Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

1982. JANUAR 7., CSÜTÖRTÖK %Mriav •• Üdülési gondok egész éviién Feszültségforrás — kikapcsolva? ^ Egy viharos szb-UIésen, í Kovács Jánosné, a Lenfonó g és Szövőipari Vállalat csil- í laghegyi gyárának szakszer- J vezeti titkára ezt kérdezte: ^ A hírközlő szervek miért ^ nem segítik munkánkat... ^ Azon a nyugodtnak ép- í pen nem mondható ülésen í pedig a üdülésről, ponto- 6 sabban az üdültetésről volt í szó. Családi beutalók Természetesen nem felada­tunk az országos vállalat álta­lános Droblémáival foglalkozni, de szükséges mindarról szót ejteni, ami abból Budakalá- szoil, az ottani gyárban csapó­dik le. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi szövőgyá­rában nyolcszázhúszan dol­goznak, közülük hatszázhat- vanöt, a fizikai munkás. Az összlétszám 93,2 százaléka szer­vezett dolgozó. Ebben a gyárban is — a szakszervezeti bizalmiak tud­ják a legjobban — állandó fe­szültségforrás az üdültetés. Noha a gyárnak Balatonszép- iakon van saját, húszhelyes üdülőié is. \ A feszültség oka: a családi beutalók hiánya! Beck Alfrédtől, a gyár szb­titkárától statisztikai adatokat kapunk. Először nézzük meg a múlt esztendő számait. A gyár 77 SZOT-beutalót kapott, ebből csak 5-tel mehet­tek családosok. A főidényre 1 családos, 7 egyéni és 5 gyerek­üdülési lehetőség jutott. Ez bi­zony, akárhonnan is nézzük: nem sok! Bizalmi legyen a tal­pán, aki ezt igazságosan el tudja osztani. Ahol család van, ott a gyermekekkel csak a főidényben üdülhetnek együtt, mert elő- s utószezonban a gyerek még iskolába jár. Vajon ez évben kedvezobb-e a kép? Szükségmegoldások Erre az esztendőre 83 SZOT- beutalót kapott a gyár, amely­ből 5-öt családdal lehet igény­be venni, de csak egy szól a főidényre. Ezek szerint a fe­szültség idén sem fog csökken­ni. Mit lehet ilyenkor tenni? — Szükségmegoldásokkal igyekszünk a helyzeten enyhí­teni — mondja Beck Alfréd. Köztudott, a vállalatnak Bu- dakalászon kívül még másutt is vannak gyárai, s azoknak üdülői. A baj viszont az, hogy azoknak a saját tulajdonban levő üdülőknek a befogadóké­pessége kicsi. Tehát az üdül- nivágyók elenyésző százalékát Otthonteremtők közössége A budakalászi 1. számú építőközösség a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat szervezésében, egyenként 100 négyzetméter alapterületű, 28 lakásos társasházat épít. Az átadásra elő­reláthatólag az év végén kerül sor. lehet azokban elhelyezni. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a gyárnak a leg­nagyobb segítséget a Textil­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Balatonlellén lévő cam- pingíábora nyújtja. Ügy tűnik, ezzel a kör be­zárult. Nincs tovább! Még sze­rencse, hogy ez nem így van. Megtalálják a kiutat Varga Lajosné vszb-titkártól megtudtuk, hogy van kiút: a gyár húszhelyes üdülőjének bővítése harminc főt befoga­dóvá. Az átalakítási tervek elké­szültek, az építkezés fedezetéül szolgáló kétmillió forint is megvan, és társadalmi munka­felajánlásban sincs hiány. Ám az építkezés nem kezdődött el. — Mi akadályozza, vagy mi hiányzik még? — tesszük fel a kézenfekvő kérdést. A válasz meglepő. — Engedély! Varga Lajosné elmondta: kormányrendelet tiltja új üdü­lők építését, a meglevők bőví­tését, s ez a gátja a gyári ter­vek valóra váltásának. Egyelő­re! Tény, hogy a gyár kívánsá­gait meghallgatta, s megértet­te az Ipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szakszer­vezete is. A kérelmet megér­tőén fogadták. Ma már arra is van ígéret, hogy idén, június­ban, a tárcaközi bizottság megtárgyalja a gyár kérel­mét, s nyilván engedélyezni fogják a munka megkezdését. Ha így lesz, akkor a balaton- széplaki üdülőt idén, szeptem­ber végén bezárják, s a követ­kező szezon kezdetekor már tíz dolgozóval több üdülhet ott. És ez nem kis szám, mert ha .két­hetes turnust veszünk figye­lembe, akkor ott, a főidényben hatvannal több beutalót tud­nak majd kiadni. És