Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

1983. JANÜÄR 8., PÉNTEK >FST MF.CIF.t 3 A magyar—szovjet barátság erősítéséért Brutyó Jáiics kitüntetés® Jobban építve a saját erőre Az mm? Pest megyei Bizottságának ülése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Brutyó Jánost, az MSZMP Közpbnti Ellenőrző Bizottságának elnö­két a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának erősíté­sében szerzett érdemei elisme­réseként, 70. születésnapja al­kalmából a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést csütörtökön a szovjet nagykövetségen Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió Sajnos, nem úgy alakul a tőkés piac, ahogyan azt mi szeretnénk. Érthető tehát, hogy minden egyes üzlet vagy szerződés megkötését hosszas határidő és árvita előzi meg, olykor-olykor még a követke­ző évi terveket is veszélyez­tetve. Különösen igaz ez spe­ciális gyártmányok, mint mondjuk a csapágy esetében, ahol a haza! gyártónak olyan nemzetközi hírű cégekkel kell felvennie a harcot, mint a svéd SKF, a nyugatné­met FAAG. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának év vé­ge felé sok gondot, fejtörést okozott a tőkés szerződések megkötése. Ma már túljutottak ezen; komoly üzleteket sikerült i nyélbeütni,-iiíiíúqiáj'/» a*,- ».. h; j,. i ... ' Nem kisebb szerepet vállalt magára a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége, mint az ország tu­domány- és gazdaságpolitiká­jának kialakításában, kifejtett aktív társadalmi tevékenysé­get, a műszaki, az agrár- és a gazdasági, valamint a tudo­mány területén dolgozó értel­miség szakmai összefogását, és felkészítését az új felada­tokra. A szövetség országos jelentősége a nagyszabású fel­adatoknak megfelelően egyre nő, s így megyénkben is mind jelentősebb feladatokkal kell megbirkózniok azoknak, akik az erkölcsi megbecsülés fejé­ben, önzetlenül vállalják a szakmai szervezőmunkát, a továbbképzést, s azon fóru­mok kialakítását, amelyeken a fiatal és gyakorlott szakembe­rek folyamatosan nyomon kö­vethetik a tudomány, a szak­terület fejlődését. Növekvő érdeklődés Az MTESZ Pest megyei szer­vezetéhez 18 szakmai tagegye­sület tartozik. Az elnökség — Curbán György, a Mezőgép Tröszt vezérigazgatójának ve­zetésével —, vonta meg az elmúlt év mérlegét, és körvo­nalazta az előttük álló felada­tokat. A tavalyi munkában ki­emelt helyet foglalt el az — országost megelőző —, első megyei küldöttközgyűlés, amely átfogó képet adott az addig elért eredményekről. Hasonlóan nagy érdeklődést váltott ki a harmad ízben megrendezett Műszaki Elet rendezvénysorozata, amelyen belül a szakegyesületek ren­dezvényei külön is kivívták a megye párt- és állami vezeté­sének elismerését. Országos jelentőségű volt a kétnapos környezetvédelmi ankét és a Műanyagok az iparban konfe­rencia. Ez utóbbi sikere oly nagy volt, hogy az idén újra megrendezik, s a témát teljes egészében felölelő kiadványt jelentetnek meg. Az eredményesen, jói mű­ködő ceglédi és nagykőrösi intéző bizottság mellett, meg­kezdte tevékenységét a száz­halombattai és a váci, illetve alakulóban van a szentendrei magyarországi nagykövete ad­ta át. Jelen volt Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára, Gyanes András, a Köz­ponti Bizottság titkára, Be- recz János, a KB tagja, á kül­ügyi osztály vezetője, Somo­gyi Imre, 'a Központi Ellenőr­ző Bizottság titkára, Nagy Já­nos külügyminisztériumi ál­lamtitkár, valamint a szovjet nagykövetség több vezető dip­lomatája. amerikai és nyugatnémet part­nereinkkel. Az amerikai típu­sú csapágyak első tétele még decemberben elkelt, a máso­dik 100 ezres nagyságrendű tétel szállítására pedig január elején írják alá a szerződést. A nyugatnémet FAAG és INA cégnek 200—200 ezer da­rab kúpgörgős csapágyat ad­nak el, s új szerződés jött lét­re a Zasztava Autógyárral. A szocialista export, mint­egy másfél millió csapágyára — az államközi szerződé­seknek megfelelően —, még tavaly aláírták a szerző­déseket. Minden vita ellenére bizta­tó, hogy a magyar csapágy­nak — kiváló minőségének köszönhetően — jó a világ­piaci helyzete. és a dunakeszi intéző bizott­ság is. Ezek révén megerősö­dött a megye területén műkö­dő 50 üzemi és helyi csoport­tal való kapcsolat, várhatóan tovább nő e csoportok száma és taglétszáma. Nagykőrösön a Technika Háza felújítását az év végére befejezték, s most az első félévben szép, házba költözhetnek a ceglédiek is, év végére pedig a váciak vehetik birtokukba az oly régóta hiányzó Technika Házát. Nemzetközi kapcsolatok Említésre méltók a szervezet nemzetközi kapcsolatai; az NDK-bali Suhl testvérmegyá- be sok szakemberünk látoga­tott el, s megkezdődtek az egyesületi szintű cserelátoga­tások, a bolgár Szófia megye szakembereivel is. Az idei év egyik feladata lesz a csehszlo­vák és román szakemberekkel való kölcsönös együttműkö­dés kialakítása. S ezzel át is léptünk az új évbe. A feladatok természe­tesen kapcsolódnak az MTESZ központi irányelveihez, de emellett fontos szerepet kap­nak a megye kiemelt felada­tai. Ilyen például a fajla­gos energiafogyasztás-csök­kentése, a termékek rekonst­rukciójában. az energiatakaré­kos technológiák kutatása a megyei üzemekben, a másod­lagos nyersanyagok hasznosí­Közösen nemesített hibrid- kukoricák vizsgáztatását, il­letve vetőmagjának előállítá­sát kezdték meg az elmúlt év­ben, több szocialista ország­ban a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári me­zőgazdasági kutatóintézetével folytatott együttműködés ered­ményeként. A martonvásári szakemberek szovjet, bolgár, NDK-beli, lengyel, csehszlo­Márkázott kelme A Richards Finomposztógyár­ban az idén a mennyiségi nö­vekedés mellett jelentős sze­repet kap a termék minőségé­nek javítása. A múlt évihez képest lényegesen több I. osz­tályú árut állítanak elő. Eb­ben az évben 8 cs fél millió négyzetméter szövött és kötött kelme kerül a hazai é3 külföldi megrendelőkhöz. fásának Kutatása, a termőföld védelme, a másodlagos gazda­ság — háztáji —, termelésé­nek bővítési lehetőségei, a mezőgazdasági gépek korró­zióvédelme, a megye telepü­léshálózatának fejlődésében meglévő aránytalanságok fel­tárása és megpldásának kuta­tása. Ez év októberében is meg­rendezik a műszaki hetet, s ezzel párhuzamosan a műsza­ki könyvkiállítást, illetve feb­ruárban az országos mezőgaz­dasági könyvnapokat. Több érdekes pályázatot hirdetnek meg, így például a korszerű, csoportos családiház-építési eljárások kidolgozására. A gyakori szakmai előadások időpontjáról és helyéről, ese­ménynaptárban értesítik az érintetteket Hosszú távú fslzdatck E konkrét feladatok alapján fogalmazódik meg az alapve­tő és hosszú távú célok. Az MTESZ-nek Pest megyében is kiemelt szerepe van a műsza­ki pályák vonzóbbá tételében, a műszaki haladás segítésé­ben. Ez a szervezet testületi erejénél fogva, a társadalmi összefogás hatásával erősítheti szakmai értelmiségünk meg­becsülését, a közgondolkodás­ban és a népgazdasági gya­korlatban egyaránt. K. T. vák, jugoszláv, mongol, és ro­mán kutatókkal dolgoztuk együtt a nagyobb hozamú, jobb termőképességű búza, rozs és árpafájták, valamint hibridkukoricák nemesítésé­ben. A leglátványosabb sike­reket a kukoricanemesítésban érték el, mivel ezen a terüle­ten sikerült legjobban össze­hangolni a kutatásokat, az információcserét, az ökológiai kísérleteket. A párt a korábbi években Is fontos politikai ügyként ke­zelte a lakáskérdés megoldá­sát. Ezt nemcsak az bizonyít­ja, hogy a legmagasabb fóru­mok hoztak határozatokat a gondok enyhítésére; hogy a párt XII. kongresszusán is nagy teret szenteltek ennek az ügynek —, hanem az is: táv­lati fejlesztési terveinket fe­lelősen teljesítettük, illetve tel­jesítjük. Az állam, a vállala­tok és a lakosság erőfeszítései nyomán érzékelhetően javult a lakáshelyzet. Az építkezés üteme meghaladta legtöbb eu­rópai országét. Tíz év alatt 891 ezer lakás épült. Csaknem hárommdUióan költözhettek korszerű, új otthonba, élhet­nek kényelmesebben, jó kö­rülmények között. Mérséklő­dött a laksűrűség is. Mindez úgy valósulhatott meg, hogy az állam — gazdasági nehézségei ellenére is — jelentős anyagi eszközöket fordított a lakás­építésre és -felújításra. A második 15 éves lakásépí­tési és -gazdálkodási program megvalósítása során a több mint egymillió lakásból az V. ötéves terv ideje alatt 453 ezer készült el. A VI. ötéves terv alatt újabb több száz ezer la­kást kívánunk átadni boldog lakóinak. Mint ahogy Cservenka Fe- rencné szóbeli kiegészítésében mondotta: a párt kötelezte a kormányzati szervet, hogy a lakosság egyenlő teherviselése, az igazságosabb elosztás miatt korszerűsítse a lakásgazdálko­dást és -elosztást. Az eddigi igyekezet is azt eredményezte, hogy csökkent a komfort nél­küli lakások és nőtt a kom­fortos és összkomfortos ottho­nok száma. A kívánságnak megfelelően az előző évekhez képest több nagy lakást ve­hettek birtokba az állampol­gárok. A jövedelmi viszonyok változása, az életszínvonal ala­kulása hatással van az igé­nyek növekedésére is. Ennek köszönhető, hogy ugyan eny­hült a lakásgond, de még nem oldódott meg. Ahhoz, hogy minden család vagy önálló ember egyedül éljen, négyszáz- ezer új lakásra lenne szükség! Ne az államra hártva Tudvalevő, hogy lakáshoz ma különbözőképpen juthat­nak emberek és más-más ter­hek hárulnak a lakosokra. In­dokoltnál többen várnak arra, hogy az állam oldja meg saját gondjukat, miközben jelentős jövedelmüket más célra fordít­ják. Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk tizenöt éves progra­munkat, mindenképpen új in­tézkedésekre lesz szükség. Ez­zel a pártbizottság tagai is messzemenően egyetértettek, hangsúlyozván, hogy átgondolt, okos intézkedésekkel megva­lósíthatjuk terveinket. így pél­dául a többi között, ha több garzonlakás épülne, a pálya­kezdő fiatalok könnyebben juthatnának önálló otthonhoz, amelyet néhány év után na­gyobbra cserélhetnének, hiszen addigra már emelkedik jövedel­mük. Úgyszintén támogatni kell a nagycsaládosok és az együttlakók igényét, a nagyobb méretű lakások építését is. Az építkezés bármely formáját tekintjük azonban, nagy sze­repet kap az előtakarékosság, a lakásigénylők önálló igyekeze­te, vállalása is ahhoz, hogy igénye teljesülhessen. A vállalatok, különböző munka­helyek — mérlegelve a dolgo­zók munkához való viszonyát — továbbra is erejükhöz mér­ten támogassák a rászorult munkásokat, fiatal dolgozóikat kölcsönökkel, eszközökkel. A szociális szempontokat ed­dig is messzemenően figye­lembe vették az illetékes szer­vezetek, a tanácsok, az OTP, a szövetkezetek —, de ezen a téren is lehet még javítani így a többi között például megemlítették: ha valaki ön erőből vállalja a családi ház építését, az eddiginél több hi­telkedvezményben részesül­hetne. Lakáscserékre például ösz­tönözni lehetne a jobb lakás- elosztás végett, a lakóra bízva: az igényét meghaladó nagysá­gú lakásért több anyagi áldo­zatot vállal, vagy inkább el­cseréli nagyméretű otthonát. Különösen azok ellen szólaltak fel többen, akik visszaélnek a lakáshiánnyal és nagy jövede­lemre tesznek szert, élve, sok­szor visszaélve nagy lakásuk­kal. A pártbizottsági ülésen ar­ról is szóltak, hogy a lakbé­rek ma már nem fedezik a karbantartásra, felújításra fordított összegeket. Száz fo­rint költségből legfeljebb ha 30 forintot fedez a lakbér! A lakbér-megállapításnál is job­ban kellene igazodni a szociá­lis helyzethez. A lakosságnak csak mintegy negyede lakik bérlakásban, a munkáscsaládoknak pedig megközelítőleg negyven száza­léka él a községekben családi házakban. Joggal vetődött fel, hogy a házkezelőségek ma nem töltik be feladatukat, mindenképpen módosításra szorul működésük. Sokan szóltak a tanácsok erő­feszítéséről, arról, hogy ebben a nagyon fontos politikai fel­adatban mily nagy munka há­rul rájuk és az építéshatósági tevékenység javításával, a jog­szabályok módosításával, az ügyek intézésének egyszerűsí­tésével további eredményeket lehet elérni. Mesterfokú küzdelem Dr. Mondok Pál, Pest me­gye tanácselnöke — bár ki­fejezte, hogy az országos át­laghoz képest még mindig rosszabbak Pest megye lakás- körülményei — azt is megál­lapította, hogy mind a negye­dik, mind az ötödik ötéves terv idején kedvezően alakult a la­kásépítés, -gazdálkodás és -el­osztás a megyében. 81 ezer la­kás épült. A megye lakossá­gának egynegyede új otthon­ba költözhetett. Ezzel kapcso­latban Huszár István azt mon­dotta: valóban rosszabb a me­gye lakáshelyzete, különösen az agglomerációban, mint az országos átlag, de legdinami­kusabban — s ezt statisztika bizonyítja — Pest megye fej­lődött. Mint kifejezte: mester­fokon küzdött a párt és a ta­nács azért, hogy minél többen lakáshoz jussanak. A fejlesz­téssel a településviszonyok is jelentősen javultak. Pest megyében a lakások­nak, mintegy kilencven szá­zaléka személyi tulajdonban van, s csupán tíz százalék a bérlakás. Nyolc városban, kút nagyközségben és néhány ki­sebb településen, járási szék­helyeken építettek állami la­kásokat. Az egymillió állam­polgárból csupán százezer la­kik állami bérlakásban. A megyei lakásoknak 45 százaléka komfortos, 15 száza­léka félkomfortos, s még min­dig magas a komfort nélküli otthonok száma. Úgyszintén kevés a háromszobás lakás, a zöme — 56 százaléka —, két­szobás. Nagy eredmény, hogy az otthonok 97 százalékában villany világít és 56 százalé­kában van vezetékes ivóvíz. Az azonban még mindig baj, hogy sok község nincs ellátva vezetékes ivóvízzel, sőt, van ahol a fertőzött kutak miatt állandó gond az egészséges vízzel való ellátás. A megyében eddig is sok támogatást kaptak a munkás­települések, az üzemek, a vál­lalatok is minden erővel se­gítették dolgozóik lakáshoz ju­tását. Negyvenszer otthont Szűkebb pátriánkban, más­fél évtized alatt 120 ezer la­kást kívánunk felépíteni — ebből már 43 ezer megépült, majdnem kilencven százalékuk személyi tulajdon. A VI. öt­éves terv idején 40 ezer új otthont kívánunk emelni, fő­leg családi házat, s a párt, a tanács arra törekszik, hogy kedvezőbb szociálpolitikai kedvezménnyel minél több családot arra ösztönözzenek: bátran vállalják önerőből az építkezést. Ezután is előnyt élveznek a fiatalok, de a nyugdíjasokat is segítik kisla­kások építésével. Több, mint tízezer beépítés-' re alkalmas telek van a me­gyében. Ezek túlnyomó több­sége magántulajdon, és nincs közművesítve. A lakosság se­gítésére, áldozatvállalására, összefogására számítva, meg lehet sokszorozni az erre szánt forintokat. Felkutatják a hasznosítható üres lakáso­kat is. A vitában sokan vetették fel az építőipar tevékenységé­ben rejlő hibákat: javítani kell a szervezettségen, az anyagellátáson, jobban kell gazdálkodni az élő és a holt tőkével. Lehetetlen — mon­dották —, hogy az építőipar hibáit, szervezetlenségét, sok­szor ésszerűtlenségét a lako­sok, az állampolgárok fizessék meg. A dolgozók mindig meg­értik, ha akár a világpiaci, akár hazai gondjaink miatt részt kell vállalniok, a ter­hekből, sok példa bizonyította már. Azt azonban joggal ne­hezményezik, hogy a munka- fegyelem megsértése, a gon­datlanság, a pazarlás miatt, ezt a terhet is ők vállalják. Ez a kérdés azonban túlnő az építőipar munkáján: minden munkahely, valamennyi dol­gozó lelkiismereti kérdéseken legyen, hogy a maga posztján a legjobban dolgozzon, enél- kül sem gazdasági, sem élet­színvonal-politikánk célkitű­zéseit nem érhetjük el. Megújult egységgel Huszár István felszólalásá­ban a többi között hangsú­lyozta: már megszokott mun­kastílusa a pártnak, hogy minden fontos politikai kér­dést megvitat a dolgozókkal. A lakáshelyzetről már eddig is több társadalmi szerv vi­tatkozott. s ez a vita több hó­napon át folytatódik majd, hogy végül is az igazságosabb teherviselésre, a lakásokkal való ésszerűbb gazdálkodásra, a korszerűbb lakásfenntartás­ra és elosztásra néhány hónap múlva megfelelő határozatot hozhassanak. A pártegységnek mindig fontos szerepe van, de ennek a pártegységnek valamennyi új helyzetben, jelentős fel­adatnál meg kell újulnia. E vitában is tükröződött, hogy a párt érzékeny az új prob­lémák iránt, szívesen veszi a vitát. Természetesen mindez a határozatok következetes vég­rehajtása és ellenőrzése nélkül elképzelhetetlen. Mind az országos, mind a megyei tervek valóra váltásá­hoz az egész társadalmat moz­gósítani kell, hiszen 1 millió 200 ezer lakást csak úgy tu­dunk megépíteni, ha össztár­sadalmi üggyé tesszük. A pártbizottság már sokszor összegezte úgy egy-egy feladat teljesítését, hogy a megye la­kosságának összefogása tette lehetővé az álmok megvalósu­lását. Ha nehéz is volt a fe­szített tervek valóra váltása, ha számos nehézség is tor­nyosult a végrehajtás során — végül is a megye lakói helyt­álltak. A lakásépítés, a lakás­fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztése irány­elveinek tegnapi pártbizottsá­gi vitája jelezte: ismét na­gyon nehéz, sok politikai mun­kát is igénylő feladat hárul a megyére: változatlanul leg­alapvetőbb társadalmi problé­mák a lakáshelyzet javítása. Az optimizmus, amely mind­végig jellemezte a vitát, indo­kolt volt, fedezet rá az eddigi gyakorlat. Értelmes feladatra, az igazságosságra, az egyenlő teherviselésre, a korszerűbb módszerek alkalmazására nem lesz nehéz megnyerni az or­szág lakóit, köztük a Pest me­gyeieket. S. A. Határidő- és árviták Uj szerződés a Zasztavával A műszaki előrelépés szolgálatában iésif lapnak a feladatokból Nemesítés együttesen Martonvásári kukoricák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents