogni a jelentkező­ket. Ezt jósolják a város négy körzetében már ma is népsze­rű tornaesték. Miért ne lehetne eléje men­ni a változásoknak? Miért ne lehetne városi vállalkozás a tömegsport? Ami, ha nem is lenne nyereséges, de az majd­nem bizonyos, hogy legalább a költségeket visszaadná, s önfenntartó lehetne. G. Z. az alapszervezetek előző évi tevékenységét. Ennek a fó­rumnak a jogosítványa az is, hogy ha kívánja, elfogadhatja az akcióprogramot. A kötele­ző küldöttértekezlet alól vá­rosunkban, a nagy létszámra való tekintettel, felmentést kapott a KISZ Központi Bi­zottságától az Agrártudomá­nyi Egyetem KISZ-szervezete. Változásokat hoz 1982 a tervezésben is: — Korábban az volt a rend­szer, hogy a központi bizott­ságtól, a megyei és a városi bizottságokon keresztül, a fel­sőbb irányító KlSZ-szerveze- tek részletes s az alapszerve­zetek terveibe beépítendő részfeladatokat határoztak meg. Most az alapszervezetek önálló tervezésén, program­összeállításán van a hangsúly, amely a helyi adottságokhoz, lehetőségekhez igazodik. Az akcióprogram összeállítása­kor, az alapszervezetek réteg­sajátosságait, a tagok érdek­lődési körét, vállalásait, a munkahely vagy tanintézet munkájából, jellegéből adódó feladatait és az irányító párt- szervezet konkrét feladatait veszik figyelembe — tájékoz­tatott Hentz Károly. — Hogyan alakul a felsőbb irányítás a tervezésben? — A KISZ Központi Bi­zottsága rétegajánlásokat tett közzé, s a városi bizottság er­re, valamint a tervezésben alapnak tekintendő kongresz- szusi határozatra hívja fel a figyelmet. Egyszerűbb felvétel Érdemes említést tennünk arról az örvendetes változás­ról is, amely kevesebb papír­munkát, adminisztrációt ered­ményez majd az alapszerve­zetekben. Amint a KISZ-tit- kár elmondta, eddig külön- külön dokumentumban fog­lalták össze az akcióprogra­mokat, a költségvetést, a KISZ-tag építési- és a párt­tagnevelési tervet. Most mind­ezek egy összeállításban sze­repelnek. A tavaszi szervezeti esemé­nyekhez kapcsolódik az a vál­tozás is, amely a tagfelvételt illeti: — Mostantól nem kötik egyéb feltételhez a tagfelvé­telt, mint hogy a jelentkező fogadja el a KISZ alapszabá­lyát, céljait. Nem kell tehát előzetes próba, így értelemsze­rűen megszüntethetők az ed­dig a felkészülést szolgáló Kilián-körok. Azt, hogy az új tag megfelel-e a KISZ köve­telményeinek, a munkája döntse el. Így a középiskolák­ban sem kell egy évet várni a fiataloknak, arra, hogy be­léphessenek a KISZ-be. G. Z. Aszódi anyakönyvi hírek Született: Szénási József és Tóth Ilona: Szilvia; Bartha Gyula és Mack Gabriella: Ádám, Ondrik János és Bús Ilona: Attila, Jeleni László és Ipolyi Julianna: Zsuzsanna; Kmethy Gábor és Blaubacher Mária: Gábor; Tóth Sándor és Fózer Éva: Rita nevű gyer­meke. Névadót tartott: Tresó Tibor és Holányi Mária Katalin: Ti­bor; Tóth János és Garancsi Mária Magdolna: János Zol­tán; Sántha Sándor és Laczkó Ágnes: Zsuzsanna; Méhes Jó­zsef és Földes Hajnalka: Ta­más. Králik László és Ötvös Anna: Dóra; Kádár József és Domán Margit: Marianna; Deák István és Ábele Éva: Gábor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Varga Attila Gábor és Zámbori. Eri­ka; Kévés József és Gregus Ágnes. Elhunyt: dr, Hruskó János, Iklad, Kossuth Lajos u. 6; ifj. Hruskó János, Iklad, Kos­suth' Lajos u. 27; Dudás Mí- hályné, Iklad, Szabadság út 55; Gohér Gáborné, Domony, Baross út 9; Nánai Mihály, Domony, Ady Endre u. 6; Ju­hász Dánielné, Aszód, Széche­nyi út 43; Chugyik József, Aszód, Csengely út 29; Kolo- nics Péter, Aszód, Falujárók u. 4/b; id. Bodor Istvánné, Aszód,,Liget út 6; Bagyin Mi­hály, Aszód, Béke út 6; Zsem- berovszki Jánosné, Aszód, Hu- nyady u. 49; Vitovszky János­né, Aszód, Csengely u. 3. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Népballadáink és a termé­szet ritmusa, a sorozat negye­dik előadása. Tartja: Pap Gá­bor művészettörténész a 11-es teremben, 18 órakor. Stúdiómozi. Fellini: Zeneka­ri próba. Olasz film. Készült: 1979-ben. A színházteremben, 20 órakor. John Lennon-emlékműsor a nyolcadikosok klubjában, 17 árakor. Mogyoród, művelődési ház: A nyugdíjasklub első össze­jövetelén előadást tart Farkas György helytörténész, Mogyo­ród múltjáról, 17 órakor. Veresegyház, művelődési központ: A Forrás Színpad előadása, Latinovits Zoltán: Levél Szendrő Józsefhez, Rákosy Gergely: Mennyből az orosz­lán, Csalog Zsolt: Maszek is voltam. Rendező: Dániel Kor­nél, 19 órakor. Erdőkertes, művelődési ház: A kisállattenyésztők klubjá­nak szakelőadása a nyúlte- nyésztésről. Városa moziműsor A szeleburdi család. Színes magyar mesefilm. Csak 4 óra­kor. Szibériáda, I—II. Színes, szovjet társadalmi dráma, 6 órakor. r Életveszélyes épület Gödöllőn, a Király-telepen, az Iskola tér 4-es számú in­gatlanon, az egykori Csengcri-féle, majd később állami hen­tesüzlet épülete áll. A kis házat erősen kikezdte az idő, és az ember rombolókészsége. Jelenlegi állapotában, mint felvéte­lünk is tanúsítja, életveszélyes, elsősorban az ott játszó gyere­keknek. Jó volna, ha az illetékesek minél előbb intézkednének. C6iba József felvétele ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap»

Next

/
Thumbnails
Contents