ez már nagy lépés lesz a feszültség feloldása felé. SZENTENDREI A PfST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI 1ÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Forró vízzel, szóróanyaggal Bevetésre készen Parképítők--------­i : A tél első, meglepetésszerű támadása, neon érte váratla­nul a Városgazdálkodási Vál­lalat köztisztasági részlegét, mert a felkészülési tervben a váratlan csapásra is számítot­tak. Minden olajozottan mű­ködött, hiába vetette be téltá­bornok minden erejét, a vá­rosban a tömegközlekedés fennakadás nélkül műkö­dött, a Szentendrére zúdult hótö­meg nem tudta megbénítani a város életét. De mibe került ez? — Sokba! válaszol Hőgl Ká­roly, a VGV köztisztasági részlegének vezetője. — Sok­ba! — ismétli még egyszer a nyomaték kedvéért. A Városgazdálkodási Válla­lat — az eddig leszűrt tapasz­talatok alapján készített becs­lés szerint — 600 köbméter bekevert szóróanyagot készí­tett, s ezzel a tekintélyes mennyiséggel várta a tél első rohamát. A szóróanyag sóból, fűrészporból és homokból áll. A 600 köbméter előre elkészí­tett mennyiséghez 70 tonna sót kevertek. A tél első rohamának sike­res visszaveréséhez 450 köbméter szóróanyagot használtak el. Ehhez adjuk még hozzá a kéziúttisztítókhoz átirányított három kubikos­brigád munkabérét, s tüstént kiderül, hogy a hó eltakarítá­sa, majd utána a jegesedés fel­oldása bizony sok pénzbe, s hihetetlen nagy erőfeszítésbe került. A szükség sok mindenre kényszeríti az embert, gyak­ran fejtörésre is. Tudomásunk szerint az országban először itt kísérleteztek, s ráadásul eredményesen, a meleg vízzel. Tudni kell, hogy Leányfalun ötvenfokos forró víz van, s az adottságot haszno­sította a vállalat. Próbakép­pen, egy hét köbméter űrtartal­mú locsolókocsit töltöttek fel forró vízzel, s azzal tisztították az utat. Az eredmény: fekete útburkolat! Ennyit a múltról, s a je­len?... most enyhe időjárás­nak örülhetünk, de a meteoro­lógiai hírek már tele vannak mára baljós előrejelzésekkel: közeledik a második tél- hullám. — Tudjuk — mondja Högl Károly, a köztisztasági részleg vezetője — és felkészülten várjuk. Karbantartási munkálatok folynak a téli hónapokban az Omszki park területén. Orvosolták a pismányiak panaszát A bolt van a lakosságért... Helyet kapnak az óvodában A városi tanács művelődési osztálya nagy figyelmet fordít a cigánygyerekek óvodai elhe­lyezésére, s bizonyára ennek köszönhető, hogy jelenleg nincs a városban elutasított felvéte­li kérelem. A művelődési osz­tály a kérelmeket akkor is tel­jesíti, ha az édesanya a gyer­mekápolási szabadságát tölti, A gyerekekkel az óvodák gyer­mekvédelmi felelősei is foglal­koznak, rendszeresen látogat­ják őket otthonukban. A város-járás múltjából TÖRTÉNELEM HÁROM FEJEZETBEN Napjainkban sok szó esik a honisme­reti mozgalomról. Méltán. História est magistra vitae, a történelem az élet ta­nítómestere, állítja a latin mondás, s aligha száll szembe igazával bárki is. Legfeljebb egyet tehetünk még hozzá: a történelem komplex tudomány. Eb­ből a szemszögből vizsgálva a honisme­reti mozgalmat, tüstént megállapít­hatjuk, hogy fontos része a történelem- tudománynak. Hiszen minden látszólag kis helyi esemény, vagy annak doku­mentált emléke fontos, elvesztésük, fe­ledésbe merülésük pótolhatatlan vesz­teség volna. Éppen ezért jelentős az MSZMP Szentendre járási és városi Bi­zottsága mellett működő munkásmoz­galmi hagyományokat ápoló bizottság munkája. Esztendők szorgos gyűjtésé­nek gyümölcseként — Fejezetek és források Szentendre város és a szent­endrei járás munkásmozgalmának tör­ténetéből 1890—1945 címmel kiadták összeállításukat. A gyűjtők, a szerkesztők tevékenysé­gét a bevezetés egyik szakasza így ha­tározza meg: A felszabadulás előtti munkásmozgalom történetének orszá­gos és megyei feldolgozásához az álta­lunk összegyűjtött források közzétételé­vel kívánunk hozzájárulni. Szükséges­nek tartjuk a helyi események bemu­tatását, mert a kisvárosi és járási hét­köznapok története, a helyi emberek tettei közvetlenebbül, konkrétabban érzékeltetik a történelem helyi mozga­tó erőit... Az önmaguk szabta követelmények­nek a szerkesztők eleget tettek. A ki­advány három nagyobb fejezetre oszlik. Az első a munkásmozgalom kezdeté­vel foglalkozik 1890-től 1918-ig. ... hatóságom területén — írja 1897. április 21-én a város polgármestere — az tapasztalható, hogy itt az iparos­munkás szocializmus terjedőben van... És 1899. június 9-én a Szent-Endre és Vidéke című lap már arról számol be, hogy a szocialista párt gyűlést akart tartani a vásártéren, amit az akkori rendőrkapitány nem engedélyezett. A szakszervezetek közül a Magyar- országi Építő Munkások Országos Szö­vetsége (MEMOSZ) szervezett helyi csoportot Szentendrén 1906-ban, húsz taggal. Működésüket az alispán nem engedélyezte, de 1909-ben Budakalászon már megalakult a MÉMOSZ-csoport Ötvenhárom jelentkezővel, és 1912-ben Szentendrén is létrejött a Magyaror­szági Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja. A második fejezet a Tanácsköztársa­ság helyi eseményeit tárgyalja. Neveze­tesen foglalkozik a proletárdiktatúra helyi szerveivel, azok tevékenységével, a gazdasági intézkedésekkel, a kultu­rális élettel, majd a Tanácsköztársaság leverésével, s annak helyi következmé­nyeivel. A leszámoláskor 38 ember ellen hir­dettek ítéletet: három halálos és sok súlyos börtönbüntetéses ítéletet hozott a bíróság, de az elítéltek mégsem jutot­tak hóhér kézre, mert 1922-ben, a fo­golycsere-egyezmény alapján Szovjet- Oroszországba kerültek. A harmadik fejezet a Horthy-korszak munkásmozgalmát tárgyalja. A bősé­gesen idézett korabeli dokumentumok hű képiét adnak a Tanácsköztársaság leverése után arról a nehéz harcról, amelyet a legálisan működő Magyar Szociáldemokrata Párt és a föld alá kényszerített illegális KMP folytatott, hogy a megtorlás következtében szét­zilált munkásmozgalom sorait ismét rendezni tudják. A város és a járás adottságai már akkor is vonzották a kirándulókat, s ezt a lehetőséget kihasználva Stromfeld Aurél javaslatára Kevélynyergen a munkások menedékházat építettek, s igen nagy jelentőségű munkásmozgalmi esemény volt a szigetmonostori Erdei telep létesítése is 1928-ban. Ezekben az években a pártnak nagy szüksége volt olyan legálisan szervezhető tömegre, melynek az összejövetelei rendszeresek lehetnek, ugyanakkor a hatóságok fi­gyelmét nem vonják magukra. Martos Flóra, Ságvári Endre, Szalmás Piroska, Braun Éva, Pataki István és Kállai Éva is gyakran megfordultak a telepen. A mind jobban a fasizmusba torkolló politikai vezetés egyre könyörtelenebb harcot folytatott a városi-járási mun­kásmozgalom ellen. De hiába volt min­den erőszak, az egyre szélesebb körű mozgalmat korlátozni lehetett, de fel­számolni nem! A gyárakban jól szerve­zett sztrájkok bizonyították, hogy min­den üldöztetés ellenére is, a mozgalom jelen van. Az ország német megszállása, majd a nyilas hatalomátvétel után a város­ban és környékén is előtérbe kerültek a passzív ellenállás különböző formái, amelyekből már nemcsak a baloldali szervezett munkások, hanem az antifa­siszta polgárság és értelmiség is ki­vette a részét. Nagyszerű szimbolikus jelentősége van annak — olvasható a kiadvány utolsó mondatai között —, hogy Szent­endre baloldali lakosainak egy kis cso­portja az egyetlen fennmaradt, annak idején Pogány Kálmánnak kitüntetés­ként adományozott 1919-es ezredlobo- góval fogadta a felszabadító szovjet csa­patokat 1945. december 26-án a város határában... Az évtizedeken át titok­ban rejtegetett zászlót 1944-ben ismét kibontották. Ez a zászlóbontás a mun­kásosztály több évtizedes küzdelmének immár végleges és visszavonhatatlan győzelmét hozta el Szentendre város és a járás számára. sebb szabadsága volt, mint a másik kettőneK, ezért ő ideig­lenesen egy másik boltban dol­gozott. A nyitás idejére viszont már nem tért vissza a 170-es üzletbe, mert új munkahelyét nem akarta elhagyni. Ezért a boltot két dolgozónak kellett ismét megnyitnia. Ez a szük­ségállapot tette indokolttá a nyitvatartás rendjének ideig­lenes megváltoztatását. A la­kossági panaszok nyomán az ellátásfelügyeleti osztály azon­nal kivizsgálta az ügyet, s a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lattal együtt megkeresték a megoldást. Reméljük, hogy azóta már olvasóink is tapasztalták, hogy január 4-től visszaállt a régi nyitvatartási rend, mely sze­rint az üzlet ezentúl ismét reg­gel 7 órától 12-ig és délután 14 órától 17-ig tart nyitva. Szom­baton viszont reggel 6.30-tól 14 óráig várja a vásárlókat. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az ötnapos munkahétre való átállás miatt a tanács fo­kozott figyelmet fordít a ke­reskedelemre, a közlekedésre és az egészségügyi ellátásra, hogy ahol esetleg valami zök­kenőt tapasztalnak, ott azon­nal intézkedni is tudjanak. Természetesen a tanács embe­rei mindenütt nem lehetnek ott, ezért továbbra is várják a lakosság jelzéseit is. Olvasóink kérdezték Mennyibe kerül a futózás? Sok olvasónk kérte szerkesz­tőségünktől, hogy adjunk in­formációt az Óbuda Termelő- szövetkezet új szolgáltatásáról: a gumiabroncs-futózásról. Szí­vesen teszünk eleget a kérés­nek, s pontokba foglaltuk in­formációinkat. Milyen típusú személygép­kocsik gumiabroncsainak fu­tózását vállalják? Trabant, a Skoda minden típusa, a Lada család, a Polski Fiat, beleért­ve a 126-ost is, valamint a Da­cia személygépkocsik abron­csainak futózását vállalják. Mennyibe kerül a futózás? Mérettől, mintázattól és a cse­redarab állapotától függően más-más az ára. Például — népszerű méret — a 155—SR 14-es gumiabroncs, a Skoda gépkocsikhoz, futózása, ha használható cseredarab is van, köpenyenként 433.— Ft., ugyanaz téli mintázattal 498 forint. A Lada méretű gumik­nál 414.—, illetve 476 forint. A Trabantnál 292,—, a téli min­tázat pedig 381 forintba kerül. Ha valakinek nincs leadható használható cseredarabja, az is vásárolhat futózott gumi­köpenyt, csak drágábban. Hol lehet futózott gumit be­szerezni? Az Óbuda Tsz Bojtár utcai (Budapest, III. kerület) szerviztelepén. Sokan kérdezték azt is, hogy Szentendrén, miután ott mű­ködik a futózóüzem, miért nem lehet a cserét lebonyolítani. A válasz egyszerű, mert a futózó­üzem nem folytathat kereske­delmi tevékenységet. Megoldás azért volna, ha a Budaörsi Ve­gyesipari Szövetkezet szent­endrei autószervize vállalná a futózott gumik árusítását, il­letve a cseredarabok átvételét, akkor a tsz ezeket az igényeket ki tudná elégíteni. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Halmá?yi Péter V, Szerkesztőségünk az $ alábbi levelet kapta: Szo- $ morúan és megdöbbenve 0 vettük tudomásul, hogy de- £ cember 1-től a 170-es szá- $ mű egyetlen boltunk reg- $ gél 8 órától délután 15 óráig tart nyitva. A munkába já- £ ró emberek ezért csak ^ szombaton tudnak bevásá- í rolni. Tekintettel arra, hogy 2 Pismányban nemcsak üdü- $ lök vannak, hanem helybéli ^ lakosok is, ezért kérjük a $ nyitvatartási rend vissza- $ állítását... Lehetetlen ál- y lapot, hogy naponta amit ^ bevásároltunk, azt 3—4 ki- $ lométerről, a város köz- £ pontjából, szállítsuk haza, £ amikor egy új, és az igé- ^ nyékét kielégítő bolt állna £ rendelkezésünkre, elvégre 2 a bolt van a lakosságért, és 2 nem fordítva. Panaszunk 7 mielőbbi orvoslását kér- % jük... Pismányi lakosok % nevében ... aláírások. A lakosok panaszát jogos­nak találtuk, s ezért felkeres­tük a városi tanács termelés­ellátásfelügyeleti osztályának vezetőjét, Tóth Istvánnét, s tőle kértünk felvilágosítást. Megtudtuk, hogy a nyitva- tartás rendjének megváltoz­tatása csak ideiglenes jellegű volt, mert a bolt három dol­gozója — a további fennaka­dások elkerülésére — egyszer­re vették ki szabadságukat. Az egyik eladónak viszont keve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents